Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-30 / 177. szám
Csütörtök, 1964. július 30. 02 3 SOMOGYI NÉPLAP Hajnaltól késő estig Általános iskolai felnőttoktatásunk gondjai — A legnagyobb baj? Kemé- nyedik a föld. Ha nem lesz egy jó eső, akkor nehezen megy a szántás. Ahol kötöt- tebb a talaj, már meg is repedezett. Az ember, aki ezt mondja, traktoros. Pető, Jánosnak hív- ' ják. Eddig 132 holdon végezte el a tarlóhántást a jutái határban. Ekkora területet le is si- mítózott, és a gyűrűshengert is 132 holdon vontatta végig a Belorusszal. A napcserzett arc markáns. Zöld színű napszemüveget hord és zsíros, nagy karimájú kalapot. Meleg van. Csaknem derékszögből csapódnak be a nap sugarai. A traktor is tüzel. Menet közben az ember arcába csapja a szél a forró levegőt. — Egy kicsit zsíros már — bök a kalapra —, de ha nem volna, biztosan napszúrást kapnék. A gép ott dohog a tábla szélén. Mögötte fényesen csillognak a megvásott tárcsalapok. Siet a traktoros, mert még sok a munkája. Eddig főleg azokat a területeket szántotta, ahova másodvetés került. — Aratás? — Nem szeretek aratni. A szántás, az jobb. 1960-ban kerültem a gépállomásra, de eddig még nem vontattam az ekén és a tárcsán kívül mást, mint fűkaszát. Akkor kezdte a tarlóhántást, amikor felszabadult az első tarló. Három héttel ezelőtt. Reggel korán indul, még napkelte előtt. — Négy órakor kelek. Lezsírozom a gépet, és jövök ki. — Ebéd? — A munkától függ. Ha sürgős a szántás, akkor csak a volán mellett harapok néhány falatot. Ha nem, akkor leülünk az erdő szélébe. Pedig itt lakik a faluban. Reggel hazulról indul el. Felesége becsomagolja a reggelit, s előfordul, hogy ebédre eszi meg. Este későn kerül haza. Hogy mikor?— Sem én, sem a feleségem nem tudja. Hpl kilenckor, hol meg éjfélkor. Ha van szabad tarló, és nem vagyok nagyon álmos, nem hagyom abba a munkát. — Géphiba. — Még nem volt. Egy hónapja jöttem ki a gépállomásról. Azóta állandóan megyek, de a szokásos karbantartáson kívül alig akadt valami. S ha mégis előfordul kisebb hiba, jön a körzetszerelő. Mindennap meglátogatja egyszer. Megtörli a halántékát. Kezét feketére marta az olaj. Álmos? Biztosan. Nem mondja ugyan, csak mosolyog a kérdésen, de a szarkalábak a szeme sarkában erről tanúskod— Tegnap lelépett az öreg kecske a sínről, és vissza kellett tenni... Ma nem volt komolyabb baj — mondja Farkas József művezető. Az »öreg kecske« most nagyon szép. Nappal is impozáns látvány ez a hatalmas, mégis könnyed daru. Most olyan, mintha negatív fölvételen nézné az ember: minden sötét, csak a daruk és az épületek világosak. Reflektorok világítanak az esti munkához. — Hat reflektorunk van, és egy-egy lámpa ezerwattos.. Csaknem nappali fény van itt — mondja Borbély Béla szerelő, az építkezés villamos berendezéseinek felelőse. Este tíz óra ... Most ért véget a műszak az északnyugati városrész építkezésein. A munkások kisebb-na- gyobb csopórtokban indulnak haza, többen kerékpárjukat tolják, majd a kapunál ülnek rá. Megérkezett az éjjeliőr, Hé- ger bácsi. Körüljárja a terepet. Az első épület mellett hatalmas teherautó áll, kerekeit téglákkal támasztották ki. Platóján hatalmas vasszerkezet: egy gyorsfelvonó alkatrészei. A most épülő harmadik házhoz szerelik föl. mert nemsokára kezdik a belső szerelést és a vakolást. — Hogy állnak a víztárolók? nak. Mondom, hogy biztosan nagyon várja már a vasárnapot. — Vasárnap is dolgozunk. Ebben a nyárban még csak egyetlen szabad vasárnapom volt. Akkor is azért, mert bútort szállítottam haza. — És mikor lesz megint? — Majd ha elfogy a munka. Addig nem. Mikor lesz az? Nehéz lenne megállapítani. A határban mindig akad tennivaló. A tarlóhántást követi a vetés előkészítése, s kik csinálják ezt? Éppen azok a traktorosok, akik most ekét vontatnak. Egy gép 5500 munkást helyettesít A voronyezsi Komintern gyár kapuján kigördült a negyedik földkotró óriás. Az első három eredményesen dolgozik az ország legnagyobb építkezésein, köztük az Irtis-Karaganda csatorna ásásán. Egy ilyen gép 35 harmadfél köbméter kotrókana- lú exkavátort vagy 5500 munkást helyettesít. Óránként két és fél ezer köbméter földet emel ki, és szállít el 25—50 méter távolságra. — kérdi a művezető Héger bácsit. — Az ott már tele van... A másikat most nézem ... Tíz napig éjjel is dolgoztak az emberek itt, mert az eső miatt sokat kellett állni. A lemaradást pótolták. Méltóságteljesen nyújtózkodik az ösztövér daru. Az épületek tömörebbnek, vaskosabb- nak látszanak ebben a megvilágításban. Csönd van. Ma már nem hangzik fel többet a daru csörömpölése jelezve, hogy indul, vigyázat. Nem gördülnek be a téglablokkokat szállító hatalmas teherautók, nem tolatnak előre-hátra a szűk helyen. Borbély Béla nevetve mutat egy fehéren világító valamire: — Ezt törje össze vagy döntse ki a kocsi... Nem bírja ... A darupálya mellett állunk. Béla bácsi magyarázza, hogy a kábelvezetőt összetörte már a blokkhordó kocsi. Ezt a vasütközőt az utcán találta. Elhozta és lebetonozta. Mosí forgolódhatnak a hatalmas kocsik, a ■kábelokat nem fenyegeti veszély: — Ma is rámentek, itt már lenyomták róla a meszet... A. darus már elment. Üj ember, és jobb, mint a régi. — A7. há egv kicsit fújt a evői m*» -abbahagyta a munka* . . — magyarázza Farkas művezető. — Mi a szép ebben a munkában? — Amikor egyenletesen hajlanak egymásra a barázdák. Ez is nagyon szép tábla lesz — mutat körül. — A vetőszántásnál már ide forgatom a silókukorica-földet is, le, egészen az erdő aljáig. Felnyög a Belorusz. Porfelhő kíséri, s amikor elkapja a szél, bedobja a port a zöld lombú erdőbe. A traktoros új rendbe kezd. Üj porfelhő kerekedik. Így megy ez hajnaltól késő estig... Az illetékesek hozzájárultak ahhoz, hogy a Tőzegkitermelő Vállalat 1 50« 000, a Vas- és Fémipari Vállalat 9 500 000, a Somogy me- gyei Faipari Vállalat 3 200 000, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat 1000 000, a Kefeanyag-kiké- szitő Vállalat 3 000 000, a Patyolat 800 000 forinttal túlteljesítse Wei tervét. A terv túlteljesítését a körülmények megváltozása teszi szükségessé. A Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat nagyatádi telepének például nagyobb exportra nyílt lehetősége. A Vas- és Fémipari Vállalat a rádiőeső gyártását tud— Ebbe a villám is belevághat ... Van itt földelés ... Semmi nem történik — mondja széles mozdulattal a föld vezeték vonalát köveivé Béla bácsi. — Éjjel lesz fuvar? — Valószínű ... Sódert vagy homokot hoznak... A beszélgetést egykedvűen hallgatják a kivilágított épületek és a homályba burkolódzó tárgyak. Ponyvák takarnak mindent; két órával ezelőtt még úgy látszott, hogy vihar lesz. A glédába állított fürdőkádakon csillan meg némi fény. Béla bácsi lekattintja az egyik reflektort. A negyven tonnaméteres daru, az »öreg kecske« eltűnik a sötétségben. Néhány reflektor égve marad, ennyi kell az éjjeliőrnek. A kedves, nevetős arcú Béla bácsi megkérdi, hogy mit ebédeltem. Mondom a menüt. — Hát én két kiflit ettem... Már délelőtt kilenckor itt voltam, és most megyek haza ... Mikor éjjel is dolgoztak, mindig itt voltam akkor is. Nehogy baj legyen a villamos berendezésekkel ... 380 volt nem gyerekjáték ... Nem lehet innen elmenni annyi a munka — mondja. — Mennví túlórája van? — Nef°m? . . Erről inkább ae beszéljünk ... EGY KÖZELMÚLTBAN! TARTOTT TANÁCSKOZÁSON hangzott el a következő megállapítás: »1962-ig túljutottunk az általános iskolai felnőttoktatásnak azon a szakaszán, amikor még döntő többségében azok tanultak, akiknek a képesítési rendelet értelmében munkakörük további betöltése érdekében kellett pótlólag megszerezni az általános iskolai végzettséget. Ezért egyre körülményeid fokozni. A Kefeanyag-kikészitő Vállalatnál a hulladék nagyobb arányú feldolgozása fokozza a termelést. A Tőzegkitermelő Vállalatot a terméke iránt megnövekedett igények késztetik a termelés növelésére. A Patyolatnak a Bala- ton-parti üdültetés miatt növekedett meg a feladata. A Somogy megyei Faipari vállalatnak az új bútor árának megváltozása miatt kellett engedélyt kérni a terv túlteljesítésére. Az összesen 19 000 000 forinttal megnövekedett terv teljesítéséhez Némi faggatás után Farkas József mondja el, hogy ebben a dekádban Béla bácsinak vagy ötven túlórája van. A múltkor is volt annyi, de csak nyolcat fizetett ki a vállalat. — De ezt ne írja meg... A vállalat biztosan tudja, hogy miért nem kaptuk meg a többit... Nem azért csináljuk, amit csinálunk ... Írjon inkább a jó dolgokról... A Takács-brigádról ... Az a három ember aranyat ér... S már magyarázza is, hogy ezen a szinten például egy négytagú brigád vakol, még az első szektornál tartanak. Takácsék pedig az épület másik felén már végeztek, most jöttek át ide — segíteni... — És meg lehet nézni a munkájukat... Semmi kifogást nem találhat senki... Farkas József is helyesel: — A legjobb brigád ... Üf városrész épül. Gondok, örömök, veszekedések, tréfálkozás. erős kezek, segítő sé pék nyomán egvre magasabb ra eme’kednek a falak. Egv kicsit távolabb az éjié liőr léptei koccannak a salakon. aztán előbukkan, az ember alakla is. Az első kört már megtette. A Park Vendéglő^*1 nóko egy-egv dnllamfoszlány... S. N»gy Gabri-'lsebbé és nehezebbé válik a következő évek beiratkozási tervének teljesítése«. Valóban így van ez. Már az 1963/64. iskolaév felnőtt- oktatása szervezésének időszakában számolnunk kellett a tanulási kedv lanyhulásával. Már a szervezéskor láttuk, hogy a tervezettnél kisebb lesz a tanulók száma a dolgozók általános iskoláiban. Számolnunk kellett a tanévben a szervezés rossz módszereinek reakciójával is, ez főleg a lemorzsolódás nagy százalékarányában mutatkozott meg.. Azok, akik a továbbtanulás szervezésében évek óta részt vállalnak, ismerik a fölkeresett dolgozók többségének első és sokszor »mindenható érvét«: — Minek tanuljak? Munkámat el tudom végezni ezzel a tudással is! Vagy: — Szemmel tartottuk, ki milyen erkölcsi megbecsülésben részesül azok közül, akik tanulnak. Az ismert példák nem ösztönöznek. A tanulók csak harc árán jutnak hozzá az őket megillető támogatáshoz. Ha ugyan hozzájutnak... Lehet, hogy van fogalmazásbeli eltérés a véleményekben. A lényeg azonban ugyanaz. Gazdasági vezetőink még mindig nem foglalkoznak eleget legfontosabb népművelési feladatunkkal, a felnőttoktatással. Nem soroljuk fel, hogy melyik vállalatunk, üzemünk hol tart dolgozóinak beiskolázásával. Inkább felhívjuk a figyelmet egy eddig elhanyagolt lehetőségre. Az elmúlt tanévben egy villámriportban beszámoltunk általános iskolai felnőttoktatásunk helyzetéről, sí fölvetettük a szakmai és az általános képzés összekapcsolásának gondolatát. Erről a közelmúltban országos ■vita is folyt, s maguk a dolgozók is beszélnek róla. KAPOSVÁR 1964/65. ÉVI MŰVELŐDÉSI TERVÉNEK GERINCE ismét a felnőttoktatás lesz. Amikor az általános iskolai felnőttoktatásról beszélünk, tudjuk, hogy több éves — áthúzódó — feladatról van szó. De ha az ésszerű türelem mellett hangot kap a türelmetlenség, az is indokolt. Miért? Bevezetőnkben említettük annak okát, hogy miért nehezebb évről évre benépesíteni dolgozók általános iskoláit. Már nem operálhatunk a képesítési rendelettel. A tanulás iránti érdeklődés fölkeltése, az önművelés fontosságának megmagyarázása bonyolulttá teszi szervezési munkánkat. Problémát okoz az is, hogy üzemeink gazdasági, párt- és társadalmi vezetői ma ugyanúgy, mint évekkel ezelőtt, szükséges rossznak hajlamosak elkönyvelni a szervezett felnőttoktatást. Sok üzem, vállalat még ma is adós az oktatási ütemtervvel, s azzal, hogy dolgozóit érdekeltté tegye a továbbtanulásban. Bár az sem ritka — ami ezelőtt néhány évvel elképzelhetetlennek látszott —, hogy a vállalatok, üzemek megjutalmazzák tanuló dolgozóikat. A városi tanács és a városi pártbizottság együttes művelődési terve — amely már a határozat rangiára- emelkedett — kimondja, hogy az üzemek, vállalatok kulturális munkájának elbírálásakor a jövőben az legyen a fő szempont, hogy az illető üzem, vállalat mit tett a felnőttoktatásért. Örömmel üdvözöljük ezt a tervet. De a benne megfogalmazott feladatokat csak akkor tudjuk elvégezni, ha gyümölcsözik gazdasági és társadalmi vezetőink körében az a sok tanácskozás, amelyet a felnőttoktatás megszervezése ügyében párt- és állami vezető szerveink összehívnak. MINT MEGGONDOLAN- DÖT szeretnénk azt is megjegyezni, hogy időszerű volna a dolgozók általános iskolája tantervi reformjának irányelvei alapján kimunkálni az általános és a szakmai képzés összekapcsolásának szervezeti formáit — legalább kísérletképpen. A már idézett tantervi irányelvek között szerepel többek között a következő: »... Az általános iskola és a szakmai képzés összekapcsolása olyan általános iskolai programot kíván, amely a szakmával nem rendelkező felnőtteket támogatja abban, hogy betanított munkássá, illetve szakmunkássá váljanak. A szakmunkásoknak pedig segítséget nyújt abban, hogy az általános műveltség megszerzése közben szakmájukat is magasabb színvonalon ismerjék meg »« A megye néhány községében az elmúlt tanévben kísérletképpen összekapcsolták a szakmai és az általános képzést. A tapasztalatok biztatóak. De tény, hogy a megyeszékhely — amely anyagi, személyi, tárgyi adottságokkal sokkal inkább rendelkezik, mint a vidék — elmaradt ebben a kísérletezésben, a szakmai és az általános képzés összekapcsolásában. Elvben osztatlan elismerést válthat ki a városi tanács és a pártbizottság minden erőfeszítése, ám a gyakorlat már szigorúbb vizsgáztató. Sok a dolgunk. S mert nagyon sok, nem szabad megvárnunk, amíg az általános iskolai felnőttoktatás mai formája csődöt mond. Próbálkoznunk kell az igényeket helyesen realizáló általános iskolai felnőttoktatás szervezeti formáival, a szakmai és az általános képzés összekapcsolásával. HA EZT MEGTESSZÜK, az üzemek, a vállalatok gazdasági, párt- és társadalmi vezetői hamarabb válnak szövetségeseinkké a felnőttoktatás — e legfontosabb művelődéspolitikai feladatunk — szervezésében, az oktatási tervek teljesítésében. László Ibolya A»i 1964—65. évi kampányra fölvételre keresünk férfi segédmunkásokat és rakodókat •A kampány előreláthatólag 1964. szeptember első* napjaiban kezdődik, és 1965. januárjában fejeződik be. Előjegyzés céljából már most személyesen vagy írásban lehet jelentkezni a munkaügyi osztályon. Szállást és naponta háromszori étkezést térítés ellenében biztosítunk. A MAGYAR CVKORlPAjf KAPOSVÁRI CVKORGYÍ H < Kaposvár (82623) 145 új munkást lehet alkalmazni. REFLEKTOROK FÉNYÉBEN Kercza Imre A MARCALI ÁRUHÁZBAN. Ä-Beszámoitunk már róla, hogy Marcaliban megnyitották az újjáalakított áruházát. Felvételünk a szépen berendezett cipőosztályon készült. Hat vállalat túlteljesítheti a tervét
