Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

tömegűi Néplap * M9.2M.R MEGYÉI 9I7ÓTTSÁGA ES A MEGYEI TANACSí LAPJ A Szuperszonikus gépek kötelékrepülése Beszélgetés Márton Jánossal, az MHS megyei elnökével a honvédelmi nap előkészületeiről ÉRDEKES „ÚJÍTÁS" Minden eddiginél nagyobb szabásúnak ígérkezik a június 28-án tartandó honvédelmi nap. Jelentőségéről, az érde­kes, látványos műsor előké­születeiről beszélgettünk Már­ton Jánossal, a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség me­gyei elnökével. — Somogy megyében 1958 óta rendezzük meg a honvé­delmi napot — mondotta Már­ton elvtáis. — Kétévenként Kaposváron, a közbeeső évek­ben valamelyik járási székhe­lyen. A honvédelmi nap azt a célt szolgálja, hogy a lakosság ízelítőt kapjon a küzdő jelle­?? A küszöbről a vén diák visszapillant Ünnepélyes búcsúztatás meghitt pillanatai. Sok-sok virág, földíszített fehér asz­tal, hosszú, U alakú; körülöt­te pályatársak, városi, me­gyei párt- és oktatásügyi veze­tők, szülők' ünneplőben, egy kicsit elfogódva. Az asztalfőn dús, hófehér hajú pedagógus ül: Barcsi Lajos, a kaposvári Gárdonyi Géza Általános Is­kola igazgatója. Tiszta tekin­tete meghatottan csillog, mar­káns vonásait most ellágyítja a sok csengő gyermekhang itt sorban a mikrofon előtt: — Kérjük, fogadja szeretet­tel ezt a csokor virágot a kis óvodásoktól... — Jól pihenjen, sokáig él­jen, ezt kívánjuk mindany- nyianl... —...Negyvenöt év fáradsá­gos munkája után mondunk köszönetét... Kérjük, érezze mindig őszinte hálánkat. ígér­jük, hogy szavait nem felejtjük el, és így búcsúzunk: a vi­szontlátásra! ... Ünneplőben, úttörőruhában léptek igazgatójuk elé a bú­csúzó óvodások után az alsó, majd a felső tagozatos diákok, a napközisek; munkaköpeny­ben, ajándék szerszámosládá­val a kezükben a politechni- kások. A kis asztalkát elborítják a szeretet fehér, piros szegfü- és rózsacsokrai, kis ajándékai. S jönnek sorban mindazok, akik előtt az igazgató és párt­munkás tanítása emlékezetes, munkája példás, személye kedves volt hosszú évek so­rán. A tantestület nevében az igazgatóhelyettes köszön el, majd Somogyi József, a váro­si pártbizottság első titkára mond köszönetét Barcsi La­jos 14 éves igazgatói és fá­radhatatlan pártpropagandista munkásságáért. S búcsúzik a városi tanács művelődésügyi Í6 osztálya, az igazgatói kollektí­va, a szülői munkaközösség, a szakszervezet néhány kedves szóval és néhány szál virág­gal. Ez a pillanat senkinek és sohasem könnyű. Az ünnepelt is meghatottan, de érzelgős­ségtől mentesen, hittel szól: — A táblán, előttem ez áll: »A küszöbről a vén diák visz- szapillant.« Egy kicsit annak érzem magam most: vén diáknak..., miután végigjár­tam: negyvenöt év alatt a magyarországi iskolák minden elképzelhető típusát... De annyi megértést, támogatást a kultúra iránt soha nem ta­pasztaltam, mint 1945-től... Ezért köszönetét mondok a pártnak, a szakszervezetnek, iskolánkat patronáló üzemei­nek, a szülői munkaközösség­nek, és végül, de nem utolsó­sorban munkatársaimnak, akik nélkül nem sikerült vol­na megvalósítani mindazt, amit iskolánkban elértünk. Mindig mellettem álltak, segí­tettek, ezért - sohasem felejtem el őket,.. A fehér asztal, az össze­csendülő búcsúpoharak mel­lett kérdezem: — És most?... Ezután?...' Határozottságot, bizakodást és egy kis bujkáló örömet is érzék a válaszból: — Funkcióm van a szak- szervezetnél, ott már várnak; most több időm lesz társadal­mi feladatokra. Azután a vá­rosi pártbizottság megbízásá­ból továbbra is ellenőrzőm az üzemi politikai iskolák műkö­dését. És ahogy ígértem a gyerekeknek, sokszor vissza­jövök ide ... Ezt szeretném a pihenés mellett... Kívánjuk, sikerüljön. Jó egészségben ■— sokáig ... W. E. Válasz Szőkedencsre Csak aratás után lesz korpa Levelet küldtek szerkesztő­ségünknek. Ötven szőkedencsi szövetkezeti gazda írta alá. Pa­naszolják, hogy nem kapják meg a tejkorpát. »A tejeladási szerződés szerint korpa is jár a tehéntartó gazdáknak — ír­ják. — S már a negyedik hó­napja nem kapunk annak el­lenére, hogy az árát minden hónapban befizetjük.« — Érthető, jogos kérelem a szőkedencsieké — válaszolja kérdésünkre Szondi István, a Kaposvári Tejipari Vállalat főmérnöke. — Nem a mi kör­zetünkhöz tartozik ugyan, de ismerem a helyzetet. Mert saj­nos, nincsenek egyedül ezzel a problémával. A tejipar a kor­pa árát átutalja a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat­nak. De korpát nem kapunk. Nemrégiben országos értekez­leten is szóvá tette ezt a Tej­ipari Tröszt vezérigazgatója. A tejipar dolgozóit is nehéz helyzet elé állította a korpa­hiány. — Hova tűnt el a korpa? Tárkányi László, a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgató- helyettese így válaszol: — A külföldről vásárolt ke­nyérgabona egy részét szállí­tási nehézségek miatt lisztben hozta be a külkereskedelem. Ezeknek a tételeknek a korpá­ja hiányzik. A meglevő ke­nyérgabonából éppen csak annyi korpát tudunk őrölni, amennyi a keverőüzemeknek kell. Tőlük pedig — érthető okokból — nem vonhatjuk el. S ha átadnánk a tejüzemek­nek a készletet — aminek egy részét már más megyéből szál­lítottuk —, akkor le kellene állítani a keverőüzemeket. Ez nagyobb kárt okozna a nép­gazdaságnak, mert a tsz-ek hí­zóállatainak nem lenne takar­mány. Ott ugyanis ebben az időszakban a fő abraktakar- mány-bázis a keverék. Ez az oka annak, hogy a megyében mintegy másfél hónapra járó mennyiséggel tartozunk a ház­táji gazdaságoknak. — Mikor kaphatják meg ezt? — Mihelyt az idei termés a malomba érkezik, azonnal megkezdjük az elmaradt mennyiség szállítását. Erre sajnos, csak a jövő hónapban kerülhet sor. Addig türelmet kérünk a szövetkezeti gaz­dáktól. (Kercza) gű technikai sportokból. A szereplő fiatalok bemutatják küzdeni akarásukat, a haza védelme iránti tettrekészségü- ket. Azok a fiatalok, akik az idén vagy a közeli években lesznek sorköteleseit, bepil­lanthatnak a fegyveres ala­kulatok életébe, ' ' ■ — Hány szereplője lesz a műsornak? — Csaknem ötszáz. A rész­vevők már korábban megkezd­ték a felkészülést. — A műsor milyen újdon­ságokat ígér? — A Kossuth Lajos utcában, a Latinka Művelődési Ház mellett rendezzük meg a hon­védség technikai bemutatóját; itt korszerű fegyvereket, ön­járó technikai eszközöket lát­nak majd az érdeklődők. Ér­dekes lesz a kaposújlaki rop tér műsora is. Kaposváron el­ső ízben mutatnak be köte­lékrepülést a szuperszonikus és sugárhajtású gépek. Az idén is megrendezzük a moto­ros repülőgépek kötelékrepü­lését és a ballonvadászatot. Most mutatkoznak be a kö­zönségnek a modellezők rádió­távirányítású repülőmodell- jeikkel. Egyszerre tíz-tizenkét, különböző kategóriájú kis gép lesz a levegőben. — Mit láthat még a közön­ség? — Motoros ügyességi ver­senyt, ejtőernyőugrást, a hon­védség fegyveres tornabemu­tatóját. Este nagyszabású kul­túrműsorral zárul a június 28- i honvédelmi nap műsora — mondotta befejezésül Márton János. — vő — inrinn/vYfi»i*i*rr****a,,M* m mm **M ,mi A városligeti forrás gyógyvizét Budapest több pontján árusítják. állást vá­lasztotta. Legutóbb a bírósági folyosón futottunk össze. — Válók, kar­társam, válók. Ez az utolsó tárgyalás, es kimondják... — És a négy gye­rek? — vetettem közbe. Közelebb húzott, Először az utcán lik, mert bosszút ál- »-mázsás« találkoztunk. Talán lók ... három éve lehet. Két nappal utóbb Karon fogott, és dü- bejött a szerkesztő- hősen szidta az ségbe, kész tervvel egész világot. állt elő. — Nem engedem — Döntöttem. .el, amíg meg nem Igaz, hogy így há- hallgat. Ítélje el ezt rom mázsa a fix, és a gazságot* tudja legalább annyi a meg mindenki, mellékes, mégsem hogy micsoda disz- maradok. Ezt a se- nóság történt Egy bet nem tudják be- és bizalmasan súg- diplomás emberrel gyógyítani. Külön- ta: úgy bánnak, mint ben is rájöttem ar- — Svindli ám az holmi tacskóval, ra, hogy írói képes- egész. Csak had- Kérdezem én magá- ségekkel rendelke- művelet. Közösen tói: hát ezt érdem- zem. Egy vállalat vettük a házat, a lem? éppen most keres lakónk kiköltözött, Elfulladt a hév- éjjeliőrt, már be is ezzel a sakkhúzás- től, már kékült az adtam az önéletraj- sál bejátsszuk az arca, de csak mond- zomat. Magának asszonyt abba a la­ta. biztosan van pro- kásba, és továbbra — Egy vén hülye tekciója, segítsen. ;s úgy élünk, mint a volt a főnök, s ami- Eskü alatt állítom, ga’ambok... kor elpatkolt, csak hogy éjszakánként a Eeszólították. én jöhettem számi- nagy csöndben Büszkén, mint egy tásba. Ügy bíztam olyan remekműve- hadvezér, lépett a ebben, mint abban, két alkotok, amikre terembe, hogy holnap is lesz még Nobel-díjat is reggel. És kijátszót- adhatnak. És akkor tak. Rútul, csúfon- majd fütyülök az dárosan becsaptak, egészre ... Azt hittem, kérem, Jó ideig nem hal- hogy megüt a guta. } ottani róla semmit. Összeesküdtek eile- Később megtudtam, nem. De megkeserü- hogy mégiscsak a Azóta kerülöm. Attól tartok, legkö­zelebb arról értesít, hogy idomított bol­hákkal hadat üzent a világnak. N. S. Nem akartam, hogy éljen... SB MM Egy anya és leánya áll ször­nyű bűnnel vádolva a bíróság előtt. Embert ölt egyikük, bűn­segéd volt a másik. Hogyan vetkőzhet ki emberi érzéseiből valaki annyira, hogy megölje tulajdon újszülött gyermekét? — Nem akartam, hogy él­jen ... Elhatároztam, hogy nem hagyom életben ... Ezért kö­vettem el mindent, amikor megtudtam, hogy terhes va­gyok, azonban nem sikerült a beavatkozás. S azért rejteget­tem, titkoltam mindenki előtt állapotomat, még anyám előtt is, hogy ha a gyermek megszü­letik, ne kelljen számot adni róla, hova lett... — így val­lott Horváth Jánosné, a gyer­mekgyilkos anya. Horváthé Marcaliban, a Pe­tőfi utca 16. szám alatt lakik. Jól ismerik a községben léha, üres életéről. Házasságát felbo­rította, s még édesanyja is azt kérte tőle, hogy költözzön el a községből, mert szégyelli, hogy leánya ilyen életet él. Munkát csak rövid időre vál­lalt, mert dolgozni sem szere­tett. Pedig házasságából volt már egy gyermeke. A férjétől EBBŐL LESZ A BALESET Fonyód és Bélatelep között láttuk ezt a traktort. KlimaJ Já­nos, a VC 34-11 Zetor vezetője — bár jól tudja, hogy szabály­talan — szívességből fölvett három diákot a gépére. Az ilyen »»szívességre« azonban gyakran ráfizetnek •. • kapott 460 forint tartásdíjból azonban nagyon kevésre futot­ta. Télen inkább fagyoskodott a hideg szobában gyermekével együtt, semmint dolgozni ment volna. Amikor már tűrhetet­lenné vált a hideg lakás, lo­pással akart tüzelőhöz jutni, fáskamrát tört fel. Emiatt el­járás indult ellene. Alkalmi ismeretségek, talál­kák, futó kalandok, ebből állt az élete. A következmény pe­dig ... Amikor ez év április 28-án érezte, hogy közeledik a szülés ideje, bába vagy orvos helyett anyjáért üzent. A csecsemő a dunyha alatt vergődött, mikor Horváthné anyja oda érkezett Ki akarta hívni a mentőket, leánya azonban megtiltotta. — A gyermeket otthagytam a dunyha alatt, amíg csak meg nem szűnt mozogni — vallja a minden emberi érzés nélkül való asszony. — A holttestet anyám segítségével tüntettem el... A holttest eltűnt, s még máig sem sikerült megtalálni. Képes Sándorné — Horváth­né anyja — azt állítja, hogy nem tudott leánya terhességé­ről, s nem segített a gyermek holttestének eltüntetésében. — Abban hibáztam — ismeri el —, hogy a szülést nem jelen­tettem, s nem hívtam orvost, amikor láttam, hogy mi tör­tént ... Pedig ő megmenthette volna az apróságot az életnek, ha el­veszi leányától, s értesíti az orvost, a mentőket... A megyei bíróság Horváth Jánosnét emberölés bűntette miatt négyévi szabadságvesz­tésre ítélte, s jogainak gyakor­lásától három évre eltiltotta. Anyját, Képes Sándornét mint bűnsegédet vonták felelősség­re, és egyévi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Sz. L. ■■■"SOft OK Hivatalos iev^ezés Az egyik halászati terme­lőszövetkezet elnöke hivata­los levelet küldött egy halat rendelő földművesszövetke­zetnek. A következőket írta: » __Előre is közlöm, hogy a termelés nem úgy megy, mint egy halastóban, tehát azt fogunk, amit betettünk, hanem ellenkezőleg, azt fo­gunk, ami jön, és emiatt és nem mindenkor annyit, amennyit akarunk, néha ke­vesebbet, de vannak olyan napok is, hogy jó fogásaink vannak.« Ejnye, ejnye! Kissé komp­likált és nem egészen egyér­telmű levelezés ez! * * * — áj — Jaj a győztesnek! A torinói börtönben sakk­versenyt rendeztek a rabok. Az első díj kedvezményes szabadulás volt. A versenyt Áugusto Caramelli nyerte, aki mindössze háromheti el­zárásra volt ítélve. A »hosz- szú büntetésesek« majd agyonverték a győztest. * * * Házasság kikötéssel Nem mindennapi szerző­déskötés után esküdött egy­másnak Baltimore-ban örök hűséget a 35 éves William Metzger és Theresa Balough. A körzeti bíróság előtt a menyasszony kötelezte ma­gát, hogy férjét ismeri el a ház urául, és a háztartási munka egyedül a feleség dol­ga lesz. * * * Különös végrendelet Egy budai asszony bölcsen megfontolt végrendeletet ha­gyott hátra. »A Révai Lexi­kon A—K köteteit fiam, az L—Z köteteket lányom örö­kölje. Mindketten szeretik a keresztrejtvényeket, s így legalább gyakran fölkeresik egymást, és ápolják a testvé­ri szeretetet.« A zsugori főszerkesztő Arthur Meyer, a Gaulois című híres irodalmi folyóirat szerkesztője meglehetősen zsugori ember hírében állt Egy napon magához kérette irodájába Jules Renard-t, Guy de Maupassan-t és Mar­cel Schwobot. Mindhárman izgatottan találgatták, mi le­het az oka a váratlan meg­hívásnak, és már-már abban reménykedtek, hogy régebbi műveikért pótlólag nagyobb tiszteletdíjat vagy tetemes új megrendeléseket kapnak. Végre kinyílt az ajtó, belé­pett Meyer főszerkesztő, és mosolyogva így szólt az egy­begyűltekhez: »Uraim, nem akartam elutazni szabadság­ra anélkül, hogy önöknek szívélyesen meg ne szorítsam a kezét«. Somogyi Néplap az MSZMP somog> megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanáé» lapia. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon / 15-10. 15-U. Kiadj« a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka S u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg. és nem adunk vissza, i erjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitől:nél. Előfizetést díj eg\ nőnapra 12 Ft. index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6

Next

/
Thumbnails
Contents