Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1964. július 5. Merre a mélypontról? A csurgói járási művelődési ház munkájáról A járási művelődési ház munkájáról érdeklődtem csur­góiaktól. Az elhangzott véle­ményekből: »►Mikor voltam utoljára ott? Nem is tudom, beteg dolog az...« »Illúzióromboló, rendetlen, gazda nélküli...« »►Kicsi, korszerűtlen, s a ren­dezvényeken nem fér el a tö­meg ...« Egy pedagógus: »A gyere­keknek ajánlottuk, látogassák a művelődési házat, de nem vagyunk nyugodtak: a na­gyobbak viselkedése, »beszéde gyakran nem a legjobb pél­da ...« Egy másik pedagógus: »»Bí- ráltak bennünket, amiért nem támogattuk eléggé a művelő­dési ház munkáját. De ha egy­szer az emberek nem érzik jól magukat ott?!... Voltak ne­mes törekvések is, de sikerte­lenül. Ha valaki belép oda ...« Elfogultság? Közhangulat? Vagy indokolt ez az elmarasz­talás? Bartol Antal járási népmű­velési felügyelő, a művelődési ház egykori igazgatója gyak­ran ellenőrizte, figyelemmel kísérte a művelődési ház mun­káját, és sok gyakorlati segít­séget nyújtott a vezetőknek, ö is azt mondja, hogy a járás és, a község művelődési köz­pontja valóban visszaesett; törzsközönsége elmaradozott, s mostanában már csak biliár- dozni, kártyázni, tv-t nézni járnak ide néhányan. Hogyan kerülhetett ilyen mély pontra a csurgói járási művelődési ház? A vélemények, az illetékes járási és községi vezetők meg a helyszíni tapasztalatok egy­bevetésével a következő kép bontakozik ki: Alapvető oka a bajoknak a - megfelelő vezetés hiánya. A művelődési háznak volt is, nem is felelős vezetője... A jelenlegi művészeti előadót té­vedésből kinevezték igazgató­nak, majd egy fél év múlva visszaminősítették. A télen — a Tiszaluci Községi Tanács tömjénező ajánlásával — a me­gyei művelődésügyi szervek javaslatára — elhamarkodot­tan új igazgatót neveztek ki, azonban tüstént ki is derült róla, hogy nem ért az igazga­táshoz. Nem sokkal később az illetőt orvosi javaslatra rok­kantsági nyugdíjba helyezték. A művelődési háznak hónapok óta ismét nincs igazgatója. A művészeti előadó — noha vezetőnek alkalmatlan, jó ké­pességű és tevékeny népmű­velő is lehetne •— a feladat­körét nem látta el. Sem igaz­gatóként, sem művészeti elő­adóként, sem a belső, sem a területi munkában. >»A művelő­dési ház dolgozói a tél, illetve a tavasz folyamán egyetlen al­kalommal sem keresték föl a vidéki művelődési házak veze­tőit, ügyintézőit, hogy problé­máikon ott, a helyszínen pró­báljanak segíteni« — jellemzi saját munkáját a művészeti előadó az egyik jelentésben. Az ellenőrzési naplóban Bar­tol elvtárs több bejegyzése ol­vasható az észlelt hiányossá­gokról, részletes utasításokkal. Jórészt eredménytelenül... Legutóbb (júniusban) »»már« írásbeli figyelmeztetést helyez­tek kilátásba. Helyes lenne, ha a járási művelődésügyi szervek az el­szomorító tények alapján fe­lülvizsgálnák elnéző, túlzottan türelmes magatartásukat. A járási művelődési ház kétségtelenül nagyon korsze­rűtlen. Egymásba nyíló helyi­ségei megnehezítik a tartalmi munka (szakkörök, klubok stb.) kialakítását. A nagyte­remben a közönség fele alig láthatja, hogy mi történik a színpadon. A mostoha körül­mények ellenére a községi mű­velődési tervben több érdekes feladat kapott helyet. Sajnos ezek nagyobb része csak terv maradt. Beszélgetésünkkor be­bizonyosodott az is, hogy a községi tanács vezetői nem tá­mogatták és nem kísérték fi­gyelemmel, nem ellenőrizték a járási művelődési ház községi feladatainak teljesítését. A községi tanács elnöke többszöri tárgyalás, értékelés után sem ismeri a község 1963 —64. évi kulturális tervét, ér­deklődésünkre csak általános­ságokkal válaszolt. Az ötezer lelkes járási székhelyen mind­össze évi 2000 forint futja könyvtárfejlesztésre a kultúra támogatása címén ... (Ez még akkor is kevés, ha tudjuk, hogy több közérdekű létesít­mény készül Csurgón, s erre kell a pénz.) Ilyen okók miatt — bár ott­hont adott ismeretterjesztő előadásoknak, néhány szak­körnek, művészeti csoportnak és műsoros táncmulatságnak — a járási művelődési ház sem helyi feladatát, sem terü­leti hivatását nem teljesítette az 1963—64. művelődési évben. Kiút a mélypontról? Első­sorban megfelelően képzett és gyakorlott igazgatóról kellene gondoskodni. Reális tervezés szükséges, és mindenekelőtt az, hogy társadalmi összefo­gással visszaszerezzék a járá­si művelődési ház tekintélyét, az emberek bizalmát a község kulturális központja iránt. S nem utolsósorban — ha kell, utasítással — biztosítsák a felügyeleti szervek a területi népművelési feladatok folya­matos ellátását! Wallinger Endre A gyermek nem bűnhődhet! Kis szeme tágra nyílik, ré­mület villan föl benne. Remeg­ve, félve nézi anyja kezében a kést Arcocskáján végigfoly­nak a könnyek, amikor meg­szólal: — Anyukám... miért kell meghalnom?! Anyja először nem válaszol. Mintha féltené, úgy szorítja magához a hatéves kisfiút, pe­dig más a szándéka: elterelni figyelmét az ágyban fekvő, sí­ró, már vérző kisöccséről, s arról a fájdalomról, amit a kés majd okozni fog. — Nem fog fájni..! Ne félj, kisfiam... S ha meghal­tok, anyukátok is utánatok megy majd... A Kaposvári Bőripari Ktsz nemrég egy újfajta lábbeli ké­szítését kezdte meg. Műrafiá­ból mutatós papucsot gyárta­nak a felsőrészkészítők és a cipészek. A második ntegyed- évben 1.0 000 pár papucsot ad Papucs műrafiából át a ktsz a nagykereskedelem­nek. A műrafiából készült pa­pucs utcán és strandon egy­aránt hordható. Ára: a gumi­talpas 70—75 forint, a duró- talpas pedig 80—84 forint. NAPI PROQNÓZIS AZ ÜDÜLŐKNEK Tábla az obszervatórium kapuján — Speciális balatoni előrejelzés — Várható hőmérséklet kétfokos pontossággal Hasznos újdonsággal lepte meg az üdülőket az Országos Meteorológai Intézet Siófoki Obszervatóriuma. Mindennap a délelőtti órákban speciális balatoni időjárásjelentést ad ki a nagyközönség számára. A jelentéseket a siófoki stran­don, a hajóállomásdn és az obszervatórium kapuján he­lyezik el. A balatoni időjárási tér­kép kidolgozása régi problé­mát old meg. A Meteoroló­giai Intézet napi és országos jellegű időjárásjelentése ugyanis csak egynapi késés­sel, tehát aktualitását vesztve jutott el a Balaton partiára, így a nagyközönség számára hasznavehetetlen volt. Dr. Zách Alfrédnak, a Meteoroló­giai Intézet igazgatóhelyette­sének ötlete nyomán a siófo­ki obszervatórium vihar jelző szolgálatának vezetője, dr. Tänczer Tibor dolgozta ki a részletes terveket. A napi jelentésen öt térké­pet helyeztek el. Frankfurtból képtávírón kapják az európai időjárási viszonvokat, ezt raj­zolják be az Időjárási helyzet térképére. A Ma reggeli idő­járás címszó alatt a szél irá­nyát és sebességét, a hőmér­sékletet és az aznapra jellem­ző időt tüntetik fel. Ezeken kívül három kis térkép tük­rözi a csapadékmérő állomá­sok jelentéseit. A szöveges prognózis a várható időjárást, a hőmérsékletet tartalmazza kétfokos pontossággal, s a Balaton vizének hőmérsékle­tét. A speciális balatoni előre­jelzés különösen jelentős a vitorlázók, a vízi sportot ked­velők számára, de örömmel fogadták a fürdővendégek is, hisz segít a napi program el­készítéseben, s óv a váratlan meglepetésektől. A táblák előtt gyakran sorba állnak az emberek, s az igény egyre fo­kozódik. A napi jelentés mindössze három példányban készül magyar és angol nyel­ven, pedig tíz-tizenkettőt igé­nyelnének csak Siófokon. Július eisejétől több balato­ni fürdőhely is kap a siófoki obszervatórium- újdonságából; széles körű terjesztése azon­ban mindaddig lehetetlen, amíg »kisüzemi« módszerrel, kézzel rajzolják a térkénekbe az időjárási frontokat stb. ígéret van már egy speciális sokszorosító beállítására, re­méljük, nem sokáig várat ma­gára. Huni József és Máyer László a papucs »olajmunliáján« dolgozik. • '­Mihalovics András asztalán több mint 100 pár papucs vár készítésre. ——------------------j--------------------------■—---------------------­N e pusztítson a tűz a mezőn! A megyei tűzrendészet! osztályparancsnokság lel hívása kl­”\ Megérett a gabona, megye- szerte megkezdődött az ara­tás. Az aratás, a betakarítás időszakában nagy munka és felelősség hárul a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok dolgozóira: a jövő évi kenyér biztosítása. Munka közben éberen kell ügyelni a fűzren­dészeti szabályok .megtartásá­ra, mert a legkisebb gondat­lanság is súlyos károkat okoz­hat. A megyei tűzrendéázeti osz­tályparancsnokság felhívja a mezőgazdasági dolgozók fi­gyelmét az alábbi rendelkezé­sek megtartására: ■ A gabonák aratását a vas­útvonalhoz közeli részen kell megkezdeni. H A vasútvonaltól a keresztet, boglyát legalább 60 méter, az asztagot pedig legalább 100 méter távolságban kell elhe­lyezni. Ha ez nem lehetséges, a kalászos terményt az ara­tással egyidejűleg el kell szál­lítani. Sokáig nem hallatszott más, csak a két gyerek egyre hal­kabbá váló fájdalmas sírása ... Így vallott Sikesdi Endréné, a gyermekeit megölni szándé­kozó anya. Veszekedéssel kezdődött A két gyermek — a hatéves Endre és alig kétéves öccse — mégsem halt meg. Anyjuk, amikor látta, hogy elvesztették eszméletüket, de még élnek, kitámolygot velük az udvarra. A szomszédok elvették tőle a gjermekeket, orvost, mentőket hívtak,» s a gyors beavatkozás megmentette a két apróság életét. Május 1-én történt ez az eset Porrogszentkirályon, a Fő utca 138. szám alatt. A napok- ,bam befejeződött nyomozás azt állapította meg, hogy a csak­nem végzetessé váló családi tragédia előzménye a házastár­sak közötti veszekedés volt. Sikesdi Endre mások jelenlé­tében megpofozta a feleségét. Az asszony véget akart vetni gyermekei életének, majd ön- gyilkosságot szándékozott el­követni. A két kisfiú karján fel is vagdosta az ereket, de aztán nem volt ereje tovább csinálni. Kiprovokálta, hogy megverje... — Ideges, kiállhatatlan ter­mészetű asszony Sikesdiné — vallotta az egyik tanú. — Ezen a napon nálunk ka­pált a szőlőben. A férje oda­jött utána, s az asszony addig zaklatta, addig házsártoskodott vele, amíg az ember megpofoz­ta. Kiprovokálta, hogy meg­verje ... Mondtam is neki: Hagyd már abba! Ha én így molesztálnám a férjemet, az már régen kitaposta volna a belemet... Egy másik tanú vallomása is nagyon elgondolkoztató: — Túlságosan jó dolga volt... Vasutas férje mindent előte­remtett neki. Volt rendes la­kása, kosztja, öltözködhetett kedvére. Dolgoznia sem kellett, csak ha éppen kedve tartotta... Más, érdektelen tanúk i9 mind az asszony ellen vallot­■ A vasútvonal és az össze­hordott kalászos termény kö­zött, a gabonától 8—10 méter távolságra — az aratással egy­idejűleg — legalább négy ba­rázda szélességben az egész tarlón végighúzódó védőszán­tást kell végezni. ■ Az asztagok, asztagpárok, kazlak és sorok között leg­alább 20 méter távolság le­gyen. ■ Az asztag legföljebb 10 mé­ter hosszú, 10 méter széles, 8 méter magas, a kazal legföl­jebb 30 méter hosszú, 10 mé­ter széles és 8 méter magas lehet. ■ A szérű területét a gaztól meg kell tisztítani, az asztagok és a kazlak közti területet tartsák tisztán. ■ A szérűn gyermek és ille­téktelen személy nem tartóz­kodhat. • ■ Dohányozni csak a szérű szélétől legalább 30 méter, tü­zet rakni pedig csak 100 méter távolságra szabad. tak. Ö volt a rossz, a veszeke­dő, a kiállhatatlan ... Nem bírtam tovább a szenvedést Azt egyetlen tanú sem val­lotta, hogy látta szenvedni az asszonyt. Csupán egyikük mondotta: — Panaszkodott, hogy egyedül van, nem értik meg egymást a férjével. Em­lítette, hogy nem bírja, végez magával és gyermekeivel... — Mi késztette erre a bor­zalmas tettre? — A szenvedés ... Férjem az utóbbi időben kibírhatatlan volt... Egyre gyakrabban ivott, szidta anyámat, engem, s ilyenkor, ha szólni mertem, mindig megvert... Azt is mondogatta, hagyjam ott a. házat, menjek el. Már régeb­ben elhatároztam, hogy végzek magammal és a gyerekekkel. Nem akartam árvákat hagy­ni... — Mi történt azon a napon? — Férjem utánam jött a hegyre. Erősen ittas volt, bár kértem, ne igyék. Elkezdett szidni, .hogy én csak a készet várom. Csepülte munkámat, azt mondta, ha ő lenne a gaz­da, elzavarna. Szó szót köve­tett, végül megpofozott, erre én. .. Még a börtönben is — előze­tes letartóztatásban van — azt hajtogatta, hogy ha kiszabadul, végez gyermekeivel és magá­val. Csak nagy sokára értette meg, hogy milyen szörnyű bűnt követett el. Akkor azt mondotta: — Nagyon bánom, amit tet­tem. Megérdemlem, ha gyer­mekeim soha nem bocsátanak meg. • • • Megdöbbentő, amit Sikesdi Endréné elkövetett. Hiába hi­vatkozik arra, hogy férje dur­vasága, gorombasága váltotta ki belőle a szörnyű elhatáro­zást. A tanúk szerint ugyanis nem a férje, hanem legtöbb­ször ő okozta a családi bot­rányt. S azért, mert nem tu­dott szót érteni, békességben élni férjével, gyermekei nem bűnhődhetnek. Mennyire volt hibás az anya, mennyire a férje, erre hamarosan választ ad majd a bíróság ítélete. Sz. L. ■ l Üdülő tsz-parasztok Színhely: Harkány, Baranya Szálló. Heten szorongunk a második emeleten levő kis szobában, ülőhely sincs elég, de ez nem zavar bennünket. Az öt somogyi termelőszövet­kezeti tag egymás szavába vágva meséli élményeit, a sok-sok benyomást, a »»szenzá­ciókat«, amelyekkel egyetlen nap sem fukarkodott. — Ez aztán a kikapcsolódás! — mondja egyikük Petre Lász­lónak, az Állami Biztosító he­lyettes igazgatójának, aki hogylétükről érdeklődik. — Szinte furcsa, hogy annyira ki­szolgálnak bennünket... — Sétálunk, fürdünk, na­gyon kihasználjuk a vizet. Nyugodtak vagyunk, már há­rom levelet is kaptunk, hogy otthon minden rendben, csak az a kár, hogy hamar vége a tíz napnak — sajnálkozik Ko­vásznál Mihályné balatonőszö- di tsz-tag. — Igaz, nálunk ott a Balaton, de a harkányi vfz mégiscsak más ... özv. Schmidt Gyuláné Felső- mocsoládról már bennszülött­nek számít ezen a fürdőhe­lyen. Másodízben üdül itt. Or­vosa gerinckinövés miatt java­solta a gyógyvizet. A többiek — Patczai Jánosné, Völgyi Fe­renc, Tikos János — is gyógy- üdülésen vannak. — Generáljavításra szoru­lunk ... — mondogatják tré­fásan. A víz gyógyító hatását ugyan még nem érzik, de egy biztos már: kedélyükre nagyon ió ha­tással van. Főként az asszo­nyokéra. Csinkelődnek. tréfál­koznak a két férfival, akik meglehetősen hátrányos hely­zetben vannak, nemcsak azért, mert nincs annyira felvágva-^ nyelvük, hanem mert ők van­nak kevesebben.. Lefelé jövet a lépcsőn Völ­gyi bácsi oda súgja: — Nézze csak! Velünk szemben egy magas, ősz hajú férfi jön fölfelé, ar­cát, hangját sokan ismerik. Ernster Dezső, a New York-i Metropolitan tagja, aki három év óta minden nyáron itt kü- ráltatja magát néhány hétig — pécsi születésű lévén. — Nagyon híres énekes ... Amerikai... — tájékoztat Völgyi bácsi. — S képzelje, nem tudjuk megelőzni a kö­szönésben. Nagyon közvetlen ember. Tegnap beszéltünk is vele, együtt néztük a meccset a tv-n. A hallban elbúcsúznak. Sé­tálni indulnak, hogy helyet csi­náljanak egy kis mozgással a finom ebédnek. Nagyon elége­dettek a koszttal is. Ebéd után pedig irány a medence, hisz már kevés idejük van a haza­indulásig. * * • — Mennyi tsz-tagot küldtek üdülni, kirándulni, milyen ter­vei vannak az intéző bizott­ságnak? — kérdezzük Petre Lászlótól. — Harkányban eddig nyolc- vanketten töltöttek tíz-tíz na­pot — válaszol —; februárban Budapestre, májusban a Pécs— Harkány—Siklós útvonalra szerveztünk kirándulásokat. Az a célunk, hogy minél több tsz-taggal ismertessük meg az ország szép vidékeit. Az idén még ötven-ötven személyt küldünk Harkányba, illetve Hévízre; novemberre és de­cemberre három-három napos budapesti utat tervezünk, e két alkalommal kétszáz falusi em­bernek mutatjuk meg a fővá­ros nevezetességeit. Ezenkívül két Baranya megyei kirándu­lást is szerv^ünV S. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents