Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1964. augusztus 16. HID betonszalagokból A Hídépítő Vállalat szakemberei az országban egyedülálló megoldással építik a balassagyarmati főközlekedési út egyik 72 méter hosszú felüljáró hídját. Acélszerkezet helyett 32 tonnás előrefeszített vasbeton »szalagokból« építik a hidat. Az utolsó vasbeton szerkezetet a napokban emelték a helyére. A tervek szerint szeptember közepén adják át rendeltetésének a felüljárót. Képeink: 1. A felüljáró távlati képe. 2. Munkában a daru az új felüljárón. »Rewninglonisla« voltam Tolsztojnál M. P. moszkvai jegyzete A 90 éves moszkvai Sámuel Belenkij 55 esztendővel ezelőtt »remingtonista« volt Tolsztojnál; így nevezték annak idején — az írógépmárka után — a gépírókat. Tolsztoj egyik jó jjarátja ajánlotta Belenkijt erre a munkára. Belenkij éppen ekkor szabadult a börtönből. Pénzt gyűjtött politikai foglyok számára, és ezért tartóztatták le. Letartóztatása előtt műszaki rajzolóként dolgozott egy novgoro- di üzemben, amelynek tulajdonosát Tolsztoj személyesen ismerte. »Az ő ajánlásának köszönhetem, hogy Jásznája Poljá- nába (Tolsztoj birtoka) kerültem — emlékezett Belenkij. — Éppen Tolsztoj 80. születésnapjára érkeztem meg Poljá- nába. Ki alkalmazott volna Lev Nyikolájevicsen kívül 1908-ban, ebben a reakciós időszakban egy éppen börtönből szabadult politikai foglyot?« Amikor Belenkij munkáját megkezdte, Tolsztoj levelekre adott kézírásos válaszokat tett elé, és megkérdezte: »Tudja az Írásomat olvasni? Le tudja tisztázni őket?« A »remingtonista« leírta. Tolsztoj időnként egyenesen gépbe diktálta a válaszokat. De nem minden levél jutott erre a sorsra. Ha Tolsztoj »B. O.« jelet tett a levélborítékra, az annyit jelentett, hogy a levél nem érdemli meg a választ. Belenkij nemcsak leveleket, hanem kéziratokat is másolt. Így emlékezik: »Egyes műveit nemcsak egyszer vagy kétszer, sokszor tizenkétszer is le kellett írnom. Minden legépelt oldalt elvett, kijavított, olykor szinte semmi sem maradt az eredeti szövegből. Az áthúzott sorok fölé újakat írt, és azután visszaadta az oldalt letisztá- zásra. Az Életutak című könyvének előszavát hatvanszor írtam le, egyes kéziratokat százszor is átdolgozott.« »Tolsztoj szobájában bezárkózva dolgozott — meséli toInterjú Franz Kafka dajkájával A csehszlovák írószövetség Piámén című folyiratában interjú jelent meg Anna Pouzarova asszonnyal, Franz Kafka 83 éves dajkájával. Az öreg dajka a világhírű prágai íróra emlékezve többek között elmondotta: »Karcsú, magas, igen komoly fiatalember volt. Sohasem láttam izgatottnak, de szívből kacagni sei’n szokott. Jóformán minden idejét íróasztalánál tanulással vagy írással töltötte. Nagy Ünnepeken vágy családi összejövetelek alkalmával Kafka maga rendezte és adta elő az általa írott alkalmi színdarabokat.« vább Belenkij —, senkinek sem volt szabad őt zavarni. Ee ha valahonnan mégis muzsika hangjai szűrődtek ki, az ajtó halkan kinyílt, s Tolsztoj kijött szobájából zenét hallgatni. Egy nap a következő jelenet tanúja voltam: A nappalinak és ebédlőnek használt nagy szobában az annak idején már több mint 80 éves Tolsztoj az asztal körül kergetőzött unokájával, Tányecskával. Azután kezébe vette a kislány kezecskéjét, s egyik ujját a másikra hajlítva így oktatta: Gondolj mindig arra, hogy ez az ujjacska jelképezi a munkaszeretetei. Sohase félj a munkától. A második ujjacska az édesanyuka és apuka. A harmadik arra int, hogy légy mindig rendes és tiszta, a negyedik, hogy senkit se bánts meg. Ezután Tolsztoj a kislány hüvelykujjánál fogva háromszor megpenderítette maga körül, és ezt ismételgette: sohase hazudjál! Egy este családi körben a tánc került szóba. A, családfő fölemelkedett, és keringőre kérte föl leányát, Tatjánát. Olyan könnyedén forgott, mint fiatalkorában, amikor még a hadseregben szolgált.« Tolsztoj halála után Belenkij még ott maradt Jásznája Poljánában, és segített rendelni az író hagyatékát. Tolsztoj özvegye 1914 februárjában elhatározta, hogy két ládát Tolsztoj betiltott műveivel eltávolít a házból, mert félt, hogy lefoglalják. A két ládát teheráruként feladta, és tartalmukat »háztartási fölszereléseknek« nyilvánította. A csendőrség azonban ellenőrizte a ládákat, és letartóztatta feladóit: Grigorij Lescsen- ko asztalost és Sámuel Belenkij gépírót. Belenkijt »politikai megbízhatatlanság« címén 14 hónapi börtönre ítélték. A forradalom után Tolsztoj »re- mingtonistája« a Munka és Tudás nevű kiadóvállalatnál dolgozott. Inka várost találtak Peruban Luis E. Calcarel a perui országos régészeti intézet elnöke bejelentette, hogy a legendás Vilca- bamba Grande vidékén — 186 mér- földnyire Cuzeótól, II. Manco utolsó inka császár menedékhelyétől — megtalálták egy inka város romjait. A város mintegy négyszer akkora, mint a nevezetes délperui Machu Pichu nevű feltárt inka település. A jelentések szerint az újonnan felfedezett inka város 74 acre területet foglal el; a felfedezők kerámia edények maradványait és különféle rézből készült tárgyakat találtak a romok között. Példabeszéd ... az egyéni és a közösségi érdekről. (Balogh Bertalan rajza) Korunk h^ Az örök rangadó — Megengedheti-e az Egyesült Államok, hogy a bűnözés a végtelenségig növekedjék? Nem mindennapos kérdés William G. Long, a Legfelsőbb Bíróság bírája gondolkodás nélkül válaszolt a nem mindennapos kérdésre: — Nem hiszem — mondta. — Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy ha valamilyen módon nem tudjuk megállítani a bűnözés növekedését, végső katasztrófa áll előttünk. A U. S. News and World Report munkatársa félbeszakította a bírót: — Milyen katasztrófa? — Anarchiára gondolok — hangzott a válasz. — Olyan helyzetre, amikor ez az ország végképp visszatér ahhoz, ami a dzsungel törvényéhez hasonlítható ... Lehetelen nem felidézni ezt a beszélgetést, amikor csak a közelmúltban két megdöbbentő hír érkezett az Egyesült Államokban folyó bűnözésről. Az egyik hír néhány számadatot tartalmaz. Az FBI szerint a múlt évben a 190 millió lakosú országban 2 250 000 bűncselekményt követtek el. (A jelentés mindehhez hozzáteszi, hogy 1958 óta a népesség 8, a bűncselekmények száma 40 százalékkal szaporodott!)' Alig öt nappal a hírügynökségi jelentés után egy történetet kopogtak az Associated Press telexgépei. Színhely: Dallas. Főszereplője: Dean O. Campbell. A történet pedig a következő: Július 23-án éjjel egy forgalmas útkereszteződésnél három lövés érte a 21 esztendős fiatalembert. A sebesült kétségbeesetten kiabált segítségért, de a rendőrség közlése szerint egyetlen arra haladó gépkocsivezető sem állt meg. Végül is egy tűzoltó felesége sietett a szerencsétlen fiatalember segítségére, de ő is hasztalan igyekezett rávenni a mellette elsuhanó autók tulajdonosait, hogy a haldoklót kórházba szállítsák ... Évente 8600 gyilkosság A fekete krónikában olyan gyakran olvasható gyilkossági kísérlet tulajdonképpen nem magáért a tényért érdekes, hiszen csak az USA-ban évente elkövetett 8600 gyilkosság egyike volt. (Bár ugyanakkor egyike volt annák a 2 250 000 bűncselekménynek is, amelyeknek száma szinte ugrásszerűen emelkedik.) Ebben az esetben azonban az a közönyösség kelti föl a figyelmet, amely a járókelők részéről nyilvánult meg. A rendőrség nem első esetben tapasztalhatta ezt a közönyösséget. Március 13-án egy New York-i bérház lakói: 38 ember hallgatta és nézte végig, ahogy egy fiatalember az utcán megtámadott és késsel összeszúrkált egy asszonyt. S tulajdonképpen itt függ össze a két friss hír, s visz el az idézett apokaliptikus jóslathoz. A vizsgálat szerint ugyanis azért nem avatkozott közbe senki, mert aa emberek félnek a gomba módra elszaporodó bűnözők bosszújától; inkább becsukják a szemüket, és süketnek tettetik magukat. De közben nem gondolnak arra, hogy — amikor ily módon szabad kezet adnak a bűnözőknek — a bűncselekmények további szaporodásával, saját létük további elbizonytalanodásával kell számolniuk, ami előbb-utóbb a dzsungel ököljogának érvényre jutásához vezet el. Fiatalkorú bűnözők Tragikus és feltétlenül említést érdemlő körülmény az USA-ban megrendült közállapotokkal kapcsolatban az, hogy a bűntények elkövetőinek tekintélyes része a fiatalkorúak közül kerül ki. Jelenleg az amerikai ifjúság 15—20 százaléka követ el valamilyen bűncselekményt, egyes városokban azonban, amelyek a fiatalkori bűnözés központjai, ez az arányszám — hivatalos adatok szerint — 40—65 százalék között mozog. S vajon tud-e, lát-e kiutat ebből a veszedelmes helyzetből a hivatalos Amerika? Az újságírók által megkérdezett Edgar Hoover az FBI főnöke, semmi más gyógyszert nem tudott ajánlani, csak a rendőrség megerősítését, több és nagyobb börtön felállítását. Ez pedig annyi, ahogy a szólás is mondja, mint szőrével gyógyítani a kutyaharapást!... Öaiody György Nem tud megválni tőle
