Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

m Somogyi Néplap MSZMP MEGYE» RI70TTSAGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJ A Egyre többet költünk élelmiszerek vásárlására Miről tanúskodik a kiskereskedelmünk féléves forgalmáról készített jelentés? Lehet megoldást találni Válasz egy levélre Lakatos János, az ádándi ban, egy kis mázsán mérik le. A<wwwvwwwwwwwwwww^ Jól táplálkozó és erősen ta­karékoskodó nemzet lettünk. Az egy főre jutó kalória­mennyiség elfogyasztása tekin­tetében a világranglista első helyezettjei között van ha­zánk. Mindezt szemléltető adatok­kal bizonyítja a megyénk kis­kereskedelmének forgalmáról készített félévi összefoglaló je­lentés is. Somogy kereskedel­me a féléves tervet 104,3 szá­zalékra teljesítette; 1963 első félévéhez viszonyítva ez 8,6 százalékos emelkedést jelent. A lakosság bevétele a for­galomhoz képest igen eltérő képet mutat: a bérből és fi­zetésből élők jövedelme 9,5 százalékkal, a falusi lakosság jövedelme pedig 1,8 százalék­kal növekedett ez év első fe­lében. 91 millió forinttal emelke­dett megyénkben a takarék­betét-állomány hat hónap alatt; 1963 első fél évéhez vi­szonyítva Kaposváron 148, a falvakban pedig 158 százalé­kos az emelkedés! A megyei tanács kereske­delmi osztályának adatai sze­rint a falusi lakosság jóval többet fordít vásárlásra, mint a korábbi években, a váro­siakra inkább a takarékosság a jellemző. Élelmiszerforgalmunk a múlt év megfelelő időszaká­hoz képest 10 százalékkal, a vendéglátóipar forgalma pedig 14,4 százalékkal növekedett. Az élelmiszerellátás javult, noha a hús- és hentesáru-el­látás még mindig nem kielé­gítő. Zavarok voltak a tej- és tejtermékellátásban, vontatot­tan halad a konzerváru után­pótlása. Kiállítások a szegedi szabadtéri játékok programjában A szegedi szabadtéri játé­kok időszakában több kiállí­tás ígér érdekes látnivalókat a város vendégeinek. Az ünnepi játékok első nap­ján, július 24-én nyitják meg Szegeden a kamaraszínház termeiben az őszibarack-, bor- és növényvédelmi kiállítást. Ezen részt vesz az ország va­lamennyi számottevő gazda­sága. A kiállítást Keserű Já­nos földművelésügyi minisz­terhelyettes nyitja meg. Az őszibarack-kiállítás szem. lélteti majd e gyümölcs hazai változatait, az újfajta hibri­deket, a magyar őszibarack- termőtájak termelési módsze­reit, a termelés és az értéke­sítés eredményeit. A borkiál­lítás pedig a hazai borok faj­ta változatait mutatja be, a magyar szőlészet és borászat történetét, az áru útját a sző­lőskertektől a terített aszta­lig. Július 29-én növényvédelmi ankéton cserélhetnek tapasz­talatokat, a szabadtéri játékok mezőgazdasági szakember vendégei. Itt Nagy Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának igazgatója tart vitaindító elő­adást. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a kiállítás is, amely a kamaraszínház termeiben augusztus 6-án nyílik meg. Itt a trópusi és szubtrópusi dísz­növényváltozatokkal, az or­szág nagyüzemi módon ter­mesztett szabadföldi és hajta­tott virágfajtáival ismerked­hetnek meg a látogatók. A nemcsak színpompásnak, ha­nem illatosnak is ígérkező vi­lágkiállítást Katona Sándor országgyűlési képvselő nyitja meg. Irodaszereket lopott Botika Ferenc 26 éves sza- fcási lakos 1962 márciusától 1963 októberéig a Lábodi Ál­lami Gazdaság könyvelője volt. Szabásról naponta járt a munkahelyére. Az első túlórái zás után, amikor már min­denki hazament, becsomagolt egy szorzógépet, és azzal a szándékkal, hogy eladja, ma­gával vitte.' Néhány nappal utóbb egy számológépet lo­pott el. Az irodaszereket is megdézsmálta. Több mint 1500 forint értékű irodaszert gyűj­tött össze a lakásán. A bíróság folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt hathónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Mikor fizetik ki Feigli Ferencnek az óradíjat? Három hónapja jár a Bar­csi Járási Tanács Művelődés- ügyi Osztályára Feigl Ferenc, a barcsi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet főagronómusa — hiába. Minden alkalommal megkérdi Sós Dezső osztályve­zetőtől: — Megküldték a pénzt? — Sajnos, nem — tárja szét ilyenkor a karját az osztály- vezető. A főagronómus és a tsz egyik brigádvezetője szak- munkás-tanfolyamot vezetett a télen. A hallgatók egyszer­re vizsgáztak az általános is­kola esti tagozatán és a szak­munkás-tanfolyamon tanul­takból. A vizsgadíjat a járási tanács művelődésügyi osztálya fizette ki. ezt még áprilisban megkapták Feigli Férencék. Nem így az óradíjat. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztályát többször felhívta már ebben az ügyben Sós De­zső. A pénzt azonban csak nem küldték. Megérdeklődtük a mezőgaz­dasági osztályon, hogy mikor kapja meg végre a főagronó­mus és a brigádvezető az óra­díjat. Merkler Róbert elvtárs megígérte, hogy megsürgetik a szóban forgó összeg átutalá­sát a pénzügyi osztályon. Ezt megírtuk Feigli Ferencnek is. A napokban csengett a szer­kesztőségi telefon. A vonal másik végén Sós Dezső mű­velődésügyi osztályvezető hangja csendül fel: — Még mindig nem kapták meg a tanfolyamvezetők az óradíjat... Olyan kényelmet­len helyzetben vagyunk. Most kellene megbeszélnünk Feigli Ferencékkel a téli tanfolyam megszervezését. Hogyan tár­gyaljak vele, amikor a me­gyei tanács a tavalyi tanfo­lyamon végzett munkát sem honorálta?! Reméljük, hogy végre á utalják Barcsra Feigli Feien cék óradíját. L. G. A raktárakban- felhalmozott hárommillió forint értékű konzerv a félév végéig csak­nem mind elfogyott. A ruházati forgalomban visszaesés tapasztalható, ez négy-öt százalékkal alatta maradt az 1963. első félévi szintnek. A kínálat színvonala alig változott; továbbra is el­látás zavarok mutatkoztak fel­sőruházati cikkekből. Nem si­került kielégíteni az igénye­ket a fésűs anyagból készült férfi- és fiúkonfekcióból, a női kartonból és selyemből. Hiányzott a munkaruha és a vászonöltöny is. Érdekes je­lenség: a falvakban fokozó­dott az igény az új, modem vonalú konfekció iránt, és a falusi fiatalság is főleg a mo­dern fazonú cipőket keresi. Javult az ellátás a vegyes iparcikkekből. Hat hónap alatt 608 porszívót, 2101 mosógépet, 256 centrifugát, 693 hűtőszek­rényt, 1592 rádiót, 1551 tele­víziót és 1440 tűzhelyet adtak el az állami boltokban. Rádió­ból főleg a kis méretű táska­készülékek fogytak. népfrontbizottság elnöke levél­ben fordult szerkesztőségünk­höz. Egy problémára kért- vá­laszt az Aranymező Tsz tagsá­ga nevében. Mi késztette a levél megírá­sára Lakatos Jánost? Szövet­kezetük munkaerőhiánnyal küszködik. Ezért is igyekezett fokozni a gépesítést a gazda­ság. A gépeket jól kihasználni csak megfelelő munkaszerve­zéssel lehet. Még így is — ki­vált most — szüksége van a szövetkezetnek minden dolgoz­ni bíró emberre. Megkezdődött a gabonák szállítása. Azzal a terményei nincs különösebb gond, ame­lyet a szövetkezet maga tárol. Hídmérlegükön el tudja végez­ni a méréseket egy idősebb ember is, vagy olyan, aki egyéb munkára alkalmatlan Más a helyzet azzal a termény­nyel, amelyet a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat helyben levő raktáraiba szállí­tanak. A vállalatnak nincs hídmérlege, a gabonát zsákok­Ez a szövetkezet 14—15 embe­rét foglalja el naponta. Sürgős segítséget kér a levélíró, s egy hídmérleg beállításának gon­dolatát veti föl. A kérés ért­hető, a javaslat azonban meg­valósíthatatlan. Nem egyszerű dolog egy hídmérleg beállítá­sa. Egyrészt meglehetősen költséges, másrészt viszont máról holnapra nem készül el.; A vállalattól kapott tájékoz-; tatás alapján azonban segíteni: lehet a bajon. A terményt; mérlegelhetik a szövetkezet; hídmérlegén, ha a vállalat: magtárosával egyetértésben a: szövetkezet keres egy megbíz-; ható személyt, aki felelősséget: vállal azért, hogy az átadott; gabona minden kilója bekerül; a raktárba. Feltétlenül szükség; van a magtáros beleegyezésé-; re, hiszen ő a felelős az átvett gabonáért. Megvalósítható javaslat ez, csak lelkiismeretesség kell hozzá. Ez az egyedüli járható út. V. M. « « o a * SOR. OK Kamilla és az évek Tűz Torvajon E hó 15-én hajnali három órakor kigyulladt Torvajon, a Táncsics Termelőszövetkezet majorjában egy 37x8 méteres nádfedeiea istálló tetőszerke­zete. Az istállóban 160 mázsa búza, 18 mázsa árpa, 31 má­zsa állattápszer, 280 darab zsák, 17 mázsa cement, 270 négyzetméter nádpalló, vala­mint két rosta és három tize­desmérleg volt. A kár mintegy 180 000- fo­rint. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a tüzet rövidzár­lat okozta. Száler Viktor, a Tabi Gépállomás villanyszere­lője szabálytalanul vezette be a gépekhez az áramot. Nyo­mozás folyik annak megálla­pítására, hogy illetéktelenek nyúltak-e a vezetékhez. A szoba hűvösé­ben belemelegedétt a beszélgetésbe Bó- dis Kamilla és szomszédasszonya, egyben pletykatár­sa, Bálháti Tóbiás- né. Kamilla asz- szony már sorra elmondta legújabb értesüléseit, hogy az utcabeli lányok kikkel ismerkedtek meg, és kivel vesz­tek össze. Amikor az egyik vörös ha­jú csitriről esett szó, Bálháti Tó­biásáé ezt kérdez­te tőle: — Hány éves le­het az a lány? — Angyalom, azt bizony én meg nem tudom mondani. Ezek a mai fiata­lok úgy ápolgatják, krémezgetik, púde- rozzák, festik, illa­tosítják az arcu­kat, hogy lehetet­len megmondani, milyen idősek. Nem mondom, az én időmben is is­mertük a pipere­cikkeket, de azért mértékkel és mód­jával használtuk. Ma pedig úgy ken­ceficénk magukat még a tanuló lá­nyok is, hogy ha beleszagolsz mel­lettük a levegőbe, azt hiszed, hogy egy illatszerbolt­ban vagy. És mi mindent hallottam a kozmetikai sza­lonokról, ahol gyú- ratják, simogattat- ják ráncaikat még a hozzám hasonló korú nők is. Néme­lyiknek csipesszel szedegetik ki a szempillájukat. Hát ezek azt gondol­ják, hogy kenő­csökkel és pakolá­sokkal meg lehet az időt állítani? Dőreség! Nem, az éveket nem lehet letagadni!... — folyt Kamillából a szóáradat, s való­színűleg tovább folytatta volna esz­mefuttatását, ha a postás nem kopog ajtaján, átnyújtva neki egy levelet. Bódog Kamilla föl­tépte a borítékot, s , négyoldalas nyomtatványt ta­lált benne. Mikor végigolvasta, így szólt Bálháti Tó­biásáénak: — Hogy mennek az évek! Most húsz éve jártam ki a gimnáziumot. Húszéves találko­zónk lesz. Bálháti Tóbiásné nem szólt semmit, csak magában kun­cogott. Annyi fényt ugyanis áteresztet­tek a redőnyök, hogy a meghívó külső feléről leol­vashatta az ara­nyozott 3-ast és a 0-ást, jelezve, há­rom évtized múlt el azóta, hogy Bó­dog Kamilla el­hagyta az iskolapa­dokat. No de tíz év ide vagy oda ... (Fonal) Ü J ERŐMŰ úgynevezett égöpalával táplál­hatják. Ez a körülmény már egymagában is hangsúlyozza az új erőmű hasznosságát. (A szükséges fűtőanyagot a kö­zelben feltárt bányákból szer­zik egy palatörő mű közbei kta­Iparunk tervszerű fejleszté­sének új eredménye jött létre Bokodon. Az erőmű látképe még a hozzá nem értő ember érdeklődését is fölkelti: mo-. dem vonalai, méretei egyarán figyelmet érdemelnek. (Első képünk.) Az üzem teljesítménye 200 mégavatt, s berendezése min­den tekintetben megfelel a korszerű követelményeknek. A villamos energiát négy, egyenként 50 megawatt telje­sítményű blokk-kapcsolásos turbógenerátor gépegység ál­lítja elő. Az erőmű különle­ges előnye, hogy speciális ka­zánrendszerét az alacsony fű­tőértékű, 2300—2800 kalóriás, Ki-ki a maga fegyverével Pasteur himlőbaktérium- tenyészetet vizsgált laborató­riumában. Váratlanul meg­jelent nála egy ismeretlen férfi, és bemutatkozott neki mint az egyik főúr párbajse­géde. A főúr ugyanis úgy vélte, hogy a tudós megsér­tette őt, s elégtételt követelt tőle. Pasteur meghallgatta, miről van szó, majd így szólt: »Ha kihívnak, jogom­ban áll fegyvert választa­nom. Nos, itt van két lombik. Az egyik himlőbaktériumo­kat, a másik tiszta vizet tar­talmaz. Ha megbízója haj­landó az előbbi lombik tar­talmát kiinni, én kiiszom a másikat.-« A párbajra nem került sor. * * * A csirkék „nemzetközi nyelve“ Dr. Erich Baeumer nyu­gatnémet orvos több mint ötven esztendeje foglalko­zik a csirkék »nemzetközi nyelvének-« mfegf ejtésével. Állítása szerint harmincféle jól megkülönböztethető han­got hallatnak, és minden hang bizonyos magatartást, állapotot fejez ki. Például közlik egymással: »Éhes va­gyok«, vagy »menj innen, hagyjál magamra«. Az orvos megtanulta a csirkék hangját utánozni, úgyhogy ma már valóságos párbeszédeket folytat a ba­romfiudvaron. Érdekes meg­állapítása, hogy amikor a kiscsirkék kibújnak a tojás­ból, már eleve tudnak »be­szélni«, tehát a hangokkal való közlést nem az időseb­bektől sajátítják el. Sőt a kiscsirkék hangközlése már a tojásban megindul. Mielőtt kibújna a tojásból, a pipi sajátos magas hangon apró zörejeket hallat, amelyekre a tyúkanyó mindig egyfor­mán válaszol. A tyúk és csi­béje között tehát már egé­szen korán megindul a szü­lői kapcsolat. A világ legkopaszabb embere Baveno olaszországi város- ban egy nemzetközi zsűri na­gyítóüvegekkel három na­pon át vizsgálgatta 23 ember tar koponyáját, amíg meg­állapította, hogy a francia Henry Braye (31 éves) a vi­lág legkopaszabb emberének minősülhet; ezt a kitüntető címet immár négy egymást követő esztendőben viseli. A kopaszok versenyében máso­dik helyen a 25 éves veronai Guido Salvadort végzett. A különös versenyt egy olasz idegenforgalmi iroda rendezte, és azért tartották meg az idén éppen Olaszor­szágban, hogy megünnepel­jék az olaszországi kopaszok egyesületének tízesztendős fennállását. tásávál. A fűtőanyagot függő j'.ályarendszeren juttatják az erőműbe.) Második képünk az előme­legítő állomást ábrázolja. Ez a több emeletnyi berendezés a hűtővizet a megfelelő hőfo­kon juttatja vissza a kazánok­ba. Harmadik képünkön a turbógenerátorok egy része látható. Ezpke* n«-'.n*:a ellen­őrzik, Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! bizottsága es a Somogy megyei Tanáé* lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka s. a. 2. Telefon 15-lfi Felelős kiadó: Szabó Gábor Bekflldött kéziratot nem órzíír-i. meg. és nem adunk vissza. I erjeszti: a Magyar Po^ía. Elő fizethető a helyt postahí «-italoUnA és post.áskézbesftől.T^u Előfizetési díj egy hónapra 12 F1 Index: 25061­Keszült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents