Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
Vasárnap, 1964. június 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Veszélyes vállalkozás A Kaposvári Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál az utóbbi években elszaporodtak az üzemi szarkák. Egyik-másik közülük nagy kárt okozott a társadalmi tulajdonban, amint ezt a paúlt évben fölfedett lopás is bizonyítja. A vállalat vezetői levonták a tanulságot, és arra törekedtek, hogy elejét vegyék a társadalmi tulajdon megkárosításának. Megszilárdították a fegyelmet, fokozták az ellenőrzést. Az új főkönyvelő olyan bizonylati rendszert vezetett be, amely lehetővé teszi, hogy az árut az anyagraktártól a készáruraktárig nyomon kövessék. A vállalat vezetői kérték a dolgozókat, segítsenek leleplezni az üzemi tolvajokat, óvják a nép vagy ont. Ügy látszik azonban, még mindig akad, aki fittyet hány az intézkedéseknek, a kéréseknek. Ügy gondolta, minden csoda három napig tart, csökken majd az éberség, s újra lehet garázdálkodni. Az illető nemrég lopást kísérelt meg. A termelési csoportvezető egyik nap arra figyelt föl, hogy a rongyoszsák mellett három darab ruha és négy ruhacédula van eldugva. Az egyik ruhát, amelynek már csak a cédulája volt meg, elvitte az üzemi tolvaj. A csoportvezető azonnal ösz- szeszedte a ruhát, s jelezte, mit tapasztalt Futótűzként terjedt el a lopási kísérlet híre. Az emberek csoportokba verődve, felháborodottan ítélték el a tolvajt Az üzem vezetői azonnal leltározást rendeltek el. Ez gyors volt és alapos. (Köszönhető a jó bizonylati rendszernek.) Kiderült, hogy nem négy, hanem öt ruha hiányzik. A dolgozók vizsgálatot és szigorú felelősségre vonást követeltek. Ám az elveszett ruhák váratlanul megkerültek. A tolvaj — úgy látszik — megijedt, s jobbnak látta visszacsempészni az ellopott holmit. Ezúttal reálisan ítélte meg a helyzetet. Jól gondolta, hogy helyesebb, ha visszaviszi a ruhákat, mert veszélyes vállalkozás lopni a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál. Igaz, hogy az üzem vezetői és dolgozói egy kissé ügyetlenek voltak. Csak később jöttek rá ugyanis, hogy el is foghatták volna a szarkát,, ha a ruhát otthagyják a zsák mellett, és lesben állnak. Ennek ellenére se ajánlatos lopásra vetemedni a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál. Ott, ahol ilyen egységesen lépnek föl a dolgozók a társadalmi tulajdon megkárosítói ellen, a tolvajt előbb-utóbb elkapják. És ha a bizonylati rendszert még tökéletesebbé teszik (a jövőben már azt is meg lehet tudni, hogy melyik szalagon, sőt melyik gépnél veszett el a termék), akkor még veszélyesebb lesz hozzányúlni a nép vagyonához, hiszen a legrafináltabb szarkát is percek alatt leleplezik. Sz. N. Száznegyven újítás A Pamutfonó-ipari Vállalai kaposvári gyárában igen eredményesen dolgozik az újítógárda. A napokban adták beá 139. újítást ebben az évben, s biztos,, hogy mire ez a tudósítás megjelenik, már több lesz. Hetven újítást elfogadtak, tizenhét most van kísérlet alatt, és tizenkettőt már be is vezettek. Az újításokkal ai idén eddig 713 000 forintot takarítottak meg. Üjítási és eszmei díjként 35 431 forintot fizettek ki. Érdemes összehasonlítani az idei eredményeket az 1957. vagy az 1958. éviekkel. 1957- ben 66 újítást adtak be, és 57 000 forintot takarítottak meg, 1958-ban 150 újítást adtak be, a megtakarított összeg ekkor 379 000 forint volt. Aratásra készül a megye A vetésterület is nagyobb, a hozam is többnek ígérkezik Az idén jó termést ígérnek a kalászosok. Szőkülnek a gabonák megyeszerte, és mm kell hozzá sok idő, hogy kasza alá érjenek. Sokat kell aratnunk és csépelnünk, ez következik a határ képéből. Az őszi és a tavaszi kalászosok területe megközelíti á 170 000 holdat, és ebből mintegy 115 000 hold a kenyér- gabona. Elsősorban gépre, másodsorban kézierőre vár ennek a tavalyinál kereken húszezer holddal nagyobb gabonaterületnek a Iqtaka- rítása. Az aratásra való felkészülésről és a munkák megszervezéséről májusban tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, majd intézkedési terv készült a kalászosok betakarítására. Mivel kell elsősorban számolni? Azzal, hogy nemcsak a termőterület növekedett meg a tavalyihoz képest, hanem a betakarításra kerülő gabona mennyisége is több lesz. Gondosan föl kelljíészülni arra, hogy a tervezett- néb több kézikaszára lesz szükség a tsz-ekben, következésképp a gabonák dőltségét figyelembe véve, nem szabad késlekedni a kaszapárok megszervezésével. A családtagokat, sőt, ha a szükség úgy kívánja, a fogatosokat is hasznos lesz bevonni az aratásba. A számításba jöhető gépekkel — kévekötővel és kombájnnal — a gabonának mintegy hetven százalékát lehet learatni. Jelentős segítséget nyújthat ehhez, ha a kétmenetes aratást jól megszervezik, vagyis a két rendrevágó és a ráeső egy kombájn munkáját mindenütt kellően összehangolják. A gabonabetakarításban csaknem négyszáz cséplőgép is részt vesz majd, ezekre vár az aratógéppel és a kézikaszával levágott kalászosok cséplése. A becslések szerint egy-egy gépre több mint húsz vagon gabona jut. Ehhez elegendő munkaerő kell, a termény elhelyezéséhez megfelelő tárolóhely, a gépek folyamatos üzemeltetéséhez pedig elegendő üzemanyag. A kenyérről van nagyrészt szó, amikor az aratásról meg a cséplésről beszélünk. Ennek alapját az ősszel leraktuk. A szervezés akkori jó példája arra kötelezi mezőgazdasági üzemeinket, hogy most ugyanolyan akarással, szorgalommal készüljenek, majd pedig végezzék el annak a gabonának betakarítását, amelynek magját tavaly olyan példásan földbe tették. Hazajönnek a távol élő fiatalok Nágocsra Utolsó szakaszba léptek az aratási előkészületek Nágo- cson. A több mint 1170 hold aratnivaló nagy feladatot ró a szövetkezeti gazdákra. Az aratógépek és kombájnok mellett bőven jut munka a kézikaszának is. Kijelölték a gépkezelőket, és megszervezték a kaszapárokat. A tagok maguk döntötték el, hogy kivel dolgoznak együtt. A húsz kaszapár névsora már az elnök fiókjában van. Az aratásban leginkább fiatal tagok vesznek részt. Az idősebbekre a kévék keresztbe rakása és a kombájnszérű kezelése vár. örvendetes jelenség, hogy a faluból elköltözött fiatalok visszajönnek az aratás idejére. Munkahelyükön szabadságot kérnek, s a tsz-ben vállalnak munkát, hogy így segítsenek a kenyérgabona betakarításában. A termelőszövetkezet vezetősége ezért úgy határozott, hogy nekik is megadja a tsz-tagok- nak járó természetbeli részesedést gabonából. Roskó Károly és Bakonyi József a Tabi Gépállomásról jelezték, hogy számítsanak rájuk aratáskor. Mireider Ferenc érkezését pedig már természetesnek veszik, ö már a harmadik nyáron segít ebben a nagy munkában. Ennyien jelentkeztek eddig. De hogy többen is lesznek, bizonyítja, hogy az itthoni hozzátartozók egymás deklődni, szükség van-e rájuk. Gantner Ferenc tsz-elnök úgy számolja, hogy az aratás idejére hazatérő fiatalokból is ki tudnak állítani legalább tíz kaszapárt. Ilyen felkészülés mellett bízhatnak a nágocsiak, hogy nem lesz fennakadás az aratásban. A raktározás azonban gondot okoz. Ezen úgy segítenek, hogy a kombájnszérűről kimérik a tagoknak járó részesedést. Tárgyaltak a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat helyi megbízottjával, hogy az aratás idején egész nap fogadja a termést. Ezekkel az intézkedésekkel akarják tehermentesíteni a termelőszövetkezet raktárait Oda csak azt a gabonát teszik be, melyre a közösnek és a tagoknak szükségük van. Üzemképesek a gépállomás gépei, tanulnak az új kom háj nosok Csaknem 170 000 hold várja a kaszát a nyáron szerte a megyében. Ebben a nagy munkában a 27 termelőszövetkezeti kombájn és 189 aratógép mellett a gépállomások gépei nagy számban vesznek részt. A múlt évben 75 000 holdon végezték el az aratást a gépállomások a 228 kombájnnal. Ebben az évben 276 kombájn áll munkába. Tervük több mint 85 100 hold. A tavalyi 93 aratógéppel szemben az idén csak 61 gépet üzemeltetnek a gépállomások. A többit már átadták a termelő- szövetkezeteknek. Az idén tehát kevesebb szerződést is kötöttek aratógépre. A tavalyi 15 400 holddal szemben az idén mindössze 9600 holdon dolgoznak gépállomási aratógépek. A kombájnok elosztásakor az aratási szerződéskötéseket .vették alapul. A gépállomásokon befejeződtek a javítások, és hamarosan túl lesznek a gépszemléken is. Az igazi gépszemlét azonban az aratás jelenti majd. Ott dől el végképpen, hogyan javították ki a gépeket. Ebben az évben talán megoldódik a szalmalehúzás oly sokat emlegetett problémája. A 196 gépállomási szalmalehúzón kívül a termelőszövetkezetekben is van jócskán. A számításolt szerint minden kombájnra jut egy lehúzó. így a szemterméssel szinte egyidejűleg a szalma is lekerülhet a földekről, s zavartalanul végezhetik a traktorok a tarlóhántást. A gépek nagyrészt már készen vannak. Most az emberek fölkészítésén van a sor. Június 1-ével a gépállomásokon megkezdték a kombájn vezetők oktatását. Háromszázötven gépállomási és termelőszövetkezeti traktoros készül két héten át a nagy munkára. A gépkezelés elsajátításán kívül megismerkednek a biztonsági és óvó rendszabályokkal is. Tanácskozás vagy magyarázkodás? A közelmúltban tanácskozásra hívta össze Kaposvár fő- és mellékhivatású népművelői1^ néhány üzemünk, vállalatunk gazdasági vezetőjét a városi tanács és pártbizottság. Az értekezlet napirendjén Kaposvár kulturális életének helyzete, az 1964/65. művelődési év feladatainak ismerte, tése szerepelt. Némi túlzással azt is állíthatnánk, hogy csupán az írott napirenden szerepelt így a program. Valami nagyon lényeges hiányzott ahhoz, hogy e tanácskozás valóban alkalmas és hasznos fóruma legyen mind a mérlegelésnek, mind pedig a jövő feladatok meghatározásának. A város kulturális életének eredményeit — a hibáknál hangsúlyosabban — ismertető vitaindító beszámoló hangvételét sem tarthatjuk szerencsésnek. Mi hiányzott belőle? Az elvi bátorság, az őszinteség! A lényegesről való eszmecsere készsége. Nyilvánvaló, hogy egy-egy vita az előadás nyomán indul el, bontakozik ki, vagy kanyarodik meg nem felelő utakra. Ezúttal az utóbbi történt. A tanácskozás részvevői csekély kivétellel magyarázni, illetve menteni igyekeztek a »-bizonyítványt-«, úgy értelmezve művelődésügyünk felvillantott hiányosságait, mintha csak ezek volnának, s ezekre magyarázattal kell szolgálni. A tanácskozás célja az volt, hogy kulturális életünk, népművelési munkánk 1963; 64. évi eredményességét i'izs- gálva eljussunk az 1964—65. művelődési év feladatainak meghatározásához. De határozhatott-e ez a tanácskozás valamit is az általánosságokon kívül? Aligha! Tudniillik a város 1964/65. évre szóló művelődési tervét egy nappal a tanácskozás előtt a városi pártbizpttság és a városi tanács vb már jóváhagyta. Azaz a következő művelődési év tennivalói már határozati rangra emelkedtek. Félrevezető ítélet lenne azonban, ha kijelentenénk, hogy az előbbi miatt vált a tanácskozás magyarázkodó értekezletté, a tárgy fontosságát tekintve szükségtelen szerecsenmosda- tássá. Nem! A tanácskozás részvevői valahányon így vagy úgy felelősei kulturális életünk alakulásának, a népművelés kultúrpolitikánk szellemében való kibontakoztatásának és a népművelés hatékonysága fokozásának. S bár az elmúlt évekhez viszonyítva az 1963/64. művelődési év mind az irányításban, ellenőrzésben, mind a művelődési tervek végrehajtásában hozott pozitív változásokat, a konkrét felelősség- vállalásban, illetve vállalni tudásban még vajmi keveset léptünk előre. Inkább ez a fő oka annak, hogy e tanácskozáson ki-ki szükségesnek vélte megvédeni a »mundér becsületét«, bűnbakkereséssel csökkenteni az adott területeken tapasztalható tehetetlenségünk politikai, erkölcsi súlyát. Az optika is meglehetősen szűk volt. A felszólalások zöme feledtetni igyekezett, hogy a ki nem mondott hibákat évek óta ismerjük, de megszüntetésükért keveset tettünk. A tehetetlenséget nem palástolhatjuk a végletekig: házunk táján kizárólag a mi gondunk, munkánk, hogy a népművelés gyakorlatában ho. gyan érvényesülnek, valósulnak meg az MSZMP VIII. kongresszusának határozatai. A tanácskozás utáni eszmecsere tárgyát ettől függetlenül kizárólag a város öntevékeny művészeti mozgalma alkotta, s nem az egységes művelődés-1 ügy eredményei, elvi, gyakorlati problémái! Az lett volna e tanácskozás hivatása, hogy kultúrpolitikánk elveivel mérve eldöntse, jó-e az, amit népművelés címén városunk lakosságának adunk. Hogyan vizsgáztak a gyakorlatban a népművelés használatos formái? Milyen ezeknek a hatásfokuk? A dolgozó emberek elégedettek-e kulturális szolgáltatásainkkal? Nem szükséges hangsúlyozni, hogy az oktatásügy elszakíthatatlan alkotórésze a népművelésnek. Ezt a beszámoló utáni vita szintén figyelmen kívül hagyta. Joggal merül fel egy igen lényeges kérdés: Mikor mérünk már a népművelésben is valóságos mértékekkel, s mikor tervezzük következő feladatainkat az elért, tehát valóságos eredményekre? Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, még annyit megjegyeznénk, hogy az elvi alapokon álló vitaszellem, alkotó szándékú, őszinte eszmecserék kibontakozása nélkül az előbbiek tisztázásával sem megyünk sokra. Ez utóbbira is szükség van, és akkor nem hangzik el legközelebb egy ilyen tanácskozáson az, amit most egyik üzemigazgatónk fogalmazott meg: — Az elvtársak tíz év óta ismert problémákat emlegetnek utalásaikban! Mit csináltak eddig?! • A kérdésföltevés így túlzó, mert tettünk egy és mást a megyeszékhely kulturális életéért. De azért igen időszerű elgondolkodni tehetetlenségünkön, azon, hogy miért ismételjük a gondok leltározásét. Jobb lenne, ha nem volna már mit leltároznunk akuttá vált problémáinkból! László Ibolya 26 kaszapárt szerveztek Somogy túron után mennek az elnökhöz ér( ’ ^ Turistareggeli... Panaszkodnak a turisták és az idegenvezetők, hogy reggelenként milyen gondot okoz a csoportok étkeztetése. A megyeszékhelyeken találnak ugyan tejivót, de amíg az ötven vagy több ember sorbaáll, megreggelizik, sokszor másfél óra is elmúlik, pedig a kirándulás ideje szűkre szabott. Kisebb helyeken egyáltalán nincs tejivó, a vendéglőkben pedig jó, ha szendvicset kapnak. A csoportok többnyire turistaszállókban töltik az éjszakát. Tudjuk, ezekben nem szokás étkezést is biztosítani, de talán nem okozna különösebb gondot egy-egy kanna tej és néhány száz friss péksütemény beszerzése reggelenként. Idegenforgalmunk jó hírét növelné, ha ezt megoldanánk. V. _________-J A Somogy túri Üj Somogy Tsz-ben 671 hold kalászos várja az aratás megkezdését. A szövetkezet vezetői idejében gondoskodtak arról, hogy zavartalan legyen ez a fontos munka. Nemes Áron tsz-elnök arról tájékoztatott bennünket, hogy a gépek készen állnak az aratás megkezdésére. Egy kombájn, három aratógép és egy cséplőgép várja, hogy megérjen a kalász. Kiválasztották azokat a traktorosokat, akik az aratógépekre és a kombájnra ülnek. A leggyakorlottabb szakembereket bízták meg ezzel a munkával. A kombájn előtt rendrevágó halad, így szárazabban kerül a gabona a kombájnba, és az könnyebben kicsépeli a szemet. Befejezték az aratógépek és a kombájn kezelőszemélyzetének oktatását. Szűcs Lajos gé- > pesítési brigádvezető tartott előadásokat a gépek kezeléséről, karbantartásáról és az óvó rendszabályokról. Gondoltak azokra a területekre is, ahol a gépek nehezen tudnak dolgozni. Somogytúron ugyanis — főleg a rozstáblákon — nem ritka a 2—2,5 méter magas gabona. Ezeken a területeken szükség lesz a kézierőre is. Ezért szervezték meg a 26 kaszapárt többségükben fiatal tsz-tagokból. Kellően gondoskodnak róluk. A forrónak ígérkező táblákon — különösen déltájban elkel egy kis üdítő ital. Hogy ne kelljen lépten- nyomon a faluba szaladgálni, ezért a helyi italboltvezető rendelkezésére bocsátanak egy fogatos kocsit. Azon szállítják ki a határba — az előző évekhez hasonlóan — az üdítő italokat, a cigarettát és a harap- nivalót. Hemesz F.—Kercza I. Harminc holdról 800 mázsa lucernát raknak kazalba a marcali Vörös Csillag Ts*- ben a Tüttő-brigád tagjai. Tíz fogattal és két vontatóval hordják össze a lucernát.
