Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-13 / 189. szám
Csütörtök, 1964. augusztus 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP 3090 gyermek meggyógyult... — Mondjad, kisfiarn: kánya gólya, rigó. — Tanya, dója, jidó ... — Tetszik látni, tanár úr — möndta az asszony —, novemberben hatéves lesz a kisfiam, és még ennyire beszédhibás. Nyugtalanul alszik, ideges, ingerlékeny ... Ha részeges az apa... Gyermekideggondozó Állomás, Kaposvár. Dr. Báthy Sán- dorné ideg-, elmeszakorvos, Bojtay Béláné gyógypedagógus és Meleg József pszichológus a munkatársak. A kissé talán rideg kicsengésű ►’■munkatárs« megnevezés gondos, lelkiismeretes és kimondhatatlanul fontos tevékenységet takar: idegileg, lelkileg beteg gyermekek egészségét adják vissza. A kis Sz. T. apja durva, részeges ember volt. Az első »sérülés« talán már az anya terhességének időszakában érte a kisfiút, a többi születése után, később. A részeges apa otthoni botrányai miatt alszik nyugtalanul, ezért ideges, ingerlékeny, és közvetve ez okozta, hogy beszédhibás. — 1958 óta — ekkor alakult az állomás — 3090 gyermeket vizsgáltunk, gondoztunk — rhondta Meleg József. — Szomorú, de így igaz: ahol az apa iszákos, mindig jelentkezik a gyermeknél pszichikai fogyatékosság. A gyermek jó és rossz tulajdonságait legközvetlenebb környezete, a család alakítja. A tizenhárom éves L. Jánost egy Baranya megyei községből hozták vizsgálatra. — Dühöngő, lop, hazudik, csavarog — mondta az édesanyja. — Olyan a magaviseleté, mintha nem is volna normális. A Gyermekideggondozóból levelet írtak a fiú iskolájába, s onnét az a válasz érkezett, hogy a gyerek rossz magaviseletét az okozza, hogy szülei verik, eltiltják társaitól. Az L. Jánosnál jelentkező ideges tüneteket a szülők ferde nevelési módszerei váltották ki, és nem a gyereket, hanem a szülőket kellett idegszakorvosi kezelésre utalni. A szeretet hiánya Tizenkét gyermeket küldtek az egyik nevelőotthonból az állomásra azzal, hogy szellemi fogyatékosok. Megvizsgálták őket, s kiderült, hogy csak hárman betegek, a többinél a szeretet hiánya okozza az ideggyengeséget. Megkérdezték az egyik kislányt: — Mikor szokott anyukád meglátogatni? — Én még nem neveztem el senkit anyukámnak ... Az anyai szeretetet nem ismerte a kislány, csak azt tudta, ha valaki nagyon jó hozzá, »az az anyukája«. De még nem nevezett annak senkit sem ... \ Gyermekideggondozóból levelet küldtek a nevelőotthonba, és kérték a pedagógusokat, legyenek közvetleneiÖDek a gyerekekkel, engedjék őket kör zelebb magukhoz. Egy örökbe fogadott fiút szerettek a nevelőszülők — a maguk módján. Egyszerű, falusi emberek, megkívánták a gyerektől, hogy iskola után segítsen az otthoni munkában. De mennyit? — Csaknem mindennap öt órát dolgozott a gyerek — mondta Meleg József. — Reggel és délben hideg ételt evett, csak vacsorára főztek meleget a nevelőszülők. A fiú vacsora után rohant a tanácsra tv-t nézni. Játszótársa nem volt, ezért csavargott el hazulról,- kereste a pajtásokat. Teljes napirendet dolgoztunk ki a gverek számára, elküldtük a szülőknek és a községi tanács titkárának, akit megkértünk, ellenőrizze, hogy a napirendet megtartsák. Azóta nincs panasz a fiúra, meggyógyult... Az elmúlt tanévben egy harmadikos kislányt hoztak be a szülei azzal, hogy rosszul tanul, zavart, ideges. Mindkét szülő dolgozott, nem tudtak eleget foglalkozni a kislánnyal. Meleg József azt tanácsolta nekik, küldjék el minden héten egyszer hozzá a kislányt, ő majd megnézi a füzeteit, beszélget vele. Már a heti egyszeri foglalkozás is meghozta a kívánt eredményt: a kislány megváltozott, azóta jól tanul. Pihenés, alvás S. József nehezen tanult, fáradékony volt, idegenkedett a többi gyerek társasagától, gyakran fölkelt éjszaka, és ön- tudatlanul járkált a szobában. — Megvizsgáltuk Jóskát, nála a kevés alvás okozta az idegrendszeri zavarokat Kértük tanáraitól, hogy az egyik délelőtti szünetet nyújtsák meg a fiúnak legalább tíz perccel, s engedélyezzék, hogy délután a tanulószobán egy órát alhasson. A pedagógusok segítségével a kisfiú rendbe jött. Sok problémát okoznak az általános iskola alsó osztályaiba járó, gyengébb idegrendszerrel született gyermekek. Kaposváron az alsó tagozatosok csak délután járnak iskolába. A gyengébb idegzetűek, mire iskolába mennek, idegenergiájuk tekintélyes részét kimerítették, mert vagy otthon, vagy a napköziben tanultak, rosszabb esetben egész délelőtt az utcán kóboroltak. De bármelyik esetet nézzük, a napnak legjobban kihasználható részét kevésbé produktív, mégis fárasztó elfoglaltságra használják fel. Az iskolában az agykérgi, gyakran fizikai fáradtság miatt már nem tudnak képességeiknek megfelelően bekapcsolódni a munkába, alacsony értékelést kapnak, vagy magatartásukkal zavarják a nevelőt és az osztály munkáját. Támogatást érdemel a Gyermekideggondozó Állomásnak az a javaslata, hogy a városban legalább minden alsó tagozati osztályból egy-egy délelőtt működjön, hogy a gyengébb idegrendszerű gyermekéé ott tanulhassanak. — Megfigyeltük azt is — mondta Meleg József a pihenéssel, alvással kapcsolatban —, hogy a televízió rohamos elterjedésével párhuzamosan nő a keveset alvó gyermekek száma. Jó lenne, ha a szülők az esti mese után ágyba kül- denék a gyermekeket, mert 6— 7 éves korban legalább tizenegy, 8—10 éves korban tíz, 14 —15 éves korban kilenc órát leéli aludni a gyermekeknek. Hinta vagy — kis dzsungel Épülnek az új bérházak, színesek, szépeié. Beköltöznek a lakók, és néhány hónap múlva formátlan rajzok, szénnel firkált feliratok éktelenítik az Új ház megtépázott, levert vako- latú falát. — Azok a neveletlen kölykök! — átkozódnak a felnőttek. A gyerekek pedig? Játszani szeretnének. Alkalmas játszótér nincs, legföljebb óvodásoknak való homokozó, hinta. A tíz-egynéhány évesekben pedig rengeteg az energia, s ha ezt nem tudják másként felszabadítani, rombolnak, firkálnak. — Javasoltuk a tanácsnak, hogy létesítsenek egy játszód parkot Kaposváron. Nagyon alkalmas lenne erre a célra a zaranyi erdő. Nem kellene oda semmi, csak bekeríteni egy nagyobb területet, ahol nyugdíjas pedagógusok felügyeletével játszhatnának a gyerekek. Mert nem hinta kell nekik, hanem egy kis »dzsungel«... * * * Dr. Schmell János kezdeményezte, s most dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus és dr. Liebermann Lucy a leglelkesebb támogatója a fővárosban a gyermekideggondozó állomásoknak. Kaposváron hat év alatt 3090 gyermeket kezeltek és gyógyítottak meg. Vineze Jenő Az összes szalmát bálázták Szabáson Munkában a bálázógép. — Ezt a kazalt megpróbáltuk, másképp raktuk. Azt hiszem, ez így jobb. — Az a másik úgy áll' a lábán, hogyha nekimegy egy marha, feldönti. — Viszont itt meg nagyobb a beázás veszélye! — Ügy nem lehet kazalt csinálni, hogy valami kis veszteség ne legyen. — Ha potyamunka is, azt hiszem, szét kell szedni azt a másikat, és újra így »fölépíteni A szabási majorban a ka- zalrakók — Szijj György, Bokor József, Kovács József, Tóth István, Káplár György és Tóth József — között hangzott el ez a beszélgetés. Tanakodtak, vitatkoztak, hogyan is kellene csinálni, milyen formában kellene rakni őzeket a bálákat, hogy a legjobb legyen... Az idén vették a szovjet bálázógépet, s a 410 hold kombájnaratás után ez taka- íítja le náluk az összes szalmát. Nagyon meg vannak elégedve vele, úgy tartják, egy év alatt behozza az árát... Csak a kazalrakás okoz gondot, nincs gyakorlatuk, nincs tapasztalatuk. Egyelőre kísérAz utolsó bálákat rakják a kazalra. leteznek, hogyan lenne legcélszerűbb fölépíteni a kazalt. Arra törekszenek, hogy minél kevesebb menjen veszendőbe abból, amit megtermeltek, ami az övék... Pályázat a fejlődő országok megsegítésére szervezett orvosi állásokra Az Egészségügyi Világszer- ,ezet egyetemi oktatók és ■szakorvosok küldésével is támogatja a fejlődő országokat. A világszervezet hazánkat fogorvosok és laboratóriumi ■zakorvosok kiküldésére kérte jl. Ezért az Egészségügyi Minisztérium pályázatot hirdet lyan, nagy oktatói gyakorlatai rendelkező, az angol vagy rancia nyelvet kiválóan ismerő fogorvosoknak, akik váltják, hogy 1965. január-1-től alamelyik afrikai vagy ázsiai gyetemen oktatnak. Ugyancsak pályázatot hirdet laboratóriumi szakorvosok részére, akik Afrikában agy Ázsiában — akár rövi- időre mint konzultán- ’-5r hosszabb időre, egykét évre — állást vállalnának. A jó szakmai tudáson és kiterjedt szervezési gyakorlaton kívül itt is elengedhetetlen föltétel az angol vagy a francia nyelv kitűnő ismerete. Mindkét pályázatra 55. életévüket be nem töltött szakemberek jelentkezhetnek. A kérvényekhez mellékelni kell az önéletrajzot, a közlemények, szakmunkák jegyzékét, a munkahely, a személyzeti osztály és a pártszervezet javaslatát 3—3 példányban. A pályázatokat szeptember 1-ig kell eljuttatni az Egészség- ügyi Minisztérium (világszervezeti) önálló osztályához. (MTI) A zselici dombok tölgyei ölbe fogják a nagy tarlót. Ide föl göröngyös út vezet. Fönt simább a talaj, de nagyon száraz. A Belorusz nyögve húzza az ekét, a traktoros izzad. — Nagyon megszorul itt a levegő — mondja Csirke István. Rekedtes a hangja. Az éjszaka alig aludt valamit. A gyötrő álmosság és a szúnyoginvázió ellen csak cigarettával lehet védekezni. — Lefeküdtünk egy kicsit a szénaboglya tövébe, de képtelenek voltunk pihenni. Mentünk tovább. Fáradt, szomorú arcú ember a traktoros. Csak akkor mosolyog, ha a munkáról beszél. Az aratáskor rendreváTraktorok a domboldalon góval dolgozott. 700 hold gabonát aratott le. Alig egy hete jött Szenbalázsra szántani, de Papp József tsz-elnök máris így nyilatkozik: — Hajrás gyerekek. Ha így folytatják tovább, egy héten belül elvégzik a tarlóhántást. — Eső kellene — mondja a traktoros. — Ahol megtaposták a földet a gépek, már kidobja az ekét. Kínlódás így szántani. A tábla másik végén a DT rázkódik. A traktoros ekevasat cserél. Kopácsolását visszhangozza a erdő. Derékig meztelen teste négerbarna. A Balatonagybereki Állami Gazdaság Balatonfenyves székhellyel a gazdaság területén végzendő munkára, önálló munkakör betöltésére magasépítési építésvezetőt keres magasépítőipari technikumi végzettséggel. Jelentkezni írásban kell a gazdaság beruházási csoportjánál az előző munkahely megjelölésével, rövid önéletrajz és az eddigi működés feltüntetésének csatolásával. Tudni kell elkészíteni saját rezsiben végzendő munkák költségvetését, és szükséges a banki elszámolásokban való jártasság is. Fizetés megegyezés szerint. írásbeli jelentkezés esetén a részletek megtárgyalására a megfelelő jelentkezőnek a gazdaság írásbeli értesítést küld. (3494) A traktor meredek vízmosás partján áll. SzelmanJenö hunyorog, ha lenéz a félelmetes mélységbe. — Gond? — kérdi vissza. — Akad az is. Rossz a kormányszerkezetem. Csak jobb. ra tudok fordulni, balra nem Sokszor nagyon körülményes a fordulás. A gépből filléres alkatrész hiányzik. Ezért kell annyit bosszankodni. A traktoros úgy tudja, hogy még két DT áll alkatrészhiány miatt. — Az AGROKER azt ígérte — tájékoztat Lomniczi István, a Kaposvári Gépállomás főagronómusa —, hogy napokon belül megszerzi az alkatrészeket. — Ö sem sokat pihen éjszakánként. Eddig tijbb mint 200 holdon hú- zatta végig a disztillert, és ekével is dolgozott már jócskán ... A ponyvás GAZ-kocsi egymásra hajló szántásokon keresztül küszködik a domboldallal. A piros DT vagy negyvenöt fokos lejtőn zakatol. Az ember fél, hogy bármely pillanatban felborulhat, de Bajczi Lajos traktoros jobban ismeri a kaposszerdahelyi hatált. — Ha vigyáz az ember, akkor nem kell tartani a felborulástól — mondja. — Éjszaka nehezebb, nem szabad el- álmosodni, mert akkor köny- nyen megcsúszhat a gép. — Történt már ilyen? — Nem. Bár sokszor van ■úgy az embér, hogy lecsukódik a szem^. Ilyenkor meg kell állni, pihenni egyet. Én még tíz percnél többet nem pihentem. Ez elég ahhoz, hogy tovább bírjam. A vezetőfülkében füllesztő a hőség. A gép zaja bántja a dobhártyát. A traktoros fáradtan mosolyog, amikor ezt említem. — Mentem én már negyvennyolc órát is egyhuzamban. Ha erős az ember, bírja. — A legrosszabb ebben r, nagy munkában a szára? koszt. — Fazekas János mondja ezt a zsippói domb tetőn. A traktor hátsó kerekei között guggol, javítja a gépet. Nincs nagy hiba, d meg kellett állni vele. Ars tás után jött a bárdudvarn' ki Munkásőr Tsz-be szántan' Hetente egyszer kerül ház Osztopánba a családjához. — Mindennap este tizen egyig megyünk, s reggel né?- óra sincs még, amikor útna’ indulunk. Negyven traktoros birkó-' a száraz földdel a Kapós-.-' Gépállomás körzetében. K" zülük csupán négynek go- " ját jegyeztük fel. Nem p- maszkodva mondták, c— megkérdezték: — Nem lehetne ezeket gondokat megoldani? Mi is ezt kérdezzük ... Kercza Imre
