Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-23 / 171. szám
Csütörtök, 1964. július 23. 5 SOMOGYI NÉPLAP Antwerpen-Budapest-Balatonlelle — Minden évben utazunk... Jártunk már Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában, Jugoszláviában, tavaly Magyarországon, ide visszahúzott a szívünk ... Az Országos Nőtanács vendégeként töltött Balatonlellén két hetet tavaly Marietta van Ballaert és férje, Joseph Bot- tenberghs Belgiumból. Az idén visszatértek —. túristaként, és magukkal hoztak még egy belga házas'párt: Jeanne Seve- rens-t és férjét. Marietta teltkarcsú, barna nő, kitűnően beszél franciául, németül, tele franciás humorral, jókedvvel. És szeretettel Magyarország iránt. — Hogy mi hozott vissza bennünket a Balaton mellé ? Elsősorban az, hogy nagyon szimpatikus nekünk a magyar nép ... S a Balaton szebb, kedvesebb, intimebb, mint a tenger ... Marietta nem csupán udvariasságból mondja el mindezt. Ahogy kísérőjük, Kern Tibor- né, az Országos Nőtanács munkatársa is erősíti, sokat lát, illetve meglát, összehasonlít, mérlegel. Fölfigyelt például arra, hogy mennyivel több magánautót lát most, mint tavaly, s hogy hogyan követik a divatot a nők. És a standard de vie, az életszínvonal... Ez a kifejezés a leggyakoribb beszélgetésünk alatt. Mindig visszatér rá. — Franciaországban, Angliában vagy akár Belgiumban egyes rétegeknek magasaob az életszínvonaluk, mint Magyar- országon, itt azonban a munkások jobban élnek. Láttam, hogy tele vannak a színházak, az éttermek. S évről évre épül, fejlődik az önök országa. Jó érzés látni ezt egy »szimpati- zásnak-». Tudja, hogyan hívnak engem otthon ? Balaton spe- cialiste ■.. Ahogy tavaly hazaértem, mindjárt propagandát csináltam Magyarországnak. Marietta »-propagandájának« hatására újabb öt belga család érkezik a héten Balatonlellére túristaként. Mielőtt lejöttek a Balatonra, Kernéknél töltöttek néhány napot Budapesten. A másik házaspárral fölmentek este a Gellérthegyre. S hogy milyen az esti Budapest ? — Olyan szép, mint egy mese... Amikor arra kérem, hogy ne csak a szépről meséljen, ezt mondja : — —Nehéz a ' közlekedés Budapesten — mondja. — Higy- gye el, könnyebb eljutni Antwerpenből Budapestre, mint a Kossuth Lajos utcából a Práter utcába. Természetesen tudom, mindez azért van, mert a nagy forgalom még új, föl kell készülniük rá — teszi hozzá kedvesen. Egy Ids gondolkodás után így folytatja : — Nagyon sokat javítják az utakat önöknél. Tavaly is láttam már meg az idén is. Mintha szenvedélyük volna... Aztán volt néhány kellemetlen percünk a határon a vámnál. Csak egyetlen vámtiszt foglalkozott a sok »bevándorlóval«, pedig rajta kívül néhányan még ott nézelődtek tétlen, C’est tout! — ez minden — mondja mosolyogva. Arról beszél, hogy nemsokára indulnak vissza, mivel Belgiumban a maximális szabadság 15 nap. De jövőre ismét visszatérnek. így is búcsúzik : — Au revoír á l’année pro- chaine ... Viszontlátásra jövőre ... Strubl Márta ELVTELEN SZÍVESSÉGKÉRÉS Ittasan vezette gépkocsiját, balesetet okozott, a köziekedé; si rendőrökkel gorombásko- dott, szemtelenül viselkedett egy vidéki kisiparos. Még jóformán meg se*n írták a följelentést, már csengett a közlekedési rendőrség telefonja: — Rendes ember ... Nem kérek kivételezést, csupán baráti szívességet. S ha lehet, ne vonják be jogosítványát — kérte a telefonáló. Az egyik technikum hallgatója év közben elfeledkezett arról, hogy miért is iratkozott be az iskolába, nem tanult. A vizsga közeledtekor érezte, hogy baj lehet, azonban nem a könyveit vette elő, hanem pártfogót keresett. S az illető nem restellte fölvenni a telefont: — Nem kérek kivételezést... Mindössze enyhébb elbírálást... Munkája, elfoglaltsága miatt nem ért rá tanulni... Ennyi baráti szívességet megtehetnek ... Sokan vannak, akik »baráti szívességire kérnek valakit állás-, lakás-, iskolaügyben. Pedig semmi szükség erre, hiszen rendben megy minden a maga útján. Hát akkor miért? — Gyorsabban elintézik, ha te. szólsz, öregem ... így biztosan számíthatok rá .. . Olyanok is akadnak, akik a »baráti szíves ség«-en messze túlmenő lépésekre szánják el magukat. A Kaposvári Járásbíróság bűncselekmény miatt felfügÉrdekességek a tv nyári műsorában A Magyar Televízió nyári műsorában előtérben áll a könnyed szórakoztatás, a szabadtéri produkció, a helyszíni közvetítés. Sok adás foglalkozik a nyaralással, üdüléssel, táborozással. A szeptemberi műsor pedig már az őszi évadnyitás jegyében alakul. Szinte mindegyik témakörben több új, érdekes, ötletes műsor várható. Az Elővételben című adás a filmújdonságokról tájékoztat. A népszerű Parabola mellett gyakran jelentkező Napló számos történelmi jelentőségű évfordulóról emlékezik meg, így például az első világháború 5., a varsói felkelés 20. és a Hirosima elleni támadás évfordulójáról. Az irodalmi ér művészeti műsorok köre ismét bővül. Az augusztus 20-án jelentkező Irodalmi fcép<2'>kön|!D-sorozat első adása Jókai As utolsó budai pasa c. »regényéből készített tv-jáiéic. A tovubl iaioir Ncgy Lájo:, Mikszáth. Cap* k, Csehov, Katherine Mansfield és más ismert szerzők -egy-egy művét eleveníti meg ez a sorozat. A komoly zenei program legjelentősebb eseménye a televízió második operafilmje, Hubay—Petrovich C est la guerre c. operájának tv. változata a Magyar Állami Operaház fennállásának 80. évfordulóján. Változatosnak ígérkezik a könnyűzenei és szórakoztató műsor is, különösen a Tamási Áron, Urbán Ernő, Szabó Pál és mások műveiből összeállított paraszti témájú kabaréműsor. A képzőművészetek kedvelőinek a Magyar mesterek c. sorozatban Medgyesi Ferenc és Szőnyi István művészetéből adnak ízelítőt. Hatforintos becsüld Balaton Cukrászda, Siófok. Zene, zsúfoltság, emelkedett hangulat. Egy kiszolgálót kérnek az asztalhoz, az üzletvezető küldi. Fekete, nyurga fiatalember, huszonöt éves. — Miért tette? — Nézze, kérem... — Jobb, ha őszintén elmondja. Foglaljon helyet, néhány percre fölmentem a szolgálat alól. Bihari József, ugye ? — Igen, kérem. — Két panaszkönyvi bejegyzést olvastam, magáról egymás után. Árdrágítással vádolják. A jegyzék is itt van előttem, látja? Két konyak, kísérő és egy limonádé volt. Hat forintot »tévédétí« . . . Miért tette? — Hát jó, megmondom. Kizárólagos oka a pénzszerzés. — Tehát aranybányának tekinti c. Balatont. Ezért, jött ide. — Kérem, ha elmesélném a körülményeimet. .. — Nem változtat a tényeken. De mondja, meghallgatom. — Higgye el, nem könnyű nekem. (Siránkozik.) özvegy édesanyámat tartom. Amikor a bátyám tanult, nekem dolgozni kellett. Aztán behívtak katonának. Leszereltem, egy ruhám volt, egy pár cipőm. Kell a pénz ... — Ilyen úton? Árdrágítással? Mások megkárosításával? Meghökken. — Nézze, hogyha ígéretet tennék arra, hogy ... — Majd ha megkapta a büntetését, azután. — Én nem akarok a szakmában dolgozni, jövőre tanulni szeretnék. •Értse meg, ez a nyár úgy kell nekem. Most az egyszer előfordult, hát istenem . .. — Most az egyszer? JTalán most fogták rajta először, nem így gondolja? — Magának van igaza. Leszegi a fejét. Minthd erezné már, hogy hatforintos becsülettel nem lehet az emberek szemébe nézni... 1. B. gesztett szabadságvesztésre ítélt egy állásából fegyelmileg ieváltott személyt. Másnap már kopogtak a' szerkesztőség ajtaján. ' — Olyan rendes ember. A szomszédom... Most alacsonyabb beosztásban, kevesebb fizetésért dolgozik ... Tudom, ott voltál a tárgyaláson... S ha az a cikk megjelenik, teljesen lehetetlenné teszi... Ha lehet, nem írd meg ... Ezek a »baráti szívesség«-eí kérők nem gondolnak, arra, hogy elvtelenségre akarják rábírni ismerőseiket. Elfelejtik, hogy a közvélemény szeméi nem lehet bekötni. Ml elítéljük a múlt rendszer protekcióra épült közéletét. Némelyek azonban — bár tréfásan — beszélnek arról, hogy nálunk nincs protekció, csak »szocialista összeköttetés«, s amikor ilyent keresnek, nem gondolnak arra, hogy ők ugyanazt csinálják. Miért van erre szükség? Hiszen ha valakitől esetleg jogtalanul vették el vezetői igazolványát, úgyis visszakapja. Aki nem követett el bűn- cselekményt, annak nem kel! félnie, s annak sem, aki jól felkészülten megy el az évzáró vizsgára. Erre, kellene gondolniuk a »baráti« szívességet kenőknek, mielőtt a .telefon hallgatóját fölemelnék. S arra, hógy mit szólnak azok az emberek — s ezek vannak többségben —, akik »csupán« tudásukban, becsületességükben. felkészültségükben, nem pedig jóakaróikban, ismerőseikben bíznak. Arra is gondolniuk kellene még, hogy ez a szívességkérés nem más, mint elvtelenség: attól is, aki kéri, s attól is, aki elvárja, hogy a kérést teljesítsék. Sérti ez társadalmunk erkölcseit, foltot ejt közéletün'- tisztaságán . Sz. L. TÜZES MAGYAR Díszőrség a lovászfiú ágyánál ■ Náci bácsi, a mentőangyal Postáskisasszony a lovon ® Bízhatunk-e a férfiakban? * Vágta a terepen Nicht galopp ... nicht galopp ... A lány — szőke és fiatal — hangjában könyörgés, a lovászfiú mo. solyog és bólint. — Lé .. .pés! A hófehér »angyal« a Sziglavi még csak meg sem rázza magát, olyan, mint a kezesbárány. A lány cukrot kínál neki, megütögeti a nyakát, aztán más testhelyzetet venne föl, ha volna hozzá bátorsága. Már nyereg van alatta, érzi a ló mozgását, biztonságérzete nő, de azért még: — Nincht galopp ... A terepről gazda nélkül vágtázik egy ló. A lovászfiú eléje megy, szemrehányás van a hangjában: — Mit tettél, te csibész? Távcsővel látni a távolban, amint feltápászkodik egy jókora német. Oldalát fogja, sántít. Nincs különösebb baj. A fiú felpattan a lovára, visz- szamegy érte, aztán felüitetik a vendéget valami keservesen. így vezeti be kantárszáron a lovat. Előfordul. — De hogy lehet ekkora fenékkel kiesni a nyeregből? — Megcsodálják a férfit, hófehér inge megzöldült, ahogy végig- csúszta a terepet... A lóállásban — nyitott, gondozott zsúppfedeles istálló ez *— két fonott karosszék. BődaManfred Jüttner ül az egyikben. A világért sem menne a levegőre, a lovak kedvéért jött Siófokra, itt érzi jól magát. Náci bácsi karonfogva hoz' egy angol hölgyet. Ügy szedték le a lóról, szokatlan még. Nicsak, feltörte az ujját? — Ejnye, kislány ... a lovasiskolán általában nem ott szokott feltörni — Náci bácsi arany ember és mentőangyal. Németül, angolul beszél, az olaszok sem hozzák zavarba, szellemesen elcseveg, hangulatot áraszt maga körül. Szeretik. És mert kiváló szakember... Öttusázó volt... __ Hogy van a postáskis- | ci bácsi fia . a sszony? — kérdezi egy most)lány. Szépek érkező kislánytól. — Elkéstem, ugye, Náci bácsi? Mert szót fogadtam. Táncoltam az éjjel a Matrózban... — Ez az izomláz-csillapító,, kedvelt gyógyszerem — magyaráz a »főlovas«. Ide utalom be a betegeket, a tánc ellenkező izommozgást követel... Inge Buráé már készül. Minden reggel itt van, öt kilométert gyalogol naponként a lovakért. — Apám örülni fog, állatorvos. Sokat mesélek majd az oktató lóról, a kedves, aranyos Sziglaviról. De ültem ám már az Aszalón is... Büszke. Lovaglás és Balaton: ez a kettő együtt... ez az igazi élmény... Herr Harold dühös: — Német újságban olvastam erről az iskoláról. Ezért jöttem. Itt nem tudja senki, hogy hol van. Még a szállodában sem! Nahát... Két kislányt hoz, Anny és Valentina rámosolyog, s a lovászfiú is készül már, Ná- . Tetszik a két is, meg aztán már az első pillanatban jól csinálják az ügetést. Ez igen... A harmadik napon terepre mennek — vezetőszáron. S a negyediken úgy vágtáznak egyedül, mint az őrültek. S egyik nap a fiú megsérül. Jönnek a lányok — búcsúzni, indulnának Bécsbe. így elmenni? Ott ülnek a fiú ágyán díszőrséget, Gyuri tanította őket. Magnetofon, zene, tánc a romantikus környezetben... A szív is közbeszól.... A Sziglavin tornászik egy lány. Fél órája ül már a lovon, lazítana, ha tudná, hogy melyik a jobb, meg melyik a bal keze. így van ezzel min- .den hölgy: ha bal kézzel kell I körözni, biztosan a jobbal kezdi... Óvatosan fordulna a lovon, előrehajol, hátra, segítik. A biztonságérzettel még nincs minden rendben ... Jó lovasnak is szokatlan a nyílt terep. Hát még annak, aki most merészkedik oda elő_ szőr — vezetőszáron. S az ifjú hölgyek megtanulják, hogy nem szabad bízni a férfiakban. Mindig a legkritikusabb pillanatban engedik el a lovat, s a hölgy — hiába, ez az iskola — kissé egyedül marad tüzes lovával... Délután lovasbémutató. Sok a kíváncsi, sok a tapsoló. Főként nyugatnémetek, osztrákok, angolok, de magyarok is, inkább a gyerekek. A siófoki lovasiskola betört az idegenforgalom nevezetességei közé. Hát még ha propagálnák is ... Náci bácsi vendégkönyvet hoz. Lányok ülik körül, s a sorok angolul, németül jegyzik az élményeket, a hálát. Űjabb csoport jön, most szálltak le a lóról — volt, aki segítséggel. Arcuk piros, kihe- vültek, mosolyognak, és — fájlalják tagjaikat... — Hölgyeim, ma este tánc! Az jót fog tenni... , — De akkor nem tudunk korán jönni, reggel... Náci bácsi... A »vezér« fogai villognak, magyarul mondja, hogy ne értsék: — Na és? Nekem is kell egy kis nyugalom ... Jávori Béla
