Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
Vasárnap, 1964. augusztus 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP 22 traktoros kerestetik Gondok a két műszak körül a Tahi Gépállomáson Már most gondolni kell arra. hogy az őszi szántás-vetéssel csak akkor végezhetnek idejében közös gazdaságaink, ha a gépállomási és szövetkezeti szántótraktorok közül minél több dolgozik két műszakban. Egy gépre tehát két embert kell számítani. Lesz-e elég traktoros a Tabi Gépállomáson? Itt ugyanis még egyetlen traktor sem szánt két műszakban. Huszonkét kérdőjel Dömötör József főmérnökkel arról beszélgettünk, hogy körzetük tsz-eiben hány gépállomási traktort akarnak két műszakban üzemeltetni, azaz a lehetőségekhez képest legjobban kihasználni. — Húsz-huszonkét gépre tervezünk két műszakot. Azt azonban még nem tudom, honnan szerzünk hozzá embereket. Elsősorban a DT és az SZ—100-as traktoroknak kellene éjjelnappal dolgozniuk. Ehhez 20- nál több váltótársra lesz szükség. Honnan vegyünk traktorost? — kérdezi és elpanaszolja, hogy a traktorvezető-képző tanfolyamot végzett tsz-ta- gok »elvesznek« az egyéb munkákban, közülük csak néhá- nyan ülnek gépre, azok is szövetkezeti traktor nyergébe. Ki ül hát akkor arra a huszonkét gépállomási traktorra váltótársnak? — Tavaly ősszel hogyan oldották meg ezt a feladatot? — Akkor tizenhat—tizennyolc gépünk dolgozott két műszakban, vagyis körzetünk egy-egy tsz-ében szántott egy traktorunk éjjel-nappal. Azóta gyarapodott a gépparkunk lánctalpas traktorokkal, ezért adhatnánk több két műszakos gépet. A tsz-ek is vásároltak új traktorokat, A megye legfiatalabb KlSZ-sservesete Alig több, mint két hete alakult és máris huszonnégy tagja van a megye legfiatalabb KKSZ-alapszervezetémek. Barcson, az Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat 7. számú gyárának telepéin szeptember elsejéig csak próbaüzemelés, folyik, de az I. csarnok már zajos a munkától, a II. csarnokban most szerelik föl a gépieket. Modem, szép üzem lesz, túlnyomórészt fiatalok dolgoznak majd benne, ezért is örvendetes, hogy nem sokkal a próba- üzemelés megindulása után megalakult a KlSZ-alapszerve- zet. A megalakulás körülményeiről, az alapszervezet terveiről Kővári Ferenc szerszámlakatossal, a huszonkét éves KISZ-titkárral beszélgettünk. — Augusztus 3-án volt az alakuló taggyűlés — mondotta. — Eljött Király György is; a járási KISZ-bizottság titkára. Háramtagú vezetőséget választottunk: Andrucsák József né lett a gazdasági felelős. Sass Károly a szervező- titkár. Ezen a taggyűlésen határoztuk ei, hogy a gyártól kapott területen sportpályát építünk, parkosítjuk az üzemi épületek környékét. Felvetődött a taggyűlésen a klubhelyiség létesítésének gondolata is. — Szeretnénk az üzem vezetőségétől egy helyiséget, rádiót, televíziót; lemezjátszót kapni. A klubot a fiatalokkal együtt otthonossá tennénk, ott tarthatnánk a rendezvényeket. Tervezzük, hogy hamarosan kultúrcsoportot is szervezünk. A megalakulás utáni tizenegyedik napon, augusztus 14- én tartották a második taggyűlést. Kilenc fiatalt vettek föl, így huszonnégyre emelkedett a taglétszám. A gyűlésen részt vett Szántó József üzemvezető és Vincze János, a pártcsoport titkára. Azt kérték a KISZ-esektől, hogy segítsenek az üzem megindításában, és szeptember elseje, a próbaüzemelés befejezése, a termelés megkezdése után becsületesen, szorgalmasan álljanak helyt a munkában. — Legközelebbi taggyűlésünket a pártcsoporttal közösen rendezzük — mondta a KISZ-titkár. — Arról fogunk beszélni a tagsággal, hogyan készüljünk fel a KISZ II. kongresszusára. Legközelebbi terveink között — a társadalmi munkán és a klubhelyiség létesítésén kívül — szerepel az is, hogy kapcsolatot teremtünk egy termelőszövetkezettel, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk, segítjük majd a tsz és, a falusi fiatalok munkáját. Szeretnénk ellátó, gatni a pécsi anyaüzembe, melyhez a barcsi telep tartozik. A megye legfiatalabb KISZ- alapszervezete nemcsak az alakulás időpontját számítva fiatal, hanem egyébként is. A legidősebb KISZ-tag, Vu- cseta László lakatos 25 éves, a legfiatalabb — Csányi Erzsébet és Karádi István — 1948-ban születtek. — vő — azokra is kellenek hozzáértő emberek. Érdeklődtünk néhány tsz- ben, hogyan vélekednek erről a problémáról, miben tudnának segíteni. Előjönnek a „tartalékok” — Négy gépünk szánt két műszakban — mondta Ajzert Jenő tabi tsz-elnök. Amint felszabadult . a gabonaterület, máris buktatták a tarlót. Számolnak azzal, hogy ez a négy traktor az ősszel is szánt éjjel, sőt nappali munkára két gépszerelő-tanulót is beállítanak. A múlt télen három tsz-tag végzett traktorvezető-tanfolya- mot, ketten a gépszerelő szakiskolán tanultak. Az öt emberből egy a javítóműhelybe, négy pedig traktorra került, tehát egyikük sem »-kallódott« el. Az Egyetértés Tsz-ben minden tanfolyamot végzett traktorost megfelelő munkakörben foglalkoztatnak, sőt — figyelembe véve a tervezett gépvásárlást — kevés is a szakemberük. — Két műszak nélkül nehezen boldogulnánk az ősszel, hiszen hétszáz hold mélyszántást terveztünk — tájékoztatott Kovács János torvaji tsz-elnök. A szállítást a gépállomással végeztetik, a szántáshoz két embert adhatnak váltótársnak, így hét helyett tizenegy holdat szánthat fel egy-egy traktor huszonnégy óra alatt. — Szövetkezetünk jól el van látva gépekkel, öt traktorunk | NEGYVEN EV most is nyújtott műszakban szánt — hallottuk Kapolyon — Ha a gépállomástól is ' rünk gépiét, két traktorost ■ dunk adni váltótársnak a ki műszakos szántáshoz. Tehát csaknem mindenütt akad traktoros, akit szükség esetén gépre lehet ültetni. Csak elő kell keríteni a »tartalékokkal, hiszen az őszi szántást-vetést gyorsítják meg, ha minél jobban kihasználják a traktorokat. H. F. „Ha én egyszer igazgató lennék... SZERZEMÉNYE Jugoszláv látogatója volt az OMMI Kaposvári Talajtani Intézetének. Vajdics Tihamér, a No- visadi Talajtani Intézet tudományos munkatársa magyarországi tanulmány útján ellátogatott Kaposvárra is. A szikes talajokkal foglalkozik, s az ezzel kapcsolatos magyar metodikákat vizsgálja. Mindennapos nézelődő itt a abi Téglagyár körül. Itt élte ,e életét, nem is tudna elszakadni tőle. Ha elvinnék, vagy elköltöznék ebből a környezetből, megszűnne létezni. Öreg fát nem lehet átültetni. Elpusztulna, ötvennyolcban ment nyugdíjba. Negyven évet meg öt hónapot töltött el a gyárban. Tizenhat esztendeig kemencekihordó volt; akkortájt, amikor idejött dolgozni, négy tűzre égetett a kemence, naponta 25—30 vagon tégla ment ki. Emlékszik, termékeiknek olyan nagyon jó hírük volt, hogy nem tudtak eleget gyártani... — Volt úgy, hogy meggyulladt a frissen égetett kemencébő’ kiszedett téglától a szekéroldal. Aztán jött az első világháború. Kivitték az olasz frontra. Űtközben nem egy távoli faluban találkozott gyárának márkájával. És emlékszik a nagy »leégésre« is. Erősen mészköves volt a föld, amiből a vályogot gyúrták, a kiégetett tégla szétment, lapáttal merték ki a vagonból a törmeléket... Sírtak a munkások, »siratták a másét«. Féltek a koldusbottól. Aztán megtalálták az orvosságot, jó földre bukkantak. — Mit szerzett a negyven év és öt hónap alatt? — A betegségemet. Itt mentek tönkre a lábaim. Megrokkantam. Azért nem tagadta volna meg soha ezt a mesterséget. Téglásnak nevelte mind a három fiát, és itt dolgozik_a gyárban férjnél levő lánya is. A cséplőtraktoros emlékezik A cséplőgép zúgása hol fel-1 ez a hangváltozás, olyan űte- erősödik, hol meg elcsitul. I mes az etető meg a kévevágc , , , , , ,, .mozdulata is a aszerint, hogy enged-e kévét a _ .. kévét dobba az etető, vagy üresen I 8y fordulnak a kerekek. És amilyen egyenletesen ismétlődik lenti- és nyaralöház, Itt a víkend tulajdonosok, figyelem! kombinált bútor. Kellemes és kényelmes nyaraláshoz csak víkenti kombinált bútort! Amint a képen is látható, egy kombinált szekrényből és négy személy részére elegendő kárpitozott fekhelyből áll. Könnyen szétszedhető, összeállítható és szállítható. Ara csak 3.800 FI, Megrendelhető a Dombóvári Faipari Ktsz-nél, Dombóvár, Marx Károly u. 11. sz. (89999) gép tetején, a másik után »eszi« a cséplő, s ott elöl mái hömpölyög az aranyszínű szalma. Senki sem ácsorog tétlenül. Csupán egy emberről tételezhetnénk föl, hogy nem tartozik a cséplőcsapathoz, c ugyanis távol áll a többiektől. De a kavargó porból őrá is jócskán jut. A magányos szemlélődő nem idegen, hanem a cséplőgépet hajtó traktor kezelője, idősb Miklós István. Szemét a cséplőgépen mei a traktoron tartja. És »oda húz« a füle is, hiszen a zúgásból is következtetni lehet arra, hogy nincs-e valami hiba. — Meghallom, ha beteg a gép. Tizenkét éve dolgozom a gépállomáson, s minden nyáron csépelek... Már nyugdíjban van, de még mindig számíthat rá a Nagyatádi Gépállomás. Mi indította arra 1952-ben — hi szén akkor már elmúlt 50 éves —, hogy a traktor nyergébe üljön? — Hogyan lettem traktoros? Tulajdonképpen még cselédkoromban ültem először gépre. Gőzgép volt az a szentlász- lói uradalomban. Akkor csépeltem először. Három évig tartott az a nagy szabadság. Igen, szabadság. így éreztem, mert végre rám bíztak valamit, ami csak nekem engedelmeskedik, s nem áll a sarkamban a pallér. Pedig nehéz volt... Kora hajnalban keltem télen is — aprómagot általában télen is csépeltünk —, telehordtám vízzel a nagy kazánt, hogy idejében legyen gőz. Aztán a közelebbi múltról, az utóbbi évtizedről beszél. Közben a cséplőgép munkáját s a traktor hangját figyeli. — Az elmúlt tizenkét évben minden nyáron itthon, Szabáson csépeltem. Hol a kazalon segítettem, hol meg az etető helyére álltam a gépen, amíg fiatalabb voltam. Nem kellett volna, de nem tudtam megállni, hogy ne segítsek ... Gőzgép, kormos, Zetor, Belorusz ... Aprómagcséplés Kutason, Belegen, Nagykorpádon, Kisbajomban... A leg nagyobb teljesítmény: egy nap alatt 160 mázsa gabona, de közben négyszer húzatta a gépet egyik udvarból a másikba. Abban a hónapban négyezer forintot keresett... Nyugdíjas traktoros ... Vajon lesz-e követője a családban? — Máris van. A három fiam közül kettő szintén traktoros. A harmadik is az volt, amíg meg nem nősült, ök már univerzális traktoron kezdték. Arra kérem őket mindig, hogy nagyon szeres sék a gépet... — Mit szeretne még? — Nem bánnám, ha mé; egyszer húszéves lehetnék, és most kezdhetném a traktoros Ságot, modern gépeken... No és még valamit kérnék. Nagyon kellene egy hét milliméteres szíjlyukasztó. Gyakran szakadnak a szíjak. Búcsúzunk. Várja a traktor meg a cséplőgép. Most már minden figyelmét rájuk fordítja. Hemesz Ferenc Egy öreg „téglás” arcképéhez Roppant nehéz, fárasztó munka a téglásoké, de aki egyszer megízlelte, az nehezen tud elszakadni ettől az élettől. Karcsi, az egyik fia — odajön a beszélgetéshez — azt mondja, hogy százezer kilót emel meg naponta. Téglaleszedő az egyik présgép mellett, napi teljesítménye húszezer tégla. Egy tégla súlya öt kiló, könnyen utánaszámolhat más )<■ -így igazat mondott. VÁLTOZOTT ITT SOK MINDEN, DE... — Változott-e itt valami a negyven évvel ezelőttihez képest, Váczi bácsi? — Meghiszem azt! Valamikor szép kevés volt itt a gép, minden emberi erővel készült. Már régóta nincs kézivetés, a szállítás is könnyebb. Persze ma sem gyerekjáték a téglásszakma, nagyon meg kell dolgozni a pénzért. Izom, erő, ügyesség, nagy munkabírás kell ide. És még nagyon sokat lehetne, sokkal kellene is köny- nyíteni az életet. — Most sokkal többen dolgoznak itt, mint régen, mégis munkaerőhiány van ... Az emberek nem szívesen vállalják a nehéz fizikai munkát. — A régi világban háromnégyszáz ember dolgozott itt — a valóságban. Papíron sokkal kevesebb. Amikor jöttek az OTI-tól az ellenőrök, a »fölöslegeseket« bekergették a szomszédos kukoricásba, nehogy biztosítást kelljen utánuk fizetni. Két szép dátumot jegyzett meg emlékezetében jobban idősb Váczi János. Az egyik 1919, a Tanácsköztársaság időszaka. Vöröskatonának rukkolt be akkor. 1945 a másik: ekkor lépett be a kommunista pártba, s fiai ebben is hűségesen követték apjukat, mindhárman szintén párttagok. MIT TENNE, HA... Ha valaki, akkor ők igazán magukénak érzik a gyárat, s nemcsak a szépet, a jót, a változást veszik észre, és tartják számon, hanem szóba hozzák a változatlant, a gondokat is... — Váczi elvtárs, mit tenne, ha magára bíznák a gyár vezetését? j Gondolkodik, s mivel látha- ' tóan több a megoldanivaló, kérem, foglaljuk össze pontokba észrevételeit. * Hp én lennék az igazga- tó, először is kitakarít- tatnám, rendbe hozatnám a gyár területét, mert ilyen gazos sohasem volt, mint amilyen most. n Rendbe tetetném, meg- "• javíttatnám a síneket, hogy könnyebben tolják az emberek a téglával megrakott kocsikat. És persze fordítókat építtetnék. n Készíttetnék egy hatal- más szárítót is, hogy ne ázzon szét a rengeteg vályog. a Télen nem küldeném el az embereket fagy szabadságra, hanem dolgoztatnám őket a földkitermelésben. S nem akkor hívnám be őket, amiken 30 centis fagy van. s * * tejét! Én már tíz év óta látom ilyen állapotban. Lehordta a szél a cserepet, esőben folyik a víz a gépekre, emberekre. Milyen munka ez? A És végül... Harminchét * éve lakunk itt, de lakásainkon még nem javított senki. Nálunk is beázik a tető; az ablakokat nem. merjük kinyi- tani, mert attól félünk, hogy kiesnek, egyszóval rájuk férne a foltozás . .. Hosszú évek óta ígérik az új munkáslakásokat, bizony jó volna, ha egyszer látnánk is valamit az ígéretből. * * * Íme, Váczi elvtárs kívánságai. Jó lenne, ha valaki válaszolna rájuk ... V. J.
