Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-09 / 133. szám

riLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 ÁRA: 50 FIILÉR XXI. ÉYF0LY8M 133 SZÁM KEDD, 1964. JÖMDS 9. Mai szamunk tartalmából: H tervről és a zárszámadásról év közben (3. o.) A vasárnap sportja (4. o.) Vidám falusi vasárnap <5. o.) Öles! tartót! az Országos Béketanács / y Százezres tömeg tüntetett ns amerikaiak ellen Hétfőn a parlamentben ülést tartott az Országos Béketa­nács. Részt vett a tanácskozá­son Rónai Sándor, az MSZMP Folitikai Bizottságának tagja, s ott volt társadalmi életünk sok más neves személyisége. Nagy hírű tudósok, írók, mű­vészek, egyházi vezetők, a termelőmunkában és a béké­ért folytatott küzdelemben ki­tűnt munkások, dolgozó pa­rasztok, társadalmunk legkü­lönbözőbb rétegeinek képvise­lői foglaltak helyet a terem­ben. Szakosíts Árpád, az Orszá­gos Béketanács elnöke megnyi­tójában hangsúlyozta, hogy a testület a magyar békemozga­lom eseményekben gazdag hó­napjai után ült össze. Harmati Sándor, az Orszá­gos Béketanács alelnöke lé­pett ezután a mikrofonhoz, s megtartotta beszámolóját a leszerelési hónapról és a ma­gyar békemozgalom soron kö­vetkező feladatairól. — A magyar békemozgalom szervezésében lezajlott idei le­szerelési hónap nagy tömege­ket mozgatott meg — mondot­ta. — A városokban és a fal­vakban a társadalom különbö­ző rétegeinek részvételével né­pes gyűlések zajlottak le. A leszerelési hónap eseménysoro. zataiban összesen több mint 1 800 000 munkás, dolgozó pa­raszt és értelmiségi csatlako­zott a Béketanács kezdemé­nyezéséhez, s személyes rész­vételével, felszólalásaival hi­tet tett a béke, a békés együtt­élés, az általános és teljes le­szerelés mellett. Mindezek alapján elmond­hatjuk, hogy népünk helyesli a leszerelési hónap megrendezé­sét, mert fórumot kap béke­vágyának kifejezésére, mert kifejezheti szolidaritását a nemzetközi békemozgalommal, a világ békéjének minden vé­delmezőjével. A leszerelési hónap sikeres megrendezése után újabb fel­adatok állnak előttünk. Ké­szülünk, hogy delegációt hí­vunk többek között Ameriká­ból, Japánból, Angliából, a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Görögországból, Fran­ciaországból. Erősíteni kíván­juk kapcsolatainkat az angol, a nyugatnémet, az osztrák, a skandináv és a francia húsvéti menet bizottságokkal. Részt veszünk az Európa biztonsá­gáért címmel sorra kerülő nemzetközi konferencián, és igyekszünk eleget tenni szá­mos európai, latin-amerikai, afrikai és ázsiai ország béke­mozgalma meghívásának. Fontos feladatunk a máso­dik félévben az első világhá­ború kitörésének 50., a máso­dik világháború kirobbanásá­nak 25. és a magyar békemoz­galom kibontakozásának 15. évfordulójával kapcsolatos rendezvények megfelelő elő­készítése és lebonyolítása. Ezenkívül folytatjuk akciónkat a Dél-afrikai Köztársaság faj­üldöző politikájának1 és a dél­vietnami nép ellen folytatott irtóhadjárat megbélyegzésére. Harmati Sándor végül beje­lentette, hogy a következő na­pokban összeállítják az Or­szágos Béketanács részletes második félévi munkatervét. (MTI) SAIGON: Heves tüntetés robbant ki vasárnap reggel Saigonban, Dél-Vietnam fővá­rosában. A megmozdulást ere­detileg a katolikusok kezde­ményezték, akik »hathatósabb védelmet« követeltek az Egyesült Államoktól. Heiiru végakarata szerint: Allahabad (Reuter, AP, AFP). Hétfőn helyi idő szerint reggel nyolc óra negyvennyolc perckor teljesült Nehru volt indiai minisz­terelnök végakarata: földi marad­ványai elvegyültek India földjével és vizeivel. Az allahabadi erődben egy ágyúlövés jelezte azt a pilla­natot, amikor Nehru két unokája az urnából a hamvakat az egymás­sal egyesülő Gangesz, Dzsamna és Szaraszvati folyóba hintette. Az urnát szállító járművet a nyitott csónakok ezrei vették körül, s egy helikopterről virágszirmokat szór­tak a vízre. Ezzel a szertartással egy időben Nehru hamvainak egy részét országszerte más szent fo­ltokba és tavakba süllyesztették. A szertartás utolsó aktusára június 12-én kerül sor, amikor a meg­maradt hamvakat repülőgépekről szórják szét India felett. (MTI) Saigonban A tüntetés azonban gyor­san elvesztette vallási jelle­gét. Az utcára özönlő saigo­Titok, akiknek száma százezer főnyire növekedett, megbé­lyegezték az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját és til­A Dobri Dzsurov vezérezre­des, honvédelmi miniszter ve­zette bolgár katonai delegáció hétfőn délelőtt a Zrínyi Mik­lós Katonai Akadémiára láto­gatott. A vendégeket Csémi Károly vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke is elkísérte. Borbás Máté vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka kö­szöntötte, majd tájékoztatta a küldöttséget a katonai tanin­tézet életéről, oktatómunkájá­ról. Ezután a bolgár néphad­sereg küldöttei megtekintettek takoztak az amerikai beavat­kozás ellen. »Cabot Lodge, tá­vozz Saigonból!« — kiáltozták a tüntetők, akik transzparen­seken is követelték az ameri­kai nagykövet eltávolítását. (MTI) több bemutatótermet. A láto­gatás befejezéseként a vendé­gek fölkeresték az akadémia múzeumát. Itt Beleső Szimov vezérőrnagy a delegáció ne­vében megköszönte a taninté­zetben kapott tájékozta­tást, és tolmácsolta a bolgár néphadsereg forró, baráti üd­vözletét az akadémia tanári karának, hallgatóinak. A bolgár katonai küldöttség délben a Finommechanikai Vállalathoz látogatott el, itt a delegáció üzemlátogatáson vett részt. (MTI) A tanfolyamtól a gyakorlatig fl bolgár katonai küldöttség látogatásai Budapesten A CSOMBÁRDIAK BARO — Hallottunk erről az isko­láról. Nagy sikerre nem szá­mítottunk, de • gondoltuk, ha hasznunk nem lesz belőle, ká­runk sem. — És? — Itt van a haszon. Ez fé­nyesen bizonyít mindent — mutat a gondosan elkerített baromfiudvarra ifj. Nagy La­josa é. — De az igazi ered­ményt akkor látjuk majd, ha tojnak a jércék. Fordulat állt be a háztáji baromfitenyésztésben Csom- bárdon. Megdőlt az a régi szemlélet, hogy a baromfi az ha valahova gazdaságba ke­rül, ott nem lesz rosszul táp­lált baromfi... S Csombárdon valóra vál­totta ezt az elhatározását. — Szerintem egyik állat sem hoz annyi tiszta jövedelmet a házhoz, mint a baromfi, ha szakszerűen kezelik. Ismer­tem ezt a falut. Itt is szülőről gyermekre szállt az a rossz módszer, hogy a baromfi majd csak megél valahogyan. Ezen akart változtatni. Meg kell vallani, nem volt köny- nyű. Az emberek pénzkido­básnak tartották a baromfira költött minden fillért. De az elnök nem hagyta magát. Érvelt. S las­san megtört a jég. A művelődé­si otthon igaz­gatójával és a tanácselnökkel elhatározták, hogy a téli hó­napokban ba- romfitenyészté- si szakelőadást tartanak. S az előadásból há­rom télre szóló szakmunkás­tanfolyam lett. Előadó: a tsz- elnök. Az első évet a félen végezték el, ti­zennyolcán vizsgáztak eredményesen. Az elnök akkor javaslattal állt Korszerű itatőt is vettünk— mutatja Nagy Lajosné. ej,~. udvaron talált eleségből is megél. A fordulatot a múlt tél hoz­ta. Varga Sándor tsz-elnök régóta foglalkozik baromfival. Évekkel ezelőtt a Kaposvári Állategészségügyi Intézetnél dolgozott. Ott ismerte meg a ház körüli baromfi életkörül­ményeit. — Nagyon sok elpusztult ál­latot hoztak akkor hozzánk. A diagnózis mindig ugyanaz volt: rosszul takarmányozták, és emiatt hullt el. Az elnök még az Állategész­ségügyi Intézetnél elhatározta, — Szerzek mindenkinek elit tenyészetből származó csirkét a keltetőállomástól, de akkor egyezzünk meg abban, hogy mindenki úgy gondozza, aho­gyan a télen tanultuk. Március 27-én megérkeztek a csirkék, összesen 6500 darab. — Teljes felfordulás volt akkor a faluban — emlékszik vissza az elnök. — Villanyve­zetéket hordtak az asszonyok a boltból. Előkerültek a régi rossz ágyak is, kibélelték sziáccsal, és villanyégőket sze­reltek beléjük. így védték a naposcsirkéket a megfázástól. Még csak véletlenül sem ke­rült sehol a fiatal állat a hi­deg földre, a konyhában a tűzhely alá. Az asszonyok sorra jártak egymáshoz, és kíváncsian fi­gyelték, kinek hogyan fejlődik az állománya. Az eredmény? Most már lemérhető, mert házi keltetésű csirkék is van­nak mindenütt. A kettő kö­zött szembetűnő a különbség. — Pedig azoknak is ugyan­olyan tápot adtunk, mint a keltetőállomásról vásároltak, nak — mondja Lukács Dezső- né. A gondosan elkerített ba­romfiudvarban valóban na­gyon könnyen szét lehet vá­lasztani a csirkéket. — Mi lesz ezzel a rengeteg tyúkkal? Eladják? — Hogyisne! Tavai}/; .Százat keltettem, mégis alig maradt belőle harminchat. Most sze­retnék megtartani minél töb­bet. Azt mondják, ezek na­gyon jó tojók. És gyorsabban fejlődnek is. — Ezután is keltet? — Mindig íratok. Nekem ez jobban megéri. Ezek sokkal Varga Sándor tsz-elnök. erősebbek. Jobban bírják a rossz időjárást is. Nem kell mindennap megsiratni egy csirkét. Ahogy járjuk a fa­lut, minden háznál csak­nem ugyanaz a kép tá­rul elénk: a baromfiaknak kü­lön udvarrészt rekesztettek el, s nem hiányzik az önetető meg a korszerű ita­tó sem. S az asszonyok most is meglátogat­ják egymást, s titokban össze­hasonlítják, hogy kinek a csirkéi nőttek jobban az el­múlt idő alatt. Szél Balázs­áé, Sótonyi Györgyné, Lu­kács Jánosáé meg a többiek maguk bizonyí­tották be, hogy érdemes komo­lyabban foglal­kozni a ba­romfival. Lukács Dezsőn« és az új állomány. Kercza Imre TMo ]Len£ngfi*á.cl!raffi Moszkva (MTI). Hétfőn Nyikita Hruscsov meghívására Leningrádba ér­kezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára, aki előző­leg egyhetes hivatalos látoga­tást tett Finnországban. A Helsinkiből érkező jugoszláv államfőt és feleségét, valamint Kocsa Popovics külügyminisz­tert és a jugoszláv küldöttség többi tagját a leningrádi re­pülőtéren Nyikita Hruscsov fogadta. Tito elnököt a Jugoszlávia, Szovjetunió és az OSZSZSZK állami zászlóival földíszített leningrádi repülőtéren Nyikita Hruscsov meleg, közvetlen szavakkal köszöntötte. Kife­jezte azt a reményét, hogy Tito elnök minden statisztikai kézikönyv nélkül is észreveszi majd a városban végbement óriási változásokat, és kelle­mes emlékkel zárja le ezt a néhány napos leningrádi láto­gatást. »Remélem, hogy jelen­legi megbeszéléseink is bará­tiak és hasznosak lesznek« — mondotta. Tito elnök orosz nyelven mondott válaszában megkö­szönte Hruscsov üdvözlő sza­vait, tolmácsolta a jugoszláv nép testvéri üdvözletét Lenin- grád dolgozóinak. A szovjet és a jugoszláv ve­zetők ezután autóba ültek, és szállásukra hajtattak. Kisházi Ödön és Kállai Gyula fogadta a román nagy nemzetgyűlés küldöttségét Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke és Kál­lai Gyula, á Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn a Par­lamentben fogadta az Anton Moisescscunak, a Rpmán Nép- köztársaság Nag y Nemzetgyű­lése alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodó kül­döttségét. A szívélyes légkör­ben lezajlott találkozásnál je­len volt Vass Istvánná, az or­szággyűlés elnöke és Mihail Roianu Rosianu budapesti ro­mán nagykövet. (MTI) Ballagtak a kaposvári ipari tanulók Szülők, hozzátartozók jelen­létében zajlott le szombaton délután a kaposvári Rippl- Rónai Helyiipari Iskola III. éves tanulóinak búcsúzási ün­nepsége. Az építőipari tanu­lók Szántó Imre utcai ottho­nának előadótermében a ven­dégekkel közösen búcsú neve­lési órára gyűltek össze a III. évesek. Először Pápai Károly osztályfőnök szólt a fiatalok­hoz: — Nevelési célunk az volt, hogy kialakítsuk a közösségi szellemet, hogy felkészítsünk benneteket az életre. Legyetek jó szakmunkások, hogy hasz­nos építőivé váljatok szocia­lista hazánknak. Tanuljatok meg szocialista módon gondol­kodni, élni és dolgozni. Ezért tanítottunk benneteket a '■'c lyes viselkedésre szüléitek. 1 náraitok, a felnőttek, mur társaitok, embertársaitok irán — mondotta a többi között Pápai elvtars, majd végigkí­sérte az életbe vezető első út­jukon a fiatalokat, akik fokos­sal a kezükben búcsúképpen még egyszer körüljárták an­nak az otthonnak helyiségeit, ahol három éven át éltek. Az ünnepségen felavatták a tanulóotthon KlSZ-szervezeté- nek új zászlóját. A zászlót, a Somogy megyei Építőipari Vállalat ajándékát a harmad­évesek KISZ-titkára vette át, majd ünnepélyesen átnyújtotta az I—II. évesek KlSZ-szervé- zetének. A városi pártbizott­ság és a tömegszervezetek képviselői vörös emlékszalagot kötöttek a zászlóra. Ezután Vermes Vilmos, a ta­nulóotthon igazgatója mondott búcsúbeszédet, majd az ün­nepség részvevői — az Irányi Dániel utcai iskola ballagóival közösen megkoszorúzták az iskola névadójának, Rippl-Ró- nai Józsefnek szobrát.

Next

/
Thumbnails
Contents