Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

55 CSAK A NAGYMAMA... u — Nincs itthon senki, csak a nagymamám — ezekkel a szavakkal fogadott az ősszel egy szőke copfos kislány a há­zuk kapujában. Anyját keres­tem, aki a község tanácselnö­ke. Látogatásomat jó előre je­leztem, hát elhatároztam, hogy megvárom. A nagymama csakugyan ott­hon volt. Kezet nyújtani is alig tudott, mei't hatalmas, piros lábasban szilvalekvárt kavar- gátott a tűzhelyen. S közben azon igyekezett, hogy a körü­lötte lábatlankodó apróságo­kat távol tartsa a mindunta­lan kifröccsenő lekvár forrósá­gától. Sietve széket hozott a szobából, leültetett, és zavar­tan szabadkozott: bizony nem tudta, hogy vendéget vár a menye. — Nagyon elfoglalt asszony az — magyarázta szapora szó­val. — Hol Pesten jár, hol a megyeszékhelyen; a gyerekeire is alig jut ideje. Amint beszélgettünk, azt találgattam magamban, hány éves lehet nagyanyó. Talán hetvén ... Vagy több? A vidé­ki idős asszonyoknak nehezen lehet eltalálni az életkorát. Az esztendők mintha mélyebb ba­rázdákat szántanának az ő ar­cukra .. . S hogy megjött a menye, attól tudtam meg: hatr van sincsen még a nagymama! .. . Sokfelé megfordultam már az országban. Láttam megbecsült és rossz sorsú nagyanyókat. S most, hogy itt marasztaltak vacsorára, kíván­csian vártam: az elnökasszony behívja-e az anyósát? Behívta bizony. Ott ült az asztalfőn: először őt kínálták s csak utána a vendéget. De a nagymama éppen hogy evett. Mert fáradt volt szegény. A lekvárfőzés után következett a jószág etetése, közben még va­csorát is főzött, a gyerekeket is megmosdatta, tiszta kötényt adott rájuk, hogy illendően ül­jenek az asztalhoz. — Sokat dolgozik, nagyma­ma — mondtam mintegy vá­laszképpen a sok szíves kíná­lásra. — Megszoktam. — Rántott egyet a kendője csomóján, és hozzátette: — Addig jó, amíg nem fölösleges az öreg a ház­nál ... I A pillanatnyi zavart csönd­ben, azt hiszem, egyet gondol­tunk nagyanyóval. Csak talán nem értékeltük egyformán a gondolatot Tudom, neki a sa­ját nagyanyja jutott eszébe. Aki valahol, a nyári konyhá­ban kuporgott a szalmazsák­ján, amikor már nem bírt dol­gozni ... A fiatalok pedig félre nem érthető célzásokat tettek, hogy mi történik majd aztán a földdel... Hogy kié lesz a ház és milyen arányban ... Az a régi nagymama hát fölösle­gesnek érezhette már magát. Készülődhetett ki a temetőbe... Nekem viszont egy statiszti­kai adat jutott eszembe. A számokat nem tudtam akkor pontosan, de most ideírom. S üzenem nagyanyónak, hogy so­ha nem jut a régi öregek sor­sára. Akkor sem, ha nem fog ennyit dolgozni... Mert az idős parasztok ki­szolgáltatott sorsa végleg a múlté már. 1958-ban 5129 tsz­dolgozó kapott összesen 23 mil­lió forint évi nyugdíjat Ezek a számok 1961-re csalcnem duplájukra ugrottak. 1962-ben mór 13 646 tsz-nyugdijasról számol be a statisztika, a nyug­díj összege pedig 54 700 000 fo­rint. 1962-ben 248 308 járadé­kos volt. összesen 782 200 000 forint kifizetett járadékkal. A »■nyugdíjas paraszt« tehát új fogalommá vált. Nagyanyó hát nyugodt lehet. És vele sok-sok tízezer öreg. S hogy ezt a nyugalmat milyen módon élvezhetik, az bizony­osak a fiataloktól függ. — Beleszól az életünkbe ... A gyereknevelésbe ... Zsém­bes ... Féltékeny a lány-ára, fiára... — Ki ne hallana ilyenféle panaszokat? Ame­lyek, sajnos, igen gyakran iga­zak is. De vajon aki panaszko­dik, gondol-e ilyenkor arra, hogy húsz esztendővel ezelőtt is ilyen volt-e a mama? Ami­kor még ő meg a testvérei ott tébláboltak körülötte... S most, hogy gyakran az unokák előtt megszólják, legyintenek a háta megett, eszükbe jut-e, mi­lyen sebes szárnyon repülnek az esztendők, velük a fiatalság, a szépség, az erő, s akkor fáj­Gyermekeknek nyárra J-V A ki:ebb gyerekek köré­le i is egyre jobban tért hó­dit a modern öltözködés, nem siipán a felsőruházat­nál, hanem a strand- és a n' i rg-összeállításoknál is. Az együttesek több részesek, és több változatban jól ki­ll esz" álhatók. Élénk színű visz’ak és kartonanyagok lomb' nációi és különböző rátét ~k teszik változatossá. 1—2. rajz: Türkizkék vá­szonnadrág, fehér vászon fel­sőrész (shorthoz is viselhető) türkiz virágapplikációpal, narancssárga tűzéssel. A na­pozó fehér alapon türkiz­pettyes fehérrel paszpolozva. 3—4. rajz: Narancssárga nadrág, fehér-zöld csíkos ol­dalán magasan slicceit felső­rész. Fehér piké anker rátét­tel. A shortos napozó ugyan­ilyen színezésű csíkos anyag■ ból van. nak ám az ilyen megjegyzé­sek! ... Görnyedt hátú, ráncos arcú, reszketős kezű nagyanyó, sokat látott, tapasztalt... És olyan szívesen átadja nekünk mind­ezt, ha szépen kérjük tőle. Fi­gyeljük csak meg, hogy a leg­zsémbesebb öregasszony is mennyire megváltozik egy szempillantás alatt, ha taná­csát kérjük ... Megcsillan a szeme, kiegyenesíti ä derekát; lám csak, szükség van még őrá! Ezért üzenem annak a szö- szi kislánynak is, hogy hely­telenül mondta: »Csak« a nagymama van itthon ... Sér­tett az a »csak« engem is meg nagyanyót is. Aki lám, attól fél, hogy fölösleges lesz egy­szer ... Azért igyekszik, mint­ha ezer keze volna ... Szekeres Ilona Kiskosztüm Az idei nyáron divatos az egy vagy két ikergombolá- sú kiskosztüm. Készülhet élénk színű szövetből, san- k tungból, vászonból vagy burettból, tűzéssel, paszpo- lozással díszítve. Igen diva­tos az a megoldás, amikor a színben harmonizáló min­tás vagy egyszínű blúz anyagából készül a kiskosz­tüm gallérborítója is. Az itt || ! közölt modellhez 80 cm szé­les anyagból 3 m 70 cm szükséges. 1. = a kabát há­ta, 2.— a kabát eleje, ol­dalrész, 3. = a kabát háta, 4. — a kabát háta, oldal­rész, 5. = alsó gallér, 6. = gallérborító, 7. = ujja, 8. = eleje szoknya, 9. = háta szoknya. IVIinden kocka 10 cm-nek felel meg. A kosz­tümhöz blúzt, pulóvert, vagy ahogyan a rajzon látható, sálat viselünk. MIN JÁRUNK? Mindenki könnyen megálla­píthatja, milyen lábbelit visel, de azt, hogy min jár, nem olyan egyszerű eldönteni. Ma­napság ugyanis sok olyan mű­talp akad, ami alig különböz­tethető meg a bőrtől. Ilyen például a bőrfeszességű, köny- nyű Tisza-krupon. Ez évben a cipőknek mindössze 36—38 szá­zaléka készül bőrtalppal, s mintegy ötmillió alá mikroporó­zus, egymillió alá formagumi, kétmillió alá transzporens és hétmillióra egyéb gumitalp ke­rül. Főként a zártabb, nyári láb­belik és egyes gyermekcipő tí­pusok alá kerül bőrtalp. A mű­anyagnak ugyanis egyetlen hátránya, hogy csekély a lég- és nedvességáteresztő képessé­ge, a lábfej csak a talpbélés és a felsőbőr segítségével lélegez­het. Viszont ez a tulajdonság azzal az előnnyel jár, hogy a cipő nem ázik át. Másik nagy előnye az élettartam. Míg a bőrtalpú cipőben állandó, egész napos viselés mellett a bőr vastagságától függően 100—130 napig lehet járni — a 3,5 mil­liméteres krupon például 120 nap alatt kopik el —, addig a mikroporózus vagy más gumi­talp 300 napig is eltart. A gumitalpat sokan azért nem szerették, mert csúszik. Ezen azonban rövidesen vál­toztatnak, mert műszakilag megoldották a csúszástgátló talp előállítását, ami csupán annyit jelent, hogy a talp alsó recés része puhább, jobban ta­padó gumiból készül. Egy kis illemtan HOGYAN VISELKEDJÜNK A BEMUTATKOZÁSKOR? át- ;n- [ I A bemutatásnál a bemutatott személy sohasem nyújt elsőnek kezet, hanem megvárja, míg a harmadik személy, a közvetítő megmondja nevét, és kezet nyújtanak neki. A közvet.tő mindig a bemutatott személy nevét mondja meg. A kéznyúj­tásnál a kéznyújtásra vonatko­zó szabályok érvényesek. Mindig meg kell tartanunk a szabályt, hogy a bemutatásnál kezet kell nyújtanunk. Ettől csak két olyan állam diplomá­ciai képviselői állnak el (har­madik országban való találko­zásnál), mely államok nincse­nek kölcsönösen egymással diplomáciai viszonyban, és ezért képviselői sem tartanak fenn társadalmi kapcsolatokat. Hibát követnek el az emberek a bemutatkozáskor — ugyan­úgy más társadalmi ténykedés­nél is —, ha nem természetesen, de kényszeredetten viselked­nek. A mély meghajlásoknak, ünnepélyességnek és frázisok­nak itt sincs már helyük. Ke­rüljük a szertartásosságot, a szí­vélyesség azonban szükséges. Az, akinek valakit bemutatnak, vagy akinél valaki közvetítő nélkül bemutatkozik, nevének bemondásakor még hozzáfűzi: »örvend ek«, vagy »örülök, hogy megismerhetem« stb. A megelégedésnek ezt a megnyi­latkozási formáját a bemutat­kozó semmi esetre sem mond­hatja, annál kevésbé férfi a nő­nek. Tapintatlanságot árul el a fiatal férfi,; ha ilyen frázist használva mutatkozik be idő­sebb vagy magasabb állású egyénnek. Magától értetődik, hogy akit bemutatnak, vagy maga mutatkozik be, megtisz­teltnek érezheti magát, és ör­vendhet annak. Az utcán való bemutatást elv­ből nem ajánljuk, főleg nem menés közben. A kölcsönösen bemutatkozó csoportoknak meg kell állniuk, és csak a bemu­tatkozás lefolyása után folytat­hatják útjukat. A bemutatkozó funkcióját csak a legszükségesebb forma­ságokra korlátozhatja. Nevet- séges néha megfigyelni, hogy használiák ki a bemutatkozók funkció fukat szónoki tehetse­gük csillogtatására. A közvetí­tők különös ok nélkül nem so­rolják fel a bemutatott szemé­lyek Összes címeit, életrajzi vagy működési adatait. Más szaoáiyok vonatkoznak az államfőnek való bemutatko­zásra. Az ilyen bemutatkozáso­kat minden országban pontos szertartások szabják meg. Mi­vel olyan helyzetbe is kerülhe­tünk, hogy minket bemutatnak az államfőnek — köztársasá­gunk elnökének —, ezekkel a szabályokkal is részletesen meg kell ismerkednünk. Alapjában véve az elv az, hogy as állam­főnek közvetlenül senki sem mutatkozhatik be, továbbá, hogy az államfő jelenlétében neki minden jelenlevőt bemu­tatnak. A nőket is — korra va­ló tekintet nélkül — bemutat­ják az államfőnek. Ha a bemutatásnál ülünk, föl kell állnunk. Ettől csak akkor tekinthetünk el, ha az a sze­mély, akinek bemutatnak, na­gyon koros v?gy beteg, vagy más okból megerőltető volna felállnia. Ilyen esetben a be­mutatottnak meg kell eléged­nie egy mérsékelt, gyenge meg­hajlással és kéznyújtással. Egyébként a társadalmi szoká­sok megkívánják, hogy — fő­leg zárt társaságban — ne te­gyenek különbséget a bemuta­táskor (a fiatalokkal, a munka­helyen az alacsonyabb beosztá- súakkal stb.). A nők ülve ma­radhatnak a bemutatáskor, ha a bemutatott férfi nem túl ko­ros, vagy ha fiatal lányt mu­tatnak be nekik. Ha a bemutatott férfi koros vagy jelentős egyéniség, a be­mutatáskor a nőnek is mérsé­kelten föl kell emelkednie. Vé­gül is a tapintatosság és a ta­pasztalat szabja meg, hogy a nők adott esetben a bemutatás­kor miképp viselkedjenek. Ha az ülő nőnek álló férfit mutatnak be, a férfi mérsékel­ten meghajol, cs szemébe néz annak, akinek bemutatják. A tekintet azonban nem lehet fürkésző vagy tolakodó. A nő kezet nyújt a férfinak, és fejé­vel bólint. A bemutatás után a társalgást mindig az idősebb személy, a nő vagy a magasabb állású sze­mély kezdi meg. A fiatalabb vagy az alacsonyabb állású sze­mélyek a társalgást elsőnek csak akkor kezdik meg, ha. kí­nos szünet állott be a társal­gásban, amit valamiképpen át kell hidalni. KONYHA K ARAL AB ELE VLS Hozzávalók: 40 dkg karalábé, 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, 1 kanál tej­föl, zöldpetrezselyem. A karalábét megtisztítjuk a fás részektől, apró, vékony szeletekre vágjuk, és forró zsírban, fedő alatt megsózva puhára pároljuk (az íze csak akkor fő ki teljesen, ha olyan puha, mint a vaj). Most a liszttel lehintjük, pár percig pi­rítjuk vele, hideg vízzel felöntjük, és utána még 10—15 percig főzzük. Vajgaluskát vagy csurgatott tész­tát főzünk bele SÓSKALEVES TOJÁSSAL Hozzávalók: 15—20 dkg sóska, 3 dkg zsír, 1 kanál liszt, 1 kanál tej­föl, csipetnyi cukor, 4 db tojás. A sóskát a száraitól és a vastag erektől megtisztítjuk, és több víz­ben jól megmossuk. A zsírt meg- forrósítjuk, hozzáadjuk a sóskát, megsózzuk, és fedő alatt addig pá­roljuk. amíg egészen pépszerű nem lesz. A lisztet a tejföllel összeke­verjük, a szükséges vízmennyiség­gel felhígítjuk, a sóskára öntjük, és jól felfőzzük. Négy egész tojást egyenként óvatosan a levesbe en­gedünk, és 4—5 percig csöndesen főzzük, amíg a tojásfehérje meg nem alvad. Vigyázva megkavarjuk, hogy ha a tojás leragad a fazék al­jához, elváljon. Ízlés szerint 1—2 csipet cukrot is adunk hozzá. Ha kevés a tojásunk, akkor egy egész tojást keményre főzünk, és apró kockákra vágva a levesbe kever­jük. Készíthetjük tojás nélkül is, akkor tetejére pirított zsemlekoc­kákat adunk. ZÜLDBABLEVES Hozzávalók: 50—60 dkg zöldbab, 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, hagyfna, paprika, l kanál tejföl, ecet. A zöldbabot megmossuk, szál­káitól megtisztítjuk, l}/2 cm-re vág­juk, vagy felébe, negyedekbe tör­deljük. Forró vízbe tesszük, s ha puhára főtt, világos rántással föl­engedjük, amiben a hagymát gyen­gén megpároltuk. Berántás után is legalább 10 percig főzzük. Végül zöldpetrezselyemmel, ecettel, csi­petnyi cukorral ízesítjük. Egy ka­nál tejföllel tálaljuk. KARFIOLLEVES Hozzávalók: u2 kg karfiol, 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, zöldpetrezselyem, 1 kanál tejföl. A karfiolt megtisztítjuk, ró­zsáira szétszedve megmossuk, for­ró vízben félpuhára főzzük. Ekkor világos rántást készítünk, azzal fölengedj ük, zöldpetrezselyemmel ízesítjük, és még 10 percig lassan főzzük, amíg a karfiol teljesen puha nem lesz. Betétnek apró liszt­galuskát vagy daragaluskát főzünk bele. Tálaláskor egy kanál tejfölre tálaljuk. SPENÓTLEVES Hozzávalók: 20 dkg spenót, 2 dkg zsír, 3 dkg liszt, 1 tojássárga, 1 ka­nál tejföl, citromlé. A spenótot jól megmossuk, nyer­sen megvagdaljuk, és forró zsír­ban kevés sóval fedő alatt puhára pároljuk. Amikor zsírjára sül, liszttel lehintjük, először hideg vízzel, aztán meleg vízzel enged­jük fel, jól felfőzzük, és tojássár­gára, tejfölre tálaljuk. Pár csepp citromlével ízesítjük. Nagyon kel­lemes leves. Tetejére pirított zsem­lekockát szórunk. Művelődés — szórakozás CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Dunaújvárosban este 8 órakor; Mária főhadnagy. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Nincs többé válás. Lengyel film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (Július 17-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ ra. Színes szovjet film. Korha­tár nélkül. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Július 19-ig.) DÓZSA KERTMOZI Fotó Háber. Magyar film. 10 éven aluliaknak nem ajánl­juk. Az előadás kezdete este fél 9 óra. (Július 17-ig.) A 66. szélességi foktól észak­BALATONI MOZIK MŰSORA BALATONFENYVESI KERT 2x2 néha 5. Magyar tfilm. Korha­tár nélkül. FONYÓDI KERT Én és a' gengszter. Szélesvásznú angol filmbohózat. Korhatár nél­kül. BAlatonboglar Robin Hood új kalandjai. Szí­nes, szélesvásznú angol film. Kor­határ nélkül. Második előadás: Sándor Má­tyás. Olasz—francia film. Korha­tár nélkül. BALATONLELLEI FEDETT KERT Robinson család. Színes, széles­vásznú amerikai film. Korhatár nélkül. Második előadás: Sándor Má­tyás. Olasz—francia film. Korha­tár nélkül. BALATONLELLEI PARK A púpos. Színes, szélesvásznú, kalandos francia film. Korhatár nélkül. BALATONSZEMESI KERT Egy szélhámos vallomásai. Nyu­gatnémet film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. BALATONSZÁRSZÓ A halál neve Engelchen. Cseh­szlovák filmdráma. 14 éven alu­liaknak nem ajánljuk. BALATONFÖLDVARI FEDETT KERT Foto Háber. Szélesvásznú ma­gyar film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Második előadás: Vasszűz. Angol film vígjáték. Korhatár nélkül. ZAMARDI KERT Nemo kapitány. Színes, széles­vásznú amerikai film. Korhatár nélkül. SIÓFOKI FEDETT Déryné. Magyar film. Korhatár nélkül. SIÓFOKI KERT Nemo kapitány. Színes, széles­vásznú amerikai film. Korhatár nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents