Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

Szombat, 1961. július 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP MUNKÁSVÉDELEM BOm DDALMAKKAL »... Többféle egészségre ár­talmas festékkel és hígítóval dolgozunk. Nem, tudom, hogy mi négyen miért vagyunk ki­vételek, és miért nem kapunk megfelelő védőételt vagy pót- szabadságot. Vagy talán az az egy liter szódavíz, amit a fel­soroltak helyett kapunk, csök­kenti a festék ártalmasságát?« Így szól a Finommechanikai Vállalat marcali kirendeltsé­gén dolgozó festők szerkesz­tőségünkhöz küldött panasza. Valóban ennyire elhanyagol­nák a munkásvédelmi rend­szabályok megtartását az üzemben? Intézkedés egy féi év múlva — igen, ismerjük a festők panaszát — közli Péter Lajos üzemvezető. — Az intézkedés már folyamatban van ... Levelet keres elő az irat­tartóból, dr. Vásárhelyi Pál járási KÖJÁL-orvos följegy­zését. »Megállapítottam, hogy a festőrészlegben toluolt és xy- lolt tartalmazó anyagokkal dolgoznak... Az elszívóbe­rendezés működik... A dol­gozók álarcot, kesztyűt, bőr­kötényt és cipővédő bőrt kö­telesek használni... A válla­lat szakszervezete és szak- igazgatása köteles eldönteni, hogy a munkások ezenkívül milyen pótjuttatában része­süljenek ...« A levél keltezése 1964. má­jus 12. — Mióta dolgoznak a mér­gező festékkel? — Nagyon rövid ideje... Csak ebben az évben tértünk rá a Fersint festék használa­tára, korábban szintetikus zo­mánccal meg olajfestékkel dolgoztunk... — válaszolja a telepvezető. — Hogyan jöttek rá, hogy baj van a festékkel? — Az emberek panaszkod­tak, hogy valami szaga van. Akkor szóltunk a KÖJÁL- nak, ők meg írtak a festék­gyárnak, és így sikerült meg­állapítani, hogy a Persintben van a toluol meg a xylol. 30 milligramm C-vitamin A KÖJÁL orvosának vizs­gálata után dr. Viczián Antal járási főorvos átiratban érte­sítette az üzemet, hogy enge­délyezi naponta és szemé­lyenként 30 milligramm C- vitamin felhasználását. — Augusztus 1-től megkap­ják majd a dolgozók. És ak­kor nem lesz szódavíz... Most gondolkozunk rajta, hogy milyen formában te­remtsük elő azt a C-vitamint, cukorka legyen vagy más ... — És a pótszabadság? Az is jár a dolgozóknak! — Itt volt Kaposvárról a munkavédelmi felügyelő. Ha jól emlékszem — mondja Pé­ter Lajos —, a dolgozók írást is kaptak róla, hogy három nap pótszabadság jár nekik. Az írás azonban nincs meg sem az irodában, sem a dol­gozóknál. — Csak úgy mondták, hogy majd kapunk három napot — tájékoztat a festőrészleg egyik dolgozója. — Írás, az nincs róla . .. — Ezek szerint maguk nem is adhatják ki a szabadságot, ugye? — kérdezem a telepve­zetőt. — Hát ez igaz ... Még ma írok a központnak, hogy ad­janak egy hivatalos okmányt. Hogyan védi a munkást a munkavédelmi felügyelő? Van ennek a marcali ügy­nek néhány nagyon fontos ta­nulsága. Egyrészt az, hogy csaknem fél év múlva jönnek rá, hogy a munkások egészsé­gére ártalmas anyagokkal dolgoznak. Másrészt pedig az, hogy az intézkedés olyan csi­galassúsággal halad, hogy az szinte nevetséges. Vajon a vállalat munkavédelmi fel­ügyelője nyugodtan alszik, vajon megtett-e mindent, hogy a dolgozókat semmiféle károsodás ne érje? És az is tanulság, hogy csak hosszas levelezés után lehet kideríteni, milyen mérgező anyag van a festékben. Telje­sen indokolt a kérés: a fes­tékgyár tüntesse fel a dobo­zokon, ha mérgező anyag van bennük. Csak így lehet elejét venni a sok kellemetlenség­nek, betegségnek. A marcali ügy — ha lassan is — rendeződik. De egyálta­lán nem törvényszerű, hogy ennyi szervnek kelljen foglal­kozni vele. Miért nem lehet mindezt »házon belül« elintézni? Polesz György POCSÉKOLÁSI REKORD ­de hol a határ? Ügy gondolom, mindenki azonosan vélekedik, ha egy olyan embert lát, aki laká­sának ablakából az utcára szórja a pénzt. De mit mondjunk akkor, ha néme­lyek mindezt »nagyüzemi« módon teszik — természete- 'sem közvetett formában. Íme egy friss példa. Ka­posváron a Tóth Lajos ut­cában tavaly ősszel hozzá­láttak a feltúrt járda rend­be hozásához. Az alapot el­készítették, s végre május­ban a bitumen réteg is a helyére került. Néhány nap­ja újra megjelentek a mun­kások az utcában, s felvág­ták a frissen elkészített jár­dát, és a változatosság ked­véért most valamilyen ká­belt fektettek le. Az emberek okkal hábo- rognak, s azt kérdezik, hogy ki a felelős ezért a tervsze- rűtlenségért, a pénzpocsé- kolásért. Ügy tudjuk, a városi ta­nács létrehozott egy bizott­ságot, amely hivatott lenne ezeknek a fúrásoknak-bon- tásoknak az összehangolásá­ra. De mintha ez a Tóth Lajos utcai dolog disszonáns hangot jelentene! Olyan sok pénzünk van, hogy futja az ilyen felhábo­rító pocsékolásra? Nem kel­lene végre megfizettetni a kárt a felelősökkel? P. Gy. Megkezdték a kajszi felvásáriását Marcaliban (Tudósítónktól.) Nagy a forgalom az fmsz marcali felvásárlóhelyén. Több mint háromszáz gazda viszi ide a zöldséget és a gyümöl­csöt. A cseresznye után most a meggy a »sláger«. Eddig 90 mázsával vásároltak fel belő­le, de előreláthatólag még négyszáz mázsa meggyet ad Marcali környéke. Június 30-án megkezdték a kajszibarack felvásárlását is. Mintegy 200 mázsára számíta­nak. Felkészültek a nyári kör­te fogadására, ebből mintegy 70—80 mázsát várnak. Szil­vából aránylag gyenge termés mutatkozik. A becslések alap­ján négyszáz mázsa felvásár­lását tervezik. Ezt nevezik szervezésnek?! Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a jelenséget, amellyel a csurgói járásban találkoztunk. Máshol nem tapasztaltunk ugyan hasonlót, de ha nem si­kerül megállítani ezt a folya­matot, akkor igen sajnálatos következményei lehetnek. A berzencei Jobb Élet Ter­melőszövetkezet vezetőivel be­szélgettünk. Elmondták, hogy annak szellemében szerveznek minden munkát, ahogyan an­nak idején megállapodtak a közgyűléssel: szigorúan tartják azokat a javadalmazási pre­mizálási formákat, melyeket határozatba foglaltak. Mint minden szövetkezetnek, a Jobb Élet Tsz-nek is legfőbb gondja most a kenyérgabona zavartalan, biztonságos beta­karítása. E célból a felkészü­lést, a szervezést kellő időben és igen körültekintően kezdték meg. Most, a búza aratásának kezdetén mégis minden okuk megvan az aggodalomra. Jogo­san méltatlankodnak, amikor azt kérdik: Hát így is lehet »szervezni«?/ Mi történt Berzencén, mi az aggasztó a csurgói járásban? A Jobb Élet vezetői már má­jusban látták, hogy kézikaszá­sokra is szükségük lesz a 150— 200 hold rozs betakarításához. Megbízták a brigádvezetőket, tanácskozzanak a tagokkal, ki mennyi aratást vállal. 12Q hold levágására akadt jelentkező. Ügy határoztak akkor — igen helyesen —, hogy ezekkel a tsz-tagokkal papíron is megál­lapodnak, hogy mit kapnak munkájukért a szövetkezettől, A FONYÓDI ABC-ÁRUHÁZ Óvatosan bánjunk a vegyszerekkel A minap hallottam Dávid szögöl burgonyát. Ha itt meg­János permetezőmestertől Kis­korpádon, hogy milyen gon­dot okoz neki a háztáji bur­gonyák vegyszerezése. Köztudomású, hogy a bur­gonyabogár tetemes kárt okoz­hat, ha nem védekeznek elle­ne, nem irtják idejében. A termelőszövetkezetekben ez a munka nem is probléma: a szakképzett emberek perme­tezőgépekkel nagy területen olcsón és hatékonyan elvég­zik a szükséges védekezést a Dieldrin nevű vegyszerrel. — Miért nem adnak ebből a vegyszerből a háztáji gazda­ságoknak is? — kérdezte Dá­vid elvtárs. Klausz Róbert, az AGRO- KER osztályvezetője ezzel kapcsolatban a következő fel­világosítást adta: — Ennek a vegyszernek a használata igen nagy körülte­kintést igényel, alkalmazása az óvó rendszabályok megtar­tása nélkül veszélyes lehet az emberi szervezetre. Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek­ben rendelkezésre állnak a kellő védőeszközök, nekik ki­adjuk a vegyszert. Mi a hely­zet a háztájiban? Sok helyen kertekben, apró területeken termelnek egypár száz négy­jelenik a burgonyabogár, gép­pel alig vagy egyáltalán nem lehet vegyszerezni. Másként pedig nem szabad a növényre juttatni ezt az anyagot. Ezért nem adunk az fmsz-nek Dieldrint a háztáji igények kielégítésére. Az osztályvezető szavaihoz még hozzáfűzzük, hogy több egyéb, a burgonyabogár ellen hatásos vegyszert árusítanak, ezekkel is megelőzhető a ro­var kártétele. Minden vegy­szer alkalmazásánál azonban ügyelni kell a vele kapott uta­sításra: a permetezett vagy porzott nöiény terméséből fo­gyasztani mindaddig nem. sza­bad, amíg az utasításban kö­zölt határidő le nem jár. ' Tíz holdról százezer forint (Tudósítónktól.) Csömenden harminc hold előcsíráztatott burgonya ter­melésére kötött szerződést a tsz a MÉK-kel. 72 000 forint bevételre számítottak. Eddig tíz hold termését takarították be, s a MÉK százezer forintot fizetett érte. Számításaik sze­rint a másik húsz hold is jól fizet majd. A szép hozam an­nak a százhúsz asszonynak a jó munkáját dicséri, aki a burgonyatáblákon dolgozott. és ennek ellenében milyen fel­adatot kell elvégezniük. A 120 hold helyett azonban július el­sejéig mindössze 21 hold aratá­sára kötött szerződést 6—7 ember. Meggondolták volna magukat időközben? Szó sincs róla! Az történt, hogy a járás más szövetkezeteiből — Csur­góról, Gyékényesről — olyan hírek kezdtek szállingózni, hogy ott többet fizetnek a ké­zi aratásért, s mivel kevés a helyi erő, szívesen fogadják az idegeneket is. S ami még en­nél is szomorúbb, megindult a licitálás, a szövetkezetek szinte versenyre keltek egymással az abszurdum határáig elmenő ígéretekkel, hogy magukhoz csábítsák a munkaerőt. Sza­bálytalan, törvénytelen és er­kölcstelen versengés az, ami »a kézi aratás megszervezése« címszó alatt megy végbe a csurgói járásban. Sem a járási, sem pedig a berzencei vezetőket nem kér­dezte meg senki: szabad-e ilyent csinálni? Vagy nem gon­doltak ezek a tsz-vezetők arra, hogy akiket ígérgetésekkel el­csábítanak hazulról, azoknak otthon, a saját szövetkezetük­ben is akadhat'tennivalójuk? A legszigorúbban el kell ítél­ni azt a módszert, hogy min­den papír és engedély nélkül alkalmaz idegen munkaerőt egy szövetkezet! De ez a problémának csak egyik oldala. Legfőbb célja minden szö­vetkezetnek, hogy veszteséi nélkül, idejében betakarítsa - gabonáját. Nem mellékes azonban — nem lehet mel’'- kés — egyetlen tsz-tagnak se ", hogy milyen eszközöket ho ­náinak föl e cél elérésé'" Nem tudom, hogyan nyug- ■ hat bele például egy gyékr. nyesi tsz-paraszt abba, hc- egész évi munkájának gyünö' ■ cséből csupán az aratásért tör­vénytelenül nagy részt vigve- el az idegen munkaerő. Félreértés ne essék: nem külső segítség igénybevéte' ■ ellen emeljük fel szavunkat, hanem a képtelenül nagy ígé­retek ellen! Arról nem is be­szélünk, hogy milyen visszás most a helyzet Berzencén, aho! a szövetkezet vezetői ragasz­kodnak a törvényességhez, a korábban hozott határozatok­hoz. Tarthatatlan és tűrhetetlen ez az állapot. Szigorú és na­gyon sürgős intézkedésre van szükség. Nem holnap, hanem azonnal! Nehéz, nagy munka az aratás, de megengedhetet­len, hogy ennek ürügyén el- burjánozzanak a szabálytalan­ságok. Megszüntetésük nem csupán a járási vezetés »"ve, hanem — úgy érezzük — ügye minden parasztembernek. Vörös Márta Megjelent az őszibarack a tegnapi piacon (Tudósítónktól.) Kevés eladó, sok vásárló volt a pénteki piacon Kapos­Miért késett a szénahordás Kőkút on? A kérdést a kőkúti Petőfi Tsz irodájában tettük fel, mi­után Horváth János főkönyve­lő elmondta, hogyan áll a szö­vetkezet a szálas takarmányok betakarításával. Láttuk és hal­lottuk, hogyan megy veszen­dőbe a széna egy része az eső áztatta réteken. De csak az időjárás okolha­tó? Nem. Vegyük sorba, mit tettek a télire való szálas ta­karmány betakarításáért, és hol követtek el mulasztást. Először azt mondták, hogy mind a 170 hold réten végez­tek az első kaszálással. Később kiderült, hogv még van mit nak is több mint fele petren- cékben ázott. Most vizes, nem hordhatják. Renden fekszik a bíborhere egy része. Kézzel kaszálták ezt is meg a rétet is. Az utóbbit harmadáért vágták a szövetkezeti gazdák. Felgyűj- tötték, összerakták, és hord­ták volna a közös meg a ház­táji istállókba a megfelelő részt, ha valaki elosztja, »ki­részeli« a petrencéket. Ez azonban nem történt meg, a hét elején még senki sem tud­ta, melyik petrence az övé, s most várhatják, amíg a nagy mennyiségű széna megszárad. Ha korábban kezdik a kaszá­kaszálniuk. Amit levágtak, an- lást, előbb gyűlik petrencékbe, majd kazlakba a széna. A nö­vényápolás hátráltatta a ka­szálás megkezdését — magya­rázkodnak, ez azonban nem fogadható el. Jobb szervezéssel mindezt elkerülhették volna. Lám, ide visz egy kis mulasz­tás a munkák kezdetekor. A kései kaszálás, majd pedig a hordás elmulasztása miatt szénájuk sokat veszített érté­kéből. Ki vallja kárát ennek? A szövetkezet, a közös és t. háztáji állatállomány. Ügyelniük kell arra, hogy a sarjúszéna jobb minőségben kerüljön kazalba, mint az első hozam. H. F. 99 Borolimpia“ Budapesten A Kertészeti Kutató Intézet budatétényi központjában jú­lius 8—10-e között rendezik meg az országos borversenyt, amelyre a 12 megyében nem­rég lezajlott versenyek 800 legjobb borát küldték el az állami és szövetkezeti pincé­szetek, egyéni termelők. Csak az országos verseny »bajnokai« kerülhetnek be majd az augusztus 10-én Bu­dapesten kezdődő »borolim- piära«, ahol négy világrész legjobb, legszebb boraival mérkőznek. Már eddig 1046 borral ne­vezett be négy világrész 24 országa. Jellemző például, hogy a nálunk most először bemutatkozó uruguayi borok 44, az argentínaiak 126 válto­zatban szerepelnek a verse­nyen. A tüzes dél-európai ne­dűk képviseletében 41 portu­gál, 16 spanyol, 63 olasz, 3 görög, 15 török, 81 bolgár és 11 jugoszláv bor kerül a bírá­lók asztalára. A fekete-ten-r geri partvidékekről 60 szovjet és 42 román bor érkezett. Az I alacsonyabb alkoholtarLümú. de ízanyagokban, finom za­matokban rendszerint gazdag északi bortípusokat a Német Demokratikus Köztársaság 33, a Német Szövetségi Köz­társaság 215, Ausztria 124, Svájc 22, az Amerikai Egye­sült Államok 10 és Kanada 5 bora reprezentálja. A nagyszabású nemzetközi verseny után az Országos Me­zőgazdasági Kiállításon nem­zetközi borpavilon működik majd, ahol — magyar borok cseréjével szerzett készletek­ből — a látogató közönség számára borkóstolót rendez­nek: emblémával ellátott kis poharakban mérik a földke­rekség legjobb borait körülbe­lül 4 forintos áron, s a poha­rakat emlékül adják a borok kedvelőinek. Ugyanitt rende­zik meg a világ borcímkekiál- lítását is — erre eddig több mint 1000 címke érkezett —, továbbá a bor és szőlő témá­jú bélvegek ugvancsak nem­zetközi kiállítását, valamint egv magvar származású len­gyel gyűjtő ex libris-r^izai- nak bemutatóját is. (MTIl váron. Emiatt egiy-két cikk hamar elfogyott. A nagy eső­zések miatt a tsz-ek sem tud­tak árut küldeni, s ezért a patalomi és a répási tsz pa­vilonja nem is nyitott ki. Uborkát 10 óra tájban már nem lehetett kapni, s a tej­föl is hamar elfogyott, bár a somogygeszti tsz elárusítóhe­lyén 100 litert hoztak forga­lomba. Egy hónap alatt az újburgonya kilónként 3,—, a káposzta 3,40 forinttal lett ol­csóbb. Ezen a héten 60 fillér­rel csökkent a karalábé ára. Megjelent a tegnapi piacon az őszibarack. Ára azenbam igen borsos: 18 forintot kér­tek érte. Viszont az esőzés eredményeként sok gombát hoztak. A róka- és vargánya­gomba ára a múlt hetihez ké­pest 4—5 forinttal csökkent (10—12 forint volt az ára teg­nap). Baromfiból sok volt, az ÉKV standján 555 darab kelt el. Egy-két ár: tojás 1,30, ubor­ka 2,40, káposzta 1,50—1,80 tök 0,80, fokhagyma 10.- zöldbab 3,00—3,60, újburgo­nya 3,60, alma 5,—, egres 6,—, meggy 4—8,—, kajsziba­rack 6,—, ribizke 8,—, zöld­paprika darabunké”* ■? rr- ' forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents