Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
Vasárnap, 1964. július 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP HAJNALI RIPORT A mezőnek — ahol a gyalogút fut végig — már olyan a szaga, mint a cséplőgépé. Édeskés nyári illat. A szőke gabonának fénye van. A hajnali harmat még a hold sugarait veri vissza, de a madárkórus már hangol, s amikor halványodik a hold fénye, megkezdik a reggeli koncertet. A fák koronái lassan kiválnak a tömör feketeségből, s a távolban kirajzolódik a vízvári templom tornya is. Közeleg a reggel. De az utcák még csöndesek. A zöld zsalugáterek mögött alszik a falu. Az embert szinte lábujj- hegyre kényszeríti ez a nagy némaság. A cipősarok koppa- nása merényletnek rémlik a csönd ellen. Három óra múlt. A határon túlról egy otromba gép zaja hasítja végig az utcát. Az embereket várom, akik végképp eloszlatják az üres némaságot. Figyelem, hol nyikordul először a kiskapu ajtaja, s amikor az első embert meglátom, összerezzenek. Zajtanul közeledik a poros úton a falu központja felé. Álmos, gyűrött az arca. Nyakát belehúzza a kabátba. — Harangozni megyek — mondja a köszönés után. — Mindjárt négy óra lesz. — A többiek? — A harangszóra várnak. Akkor indulnak el etetni. Amikor ■ megkondul a harang, már az istálló előtt áll Radvarecz József, az egyik fogatos. — Én nem érek rá megvárni a harangszót — mondja —, mert messziről jövök. Mire a többiek megetetnek, én szeretnék megreggelizni, hogy együtt foghassunk be. Az első napsugár elérte a templom tornyát. Reggel van. Az istállókban már a friss szénát ropogtatják a lovak. — Tegnap kivert bennünket az eső — mondják a kocsisok —, ma korábban kell indulni. Maradt renden a lucemaszé- nából is. Nem sikerült összeszedni. Meg itt van a krumpli, azt is szállítani kell. Egy része már kint van a vasúton, a többit most hordjuk ... — No, én befogok — szakítja félbe a beszélgetést Csongrádi János. — Sietni kell, mert ma aratunk is. Nézem az embereket. Valamennyien jókedvűek. Nyoma sincs rajtuk az álmosságnak. Az aratásra terelik a szót. Közlekedjünk helyesen Kiállítás nyílt az Ifjúsági Házban Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg a Balesetelhárítási Tanács és a megyei rendőr-főkapitányság »Közlekedjünk helyesen« kiállítását a Kilián György Ifjúsági Házban. Kiss István őrnagy, a rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője a következőket mondotta: — Az utóbbi hat évben húszszorosára növekedett a gépjárművek száma. Megyénkben több mint 26 000 járművet tartunk nyilván. Ezzel együtt emelkedik a közúti balesetek száma. 1962-ben 396, tavaly 590 karambol történt megyénkben. \ balesetek zöme gondatlanságból, ittas vezetésből származott. Sok szerencsétlenséget okoznak a kezdő, gyakorlatlan és vakmerő vezetők. Mivel nagyon elszaporodott az ittas vezetésből adódó baleset, ezért szigorú rendszabályokat léptettünk életbe: ha a gépjárművezető szeszes italt fogyasztott, bevonjuk jogosítványát, s eljárást indítunk ellene még akkor is, ha nem okozott balesetet. A kiállítás bőséges tanulsággal szolgál. A hatalmas tablók a KRESZ szabályainak helyes alkalmazását mutatják, mel- 'ettük pedig fénykép annak ’-avetkezm énveiről, ha megsértik a szabályokat. Valamennyi *ábla oktat hogyan kell a iobbkéz-szabálvt alkalmazni, mikor lehet előzni és kanyarodni. Arra is van intő példa, hogy miért, kell a motornsok- «ak hiiVnci s'jkot viselni. A megvei közlekedési balesetekről készít«-1-4: statisztika is figyelmeztető. Július 14-ig tekinthető meg a kiállítás Érdemes megnéznie mindenkinek! — Nehezen megy a kombájn ebben a nagy gabonában. Sok kézikaszás kell — hallom Vi- rovecz István hangját. Nádi Mihály, Muzsek Mihály meg Kisnemes András bizonyítja, hogy így van. — Csak az a baj, hogy mind ilyen idősek, akik kaszát fognak. A fiatalok traktoron ülnek, vagy elmentek a faluból. Pedig ide azok kellenének. — Azért csináljuk mi js — mondja Gyaja Mihály. — Mindenki úgy készül erre az aratásra, mintha egyetlen falat kenyér sem volna otthon. Ha jól megfogjuk, akkor biztosan végzünk idejében. — Látta volna tegnap az embereket! Amikor az elnök azt mondta, hogy meg kell kezdeni a rozsot, minden kocsis kaszát fogott. A lovak ott álltak a tarló szélén — teszi hozzá. Princ Imre. — Azért sietnek annyira, mert most a legjobb vágni. Viaszérésben van. Bodor János agronómus mondta: amikor szóltak az embereknek, hogy lehet aratni, már 14 kaszapár készen állt. Hétfőn ötven kaszaerővel fognak munkához... A kocsisok még ékelődnek egy ideig, aztán ki-ki indul a maga dolgára. Már népes az utca. Még csak hatra jár az óra, de mintha késő délelőtt volna, olyan a forgalom. Mindenkinek akad munkája ilyen korán is. Csikvári Jánosnál már öt órakor a kertben találtam. — Itt is kell egy kicsit ka-j pálni — mondja. — Csak ad-* dig érek rá, míg alszik a család, mert utána reggelit kell készíteni. Már lehetetlen követni aj sürgés-forgást. Traktorok dübörögnek az utcán, emberek! indulnak munkába. Csak a| kocsmáros áll egykedvűen azi ajtóban. Nem nagyon akad vendége. Aki mégis betér, gyorsan indul is kifelé ... Sürgeti az idő, nincs veszíteni való perc egy sem ... Kercza Imre Megtisztelő feladat AZ ÉRDEKLŐDÉS REFLEKTORA a napokban az eddiginél is erősebb fénnyel páztázta végig a lakosság áruellátásával kapcsolatos munkát: a parlament ülésszaka megvitatta a belkereskedelem helyzetéről szóló miniszteri ibeszámolót. A kiskereskedelmi áruforgalom, az éttermi és bolti kiszolgálás, egyes közhasználatú cikkek mennyisége és választéka mindennapi beszédtéma a vásárlók körében. A kereskedelem valóban azok közé a gazdasági ágak közé sorolható, amelyek a közvélemény bírálatának tüzében formálódnak korszerűvé, a feladatok ellátására alkalmassá. Jogos észrevételeiket — választóik megbízásából — ezúttal a képviselők mondták el a kereskedelem tevékenységével kapcsolatban —, de szinte valamennyi felszólalásban ott csengett az elismerés is: üzleteink, vendéglátóhelyeink sokat fejlődtek az utóbbi időben; tágasabbak és korszerűbbek lettek a boltok, kulturáltabbá vált a kiszolgálás. A BELKERESKEDELMI MINISZTER számokkal támasztotta alá a kereskedelem fejlődéséről szóló megállapítást. Ezekben az átfogó adatokban ott szerepeltek azok a tényezők is> melyek megyénk kereskedelmének előrehaladását jelzik. Somogy kiskereskedelmi forgalma a múlt esztendőben csaknem félmilliárd forinttal volt nagyobb, mint 1960-ban; az utóbbi három évben 98 egységgel bővült' a kiskereskedelem és a vendéglátóipar hálózata, s ugyanezekben az időszakokban — az alapvető élelmiszerek eladásának jelentős növekedése mellett — a tartós fogyasztási cikkek évi forgalma hatvan- millió forinttal emelkedett. Joggal állapította meg felszólalásában Nyers Rezső elvtárs, az MSZMF Politikai BiAMÍG A VONAT ÜJ VAGÁNYON FUTHAT — Mi a legnehezebb munka? — Ha a gép elromlik. Akkor kézierővel kell a betonaljat és a sínt elmozgatni. — Mi okozza a legtöbb mér- gelődést? — Ugyanaz. Jól megtermett ember, nagyon erős lehet. A neve Takács József, ő a brigádvezető. A kötőtelep valamennyi dolgozója egy brigádban van. Hatvanöt embert irányít Takács József. Mindegyiket ismeri — és ez jó' emlékezőtehetséget kíván, mert a törzsgárdán kívül nagy a mozgás, sok ember fordul meg itt. — Melyik a legkönnyebb munka? — A csavarcsinálás, azaz — összeállítás... — A legnagyobb gép? — A bakdaru. — A legkisebb? — A kis benzines fúrógép meg a villamos fúrógép. Közeledik a hatalmas daru. Három sínpár megy el a lábai közt... Megáll, a drótkötelet rákapcsolják a kész, huszonnégy méteres betonaljakkal ellátott sínpárra. Könnyedén emeli a gép a hatalmas súlyt, s enyhén hintázva, meghajolva hátraszáll a sín. Teherkocsira rakja a daru. Itt a kötőtelepen állítják össze azokat a sínpárokat, A portáldaru segítségével fektetik le a vágányt. A Takács-brigád. melyeket Dombóvár—Kaposvár között és a fonyódi vonalon fektetnek le. Zökkenés- és hézagmentes vágány lesz belőlük. A kötőtelep legöregebb munkása vékony, alacsony, nevetős arcú, fürge ember; nem hinné senki, hogy jövőre már nyugdíjba megy. — Zsákovics József vagyok — mutatkozik be, aztán egy kicsit zavartan álldogál. Pillanatnyi tétlenségével nem tud mit kezdeni. A legfiatalabb munkás tizenkilenc éves. Visnyei Sándor. Kerek arca, kis bajusza van. A hatalmas bakdaru. — Piszkos, erős munka, de én nagyon szeretem. Jól is keresek, meg észre sem veszem, hogy én vagyok itt a legfiatalabb: éppen olyan megbecsülést kapok, mint bárki más ... A brigádvezető mosolyogva szemléli embereit. Hajladoznak, tevékenykednek. A fakó vasutaskabátok, sildessapkák kiemelkednék a világosszürke beton és rozsdásszínű vas hátteréből. A vörösbama arcok és erős karok magabiztosan irányítanak itt mindent. A bakdaru ismét előrecsúszik hangtalanul, hogy újabb mezőt vigyen. Az irányítófülkében fent Hosszú István és Varga Ferenc dolgozik. Ka nem volt semmi baj. Ök az esőtől félnek. A kábelokra vigyázni kell. — Mostanában sok vihar volt. De lemaradásunk nincs — mondja büszkén Takács József. — Innen, a tető alól les tűk, hogy mikor áll el. Mihelyt elállt, dolgoztunk . .. Meg este is itt maradtunk hét óráig. Barnára sült arca mosolygós. A kötőtelepen az idén 23 520 méter vágányt készítettek elő. A nap veszettül süt, a hőség szinte kibírhatatlan, izzadnak az emberek. Kezük fejével megtörlik homlokukat, s nem számít, hogy fekete csíkot húznak arcukra. Egy kicsit távolabb betonalj- hegyek vibrálnak a napfényben, világosszürkén vakítanak. Néhány mozdony pöfékel a közelben, s idehallatszik a :j- üzemtől egy ideges gőzszelep sivítása. S. Nagy Gabriella zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, hogy az életnívó emelésében egyik fontos gyakorlati tényező éppen az áruellátás jó színvonala. A kereskedelmi munka elemzésén kívül arról is szó esett a Parlamentben, hogy pártunk helyes gazdaságpolitikája nyomán a vásárlói igényekkel együtt nőnek a követelmények a kereskedelmi dolgozók munkájával szemben. A tanácskozás álláspontja szerint két irányban kell előrehaladnia a következő időszakban a belkereskedelemnek: egyrészt a szakértelem, másrészt a szocialista munkaerkölcs érvényesítésében. Ahhoz, hogy a fejlődés támasztotta követelményeknek a kereskedelmi dolgozók megfeleljenek, bővítenünk kell áruismeretüket, megértést kell tanúsítaniuk a fogyasztók magatartása iránt, s érvényt kell szerezniük a társadalmi tulajdon gondos kezelése szabályainak. ,E szempontok együttesen a munkafegyelem megszilárdítását is jelentik, s ezt a folyamatot hasznosan egészítheti ki a helyes fogyasztói magatartás normáinak kialakulása. A SOMOGYI KERESKEDELEM »PANASZKÖNYVÉBEN« több, megoldást kívánó bejegyzés sorakozik. Némelyik árucikkből — hús, szén, Fecske cigaretta, építőanyag, gépalkatrész stb. — időnként akadozik az ellátás; helyenként jelentős a színvonal- különbség a belvárosi és a petemterületi . boltok között; olykor udvariatlanok, , türelmetlenek az eladók: néhányszor hiba csúszik a mérésbe vagiy a számla összegébe; s javításra szorul egyik-másik bolti dolgozó erkölcsi felfogása is. A hiányosságok általánosítása azonban káros volna, hiszen a kereskedelmi dolgozók nagy többsége becsülettel, tiszta kézzel, a nehézségeket legyűrő igyekezettel látja el munkáját. Éppen a helytállás seregnyi pédája a biztosítéka annak, hogy kereskedelmünk alkalmas jelenlegi fő feladatának teljesítésére: az áruellátásban meglevő hibák fokozatos megszüntetésére. A további előrelépéshez a kereskedelmi vállalatok dolgozóinak erőt és biztatást adhat munkájuk megbecsülése, s az a jelentős anyagi erőfeszítés, mellyel a párt- és állami vezetés a munkafeltételek javítására, a bolthálózat korszerűsítésére és bővítésére törekszik. Egyedül megyénkben 21 új kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységet létesítünk, nyolcat bővítünk, harminckettőt korszerűsítünk az idén. Az e célra fordított összeg meghaladja a tizenhat- millió forintot. Tovább épült az idén a siófoki szállodasor, ABC-áruház nyílt Fonyódon és Siófokon, öt — ezerszemélyes — önkiszolgáló étteremmel gazdagodott a Balatonpart, éttermet és szállodát kap Marcali. A jelen tervei mellett ígéretesek azok az előirányztok is, melyek a kereskedelem fejlesztését az 1970-es évekig határozzák mef. Ezek szerint a^ következő öt évben — kerek összegben számolva — százmillió forintot fordít népgazdaságunk csupán a somogyi Balatnn- part állami bolti kiskereskedelmének fejlesztésére. Siófok áruházát, Baíatonboglér kisáruházat kap, kialakulnak a tó partján a kereskedőire* alközpontok, s bizonnyal eltűnnek a szűk, korszerűtlen íémpavilonok. A MEGFELELŐ SZÍNVONALÚ ELLÁTÁS továbbra is egyik alapvető célja a kormány gazdaságpolitikájának — szögezte le beszámolójában a belkereskedelmi miniszter. Kereskedelmi dolgozóink megtisztelő feladata, hogy napi i munkájukban megfeleljenek < társadalom támasztotta /köve ■ telményeknek. B. T.
