Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd. 1964. július T. Collins kanonok a Szent Pál-székesegyházbam mondott beszédében sürgette, hogy Anglia lépjen föl az ENSZ- ben a dél-afrikai apartheid­politika e_ i. Hangoztatta, le kell leplezni a londoni Ci­ty pénzügyi segítségét, amely- lyel a dél-afrikai fajüldözési politikát támogatja, és nyíltan el kell ítélni az iparvállalatok üzelmeit, melyeknek segítségé­vel hatalmas nyereségeket szereztek Dél-Afrikában. Ang­liának nem szabad aranyat kisajtolnia az afrikaiak szen­vedéseiből — mondotta Col­lins- kanonok. A Kaspi-íeiigertől keletre terül el a világ egyik legna­gyobb síksága, ahol sem domb, sem egyéb magaslat nem lát­ható. A geológusok mégis óriási hegységeket fedeztek itt fel. • Egy-egy csúcs megha­ladja a kaukázusi hegyóriá­sok magasságát, csakhogy ezek a hegyek a föld belsejé­ben tornyosodnak, és merő só­ból vannak. A föld alatti só­hegyek alatt kőolaj-lelőhelye­ket sejtenek. A hétfőre virradó éjjel is­meretlen tettesek betörtek a londoni természetrajzi mú­zeumba, és elraboltak 44 drá­gakövet. Az ásványok kiállí­tási termében elhelyezett ipa­ri gyémántok értéke megha­ladja a 20 000 fontot. Űjabb rekordot ért el a ha­lálos közlekedési balesetek száma az Egyesült Államok­ban. A Függetlenség Napjával összefüggő háromnapos hét­végi ünnepen a tavalyi 442- vel szemben 476 személy esett közlekedési balesetek áldoza­tául. A fürdés és a csánakázás ezen a víkcmden 148 halálos áldozatot követelt. Négy napon át harcoltak a tűzoltók a kos Angeles köze­lében elharapózott futótűz el­len. . A tűzvész több mint 7000 hektár területen íöléget- te a vetéseket, és háromszor •tört át a tűzoltók által épített gátakon. Bruno Pittermann alkan- cellár meghívására hétfőn ro- • mán küldöttség érkezett ötna­pos hivatalos látogatásra Ausztriába. A küldöttség ve- zetőj* Gheorghe Apostol, a minisztertanács első elnökhe­lyettese. A küldöttség megte­kinti az államosított osztrák ipar több nagyüzemét, és tár­gyalásokat folytat vezető oszt­rák államférfiakkal. A dele­gációt fogadja Schärf államel­nök és Klaus kancellár is. Az utolsó hét év legna­gyobb földrengése rázta meg hétfőn Mexikó-Cityt. Súlyos személyi sérülés nem történt. A városban megszakadt a te­lefon-összeköttetés, és meg­rongálódott az energiahálózat. Tárgyalások Genf ben Ciprus ügyében Genf (MTI). Kiprianu ciprusi külügymi­niszter vasárnap kétórás . meg­beszélést folytatott Tuomioja KNSZ-közvetítővel. A .megbe­szélés után kijelentette, hogy megvitatták a. ciprusi problé­ma elvi és eljárási vonatkozá­sait. A miniszter ismételten hangsúlyozta, hogy a problé­ma megoldása kizárólag az ENSZ hatáskörébe tartozik, és azt az ENSZ alapokmányá­nak elvei szerint kell végre­hajtani. Vasárnap este megérkezett Genfbe Acheson volt amerikai külügyminiszter is, aki John­son elnöktől azt a megbízást kapta, hogy az Egyesült Ál­lamokat képviselje a Ciprus­sal kapcsolatos megbeszélése­ken. Nicosia (MTI). Grivasz tábornok vasárnap egy famagusziai nagygyűlésen beszédet mondott. A hallga­tóság heves éljenzése közben jelentette be, hogy a görög anyaországgal való egyesülés apostolaként érkezett Ciprus­ra. — Ismét veletek fogok har­colni, és elhozom nektek a győzelmet — mondotta. Athén (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint Athénban élesebbé vált a jobboldali ellenzék bírálata a kormány ciprusi politikájá­val szemben. A parlament 300 tagja közül 100 képviselővel rendelkező Nemzeti Radikális Unió azt kifogásolja, hogy Papandreu nem hajlandó a tö­rökökkel tárgyalni, s ez — mint mondják — Görögország elszigetelődésére vezethet. Goldwater ismét elmondja, hogyan robbantaná föl a világot Rio de Janeiro (Reuter.) . Goldwater receptje, hogy miként robbantaná fel a vilá­got, ha az Egyesült Államok elnökévé választanák, vasár­nap új megfogalmazásban ke­rült a világ elé. A szélső jobb­oldali arizonai szenátor a Bra­zíliában megjelenő Diario de Noticias című lapnak adott legutóbb politikai nyilatkoza­tot. Egyebek között kinyilvá­nította, hogy az Egyesült Álla­moknak meg kell szakítania a diplomáciai viszonyt minden kommunista országgal, bele­értve a Szovjetuniót. »Célom: győzelem a hidegháborúban — nem csupán hidegháborús győ­zelem, hanem totális győze­lem.« Ezután így folytatta: »Habozás nélkül ki kell nyil­vánítanunk, hogy nem tűrjük ezen a féltekén egy kommu­nista kormány létét, hogy Fi­del Castro rendszerét likvidál­ni kell.« Goldwater ezután a lap New York-i tudósítójának kijelentette: »Azt hiszem, va­gyunk olyan helyzetben, hogy gazdasági blokádot vonjunk Kuba körül, és háború nélkül szabaduljunk meg Castrótól.« Barry Goldwater végezetül kifejtette, hogy ha elnökké vá­lasztják, képes lesz felmonda­ni a moszkvai részleges atom- csendszerződést is. (MTI) Rendőrkézre került a párizsi gyermekgyilkos PÁRIZS: Vasárnap a rendőr­ség hivatalosan közölté, hogy kézre került a titokzatos gyer­mekgyilkos, aki több mint öt héten át fantasztikus fenyege­téseivel rémületben tartotta a párizsi szülőket. Május 27-én a Szajna menti Verrieres erdőben fojtotta meg 11 éves áldozatát, a kis Luc Taron-t, azóta szinte naponta terjengős levelekkel árasztot­ta el a rendőrséget, a bulvár­lapok szerkesztőségét. Mind újabb és újabb részleteket árult el arról, hogyan hajtot­ta végre szörnyű tettét, és újabb gyilkosságokat helyezett kilátásba. Nemegyszer a tele­fon használatát is megkockáz­tatta: felhívta áldozatának szü­leit, és szenvtelen hangon mondotta el, miként vég­zett a kisfiúval. A gyilkos a napokban egy a rendőrséghez intézett levelé­ben azzal »dicsekedett el«, hogy ellopta Lucien Léger kór­házi ápoló gépkocsiját. A rend­őrség berendelte az autó tulaj­donosát. A 27 éves ápoló meg­erősítette, hogy kocsija eltűnt. Kihallgatása közben azonban feltűnően viselkedett, s mihamar ellentmondások­ba keveredett. A nyomozók keresztkérdései­nek tüzében végül is bevallot­ta, hogy ő a keresett és titok­zatos gyermekgyilkos. Új m/ár, j* * fürdőruha l Nylon és bánion fürdőruha egy- és kétrészes 160 Ft-tól 310 Ft-ig Karton fürdőruha egy- és kétrészes 85 Ft-tól 120 Ft-ig Pamut kötött fürdőruha egy- és kétrészes 60 Ft-tól 80 Ft-ig (53651 Kivégezték Aydemir ezredest Ankara. Tálát Aydemir, 51 éves volt ezredest, az 1963 májusában megkísérelt államcsíny halálra ítélt vezetőjét vasárnap haj­nalban Ankarában kivégez­ték. Aydemir és a szintén halál­ra ítélt Gurcan nyugalmazott őrnagy halálos ítéletének vég­rehajtását már a múlt hétre kitűzték. Amikor a hóhérok Gurcant felakasztották, és előkészüle­teket tettek Aydemir kivégzé­sére is, védőügyvédjének újabb sürgős kegyelmi kérvé­nye alapján Aydemir kivég­zését elhalasztották. A védő­ügyvéd arra hivatkozott, hogy végső parlamenti jóváhagyás­ra vár az a törvénytervezet, amely szerint politikai bűn- cselekményekért senkit sem lehet halálra ítélni. A katonai fellebbviteli bíró­ság szombaton négyórás ta­nácskozás után elutasította a védőügyvéd keresetét, és el­rendelte a kivégzést. Ki ölte meg őket? H árom j óravaló ameri­kai fiatalembert meggyilkoltak az USA Mississippi államában. And­rew Goodman és Michael Schwerner fehér volt, James Chaney pedig fekete. De csak a bőrük színe különbözött, er­kölcsi tisztaságuk és humaniz­musuk nem. Azért utaztak a déli Mississippi államba, hogy ott a fehér és a színes bőrű lakosság egyenjogúságát hir­dessék. Meggyilkolásuk — amit egyelőre »eltűnésnek«' nevez­nek még mindig — oly viha­ros tiltakozást váltott ki vi­lágszerte, hogy még a CIA egykori vezetőjét, a már nyugdíjas Allan Dullest is Mississippibe küldték nyo­mozni, Óriási apparátust moz­gósítva folyik a nyomozás. Még óriásibb a hűhó. De cso­dálatosképpen sem az »eltűn­teket«, sem pedig eltüntetői- ket nem találják ... Azok a tüntetők, akik a wa­shingtoni igazságügyi palota előtt követelték a bűnös me­rénylők kilétének földerítését " ' (első képünk), tökéletesen tisz­tában vannak azzal, hogy az értelmi szerzőket és a bérgyil­kosokat a Ku-Klux-Klan vagy a John Birch-szervezet sorai­ban kell keresni. Maga a köz­ponti hatóság — Washington­ban — mozgósította Mississip­pi állam vadászati és halásza­ti felügyelőségének alkalma­zottait is. Ezek (amint máso­dik képünkön látható) egy kü­lönleges horog segítségével vé­gigfésülik a vizeket. A meg­áradt Perl-folyócskát, a ha­talmas Mississippi egyik ágát is sorra kerítik (harmadik ké­pünk). Keresik benne az áldo­zatokat. Vajon megtalálják-e őket? A légkör nem alkalmas hoz­zá. Azért nem, mert noha a faji egyenjogúságról szóló módfelett szerény törvény már életbe lépett, maga Mississip­pi állam kormányzója jelen­tette ki: nem veszi tudomásul a központi törvényhozás dön­tését! Mississippiben a nége­rek nem lesznek egyenjogúak. És ha erőltetik jogaik érvé­nyesítését, magukra vessenek a következményekért. Nos, kell-e rettegniük ez­után a három bátor fiatal ame­rikai gyilkosainak? Micsoda »történelmi tettenérés« ez! Pe­dig szónoklatai során Missis­sippi kormányzója is tele száj­jal szokta dicsőíteni »az ame­rikai szabadságot«. Ez lenne hát az a híres szabadság? — st — A Pravda cikke Algéria nemzeti ünnepéről MOSZKVA: A Pravda va­sárnapi számában cikket közöl Algéria nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának második évfordulója és az FLN napja alkalmából. »Az FLN egyesítette az al­gériai népet a nemzeti függet­lenségért vívott küzdelemre, és vezette győzelemre a francia gyarmatosítók felett. A Nem­zeti Felszabadítási Front for­radalmi erői kezükbe vették a hatalmat, és megakadálj’oz- ták az algériai burzsoáziát ab­ban, hogy kisajátítsa a nép által kivívott függetlenség gyümölcseit. Az FLN pártja mind nagyobb meggyőződés­sel vezeti a fiatal köztársasá­got a szocializmus építése felé vezető úton« — állapítja meg a Pravda. Ben Bella: „Szétzúzzuk ellenségeinket!“ ALGÍR: Ben Bella elnök vasárnap Algírban beszédet mondott. Leleplezte, hogy az algériai ellenforradalmárokat a francia kőolajipari társasá­gok pénzelik. Kijelentette, hogy felül kell vizsgá’mi a szaharai kőoVij ügyében Fran­ciaország és Algéria között fennálló egyezményeket. Az elnök végül — a hallga­tóság lelkes tetszésnyilvánítá­sa közepette — közölte, hogy a legközelebbi napokban föl- fegyverzik a népi milicistákat, és megkezdik a tisztogatási kampányt az ellenforradalmá­rok, valamint a pártban és az államapparátusban meghúzó­dó burzsoá elemek éllen. »Meg kell erősíteni a szocialista rendszer tekintélyét, megte­remtjük a forradalmi törvé­nyességet, és szétzúzzuk ellen­ségeinket — mondotta.

Next

/
Thumbnails
Contents