Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1964. július 5. Nem jött létre egyetértés De Gaulle és Erhard között Bonn (MTI). Szombaton befejeződtek a Bonnban folytatott francia— nyugatnémet tanácskozások. Délelőtt a miniszterek Pom­pidou és Schröder elnökleté­vel tovább folytatták a pén­teken megkezdett közös ta­nácskozást, majd Erhard és De Gaulle között került sor újabb négyszemközti eszme­cserére. De Gaulle látogatást tett Lübke elnöknél, délben pedig a francia elnök a fran­cia nagykövet bonn melletti kastélyában ebédet adott nyu­gatnémet vendéglátói tisztele­tére. Ezt egy újabb négy- szemközti eszmecsere követte délután De Gaulle és Erhard között. A megbeszélésekről nem ad­tak ki hivatalos közleményt. Von Hase államtitkár kijelen­tette: »A nyugatnémet—francia szerződés minden lehetőségét ki fogják meríteni és intenzí­ven tovább folytatják az esz­mecserét a politikai együtt­működésről. A cél az, hogy létrehozzák az európai egysé­get és közös európai politikát alakítsanak ki politikai, gaz­dasági és katonai téren. Nyu­gatnémet részről ezzel kap­csolatban javaslatokat ter­jesztenek majd elő«. V A kétnapos »közös minisz­tertanács-« nem hozott kézzel­fogható eredményt, és Erhard kancellár a jelek szerint el­lenállt mind De Gaulle, mind Adenauer ama sürgető köve­telésének, hogy Nyugat-Né­metország és Franciaország — tekintet nélkül közös piaci partnereik, valamint Lóridon és Washington álláspontjára — a nyugati táboron belül mint­egy külön tömböt alkotva fog­jon hozzá a politikai unió megvalósításához. A péntek esti díszvacsorán mondott szokatlanul hűvös hangú pohárköszöntőkben mind Erhard, miind De Gaulle közvetve beismerte, hogy egyelőre nem sikerült meg­egyezésre jutniuk a megbeszé­lések központi témáját, a po­litikai unió kérdését illetően. Mikojan Afganisztánba utazott Rangun (TASZSZ). Mikojan szovjet első mi­niszterelnök-helyettes kétna­pos hivatalos burmai látogatás után szombaton repülőgéppel Afganisztánba utazott. Elutazása előtt a ranguni repülőtéren mondott búcsúzó beszédében Mikojpn egyebek között kijelentette: — Telje­sen elégedett vagyok megbe­széléseinkkel, és remélem, hogy Ne Win tábornok is ha­sonlóan vélekedik. A Mikojan vezette szovjet parlamenti küldöttség szom­baton a déli órákban megér­kezett Kabulba. (MTI) A kongói hazafiak Kaszavubu lemondását 9 Gizenga szabadon bocsátását követelik Leopoldville (MTI). Moise Csőmbe, Katanga tar­tomány egykori szakadár veze­tője, aki péntek este állítólag jelentést tett tájékozódó jelle­gű kormányalakítási tárgyalá­sairól Kaszavubu elnöknek, még mindig nem hozta nyil­vánosságra, kit ajánlott Ka- szavubunak a miniszterelnöki tisztségre. A Léopoldville-ben folyó alkudozással egy időben a partizánok kezére került észak-katangai Albertville vá­rosban működő rádióadó — mint az AFP jelenti — nyilvá­nosságra hozta, milyen föltéte­leket támasztanak a kongói felkelők a »megbékélés« kor­mányában való részvételre. Követelik Kaszavubu elnök lemondását, Gizenga volt mi­niszterelnök-helyettes szaba­don bocsátását, a parlament újbóli összehívását, Lumumba halálának kivizsgálását, és olyan száműzetésben élő kon­gói politikusok hazatérésének engedélyezését, mint Gbenye volt belügyminiszter. Nem hivatalos jelentések szerint Csőmbe most minden követ megmozgat, hogy talál­kozót eszközölhessen ki Gas­ton Soumialot-val, a kongói nemzeti felszabadítási bizott­ság egyik vezetőjével, aki az észak-katangai és Kivu tarto­mánybeli felkelők élén áll. Egy AFP-tudósítás szerint az albertville-i hatóságok nem ellenzik ezeket a megbeszélé­seket, de — mint szóvivőjük kijelentette — ragaszkodnak hozzá, hogy a találkozón Gbe­nye is jelen legyen. A Kongóban maradt ENSZ­tisztviselők egyébként kapcso­latot tartanak fenn Albertvil- le-lel. Értesüléseik alapján be­jelentették, hogy az észak-ka­tangai székhelyen élő európai, származású telepeseknek sem­mi bajuk, az ott maradt ENSZ- szakértők nem akarják el­hagyni a várost. Grivasz síkraszállt mellett az „enózis“ NICOSIA Grivasz tábornok, az EOKA volt vezetője Ciprusra történt hazatérése óta első ízben szállt síkra nyíltan az »enózis« (Ciprus Görögországgal való egyesülése) mellett. Az egyik nicosiai kórházban mondott beszédében a tábornok hangoz­tatta, hogy az egyesülést min­denképpen kiharcolják. Gri­vasz szerint a ciprusi feszült­ségért nem lehet általánosítva a ciprusi török lakosságot hi­báztatni, elsősorban egyes tö­rök vezetők a felelősek a mos­tani helyzetért. A pénteki napon néhány ki­sebb összetűzés volt Cipruson törökök és görögök között. Se­besülésekről nem érkezett je­lentés. NEW YORK Thimajja indiai tábornok, a ciprusi ENSZ-erők újonnan ki­nevezett főparancsnoka hosz- szabb megbeszélést folytatott ü Thant ENSZ-főtitkárral New Yorkban. A tábornok h (-> főn utazik Nicosiába. Az ENSZ főtitkára fogadta Kip- rianu ciprusi külügyminisztert is. U Thant ENSZ-főtitkár Kü- csüfc ciprusi alelnökhöz inté­zett üzenetében visszautasítja a ciprusi törökök vezetőjének azt az állítását, amelyek sze­rint az ENSZ magas rangú képviselői Cipruson a görögö­ket támogatják. A főtitkár hangoztatja, hogy az ENSZ képviselői teljes pártatlanság­gal járnak el a szigeten. (MTI) Az algériai FLN-párt köz­ponti bizottságának ülésén Saabaini ezredes, a 4. katonai körzet lázadó parancsnoka ügyében hozandó további in­tézkedéseket vitatják meg. Az algériai nemzeti néphadsereg szilárdan kézben tartja az el­lenőrzést Biszkrában és a kör­nyező szaharai városokban. Saabaini ezredes a Biszkrától északra fekvő hegyekbe vo­nult. Az algériai külügyminisz­térium közleményt adott ki. Ebben bejelenti, hogy az Af­rikai Egységszervezet bizott­ságának 5. ülésszakát a ma­rokkói kox-mány kérésére jú­lius 8-ra tűzték' ki. A bizott­ság 4. ülésszakának munkájá­ra utalva a közlemény hang­súlyozza, hogy az algériai kormány senkitől sem köketel területeket, a területi követe­léseket egyszer s mindenkorra föl kell adni Afrikában, ha előre akarunk haladni, s meg akarjuk védeni a földrész po­litikai szilárdságát. V árat lan oldalról érte teli­találat a dél-arábiai alkot­mánymódosító értekezletet, mely Londonban csaknem négy hét óta szigorúan zárt ajtók mögött egy helyben to­pog. Radhli állam szultánja, Ahmed Abdullah elhagyta az értekezletet, elutazott London­ból, és kimondta,, hogy állama kivonul a dél-arábiai állam- szövetségből. Nyilatkozatban kijelentette, hogy a. dél-arábiai államszövetség minden baját angol áruló és hitszegő mes­terkedések okozták. Szabad választásokat követeltem, és más javaslatokat is előterjesz­tettem, de valamennyit visz- szautasították — mondotta a szultán. Ezzel kapcsolatban a Daily Express politikai tudó­sítója megjegyzi, hogy a szul­tán nyilatkozata kétségkívül nagyon súlyos vereség Duncan Sandy nemzetközösségi és gyarmatügyi miniszter számá­ra. A lengyel meddőhányók ki­használására alakult közös magyar—lengyel vállalat szom­baton ünnepelte megalakulá­sának ötödik évfordulóját. Ez alkalommal került sor a 3. számú, a makoszówi bányák melletti új üzem beindítására. Pénteken hirdettek ítéletet a »québeci felszabadító hadse­reg« elnevezésű földalatti mozgalom hat tagjának peré­ben. A mozgalom a többségé­ben francia nyelvű Quebec tartomány Kanadától való el- szakítására törekszik. Négy vádlottat nyolcévi, két vád­lottat kétévi börtönre ítéltek. Vizitben Világtörténelmi látogatások szemtanúi vagyunk. Olvasom, hogy Csőmbe, né­hai miniszterelnök úr huza­mosabb politikai magánélet és megfelelő spanyolországi szeminárium után valami módon megjelent Kongóban, s tanulmányainak hasznosítá­sára éppen tárgyal, tárgyal- gat a pillanatnyilag illetékes kormánykörökkel. Csőmbe, félreértés ne essék, mm kíván Katangába visszatérni. Nem epeszti honfibú, nem vágyik a vadvirágos dzsungelre, az árvalányhajas nyomornegye­dek sem vonzzák többé — ő lemondott örökre romantikus hazájáról. Ha őt még föl lehetne csi- gázni, érdeklődését fölkelte­ni, az mindössze Kongó, úgy, ahogy van; annak miniszter- elnökségét még elvállalná', ha nagyon szépen kérik. S mert Adoula kormánya pillanat­nyilag zavarba került a ha­zafiak miatt és lemondott, Csőmbe kénytelen foglalkoz­ni azzal a gondolattal, hogy elvállalja a miniszterelnök­séget, s megmenti a hont. Jobb ma egy túzok Kongóban, mint holnap egy veréb Spa­nyolhonban. Szerencsére nincs egyedül. Kalondzsi mes­ter és excsászár is vele tart, ő is tárgyal, s szerencsére egyikük%sem a maga nevében. Persze nem veszik elő a meg­bízólevelüket, mert azt nem Afrikában állították ki, ha­nem valahol az Atlanti­óceán partjain. Egyiken-má- sikon — mindegy. Folytatom az újságolvasást. Nézzük csak. Papandreu Pá­rizsban tárgyal, Inönü Lon­donban. Az asztalon Ciprus hever, folyik a játszma, az ENSZ még tartja a bankot, de egyre bizonytalanabbul... Tovább olvasok. Erhard, Adenauer, Lübke és az egész mélyen tisztelt bonni parla­ment Nyugat-Berlinben tart­ja ülését. Államelnököt J;;dl választani, mi sem természe­tesebb, hogy ilyenkor utazási láz vesz erőt az emberen. Hiába, kicsi ez a Bonn, a Bun­destag sem fér el Nyugat-Né- metországban, muszáj tága­sabb városba menni. Itt van Berlin. Nem a mi főváro­sunk, az igaz, nyugati felét amerikaiak, angolok, franciák tartják megszállva, de bará­tok között nem lehet nézetel­térés. Ha ideadják egy ülés­re, megbocsáttatnak az ö vét­keik a második világháború­ért. Es miért ne adnák ide? Elvégre Bonn ugyan főváros, de ott nem lehet köztársasági elnököt választani, mert ak­kor nem lesz .tekintélye. Így talán.... Hruscsov Skandináviában járt. Norvégiában is barátsá­gosan fogadták. Erlander is, Krag is mondta, hogy jó ez a béke, jó ez a barátság, utazzunk és kereskedjünk, ez a norvégek véleménye ■ is. Nincs szó fegyverekről, meg­szállásról, beavatkozásról. Hát így is lehet vizitelni? Marthy Barna Saigon (Reuter). Egy dél-vietnami partizán­egység szombaton a hajnali órákban rohamot intézett a kontumi katonai tábor ellen, amely a fővárostól 250 mér­földre északkeletre fekszik. A táborban különleges egységet képeztek ki partizánelhárítás­ra. A Reute» jelentéséből ki­tűnik, hogy a hazafiak a kor­mánycsapatok 44 katonáját megsemmisítették, 22 másikat [pedig — közöttük három ame­rikai »tanácsadót« — megse­Nyári ruhák, strandcikkek Bő választékban, nagy vásárlási lehetőséggel! (3347) A babócsai, a kadarkúti, a csurgói, a balatonboglári, a balatonlellei, a fonyódi, a lengyeltóti, a böhönyei, az igali, a marcali, a tabi és a segesdi FOLD MŰVES SZÖVETKEZETI SZAKUZLETEKBEN ! a Dél-vietnami partizánok sikere besítettek. A partizánok be­törtek egy fegyverraktárba is, és négy gépfegyvert, valamint száz kézi lőfegyvert zsákmá­nyoltak. A Vietnami Demokratikusi Köztársaság kormánya erőtel­jes tiltakozást intézett a nem­zetközi ellenőrző bizottsághoz, mert a hét elején egy dél­vietnami különleges osztag megtámadta a VDK partvidé­két. A támadókat a helyi rendőrség és milícia tette ár­talmatlanná. (MTI) Legyen-e Japánnak hadserege? A közvélemény az alkotmánymódosítás ellen Tolfió (MTI). Az alkotmány felülvizsgálá­sára alakult japán tanács a minisztertanács elé terjesztet­te hétéves »vizsgálatának« eredményét, egy 5600 oldalas jelentést. A jelentés összeállítói java­solják az érvényben levő al­kotmány ama cikkelyének ér­vénytelenítését, amely szerint Japán örökre lemond a fegy­veres erőkről és a háborúról mint a nemzetközi konfliktu­sok megoldásának eszközéről. Ezt a paragrafust egy másik­kal helyettesítenék, amely megengedné, hogy Japán fegyveres erőket tartson »ön­védelmi« célokra, illetve »a világbéke fenntartására« irá­nyuló ENSZ-akciókban és más »a kollektív biztonság rend­szeréből« eredő intézkedések­ben való közreműködés céljá­ból. A »kollektív biztonsági rendszer« fogalmába a tanács egyes tagjai a japán—ameri­kai katonai szerződést is bele­értik. A Liberális Demokrata Párt a tanács munkájának be­fejezése alkalmából kiadott nyilatkozatában tudtul adta: mindent elkövet, hogy a meg­felelő időben elérje a jelenle­gi alkotmány módosítását. Ezzel szemben az ország közvéleménye viharos felhábo­rodással fogadta a beszámo­lót. A Szocialista Párt és más ellenzéki pártok, különféle társadalmi szervezetek, a tu­dományos és kulturális élet neves személyiségei elítélték a kormány szándékát. A Reuter jelentése szerint a japán fő­városban már nénteken több mint 2000 emBrr tüntetett az alkotmánymódosítás ellen. A rendőrség 9 személyt, köz­tük néhány diákot őrizetbe veit. Országszerte nagy mére­teket ölt a tiltakozó hullám. A bizottság jelentését előre­láthatólag július 9-én kezdi tanulmányozni a kormány és a parlament. Moszkvába érkezett a Japán Szocialista Pát i küldöttsége Moszkva (TASZSZ). A Japán Szocialista Párt küldöttsége Tomomi Narita főtitkár vezetésével pénteken a szovjet fővárosba érkezett. A japán küldöttség, amely az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására érkezett a Szovjetunióba, előzőleg már Irkutszkban és több más szi­bériai városban is járt. A vendégeket a vnukovói repülőtéren az SZKF, vala­mint a Szovjet—Japán Baráti Társaság több vezetője fogad­ta. A küldöttséget Viktor Gri- sin, az SZKP Központi Bizott­sága Elnökségének póttagja üdvözölte. Tomomi Narita válaszában hangoz'#tta, hogy küldöttsége a két ország közötti kölcsönös megértés és baráti kapcsola­tok elmélyítése végett érke­zett a Szovjetunióba. Befeje­zésül hangoztatta, hogy Ja­pán is és a Szovjetunió is ázsiai, távol-keleti nagyhata­lom, s ezért barátságuk döntő tényező Ázsia békéje szem­pontjából. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents