Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-20 / 221. szám
Somogyi Népla* Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága ás a Somogy megye' Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka 8. u. 2. Telefon 15-U Felelős kiadó: Szabó Gáboi Beküldött kéziratot nem őrztir» meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahtvatalokná' és postáskézbesitől'.néL Előfizetési dij egy Hónapra 12 f' Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomdaipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Uatinka Sándor utca HŰVÖSVÖLGYI EMBEREK 3329 társadalmi óra — Posta és mozi — Horvátkút megérdemli a segítséget Vegyi tanácsosunk elemzéséből AU H20 — Aranyvíz (COLDWATER) Létre jöhet az eszmék elpárologtatósa után keletkező gőzök lehűtése útján. Nem tartozik a szervetlenek közé (szervei: a John Brich Társaság és a Ku- Klux-Klan). Dörzsölésre nem érzékeny (dörzsölt). Reakcióhajlama nagyfokú. Kémhatása: savas, maró hatású, de olykor sótalan. Már közönséges választási hőmérsékleten bomlásnak in-\ dúl. • * » Pech — Az ön baja nem komoly — mondja az orvos —, egy kis vitaminhiány az egész. Rengeteg gyümölcsöt kell fogyasztania, méghozzá héjastul. Mi a kedvenc gyümölcse? — Dió... — válaszolja szomorúan a páciens. * * * Ml VAN AZ ALAGÚT UTÁH ? Misiké először ül vonatra. Természetesen rögtön az ablaknál terem és tágranyílt szemekkel bámulja a körbefutó kerek világ összes csodáit. Egyszer csak füttyent a mozdony, és a vonat befut az alagútba. Mikor újra megvilágosodik a táj, Misiké hosszasan hallgat, majd csendesen megszólal: — Mama... még máma van? * * * Professzor úr utazik — Kérem a jegyeket! — köszön be a kalauz a kupéba. Professzor úr a zsebéhez kap. — Adom rögtön! Ám abban a zsebében, sem a következőben, és a belsőkben sem találja. — Nyugalom — vigasztalja a kalauz. — Majd később visszajövök. Addigra egészen biztosan meglesz. Fél óra múlva még kétségbeesettebb keresésben találja a boldogtalan, szórakozott férfiút. — Tudja mit! Ne keresse. Én hiszek magának. Olyan becsületesnek látszik. — Becsületesnek, becsületesnek! ... morfondírozik a prof ... — Becsületesnek ... De ha nem találom meg a jegyet, nem tudom hová utazok. i * * * i Költöznek az új lakók az új j házba. Segítenek a barátok, rokonok, munkatársak is, s míg két emelés között szusszantanak egyet, beszélgetnek. — Ez igen! Egy éve sincs, I hogy itt még kicsapott birkák , legelésztek a ház helyén. — Szó, ami szó: hamar fölhúzták! — Méghozzá határidőre! — Ritkaság az Ilyesmi manapság. No persze, persze. De most i nálunk is meggyorsitlák az i építkezéseket. Olvastam, hogy a i Szovjetunióban hónapok alatt ' egész lakónegyedeket raknak. Mindennap egy emeletet. . Talán majd nemsokára itt is. — Igen. igen, csak nálunv még mindig marad egy baj. — Vajon mi? — Hogy ha hat hónap alatt felépül egy ház, egy esztendő j kell még, míg rendbe hozzák. | ÖT KOPORSÓ A világ napfényes eseményeit olyan hírek felhőzik, amelyeken nem lehet egyszerűen átlapozni, meg kell állni mellettük. Mint ahogy nem tud részvétlenül elmenni az ember a viharsújtotta mező, a kiégett puszta mellett sem. Az egyik olasz hetilapban olvastunk a következőről. Az egyik kis hegyifaluban, Padova és Rovigo között, az Adige síkján élt egy család, akit mindenki úgy ismert a környéken, mint a »sokgyerekesek«. öt gyerekük volt: a 14 éves Severino, a 13 éves Angelina, a 12 éves Massimo, a 10 éves Giuseppina, a 9 éves Francesco. Apjuk és anyjuk reggeltől estig a lakástól távol dolgozott. Amíg az iskolaidő tartott, kisebb volt a gond, de vakációban senki nem vigyázott a gyerekekre. Ott töltötték a napot, ahol tudták. A folyópart volt a birodalmuk, a nagy kalandokat és veszélyeket rejtő gyors hegyifolyó. Végig— Nem leszünk szakácsok! A villanyszerelőkre nagyobb j szükség van. Üj főnököt kap- : tunk... j; Borkát érdekelte az elektro- <1 technika. Kivéste a falat, hogy ! a huzalokat rejtve vezethesse \ körbe a lakásban. Nappali fénynél is lámpával futkároz- ; tam. Még sötétedés előtt megvacsoráztunk, nehogy meg kelljen gyújtani a petróleum- lámpát. Az iskola munkára nevelő arculata valóban napról napra alakult ki. A következő napokban órás mesternek, fejőgulyásnak, montírozó-esztergályosnak képezték ki, majd tűzszerész-kémikust akartak belőle faragni. Mi csak tűrtünk. Hanem amikor Borka szétszedte és újrakötötte kedvenc dedikált könyveimet, kiborultam. ; Ezt a humoreszket is ágyamban írom. Bcnka ügyes mozdulatokkal váltogatja rajtam a borogatást. Nekem is kicseré- . lődtek a főnökeim. Az ideg- j gyógyászat vigyáz lelki épsé- ! gemre... j Vlagyimir Tocsilin j (Fordította: Ferencz Győző) 1 sétáltak a töltés mentén, kezükben az ócska kis cipővel, egészen messzire, a szigethez, ami vagy húsz méterre volt a parttól. Naponként újra meghódították, noha mindig ugyanaz volt. A gyerekek számára folyton újat és újat jelentett. Egy szombaton is elindultak a szigetükre. A víz alacsony volt, de különben is tudták, hol kell először lelépni a partról. Mindig így tették: valamennyien fogják egymás kezét, a sort a legidősebb zárja be. Délután három óra körül valaki látta őket, amint a szigeten játszottak. Ebben az órában az apa is, az anya is keményen dolgoztak, s talán a Napot nézték, hogy mikor jön el az este, a pihenés, az együttlét jdeje. De az is lehet, hogy nem gondoltak semmire, csak dolgoztak, mert öt éhes száj kérte a kenyeret... Arra semmi esetre sem gondoltak, hogy már sohasem kell kenyeret adni. Í Napközben megáradt a folyó. Talán harminc centiméiért emelkedett a szintje, azt mondják, hegyi folyóknál ez gyakori. Hét óra felé a gyerekek abbahagyták a játékot, fáradtak voltak és éhesek. Érezték, hogy eljött az ideje a hazatérésnek. Keresték a partmenti nyomokat, amerről jöttek, de csak azt látták, hogy a folyó megáradt, s a régi csapás, a megszokott út nincs sehol. Senkit sem láttak a parton, és nem kiáltottak segítségért sem. A víz sima és nyugodt folyású volt. Nekivágtak tehát a járatlan átkelőhelyen, ugyanúgy, mint eddig, kézen fogva, leghátul a legidősebb testvérrel. Azon a folyószakaszon mély árok húzódott a vízfenéken — és közülük senki sem tudott úszni... Valamennyiüket elnyelte a víz, Severinót is, a legidősebbet. És öt kis koporsót kísért a hegyi falu népe a temetőbe, de már nem tudtak sírni, mert olyan szörnyű a tragédia, hogy az ember megdermed a döbbenettől. K. E. VÁSÁRBAN LÁTTUK Tolongó' - "?csenvestal előtt, öregek, fiatalok, nők és férfiak. Mindenki enni akar. Spónylk Éva, a veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött, és már próbálja első szerepét, Faulkner »Requiem-jében. A KÖRNYÉKBELIEK AZT MONDJÁK, hogy Horvátkút Marcali Hűvösvölgye. A kanyargó utak, a falut körülölelő erdő, a völgyek, a harsogó zöld szín békés keretbe foglalja a kis falut. Apró, fehér házacskák sorakoznak egymás •'tán, akad köztük nádfedeles is. A nyugalmas kép a falu végén bomlik meg. A partol- dalcn egy új, büszke épület áll. Jelkép ez az épület. A tanácselnök, Paróczai József azt mondja: — Csak próbálná meg itt kívül a vakolatot egy kicsit megvakami. Biztosan megvernék. ök építették, sokat segítettek, hát vigyáznak is rá. Érthető okokból örülnek neki és szeretik a horvátkútiak az új művelődési házat. 3329 társadalmi órát dolgoztak idén ennél az épületnél. Legutóbb egymás után három szombat— vasárnapot áldoztak arra, hogy az épület környékét rendbete- syék. Több száz köbméter földet mozgattak meg, szántottak, tárcsáztak, hengereztek, lapátoltak, talicskáztak. — Ha szólok a faluban, hogy ötven ember kellene, akkor hetven jön. Még soha nem volt olyan ünnepség ebben a faluban, mint augusztus húszadikán. Horvátkútnak 808 lakója van, ezen az ünnepségen voltak vagy kétezren. A környékbeli községekből is eljöttek. Később találkoztam egy sámsoni tehenésszel, ő is mindjárt azt mondta, hogy ott volt, és hogy milyen szép. Minden este tömve a tv- szoba. Érthető a csodálat, mert a faluban ez az első televíziókészülék, a lakosság nyolcvan százaléka életében most látott először televíziót. Az elnök megmutatja, milyen rendes minden, mennyire vigyáznak az épületre és a berendezésre. Az augusztus huszadiki ünnepség végén nagy táncmulatság volt, de sehol egy karcolás vagy piszokfolt a falon. Horvátkút négy évvel ezelőtt még nagyon szegény falu volt. 1961-ben bevezették a villanyt, 1962-ben kövesutat kapott s most már saját, gyönyörű művelődési házat is. — Még így is mennyi minden hiányzik — tárja szét a karját Paróczai József. — Ugye, a sok szép után panaszkodhatok.' — kérdi, és sorolAzt mondják a szülői értekezleten: — Kedves szülők! Ez az oktatási év is, mint mindig, sok sikertelenséggel terhes. Az, ami az iskolában nekünk nem sikerül, meg kell otthon csinálni. Kérem, segítsék hozzá gyermekeiket, hogy nagyobb szakmai jártasságra tegyenek szert. Iskolánk munkára nevelő arculatának napról-napra kell kialakulnia. Jelenleg főnököket keresünk... S valóban, egy hónap múlva az én kisfiam, Borka már eljutott odáig, hogy belefűzött a tűbe egy kilométernyi cérnát és művészi gondossággal stoppolni kezdett valamit. »Megtalálták a főnököt...« — gondoltam én. Másnap gondosan összeszaggattam a nadrágomat és odaadtam Borkának: — Varrd meg! De ügyesen! — Apu, majdnem elfelejtettem megmondani neked. Csak. először akarták, hogy mindenki tanuljon, dolgozzon a varrógépen, de most már csupán a lányoknak oktatják a varrást. Mi viszont ácsok, asztalosok leszünk. Ezért aztán balta, fűrész, szekerce kell nekem. — Mire? — Tudod, nálunk kerek asztal van, és ez nem divatos. Most a keskeny, szögletes asztal a divat. Adj nekem fűrészt, csak egy percre ... ni kezdi ügyes-bajos dolgaikat. A BÖHÖNYEI KTSZ-EL PÖRÖSKÖDNEK. Tavaly húszezer forintért rendeltek a ktsz-nél ajtókat, ablakokat. Meg is kapták, ki is fizették. Januárban a ktsz közölte, hogy tízezer forinttal elszámolták magukat, és most követelik a pénzt. A másik panasz a marcali postát illeti. Mikor a tanács- házat építeni kezdték, szóltak a postának, hogy jöjjenek el, szóljanak hozzá, mert szeretne a község egy postahivatalt is tervezni. Nem jött senki. Hát fölépítették anélkül az épületet, egy kis szobát hagytak a postahivatalnak. Nemrég megnézték a marcali postától, de vonogatták a vállukat, hogy kicsi. »Ezt a falat húsz centivel arrébb kellett volna, ezt meg tizenöttel odébb.« — Nagyon mérges lettem rájuk. Mert ha méterekről beszélt volna, rendben van. De centizett. Aztán mikor megtudakolta, hogy most mivel mehet vissza Marcaliba, azt mondtam, hogy gyalog..: Nem kisebb csatározásokat folytat a tanácselnök a Moziüzemi Vállalattal sem. A félig kész művelődési házat megnézték a moziüzem vezetői. ígérték, hogy mire elkészül, vetítőgépet, sötétítő függönyöket és száz széket adnak. Kifogásuk csak az volt, hogy túl magasan vannak a vetítőablakok. — Lejjebb rakattuk. És vártuk őket. Megnyitás előtt betelefonáltam Kaposvárra. Azt mondták, nem lesz semmi, a székeket sem tudják adni, mert nem selejtezték még ki a Balaton parti kerti székeket. Erre méregbe gurultam. Másnap hozattam 150 új széket Pestről. Éjjel rakodtunk ki, az ünnepségre volt szék. Űj, és nem kiselejtezett kerti szék. A mozi ügyében semmi sem történt. Az iskolában hetenként egyszer vetít a vándor- mozi. A művelődési háznagyterme üresen áll. — Panaszkodjak még? Akkor elmondom a rivaldákat is. Hét és fél ezer forintért vettük Pesten, s mire fölszerelhettük volna, a festék mind lepörgött róla, csak a rozsdás vas látszik. Nem tudom, milyen munka ez. A BÉKÉS KIS HŰVÖS- VÖLGYBEN igyekvő emberek élnek. Gondjaikat, bajaikat nem hagyják annyiban, küzdenek azért, hogy minden nap többet érjenek el. Közös áldozattal készült el a művelődési ház, de az emberek nem pihennek. A tanácselnök azon tűnődik, hogy milyen kerítés legyen a művelődési ház körül. Horvátkút megérdemli a segítséget, nem közömbösek az ott élő emberek. A művelődési ház hivatal- segéde félrehív és odasúgja: — Azért ilyen igyekvők az emberek, mert a tanácselnök is megfogja az ásónyelet. Öis ugyanúgy törte, kubikolta a földet, mint a többiek. S. Nagy Gabriella Hollywood és az elnökválasztási kampány A hollywoodi filmkolóniában is megindult az elnökválasztási harc. Egészen különös és megdöbbentő adatokat közölnek a hírügynökségek arról, melyik filmsztár kit támogat? A legismertebb filmszínészek közül Robert Taylor, James Steward, Irene Dunne, Jeanette MacDonald, Pat Boone, a híres dzsessz énekes, sőt Wald Disney is — Barry Gold- water híve! Ezzel szemben Burt Lancaster, Kirk Douglas, Tony Curtis, Marlon Brando, Janet Leigh, Frank Sinatra, Harry Belafonte, Henry Fonda Johnson elnök jelöltségét támogatja. NEM TETSZIK a könyvszerető embereknek és azoknak, akik örülnek és gyönyörködnek városunk új létesítményében, a Megyei Könyvtárban, hogy néhány vandál fiatal fokozatosan . tönkreteszi a berendezést. Kiszedik a székekből a díszszögeket és bicskával felhasítják a bőrt a széktámlán. A könyvtár személyzete nem tud minden sarokra vigyázni, így az olvasókra vár az a feladat, hogy felfigyeljenek a rombolókra. A szomszédhoz futottam. A fiam egy óra alatt átfűrészelte az asztalt, én pedig csiszol- gattam utána. A hét végére csak az maradt hátra, hogy négyszögűre csináljuk az asztalt. Borka már a küszöbről kiabálta: így lesz az ember sokoldalú — Anyuka! Holnapután ellenőrzést kapunk! Tojásrántotta krumplival! Hidd el... — Borka, mi lesz az asztallal? — Betesszük a konyhába! Mások lesznek az ácsok-aszta- losok. Minket szakácsnak képeznek ki! A rántottától úgy összeragadt a fogunk-szánk, mintha csirizt ettünk volna. A krumplit csak nagy nehezen tudtuk letuszkolni a torkunkon. Kétségbeesve vártuk az ellenőrzés végeredményét. Fölösleges volt az izgalom. Másnap ezzel állt elő Borka: iiZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA £S*A MEGYE» TANACS LAPJ-A
