Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-13 / 137. szám
Szombat, 1964. június 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ne a rovására! A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, hogy az előre csomagolt élelmiszerek, a húsipari töltelékáruk, a cukrászipari termékek ára, súlya, minősége megfelel-e az előírásoknak. Baj van a csomagolással A vásárlók többsége hiába kér — főleg a kis forgalmú üzletekben — nagy kockatésztát, széles metéltet, hosszú metéltet, spagettit, nem kap, mert a száraztészta többségét az ipar 17—22 kilogrammos dobozokban adja át a kereskedelemnek. Jó lenne, ha e száraztésztákat fél, 1 és 2 kilós csomagolásban is árusítanák. Nagyon kevés van a harmadosztályú pörkölt kávéból is. A Budapesti Élelmiszercsomagoló Vállalat nem csomagolt eleget ebből a minőségből 10 és 25 dekagransmos súlyban. Megyénkben csak belföldi kakaóport árusítanak, ez pedig jóval gyengébb minőségű a külföldinél. Korábban forgalomban volt a Budapesti Édesipari Gyár készítette »E« jelzésű kakaó. A fogyasztók szerették, mert megfelelő volt a minősége. A most kapható kakaópor — gyártója az említett üzem — az »E« jelzésű- höz megtévesztően hasonló csomagolásban kerül forgalomba. Minősége azonban meg sem közelíti azét. 67 kilogramm víz ára 4502 forint A múlt év augusztusában a Csongrád megyei Húsipari Vállalat 48 mázsa szalámit szállított Somogyba. A szalámi víztartalma 1,4 százalékkal több volt a megengedettnél. Eladásrá még nem volt érett, mégis forgalomba hozták. Így a vásárlók hatvanhét forintos egységáron 67,20 kilogramm vizet is megvettek. A fogyasztók 4502 forinttal károsodtak. Egy másik alkalommal 500 kilogramm csemegeszalámit szállított az említett vállalat. Az áru 3,2 százalékkal tartalmazott több vizet az előírtnál. A Szombathelyi Húsipari Vállalat pedig olyan kolbászt adott megyénknek, amely túlságosan sózott volt, s fogyasztásra alkalmatlannak minősült. ötven mázsát szállítottak belőle, a kereskedelemnek már ki is adták, az üzletekből kellett összeszedni és visszaküldeni a vállalatnak. Hová tűnt a debreceni? Igen keveset készít a Somogy megyei Húsipari Vállalat a harminckét forintos debreceniből. Helyette inkább a a negyvenforintos füstölt kolbászt ajánlja a kereskedelemnek. A népi ellenőrök megállapították, hogy a harminckét forintos debreceni és a negvenforintos füstölt kolbász — egy és ugyanaz. Az 1959 anyagnorma szerint száz kilogramm csemegekolbász és debreceni előállításához huszonhárom kilogramm marhaszínhús és harminchét kg sertésszínhús kellett. Az 1963 elején kiadott anyagnorma a csemegekolbász és a debreceni készítéséhez egy-egy kilogramm marha-, illetve sertésszínhússal keve. sebbet ír elő, viszont tíz dekával több paprika és tíz méterrel hosszabb bél felhasználását engedélyezi. Ezáltal a vállalatnak mázsánként ötvenhárom forint »nyeresége« származott. A minisztérium szerint az anyagnorma megváltoztatását a modernebb technológia bevezetése indokolja, ugyanis így kevesebb a száradás. A népi ellenőrzés megállapítása szerint a víztartalom nagyobb, és így a foEva.s7m'.--t káro'._’dás érte. Az íoso-es anvnvnorma még tÜStÖlt V nyyo 1 együtt debf^c^nU js tartalmaz. Az kiadott. anyagnorma azonban már csak füstölt kolbászt említ, debrecenit nem. Ezért nem is gyártja az ipar. »Mindössze« annyi változás történt, hogy egy mázsa füstölt kolbászhoz két kilogrammal kevesebb ipari szalonnát, tíz dekagrammal több paprikát, öt dekával több fokhagymát és negyven méterrel több belet használnak fel. Ezáltal mázsánként 49 forintot nyer a vállalat, és eny- rtyit veszít a fogyasztó. 19 deka súlyhiány, 4000 forint többlet Sok reggeliző panaszkodott, hogy a kakaó minősége gyakran változik, nemcsak egyik napról a másikra, hanem kannánként is. A kaposvári tejboltok naponta 200—300 liter kakaót rendelnek a Tejipari Vállalattól. Az ellenőrzés napján 260 litert kértek. Az üzemnek azonban csak 200 literes keverőüstje van. A népi ellenőrök " azt tapasztalták, hogy a 200 liter tejbe keverték a 260 literhez szükséges cukrot és kakaóport, majd a kész kakaót összeöntötték a még fennmaradt tejjel. Javaslatukra a tejüzem változtatott ezen a helytelen technológián. Több hibát észleltek a földművesszövetkezet nagybaj omi cukrászüzemében is. A kalkuláció szerint tíz darab linzer- koszorú súlyának 50 -dekagrammnak kellene lennie. Ez a cukrászdában végzett ellenőrzéskor csak 31 dekát nyomott. Tíz darab diótortánál 14 deka, 10 darab kávés csemegénél 10 dekagramm súlyhiányt észleltek. így már érthető, hogy miért találtak a cukrászüzemben tartott leltározáskor 3920 forint értékű nyersanyagtöbbletet. A cukrászüzem vezetőjét az ÁKF ezer forint pénzbírsággal sújtotta. Szalai László Mi van a bizonyítványban? Gyermekeink tanév végi bizonyítványa sok örömnek, búnak lehet a forrása. A bizonyítvány sok szülőnek okoz meglepetést, különösen akkor, ha év közben nemigen törődtek gyermekeik tanulásával. Természetes, hogy nem közömbös a szülőknek, milyen általános tanulmányi eredményt ért el gyermekük. Az általános tanulmányi eredményt a bizonyítvány mutatja meg. Hogyan szokták a szülők a bizonyítványt fogadni? A tiszta ötöst tükröző bizonyítvány kis tulajdonosa általában nagy ünneplésben részesül. Meg is érdemli a dicséretet, de a túlzott ünnpelés káros is lehet éppúgy, mint a közömbösen odavetett egy mondat: »Ezt vártam tőled.« Sok szülő kevesli, ha gyermeke általános tanulmányi eredménye 3,7 avagy 4. Igaz, előfordulhat, hogy az ilyen eredményt elért gyermek egy kis szorgalommal jobb is lehetne, de nem szabad elfelejtenünk: ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tanuló jól dolgozott. Napjainkban egészen szerencsétlen kapcsolat jött létre az ötösnél gyengébb osztályzatok és az azt követő szülői, majd gyermeki reakciók között. Ez talán abból adódik, hogy a családi otthon az osztályozást mint teljes és mindenre kiterjedő értékelést tartia számon. Az osztályozás a szocialista pedagógia egyik eszköze, amely azt mutatja meg, hogy milyen fokon felélt meg a tanuló a tantervi követelményeknek, milyen teljesítményt nyújtott a megjelölt tantárgyból az adott időszakban. Az osztályozás tehát nem azonos az értékeléssel. Ahhoz viszont, hogy bárkit bármilyen formában értékeljünk, szükséges, hogy ismerjük körülményeivel együtt, valamint munkateljesítményét is. Az osztályozáshoz is szükséges a gyermek ismerete, hogy a pedagógus helyesen érvényesíthesse az egyéni bánásmód elvét. Az osztályzat azonban nem egészségi állapotot, hangulatot, körülményeket tükröz, hanem tantárgyi minősítés esetén a tudást mérlegeli. Az általános iskolai, középiskolai rendtartás közli mindazokat a követelményeket, amelyeknek gyermekeinknek meg kell felelniük. Általában szülői értekezleten ismertetik ezt a pedagógusok. A magatartási érdemjegy is a tanuló jó tulajdonságai kibontakoztatásának eszköze. Ne akarja tehát a szülő, hogy gyermekének fejlődése törést szenvedjen érdemtelen osztályzatok miatt. Talán sokszor nem is szándékos egy-egy szülői túlértékelés, ez inkább a gyermek tulajdonságainak, képességeinek nem ismeréséből fakad. Máskor a gyermekszeretet rabja a szülő, s elképzelhetetlennek tartja, hogy gyermeke alacsonyabb minősítést kapjon, mint amilyenre ő méltónak tartja. A magatartás értékelése azt is mutatja, hogy a gyermek bele tud-e illeszkedni az iskolai közösségbe, a fegyelembe, milyen mértékben segíti gyengébb társait stb. A pedagógus gyakran kénytelen az egyébként jó bizonyítványt a magatai^ás jegyével lerontani, mert a tanuló — bár okos és érdeklődő — zavarja a tanítás menetét közbeszólásaivaS, nyugtalanságával. A tanítási időből sok pazarolódik el az ilyen gyermek fegyelmezésére. Erre figyelmezteti a szülőt a rossz magatartási jegy. Mit kell tudnia minden szülőnek a tantárgyi osztályozásokról? Mindenekelőtt azt, hogy a tantárgyi osztályzat öt fokozata azt mutatja, milyen teljesítményt ért el a tanuló egy-egy tantárgyból. Talán nem is tudják a pusztán szám jelesekért harcoló szülők, mennyit ártanak gyermeküknek mérhetetlen és indokolatlan igényükkel. Meg kell érteni azt is, hogy egy hármas vagy egy négyes jegyben is lehet annyi energia, annyi akarás, mint az ötösben. Nekünk, szülőknek kell elsősorban ismernünk gyermekünk szorgalmát, képességét, ASSZONYOK A MEZŐN — A legnagyobb elismerést érdemlik az asszonyok —■ sokfelé hallani ezt mostanában. Rengeteg a munka falun, szinte minden talpalatnyi föld dolgos kezeket kér, s az asszonyok nem riadnak vissza azoktól a tennivalóktól sem, amelyek hajdanában férfim unkaszámba mentek. Ezért hangzik el gyakran az elismerés. így van ez Jután is. — A legfőbb ideje, hogy mi is bekerüljünk az újságba! . . . De úgy csinálja ám, hogy magunkra ismerjünk! — A tréfás mondatok főleg a fényképésznek szóltak. De közben sem állt meg a kapa a kezükben — sarabolták, irtották a gyomot... (Alsó kép.) Jogos a kérés. Megérdemlik? Minden bizonnyal, hiszen éppolyan törekvőén dolgoznak, mint néhány táblával arrább azok, akik lucernát gyűjtenek. (Felső kép.) Ott is csak asszonyok vannak. Hová lettek a férfiak? Azoknak is van munkájuk. A szállítás, a kaszálás leköti őket. . . Hogy melyik fárasztóbb, nehezebb? Ki tudja! .Akik tegnap kapáltak, holnap kazlakat raknak és fordítva. El kell végezni mindent, hogy ne legyen szükség semmiben! S a jutái asszonyok — a megyében sok ezer társukkal együtt — derekasan fáradoznak ezért. V. M. és az osztályzatokat ehhez mérnünk. Ma, amikor mindenki képessége szerint munkálkodhat, amikor szakközép- iskoláink módot adnak gyermekeinknek képességeik kimunkálására, akkor tudnunk kell azt, hogy nemcsak a mindenben jeles tanuló előtt áll nyitva a pályaválasztás lehetősége; nemcsak a jeles, a jó, hanem minden osztályzat azt mutatja, hogy a gyermek milyen mértékben felelt meg a rendtartásban feltüntetett követelményeknek. Gyermekeink értékelése nem merülhet ki az osztályzatokban. Több olyan kiváló tulajdonsága vagy esetleg gyenge jellemvonása is lehet gyermekünknek, amit az osztályzatok nem tükrözhetnek. Helyes tehát, ha gyermekeink bizonyítványát nem csupán számszerűségében vizsgáljuk, hanem képességeik reális fölmérésével a bennük rejlő jó szándékot és energiát is értékeljük. A bizonyítvány helves megítélésében segít a szülőknek az, ha az idei bizonyítványt összehasonlítja a tavalyival, a félévben elért eredménnyel, és ha csak egy-két tárgyból javított is a gyermek, megérdemli a dicséretet. Ne gondoljunk arra, és ne is várjuk, hogy egy év alatt az átlagos tanulmányi eredményen egy egész fokot javítson. Beszéljünk most részletesebben a rossz tanuló bizonyítványáról. A bizonyítvány megtekintését sokszor családi vihar követi. »Nem szégyelled magad?« »Ilyen szégyent hozni ránk!« »Ezt érdemeltük?« »Mi lesz belőled?« stb. Persze a rossz bizonyítvány nem öröm, de nem is ok a kétségbeesésre. A 2-es és a gyenge 3-as bizonyítvány elsősorban nekünk, szülőknek figyelmeztetés, hogy többet kell gyermekünkkel foglalkoznunk, ha azt akarjuk, hogy eredményesebb munkát végezzen. Bizony nagy probléma a bukás kijavítása. Nemcsak azért, mert nehéz helyrehozni, hanem azért is, mert azt mutatja, hogy gyermekükkel nem sokat törődnek otthon a szülei. Persze a bizonyítvány megpillantása után jön a haddelhadd; nadrágszíj, pálca is előkerül, és a szülő ekkor teszi rá a koronát helytelen nevelési módszereire. Azt gondolják, hogy testi fenyítéssel úgymond beleverik majd a tudást gyermekük fejébe. Elfeledkeznek arról, hogy gyermekük rossz osztályzatában benne van az ő hanyagságuk is. A verés, a túlzott büntetés csak félelmet, szorongást vált ki a szülőkkel, kedvetlenséget, sőt undort a tanulással szemben. A rossz tanulónak, a bukott vagy bukásra álló diáknak segítségre, támogatásra van szüksége. A bukott tanulók szülei nagyon sokszor szülői szeretetből, gondoskodásból szintén elégtelenre vizsgáznak. A bukott tanulónál rendszerint nemcsak a tanulással van baj, hanem súlyosabb nevelési, családi problémák is vannak körülötte. Nincs biztosítva a nyugodt környezet, talán még hely sincs, ahol tanulni tudna. Pedig hely nélkül, megfelelő környezet nélkül nem lehet tanulni! Gondoskodni kell arról, hogy gyermekünk csöndben és nyugodtan dolgozhasson. Segítenünk kell a tanulás helyes megszervezésében. Nem lehet pontos receptként megmondani a tanulás megkezdésének időpontját. Feltétlenül hagyjunk egy kis időt játékra, esetleg a házimunkában való segítésre, mielőtt hozzákezd a tanuláshoz. Célja minden szülőnek az legyen, hogy gyermeke önállóan, egyedül, felszólítás nélkül és szívesen fogjon hoz- zá a tanuláshoz. Fi svédjük nii oltoz PpH líry] kezdi az időt húzni, a tollát rágni, és segítsük át a nehézMár az I. osztályban el kell kezdeni. gyermekünket megtanítani tanulni. Meg kell tanulni a kis iskolásnak, hogy az asztalon, ahol ír, ne leeven semmi egyéb, csak amire szűk- sége vatl a "»Iäcjv» ruzafogásra is ügyelni kell. Az elsősre áldozott fáradozás meghozza gyümölcsét a következő években. Természetesen később is állandóan figyelemmel kell kísérnünk gyermekünk tanulását. Vigyázzunk arra, hogy ne magoljon értelmetlenül, hanem a már megértett anyagot kell többször átismételnie, gyakorolnia, mert a megértés még nem tudás. Nem kell minden gyermeket kikérdezni a leckéből, és nem kell mindig kikérdezni. Kérdezzük ki esetenként a nehezebb tárgyakból, és akkor is, amikor a gyermek kéri azt. Az lenne az ideális, ha a szülő is értené az anyagot. Jó lenne, ha a szülő a kikérdezés előtt legalább egyszer elolvasná a leckét, mielőtt gyermekét meghallgatná. Igen dicsérendő segítségnyújtás, amikor a gyer- meg a szülővel szinte közösen tanul. Ne szégyelljük gyermekünk előtt, ha valamit nem tudunk, azt ne szégyelljük tőle megtanulni vagy újratanulni. Az együtt-tanulás öröme szülőnek is, gyermeknek is csak hasznára válhat. Büntessük-e gyermekünket, ha nem tanul? Legjobb ezt is megelőzni. A gondos szülő igyekszik is elkerülni a büntetést, és a tanulásban segitf azt igyekszik könnyebbé, kellemesebbé tenni ahelyett, hogy a nem tanulást büntetné. Türelemmel, hozzáértéssel, szeretettel segítsük gyermekünket munkájában. Már szeptembertől, I. osztályos korától kezdve figyeljük gyermekünk osztályzattal lemért eredményeit. Ügyeljünk arra is, hogy gyermekünk ne csak a jó osztályzat kedvéért tanuljon. Gondoljunk arra, hogy tanulás közben nevelődik, fejlődik, tudása gyarapszik, látóköre szélesedik, mindikább el tud igazodni az élet különböző területein. Figyelemre is nevelődik, hiszen a tanulás erőfeszítésbe, fáradságba kerül, és le keli győznie játékosságát. Akaratereje, munkabírása nő. A tanulás munkára hevei. Megtanítja a gyermeket dolgozni, előkészíti a felnőtt későbbi rendszeres munkájára. Talán még egyet: tanítsuk meg gyermekünket úgy tanulni, hogy élvezni tudja a tanulás gyümölcsét, a tudást. Sok szó esik a bizonyítvány igazságos vagy igazságtalan voltáról. A legtöbb pedagógus éppen ezért arra törekszik, hogy minél több oldalról győződjön meg a tanuló tudásáról. Ahhoz, hogy minél reálisabban, igazságosabban osztályozzon, sok segítséget nyújthatnak a szülők különösen az alsóbb osztályokban. Gyermekük számolási, helyesírási, olvasási kézségekben elért fejlődését gyakran jobban látják, mint a sok gyermekkel foglalkozó pedagógus. Nagyon fontos tehat. még az osztályozásnál is a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymás kölcsönös tájékoztatása. összegezve az elmondottakat: nekünk, szülőknek már szeptemberben gondolnunk kell arra, hogy év végén gyermekeink bizonyítványt is kapnak. Sallai Lajosné 2259 új eisöosztályos megyeim középiskoláiban (Tudósítónktól.) íVIogyénk általános iskoláiban az 1963—64. t-»névben 5410 tanuló vége : i2 el a VIII. osztályt. Közülük 225 ‘.rnulót vettek föl megyénk kő ’ iskoláiba. A/, új tanévben kettővel növekszik a középiskolai osztályok száma: Karádon és Nagybajomban indul egy-egy általános gimnáziumi osztály 35, illetve 37 tanulóval. Marcaliban pedig eladói szakközépiskola kezdődik az új tanév elején: a textil- és a vegyeskeres- kecí-v * nk között válaszhatnak a tanu’-'v dy ódáink: Nagyatádon úliusbaa háromcsoportos óvoda nyílik meg. Megszervezték a nyári napközi otthonokat is: ebben az évben 49 idénynapköziben 1390 gyermekre vigyáznak, ami" szüleik dolgoznak.
