Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 19M. JAnhw IS. Et*liard lew Yorklian New York (Reuter, AFP, AP). Erhard nyugatnémet kancel­lár Kanadából háromnapos lá­togatásra az Egyesült Államok­ba érkezett. A kancellár New Yorkban főleg azért szakította meg útját washingtoni tár­gyalásai előtt, hogy első ízben személyesen találkozhassék V Thanttal, az ENSZ főtitká­rával. A félórás megbeszélés után Erhard kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy az NSZK, bár nem tagja az ENSZ-nek, osztja a szervezet eszméit, és támogatja célkitű­zéseit erkölcsileg és anyagilag. A kancellár 35 perces meg­beszélést folytatott Rockefel­lerrel, New York állam kor­mányzójával, majd a nemzet­közi kapcsolatok tanácsa előtt mondott beszédet. Szavai sze­rint országa arra törekszik, hogy megjavítsa kapcsolatait a Szovjetunióval és Kelet-Euró- pa más országaival. A kan­Rendkívüli intézkedések meghozatalára hatalmazták fel Ben Bellát Algír (AFP, Reuter). Az FLN központi bizottsága befejezte több napos munká­ját, amelynek keretében ta­nulmányozta az államappará­tus megtisztításának problé­máit, a községtanácsi válasz­tások. és az agrárreform kér­dését. A párt központi bizottsága a kabíliai helyzet tanulmá­nyozásával kapcsolatban fel­hatalmazta Ben Bella elnököt a Kabíliában működő kor­mányellenes elemek és más ellenforradalmárok elleni harchoz szükséges minden rendkívüli intézkedés megtéte­lére. Zahuan, a politikai bizott­ság tájékoztatással megbízott tagja sajtóértekezleten közöl­te: a központi bizottság java­solta, hogy az államapparátus megtisztítására külön bizott­ság létesüljön Ben Bella ál­lamfőnek, az FLN főtitkárá­nak közvetlen vezetésével. (MTI) Hadianyag-robbanás Dominikában Santo Domingo (AP, Reuter, UPI). Hatalmas robbanás rázta meg a dominikai fővárost a péntekre virradó éjjel. Mint a hírügynökségi tudósítók je­lentik, a detonációt még a város­tól tíz kilométerre is hal­latni lehetett. A belvárost az Ozama-folyó választja el egy katonai ki­képzőteleptől; a robbanás idő­pontjában itt láttak égbeszö- kő, hatalmas lángnyelveket. Az összeköttetés a kaszárnya­rendszerrel, ahol egyébként hadianyagraktár is volt, nyom­ban megszakadt, s a tábort katonai őrszemek többszörös gyűrűje zárta el a külvilágtól. Órákkal a robbanás után még mindig tombolt a tűz. A lakónegyedekben üvegcse­repek borítják az utcákat, számos épület romba dőlt. Az anyagi károkról és az áldoza­tokról nincs érdemi közle­mény. A baleseti kórház felvi­lágosítása szerint százával szállították be a sebesülteket. (MTI) cellár azonban félreérthetetle­nül figyelmeztette a Nyugatot, óvakodjék az elsietett lépések­től, amikor az említett kap­csolatok további enyhítésére újabb lépéseket készül tenni. Erhard megismételte a Kana­dában elhangzott kijelentése­ket, nevezetesen, hogy Bonn- nak nincsenek területi követe­lései Csehszlovákiával szem­ben, továbbá, hogy ami az Odera—Neisse határt illeti, Bonnak határozott álláspontja, hogy e kérdést békeszerződés­sel kell rendezni. Erhard ez­úttal is kifejtette hallgatósága előtt az NSZK-nak Németor­szág újraegyesítése kérdésében elfoglalt elvi álláspontját az­zal a nem titkolt reménnyel, hogy Washingtonban ehhez újabb támogatást szerez. Erhard hangsúlyozta, az NSZK mindent meg fog tenni, hogy elősegítse továbbra is a kapcsolatok erősödését Európa és az Egyesült Államok kö­zött. Az NSZK-nak Francia- országgal fennálló különleges kapcsolatait védelmébe vette. Megjegyezte, hogy bár Bonn nem ért mindig egyet Francia- országgal fontos politikai kér­désekben, tudja, hogy egy egy­séges Európa a német—fran­cia barátság nélkül elképzel­hetetlen. Erhard pénteken délelőtt előbb Rusk külügyminiszter­rel, majd az Egyesült Álla­mok elnökével tárgyalt. (MTI) ítélet a Mandela-perben Pretoria (MTI). A pretoriai vésztörvényszék pénteken délben hirdette ki ítéletét Nelson Mandela, Wal­ter Sisulu, az Afrikai Nemze­ti Kongresszus Párt vezetői és hat harcostársuk héthónapos perében. Mind a nyolc vádlot­tat életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság. A dél-afrikai hazafiak a Verwoerd-kormány fajüldöző, népirtó politikája ellen küz­döttek. Védelmükre — szinte politikai különbség nélkül —•. fölemelte szavát az egész vi­lág közvéleménye. A forrongó Dél-Afrikában az ítélet kihir­detésének napján Pretoria volt a legizzóbb pont. Mint a nyugati hírügynökségek jelen­tik, ítélethozatal előtt növek­vő tömeg torlódott össze a törvényszék épülete közelében. A rendkívüli szigorú biztonsá­gi intézkedéseket pénteken még fokozta Pretoriában a rendőrség. A városba vezető főútvonalakon torlaszokat emeltek, mindenütt megerősí­tett járőrök cirkáltak. Ítélje el a világ közvéleménye az amerikaiak dél-vietnami agresszióját A szabadságharcosok képviselőjének nyilatkozata Berlin (MTI). * A Dél-vietnami Népi Fel­szabadító Front képviselője csütörtökön Berlinben nyilat­kozatot adott ki. Ebben a dél­vietnami szabadságharcosok a világ közvéleményéhez fordul­nak: ítélje el élesen az ame­rikaiak dél-vietnami agresszió­ját. A nyilatkozat adatokat so­rakoztat fel, amelyek bizo­nyítják, hogy az idén április­ban — egyetlen hónapban — 4000 amerikai tiszt és katona érkezett Dél-Vietnamba az ot­tani amerikai csapatok erősíté­sére. Az AP saigoni jelentése sze­rint amerikai repülőgépek Tay Ninha tartomány területén, a kambodzsai határ mentén tá­madó repüléseket hajtottak végre a szabadságharcosok föl­tételezett állásai ellen. SAIGON Az UPI jelenti Saigonból, hogy ausztráliai »szakértők« érkeztek csütörtökön Dél-Viet- namba. Feladatuk állítólag a gazdasági segítségnyújtás bő­vítése lehetőségeinek tanulmá­nyozása. A csoport igazi fel­adatára azonban fényt vet, hogy vezetőjük W. J. Crosby ausztráliai ezredes, aki a má­sodik világháború idején »ta­nulmányozta« az indonézek ge­riliaháborúját a megszálló ja­pánok ellen, és később Laosz- ban volt Ausztrália katonai attaséja. Crosby nyilatkozott megér­kezése után. Kijelentette: a »stratégiai falvakat« szándéko­zik fölkeresni annak megálla­pítására, milyen »szerszámok­ra« van szükségük. Megjegyez­te, hogy Ausztrália egy 50 ki- lowattos rádióadót akar építe­ni a saigoni kormányzatnak, és megerősítette, hogy az ausztráliai kormány további katonai repülőgépeket bocsát Khanh tábornok rendelkezésé­re. Továbbra az összetűzések veszélye Washington (AP, AFP, Reuter, TASZSZ). George Ball amerikai kül­ügyminiszter-helyettes csütör­tökön este hazaérkezett görög- országi és törökországi látoga­tásáról, ahol Johnson elnök személyes megbízottjaként tár­gyalt vezető - politikusokkal. Washingtonban kijelentette, reméli, hogy sikerül megoldást találni a ciprusi kérdésre, de addig fennáll az összetűzések és a konfliktusok súlyosbodá­sának veszélye. Hozzátette, az Egyesült Államok nem akar közvetítő szerepet játszani Cipruson, de igyekszik minden tőle telhetőt megtenni. Tuomioja, a Ciprusra kikül­dött ENSZ-közvetítő Nicosiá­ból New Yorkba utaztában Londonba érkezett. Itt Butler külügyminiszterrel és Sandys- szel, a nemzetközösségi ügyek miniszterével találkozik. Tuo­is fennáll és konfliktusok Cipruson mioja kifejezte azt a remé­nyét, hegy Cipruson helyreáll a béke, de hozzátette, hogy ehhez bizonyos idő kell. Stikker lelépő NATO-főtit- kár Athénből Ankarába érke­zett. Itt elmondotta: az athéni vezetőkkel folytatott megbeszé­lések során úgy tapasztalta, hogy kedvező a légkör a meg­beszélésekre, s reméli, hogy ugyanilyen körülményekkel találkozik Ankarában is. A ciprusi probléma megoldásá­nak elhúzódása csak még ve­szélyesebbé tenné a helyzetet — tette hozzá. Mat szász, Görögország wa­shingtoni nagykövete egyórás megbeszélést folytatott John­son elnökkel, s ez alkalommal átadta az elnöknek Papandreu görög miniszterelnök levelét. A megbeszélés tartalmáról és Papandreu leveléről a Fehér Házban semmiféle részletet nem közöltek. (MTI) Több laoszi várost ért amerikai bombatámadás Vientiane (MTI). A Laoszból érkezett leg­újabb jelentés szerint csütör­tökön nem csupán Khang Khayt érte bombatámadás az amerikai repülőgépek megje­lentek a laoszi hazafias erők területén fekvő Phong Sa- vang, Xien Khoang és Cau Sing városok fölött is. Mind­három városra több bomba hullott — jelenti a Laosz Hangja rádióállomás. A bom­bázásnak sok áldozata van, és az anyagi károk is tetemesek. Miközben az amerikai bom­bázók folytatják támadásaikat laoszi békés városok ellen, az amerikai szenátusban Wayne Morse szenátor ismételten bí­rálta a washingtoni kormány laoszi politikáját. Lübke nyugatnémet állam­elnök csütörtökön 43 órás »munkalátogatásra« Nyugat- Berlinbe érkezett. Nagy áradások pusztítanak az ausztráliai Sydney környé­kén. Néhány kilométerre a nagyvárostól ezer családot te­lepítettek ki otthonából. Az áradásnak egy halálos áldoza­ta van. Hét és fél ezer dollárra emelik az amerikai képviselő­ház tagjainak huszonkét és tél ezer dolláros eddigi évi fizetését. Az erről szóló tör­vényjavaslatot megszavazta az amerikai képviselőház. Néhány órával Martin Lut­her Kingnek, a faji egyenjogú­ságért küzdő néger lelkésznek letartóztatása után Floridában esküdtszéki vizsgálatot ren­deltek el a faji konfliktusok kivizsgálására. Csütörtökön es­te St. Augustinban újabb bé­kés, a faji korlátok eltávolítá­sát követelő néger tüntetés volt. A Liverpool egyik kerületé­ben tartott időközi választás a toryk újabb vereségét és a Munkáspárt sikerét eredmé­nyezte. A munkáspárti jelölt 8874 szavazatnyi többséggel győzött, és az összes leadott szavazat 74,3 százalékát, míg a konzervatív párti jelölt a szavazatoknak csupán 25,7 százalékát kapta. Megfigyelők szerint az ilyen földcsuszam­lásszerű balra lendülés szi­lárd alapot ad annak a szá­mításnak, hogy a Munkáspárt 50—100 mandátumnyi alsóhá­zi többséget fog szerezni az általános választásokon. Oswaldné a vizsgálóbizottság előtt Washington (AFP, Reuter, TASZSZ). Marina Oswald, a Kennedy- gyilkossággal vádolt Lee Har­vey Oswald özvegye Washing­tonban ismét tanúvallomást tett a merénylet körülményeit tanulmányozó Warren főbíró vezette vizsgáló bizottság előtt. A távollevő Warren helyett ez alkalommal a hírhedt Allen Dulles, a CIA volt vezetője el­nökölt. A Dallas News című lap egy riportja nyomán a nyu­gati hírügynökségek legtöbbje Oswaldné vallomásáról újabb tündérmesét tálal fel a világ­sajtónak. Ezek a jelentések »tudni vélik«, hogy Marina Oswald a bizottság előtt be­Nagy vigyázatosan támogat­tak lefelé a néhány lépcsőn. A felénél az öcskös és a barátja — akit magával hozott — megunták a kínlódásomat, és egyszerűen a hónaljamnál fog­va fölemeltek. Már mindent előkészítettek. Vera a tanácsháza előtt Várt- Bementünk a titkár szobájába. Elmondta a szöveget. Föltette Verának a kérdést, akar-e a feleségem lenni. Vera hango­san, ■ határozottan kimondta az igent. A nagymamánál tartottuk a vacsorát. Az én szüleim is oda jöttek.. Azért rendeztük így, hogy meglegyen annak a jószívű öregasszonynak az akarata. Este kilencig minden szép simán ment, éopen úgy, mint más lakodalmakban. Ha csak azt nem számítom, hogy Vera, amiért velem nem tán­colhatott, mással se ment el. Az talán csak nekem tűnt fel, hogy hozzám mindenki egy kissé túl hangosan, túl vidá­man szólt. Nem tudom, hogy valóban íev volt-e, mert az ember ilyen átkozott helyzet­ben kénzeiődik. Kilenctájban a megerőltetés­től szédülni kezdtem. Ha visz- szagondolok rá, nem is volt olyan tréfadolog órákon át me­reven előrenyújtott lábbal ül­ni. A szobában meleg volt. Mozogni nem tudtam. Igaz, 8. lassan megfeledkeztek rólam, Vera csaknem végig szorította a kezemet, és szüntelenül kér­dezte az aggódó tekintetével: »Hogy vagy... hogy bírod?« Talán ez tette még nehezeb­eleinte ötpercenként kérdez- bé a dolgot. Sok erőmet ték, hogy érzem magam, de emészthetett fők hogy Vera én mindig azt mondtam, hogy semmit se vegyen észre. — prímán, Sőt már untam is az Szünet nélkül biztatóan mo- aggódást. Így Vera kivételével solyogtam, és még annyit se mozogtam, amit a helyzetem megengedett volna, mert ha moccantam, Vera felugrott, segíteni akart. Mondom, kilenc körül érez­tem, hogy baj lesz. Fojtoga­tott a meleg, és főképpen a tehetetlenségem. Alig éreztem a saját testemet. A tíz kör­mömet belevájtam a támlás­szék karfájába. Ereztem, hogy már se a másra gondolás, se az akarat nem segít. Lefor­dultam a székről. Amikor magamhoz tértem, már csak a szüleim és az öcsém állt az ágy mellett. Ag­gódva szidtak, miért nem szóltam előbb. Azután ők is elmentek. Nem lehet és nem is fontos mindenről beszélni, de any- nyit mondhatok, hogy az én Verámnál gyengédebb, meg­értőbb asszonyt nem hordott a föld a hátán. Számomra ez a bizonyság jelentette a legtöb­bet, hogy ez az asszony na­gyon szeret engem. Hiszen csak a szerelem ad­hatott neki erőt és csalhata- lan értelmet, hogyan kell vi­selkednie egy magamfajta agyongyötört emberrel. Két éjszakát aludtam ott­hon. A harmadik, napon olyan fájdalmak törtek rám, hogy a mentőket kellett hívni. Vissza­vittek a klinikára. Velem jött Vera is, és végigsírta az utat. Kutyául éreztem magam. Az orvosok úgy néztek rám, mint akinek befellegzett. Ez kedden volt. Péntekre össze­szedtem magamat. A sebek gyógyulni kezdtek. A lábamat súllyal húzták, nehogy az ínak összezsugorodjanak. Két hónap telt el csöndesen, nyugodtan. Vera nem kímélte' magát. Hetenként háromszor- négyszer jött hozzám, ami nem is volt csekélység, hiszen én a városban fekszem. Tőlünk idáig száz kilométer ... Hiábai mondtam, hogy elég, ha egyj> héten egyszer jön. Keveset^ aludt, lefogyott, de panaszt so­hasem hallottam tőle. * * * Annyira megerősödtem, hogy június végén megkérdez-, te a tanár úr, mit szólnék, ha, nekivágnánk a csontátültetés­nek. Nem akarom részletezni,, mivel jár ez az operáció, mert akinek nincs rá szüksége, még a hírére is dugja be a fülét. Szóval egy ilyen műtét nem tréfádolog, és én mégis meg­örültem. Ha lenne olyan mű­szer, amely képes az érzéseket mérni, könnyen kiderülne, hogy jobban örültem az újabb operációnak, mint a Verával való esküvőmnek. Már régen? biztatott a tanár úr, hogy haj megerősödöm, megcsinálja aj csontátültetést, és ha az jól? sikerül, akkor talán ... talán J képes leszek majd járni. Ezért? nincs is abban semmi különös.? hogy én, akit tizenhárom hó-? napig vágtak, szúrtak, varrtak.? most számoltam a ' napokat,? mennyi van hátra az operá-i dóig. (Folytatjuk.) * számolt férjének a Kennedy- gyiikosságot megelőző napjai­ról. A valószínűtlenül hangzó történetben megelevenedik a ködösfejű Oswald, aki novem­ber 21-én, midőn Nixon volt al- elnök Dallasban járt, revolver­rel kezében készülődött csa­ládi otthonában a republiká­nus vezér meggyilkolására. Os­waldné — mint a vizsgáló bi­zottság tagjai mondogatják: »a bátor kicsi asszony« — er­re állítólag bezárta férjét egy szobába. v. Valamivel közelebb járhat az igazsághoz a New York Post jelentése, amely szerint Oswaldné csütörtöki hatórás kihallgatására azért volt szük­ség, mert kellemetlen ellent­mondásos momentumok kerül­tek nyilvánosságra »a bátor kicsi asszony« korábbi nyilat­kozataihoz képest. Az FBI be­folyása alatt álló özvegy — aki Oswald anyjának véleménye szerint megkapta a legalapo­sabb agymosást — azt állítot­ta, hogy a dallasi rendőrség által bűnjelként felmutatott vadászfegyver Oswald puskája volt, előzőleg azonban ellenke­ző értelmű vallomást tett. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents