Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1964. június 14. KISZ-esek a termelésben Lehet számítani az ifjúmunkásokra Kaposvár üzemeiből és vállalataitól százegy fiatal nevezett be a Szakma ifjú mestere- mozgalomba, tizennégyen pedig a Kiváló ifjú technikus- és a Kiváló ifjú mérnök-mozgalomban kívánnak részt venni. Amikor ezeket az adatokat papírra vetjük, korántsem tölt el megelégedettség bennünket, nemkülönben a városi KISZ- bizottságot sem. A közelmúltban ugyanis a KISZ-bizottság mellett működő ifjúmunkásosztály megállapította, hogy sok még a lehetőség ezeknek a fontos szakmai mozgalmaknak bővítésére. A tavalyi adatok sem vigasz- talóak: a Szakma ifjú mestere- mozgalomba száznyolcvannégyen jelentkeztek, de csak öt- venheten, a Kiváló ifj technikus- és mérnöic-mozgalorn negyvenhét jelentkezője közül pedig csak kilencen szerezték meg a kitüntető címet. Mindez azt jelentené, hogy a fiatal szakmunkások és középkáderek nem találják meg helyüket a szocialista verseny- mozgalmakban? Alig hisszük, hogy így van. Inkább arról lehet szó, hogy egyik-másik helyen nem ismerik eléggé a mozgalmak jelentőségét és céljait, amiatt elhanyagolják a szervezést. Nemrég levelet kapott szerkesztőségünk a TRANSZVILL Vállalat egyik fiatal technikusától. Arról panaszkodott, hogy 1963-ban jogot szerzett a Kiváló ifjú technikus cím viselésére, azonban a mai napig sem kapta meg a jelvényt vagy az oklevelet. Érdeklődtünk a városi majd a megyei KISZ-bizottságon: hogyan történhetett meg ez a mulasztás? Kiderült, hogy a vállalat KISZ-szervezete elmulasztotta a megfelelő dokumentumok beküldését, látatlanban pedig nem lehet odaítélgetni a címeket. Vajon még hány helyen tapasztalna az ember ilyen fele- dékenységből származó hibát? Bizonyára akadna néhány. Az ilyen esetek kedvét szegik az egyébként érdeklődő fiataloknak. A KISZ központi intéző bizottsága az év elején határozatot hozott az ifjúsági szövetség feladatairól az ipar termelékenységének emelésében. Külön határozat szól az építőipar munkájáról. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az építőipari KISZ- szervezetek megértették a határozat fontosságát. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak 55—60 százaléka az ifjúsági szövetség korosztályába tartozik, éppen ezért a KISZ már elkészítette vállalását Olyan életrevaló elképzeléseket rögzítettek ebben a programban, mint ifjúsági építkezések indítása, vagy például garancialevél adása a szak- és szerelőipari munkákról. Ez utóbbinak jelentős tudatformáló hatása is van, hiszen a garancialevél komoly kötelezettséget jelent. A Tanácsi Építőipari Vállalat KISZ-esei a munkafegyelem megszilárdítására tettek vállalást, és becsületbeli kötelességként határozták meg a munkaidő teljes .kihasználását. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kaposvári KISZ-szervezetének fiataljai szocialista szerződést kötöttek a vállalattal társadalmi munka végzésére. Persze a fiatalok munkájára nemcsak az Építésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló vállalatoknál van szükség, hanem mindenütt. És ahol bíznak a fiatalokban, ahol igénylik a segítségüket, ott az ifjúság szinte csodákra képes. Jó példája ennek a Vas- és Fémipari Vállalat fénycsőüzeme. A vállalat vezetői jó néhány ifjúmunkást bátran kiemeltek magasabb beosztásba (a fnűszaki középkáderek átlagéletkora 21 év). Hogy ennek milyen nagy jelentősége van, azt úgy érzem, fölösleges részletesebben ismertetni. Tény az, hogy a kezdeti nehézségek után minden a rendes kerékvágásba zökkent. Néhány kaposvári példát ragadtunk ki csupán, és azt szerettük volna bizonyítani, hogy lehet és kell is számítani a KISZ-re a termelésben. Polesz Gyötgy Nehéz kérdés: Hogyan állnak a szocialista brigádok a közös művelődéssel, szórakozással EZ AZ A KÉRDÉS, amelyre a brigádvezetők határozatlan vállfelhúzással kezdik a választ, aztán hosszas magyarázkodással folytatják. Szabó József a tarkóját vakargatta: — Ez még fogadással sem megy... Nem akarta elhinni a művezetőm, hogy lehetetlen összeszedni az embereket. Fogadott, hogy ő megszervezi a közös mozilátogatást... Neki sem sikerült. A Faipari Vállalat Petőfi- brigádjában negyvenhatan dolgoznak. 1960 január elsején kapták meg a szocialista címet. Szép vállalásaik vanBeszélgetések Jó hagyományai vannak Kaposváron azoknak a beszélgetéseknek, melyeket a városi pártbizottság vezetői az üzemek dolgozóival, a különböző munkásrétegek képviselőivel folytatnak. Egy-egy ilyen találkozón gyorsan kialakul a baráti hangulat. A napokban fiatalok jártak a városi pártbizottságon: Somogyi József elvtárs hívta meg őket eszmecserére. Az üzemek képviselői először meglepődtek, hogy első kézből értesülhetnek a város életének legfontosabb mozzanatairól: az iparfejlesztésről, a lakásgondokról, a gázbevezetés terveiről. De hamar feloldódott a fe- szélyezettség, és a fiatalok elmondták, milyen gondjuk-ba- juk van munkahelyükön vagy másutt. Ilyen őszintén csak egy nagy családban lehet beszélni kertelés nélkül a mindennapokról, a tervekről és a lehetőségekről, mert bizonyos, hogy mindenki megérti: a sokéves elmaradást nem lehet hónapok alatt pótolni. És megértik Kaposvár gondjait azok is, akik a pártbizottságon járt fiataloktól értesülnek a beszélgetésről. Mert megvan az igény a, tájékoztatásra, és nincs mit eltitkolnunk a munkások elől. Ma már nincs helye a mellébeszélésnek, mindenkinek tudnia szabad, sőt tudnia kell, hogy mit hoz a holnap. Mennyi pletykát, mendemondát lehet megelőzni egy ilyen beszélgetésen! És miért ne az arra legilletékesebbektől tudja meg az ember, hogy hol szorít a cipő, hol van szükség segítségre, összefogásra? Az ifjúmunkások elmentek, helyüket átadták a következő találkozó részvevőinek. Nagyon kellenek az ilyen találkozók. A beszégetés, az őszinte hang mindenkinek hasznára válik. P. Gy. rak, s ami a termelésre, a minőség javítására, a baleset- mentességre, a munkafegyelemre, az önköltségcsökkentésre vonatkozik, azt teljesítik is. — Nem megy, és nem megy — mondja a brigádvezető. — Szinte képtelenség. Három műszak van, sokan vidékiek, most szedjem össze őket... — A tanulással hogy áll a brigád? — A politikai oktatáson közösen veszünk részt... azaz épp olyan nehéz ezt is megszervezni, mint a közös szórakozást ... Többen végzik a munkásakadémiát... A szocialista brigádok egyik vállalása a közös művelődés, szórakozás. — Nehéz összetartani ebből a szempontból a brigádot. Családosak vagyunk, sokan busz- szal, vonattal járnak be vidékről ... Az igaz, hogy egy műszakban dolgozunk, de így is csak minden harmadik héten — amikor délelőttösök vagyunk — nyílik lehetőségünk arra, hogy elmenjünk valahova. Megmondom őszintén, nem szívesen jönnek az asz- szonyok. örülnek, ha délután és este-otthon lehetnek a családdal — magyarázza Friss Jánosné, a textilművek Lu- mumba-brigádjának vezetője — Közös programunk a gyár- látogatásban merül ki. Holnap megyünk például a világítás- technikába ... Tanulás? Ez egyéni... Többen végzik a irány a Balafon-part (gépkocsik, zázai, ezrei motorkerékpárok ezrei igyekeznek egy-egy hét végén a Balaton partjára. A múlt szombaton Székesfehérvár előtt 16 kilométer hosszú gépkocsioszlopot jelentettek. De nemcsak Budapestről, hanem Somogy- ból és az ország más részeiből is özönlenek a gépjárművek a Balaton irányába. A nagyobb üdülőhelyeken, a 7-es főútvonalat érintő forgalmasabb utak találkozásánál mindenütt rendőröket látni. Sőt még repülőgépről is vigyázzák az országutakat. A gép összeköttetésben van az URH-s kocsikkal. Sokan fölöslegesnek, túlzottnak tartják ezt. Pedig nincs igazuk. Erről győződtünk meg Kovács János főtörzsőrmesterrel, a megyei rend- őr-főkapitánj'saig közlekedési osztályának dolgozójával, amikor gépkocsival a Balaton-partra igyekeztünk. A forróságtól szinte megolvadt, csúszós úttesten még bukósisakkal is veszélyes motorozni. Kelemen ellen szabálysértési eljárás indul. Nem aludt el, rosszul lett... Óvatosan hajt a tehergépkocsi vezetője, mert Balaton- lellén már igen nagy a forgalom. Vele szemben hirtelen egy Trabant tűnik fel. — Megőrült, hová hajt?! — kiált a tehergépkocsi vezetője, s hirtelen rálép a fékre, mert látja, hogy a személygépkocsi egyenesen neki tart. A Cl Hajszálon múlott... A 7-es főútvonalon egymást érik a járművek. Balatonsze- mes felől egy lovas kocsi közeledik. Hirtelen egy Topolina előzi meg. Majd a mögötte haladó CH 05-06 rendszámú Wartburg vezetője — bár látnia kell, hogy nincs mód a biztonságos előzésre — megkísérli a lehetetlent. Az utolsó pillanatban fékezünk, hajszálon múlott, hogy tömeges baleset nem történt. A Wartburg megáll egy pillanattá, vezetője visszanéz, majd látva, hogy nincs baj, mint aki a legszabályosabban közlekedett, nyugodtan továbbhajt. Utolérjük. — Hogyan szabad előzni? — kérdezzük Cságoly Endre tuzy lai lakostól, a gépjármű vezetőjétől. — Sajnálom, hogy hiba történt, bocsássanak meg... Az előttem haladó jármű vezetője nem jelezte az előzést, későn vettem észre, hogy szemben is kocsi jön, mér nem tudtam megállni — magyarázkodik. Rendszerint az ilyen könnyelműség okozza a balesetet A szabálysértésért Cságolyt felelősségre vonják. — Azonnal indulunk ... (Balesethez hívják az UBH-s kocsit.) Munkásőrök segítségével Szombaton és vasárnap munkásőrök is részt vettek a közlekedés irányításában, ellenőrzésében a Balaton partján. Szabó Sándor sióioki munkásőr Schmidt Lajos közlekedési rendőrrel járta motoron a Siófok—Balatonföldvár ' közötti főútvonalat. — Három szabálysértést taIlyen lett a Cl 08-87 rendszámú Trabant. Halért siettünk... Kilencven-száz kilométeres sebességgel húz el mellettünk Balatonlellénél egy motorkerékpár. Két utasán nincs bukósisak, pedig használata 70 ki- liméteres sebesség fölött kötelező. — Miért veszélyeztette utasának és saját magának az életét? — Halért siettünk Balaton- szemesre... Féltünk, hogy a halásztelep bezár — védekezett Kelemen Géza somogy- geszti és Stéger Jakab szent- gáloskéri lakos. 08-87 rendszámú Trabant így is megrongálódott, s vezetője életveszélyesen megsérült. A tanúk szerint a gépkocsi- vezető elaludt, az utasok azonban azf állítják, hogy rosszul lett, egész éjszaka fenn volt, s szívműködése kihagyott néhány pillanatra. Miért vezetett akkor, pihennie kellett volna! A mindössze 8000 kilométert futott autót a kerekek leszerelése után el lehet dobni, mert megjavíttatása többe kerülne, mint egy új kocsi. Okmányt ellenőriz Szabó Sándor munkásőr. pasztaltunk — tájékoztat Szabó elvtárs, amikor a szántód —kőröshegyi elágazásnál megállunk néhány percre beszélgetni. — A Füle Péter vezette és a Szabó Gyula vezette motorkerékpár 70—80 kilométeres sebességgel száguldott az üdülőhelyek belterületén. Horváth István nagyberényi lakos, vontatóvezető helytelenül alkalmazta a jobbkéz-szabályt. Amíg beszélgetünk, egy motorkerékpár megállás nélkül kanyarodik ki a szántódi rév felől a 7-es főútra. Néhány pillanat múlva már kérdőre is vonják Ajpek Tibort, a motor vezetőjét. Azzal indokolja szabálytalan cselekedetét, hogy nem látott közeledő járművet, s így szükségtelennek tartotta a megállást. Pedig négy gépkocsi is közeledett. • * * Nem fölösleges tehát a közlekedést ellenőrző rendőrök, munkásörök jelenléte a Bala ton partján, S zalai László textilipari technikumot és a gimnáziumot... A munkán kívül, közös még a brigád gyereke... Egy kis állami gondozottat vettünk pártfogásba ... KERESTEM EGY IFJÚSÁGI BRIGÁDOT IS a textilben. Olyan lányokat, akiknek nincs családjuk, gyerek, házi munka... — Itt a brigádnapló... Ebben minden benne van — nyújtja át a piros bőrkötéses nagy füzetet Varga Mária, a gyűrűsfonó Hámán Kató-bri- gádjának naplóvezetője. A brigádnapló nagyon szép, gondos munkával készült. A brigádtagok húsz-huszonnégy évesek. Minden eseményről beszámol a napló. — Közö6 szórakozás... Nálunk megvan, de csak részletekben ... Nem érünk rá mindig együtt menni, öten-hatan vagy hárman-négyen... Itt van, a mozijegyeket is beragasztjuk, és a filmről is egy fényképet — mutatja a naplót. Beszéltem vasutas brigádvezetőkkel, öntödei munkásokkal, fémmunkásokkal. Nagy létszámú brigádok tagjaival, idősekkel, fiatalokkal... És sehol sem találtam egyértelmű, igenlő választ erre a kérdésre... Sokkal szívesebben beszéltek a szocialista brigádok vezetői a százalékokról, az anyagtakarékosságról, a társadalmi munkáról. Közös szórakozás, művelődés: a brigád munkán kívüli összetartozása. Kivétel nélkül minden szocialista brigád vállalásában szerepel. Sza,bó József ezt mondta: — Nálunk a legnehezebb a vállalás... Én mondom, köny- nyebben leszorítjuk a selejtett, könnyebben teljesítjük túl újítási vállalásunkat... Kétségtelen, a több műszakra osztott brigádok, a bejáró dolgozók, a család — ez mind gátolja ennek a vállalásnak „teljesítését. S ha most azt mondanám az egyik brigádvezetőnek, hogy igenis meg kell szervezni ezeket a közös programokat, ha törik, ha szakad, akkor készségesen rám hárítaná ezt a feladatot. Vállalás, tehát teljesíteni kell. Ha nem lehet másként, akkor részletekben, mint a textilművek Hámán Kató-bri- gádja. A brigádban legyenek műszakonként csoportok; olyan emberek tartozzanak ebbe, akik egyszerre érnek rá. S valaki közülük törődjön azzal, hogy a munkán kívül is legyen közös megmozdulása a brigádnak. Ne csak a munkában, hanem a szórakozásban és a művelődésben is tartozzanak ösz- sze. ÉS HA VÉGKÉPP NEM LEHET összehangolni a szabad időket, akkor ne vállaljon a brigád olyan feladatot, amit csak kínnal-keservvel tud elvégezni, mert azzal többet árt, mint használ. Az első a munka, a termelés, a selejtleszorí- tás, az önköltségcsökkentés. A tanulás kérdését, ha nem is csoportosan, de egyenként úgyis megoldja a brigád. A majdnem hogy erőszakkal megszervezett mozilátogatásnak nem örül senki. (Egyszer egy munkás azt mondta, az ilyen kényszer mozik miatt idegenkedik attól, hogy szocialista brigád tagja legyen. »-Elmegyek én magamtól is moziba a családdal, nem kell engem erőltetni.-») Szocialista emberhez méltó a munkán kívüli összetartozás. De ha ez problémákat okoz, küszködéssel, nagy energiát igénylő szervezéssel jár, akkor ne vegyék a tíz pont közé. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elvesztik a szocialista címet, és nem jelenti azt sem, hogy lemondjanak a közös szórakozásról, művelődésről. Kötetlenül, alkalomszerűen — a vállalás kényszere nélkül — menienek színházba, moziba, kirándulásra. S nem lesz olyan nehéz kérdés az, hogy hogyan állnak a közös művelődéssel, szórakozással. * S. Nagy Gabriella.
