Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
r r A bban a vidéki nagy udvarházban, amelyben Bandika a birsalmafa ágai között meszelőnyélen állva hajót kormányoz, dirigálja a matrózokat, elsüllyed a hajóval, s ő mint tengerészkapitány csodálatosan mindig megmenekül — három család éL Elől egy idős kosárfonó házaspár: Seres bácsi gyárban dolgozik, Seres néni a kisipari kátéesznek. A középső lakást a fiatal Tárkányi házaspár bérli. Tárkányi könyvelő az olajgyárban, Bandi- káék az udvari kétszobásban laknak. És az ötéves Bandikét valamennyien egyformán kényeztetik. Seresék távolban élő unokáikat látják benne, s nagyszülői szeretetü- ket Bandikénak törlesztik. Tárkányiék azt a kisfiút ölelik Bandikéban, aki nyolc évi háA FÜTYÜLŐ akkor Bandika apja egy fényes tárgyat vett ki zsebéből... — Nesze fiam, én is ilyet kaptam egyszer apámtól... Fütyülő volt. Bandika mohón kapott utána, belefújt. Olyan hangot adott, mint a vasutas fütyülő. Elszaladt vele. Egész este fújta. Nem baj, majd megunja, most válogathat a játékokban. Másnap kora reggel füttyszóra ébredt a ház. Seres bácsi az éjjeli műszakból jött haza. — Azért egy félórát szerettem volna még aludni — ásított. Bandika felült a triciklire, mely akkor már nagy, oldalkovaron Bandiék felé, hogy elintézzék a füttyöt. Az ordításra mindenki kiszaladt, Bandika anyja is. — Anyukám! — bőgte el Bandika a történetet — Borpataki bácsi elvette a fütyülő- met... — Elvette? ... Hogy merészelte? ... Na majd teszek én erről. Mint a szél, viharzott ki a TT, kapun. Bandika abbahagyta a Hányszor mondtad, hogy egyik sírást. Seresék álltak kővévál- unokád sincs olyan szép, meg tan, mint bibliai Lótok, míg olyan okos, mint Bandika... Juliska vissza nem viharzott. Határozat született. Megkör- Már a ^Puban kezdte: — Igen, de eddig te is nyaltad, faltad — háborgott Seres bácsi. — Csak te ne beszélj, Jani! nyékezik Juliskát, tegyen valamit a fütty megszüntetése érdekében. örtént pedig, hogy ugyanabban az időzasságuk alatt még nem érke- csis motorkerékpárrá változott, zett el hozzájuk... A szülők mellyel száguld a motoros az úgy szeretik, ahogy az egyetlen utcán, tülköl, dudál, sípol, — Ilyen szemtelen embert én még nem is láttam __ Kiv ette a fütyülőt az ágyból a párnája alól, oszt aszongya, ez kéne? ... Mondtam rá, hogy mi jogon vette el a gyerektől? ... Hogy ő éjjeli műsza- ben, midőn Seres kos, és már két napja nem tud bácsiék nagy léleg- aludni... Na, majd én meg bezárom a gyermekem, mondom neki, hogy maga tudjon aludni ... Azt kérdi, mibe kerül az a fütyülő? Semmi köze hozzá, mondom, hat forint, zetvételekkel elindultak Ban- dikáék lakása felé, a hátsó szomszéd, a mindig derűs Borpataki, az olaj gyár présese, aki azon a héten szintén éjjeli műszakos volt, kiugrott az ágy- aszongya, hogy itt van a hat ból. ö már ezt a füttyöt nem forint, de a fütyülőt nem adja gyereket szokták. Mérték, elő- mert hiszen nem akar ő senkit t°vább. Szaladt le a kert vissza, ha másikat vennék, relátás, felelősség, tudatosság a világon elütni. Seres bácsi nélkül. Juliska, Bandika any- becsukatta az ablakot, min- ja — jegyszedőnő a moziban — den rést betömetett, a füttyremegve figyeli a meszelőnyé- vészhangok mégis behasítottak. be, azzal az eltökéltseggel, még a rendőrségre is följe- ingben-glóriában, hogy a ke- lent... Mondom néki, attól én rítesen átugorva, a fütyülőt ki- nem félek, mondom, hogy itt a pofozza a gyerek szájából. Az házbeliek egy szót sem szélien az űrben lebegő kisfiát, de Csak reggel nem szól neki, már hiába is ágyban. szólna, de nem is akarja elszo- Tárkányi éppen elmaradt morítani. Seres néni nógatja szabadságát vette ki. Kint ült Seres bácsit, ha szabadnapos, a verandán, gondolta, pihenés vagy ha éjjeli műszakon volt közben megcsinálja évi össze- és nappal otthon van, álljon a foglaló jelentése vázlatát. Nem fa alá, ha esne lefelé, kapjon ment. Tíz óra tájt összecsapta utána ... jegyzeteit, felöltözött. — Hiszen kaphatok már ákforgolódott az utols° Pillanatban azonban el- najj; imádják a gyereket.,. állt ettől a goromba tervétől. Rákönyökölt a palánkra, hízelegve szólt át Bandikéhoz: — Ájnye, de szép fütyülöd van!... Kitől kaptad? — Apukám vette a ban... Aszongya, hogy ő is imádja, de nem a füttyöt... Mit csináljak én most Seres bácsi?... Mit szól hozzá? — Hogy mit szólok hozzá, vásár- drága Juliskám? ... (Hej, csak el ne rontsuk már a dolgot az kor!... Kár, hogy az anyja sokszor magával viszi a moziba ... Egyszer mégis szót fogadott: a fa alá állt, vigyázott. Pár nap múlva azonban azt vették észre, hogy hosszú zsineg végét tartja, a másik végét a fa villás ágába fészket rakott Bandika fogja a magasban s a madzagra szerelt pasztás dobozba telefonálgat le Seres bácsinak: — Huli-buli, guli, guli, négy- vannegyven fok alatt fordítsa! És Seres bácsi fordította. Mármint lent a gépházban a nagy vaskapcsolókat »-négy- vannegyven« szélességi kör alatt. Délben Bandikat alig lehetett lecsalni a fáról — Seres bácsit meg becsalni ebédelni. — Te Jani — szólt egyszer Seres néni felhős képpel. — Nem elégelted még meg ezt a játékot?... Gondolj arra, hogy egyszer éppen akkor esik le a fáról, amikor te játszol a gyerekkel... Az öreg felütötte a fejét. Mond valamit az asszony! Az anyja meg azt mondaná, hogy az a vén szamár nem ügyelt rá . .. B andika, a fiatal tengerészkapitány másnap — félelmetes vihar dühöngött a tengeren — le is repült az árbocról. Seres bácsi nem kaphatott utána, már csak azért sem, mert nem állott a fa alatt, de nem is volt otthon. Bandikénak csukló felett tört el a balkeze. Gipszbe tették, négy hét múlva kibontották, Bandika egészséges lett, de elfelejtette a tengerészetet, a tengert, az árbocot. összeült az udvari tanács, s eldöntötte, hogy Bandikának játék kell. Csak Bandika apja maradt konok. Azt hajtogatta, hogy neki sohsem volt játéka, mégis felnőtt. Azért ő is elvonult a háznépével a vásárba. Seresék egy triciklit vettek. Tárkányiék egy filmvetítőgépet. És még sok egyéb apróságot. Lepakoltak a szép nyári estében az udvar közepére. És __________ Nahát!... Én is szerettem utolsó percben.) Sajnos, vanI gaz is — nyugtatta Sári- volna gyerekkoromban mindig nak érteden emberek, mint ez ka, a felesége. — Menj egyet dyen SZ®P hangú fütyülőt sze- a Borpataki is, la... Azért, sétálni! Majd megunja egy- rezrLÍ’ de nem adta meg a mondja, drágám, megérné, szer... isten. Jelzem, hogy még most [10gy harag legyen a szomszéét napig a csendes is vágyok utána, mert tudod, nappal, mikor így itthon vaájulás környékezte a gyök, alvás helyett szíveseb- lakókat Összeültek ben fütyülnék -s Ki_ Sereseknél tárgyalni. Mit tegyenek? Seres bácsi fáradt, és ünnepélyes volt. mondhatatlanul örülne az utca, ha ketten fütyülgetnénk ben— Megdöbbenek az ostoba ne... Mutasd meg, drágám, majomszeretet eme ritka példáján. A szülők nem érik fel ésszel, hogy leintsék a gyereket ... — Ezt úgy látszik hiába várjuk ... Nekünk kell valamit kitalálni, hogy a szülők érzékenységét se sértsük, a fütty is megszűnjön. A szülői vakság sok viszályt okozott már... — Én nem törődöm vele — tapogatta fejét Seres néni. — hadd nézzem meg, hogy én is ilyet vehessek... Bandika a kerítéshez lépkedett, felnyújtotta. Borpataki forgatta, nézegette, aztán olyasmit mondott, hogy na am- máriáját, nem fütyülsz te ezzel többé nekem. És elrohant. dók között emiatt a fütyülő miatt? ... Szerintem nem érné meg... Én azt mondanám, Juliskám, vegye fel inkább a hat forintot... — Majd ád estére az uram neki hat forintot, meg fütyülőt, csak jöjjön haza! H aza is jött, mint rendesen máskor. Itta is a szavak áradatát, míg el nem fogyott Juliska szájából, de se hat forintot, se fütyülőt nem adott Borpatakinak, mert hiszen át sem ment, hogy agyonüsse, ehelyett nagyot nevetett, és ennyit mondott: — Ügy emlékszem, hogy az Bandika állt egy ideig a sárguló kertben, átkukucskált a palánkon, aztán sírásra gör- _ Még a triciklit is elveszem tő- bülő szájjal szaladt felfelé, és enyémet is így vették el egyle, vagy két nagy pofonnal ész- a felső udvarban ordítani kéz- szer.. . Mégpedig az én édes hez térítem, ha az anyja nem dett. Seres bácsiék éppen ak- jó anyám, s mellé egy nagy potéríti... kor húztak át átlóban az ud- font is adott... Szlimaij Sn.dze kél vetsz Hogy ne peregjen szét... Szövetkezés szívvel, szóval, értelemmel, engesztelődés halállal, szerelemmel, birkózás a mozdulatlansággal, barátkozás a szótlansággal, lázadás köves közöny ellen, robogás zúgó fergetegben, konok harc fojtó gondolattal, kötődés minden pillanattal, a gyávaság szemén a zöldellő penész, — törött darabokból az éltető egész, a szépség öröme, ujjadon a mosoly, lázas terveidben zizegő hangyaboly, mind, mind sürget, tüzel, nyugtalanul lobog, hogy ne peregjen szét a szélben a homok. Nyári utazás Bokrok, vizek és lomha madarak, aranyhajú mezők és méla fák, bámész birkák a tikkadó réten s a tájra csörgő zsíros lomhaság. Az út porát suhanc szél szitálja, perzselt szárnnyal gunnyaszt a szürke ég, a tüll-felhök sejlő fátyolén át fel-felködlik a kócos messzeség. Lustán fordul a terülő térség, egy asszonyt visz a selyem réten át, piros kendőjén meghalkul a napfény, s ringatja karján az idő kosarát. Teljesítő ff ük a félévi naptárt! A Felmérésügyi Hivatal befejezte az elmúlt félévi munkával kapcsolatos felméréseket. A jelentések szerint az 1964. évi első félévet, határidőre teljesítettük. Június 30- án este 24 órakor az ország minden üzemében, állami naz- daságában és szövetkezetében, úgyszintén a kereskedelmi vállalatoknál is véget ért az első félév. A nemzetközi szempontból is figyelemre méltó teljesítményt sok külföldi turista figyelte meg, akik a Balatonhoz jöttek az első félév végén, de miután mi sikeresen áttértünk a második félévi naptár teljesítésére, most már ők, is második félévi fürdési tervüket teljesítik. A felmérések szerint az elmúlt félévben legyártott hónapok, hetek és napok általában jó minőségűek. Sajnos, amint az nálunk gyakorta előfordul a sorozatgyártásoknál, mire az egész félévet legyártottuk, a termék már elavult. Czinke Ferenc: SZILÍCIUMOS ÁPOLÓK (linómetszet) Itt áll az egész első félév becsomagolva, nincs iránta sem belföldi, sem külföldi kereslet, 1964. első félévi hónapokat, heteket és napokat már sehol sem használnak; július elseje óta a gazdaságilag elmaradott országokban is csak az új, második félévi típus iránt mutatkozik érdeklődés. Ennek gyártása azonban nálunk még csak épp, hogy elkezdődött. kísérletezések folynak. Rá kellene térnünk minél gyorsabban ennek a sorozatgyártására. Szakértők szerint minden jel. arra mutat, hogy december végére sikerül a második félév naptárunkat is maradéktalanv teljesíteni. Az első félévi sikerek okáról kérdezte meg az illetéke.' vezetőt Dokulek Ede, a külön féle szerkesztőségekből kiküldött munkatárs. Illetékes veze tő így nyilatkozott az elér eredményekről: — Elmondhatom, hogy az e ső félévben szinte hiba nélkv dolgoztunk. Ez annak köszön hető, hogy az 1964. évi els' félév teljesítéséhez időben elkészültek a tervek, s azokat zsebnaptárak, heti előjegyzés naptárak és más népszerű k1 adványok formájában eljuttat tűk minden munkapadig, hr aztán mindenki előre tudta hogy mikor lesz január, feb ruár és a többi, teljesen tisztában voltak a dolgozók azza' is, hogy mikor lesz március lr április 4 és május 1, már csak akörül mutatkoztak némi zavarok, hogy kétnapos ünnep előtt mikor lesz vasárnap. Világszerte nagy elismerést váltott ki dolgozóink határtalan lelkesedése, kik dacolva az ér eleji hideghullámokkal, januárt pontosan 31, februárt pedig — a munka jobb megszervezésével — már 29 nap alatt teljesítették. Rögtön utalnom kell azonban arra. hogy e téren mén vannak lehetőségeink, s bizton remélem, honi' jövőre már 23 nan alatt fogjuk teljesíteni a februárt. — Nagymértékben segítette a. sikerek elérését, hogy rendkívül arányos volt a munka. A hónapok átlag 4—4 és fél hétig tartottak, s sikerült megoldani, hoay minden hét hét napból ÓV ion. a nap pedig 24 órából. Már rsak azt kellene elérnünk, hoay a S órás munkanap is s órából álljon, ne ötből-hatból. mint ahogy nálunk ez gyakorta előtordul. Alföldi Imre