Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-04 / 129. szám
Csfltörtök. 1954. június 4. 5 SOMOGYI NÉPLAP Mnyírás Mintegy 550 Juhot nyírnak nieg az idén Somogy- babodon. Húsz mázsa gyajú értékesítését tervezték. Az első napok mérlege azt bizonyítja, hogy nem számítottak rosszul. Egy-egy juh átlagosan 4 kiló gyapjút adott. MIÉRT A KÉKÉ? AJÁNLÓJUK A KISZ A KÉT FIATALT — Vertetics Károlynét is, László Ferencet is — a KISZ ajánlására vették föl a pártba. Közös vonásuk: mindketten büszkék ajánlójukra és párttagságukra, és mindketten ezzel kezdték a beszélgetést: — Miért rólam ír? Hiszen annyi más párttag van a megyében, akiket szintén a KISZ ajánlott... * * » A KEDVES AKC'Ű, szőke fiatalasszony, Vertetics Ká- rolyné a Magyar Nemzeti Bank nagyatádi fiókjánál könyvelő. Férjével együtt három éve költöztek a járási székhelyre. — Hat éve vagyok KISZ- tag, és amikor nagyatádi lakos lettem, mindjárt kértem átjelentésemet az itteni községi alapszervezetbe. Vérteticsné jól érezte magát a fiatalok között. Gyakran férjével együtt ment el a klubestekre meg a taggyűlésekre; politikai oktatásra járt; foglalkozott a legfiatalabb KISZ-tagokkal. — Amikor 1962 augusztusában beadtam fölvételi kérelmemet az MSZMP községi alapszervezetéhez, megbíztak, hogy mint tagjelölt tartsam a kapcsolatot a KISZ és a párt- alapszervezet között. Az 1962. év két okból is emlékezetes: ekkor lett tagjelölt, és ekkor választották meg községi KISZ-titkárrá. Napi munkája után a csaknem hatvantagú alapszervezet életét irányította. KISZ-oktatást vezetett, vitaestek kérdéseit állította össze, kirándulást szervezett a Balatonra. 1963 augusztusában a tagjelöltből párttag lett. * * * A HUSZONNÉGY ÉVES László Ferenc életében annyi a fontos dátum, hogy beszélgetés közben hol erre, hol arra kell kanyarodni. Nem volt még tizenhét éves, amikor — 1957 márciusában — egyik alapító tagja lett a Táncsics Gimnázium KISZ, Több támogatást? Tapasztalatok a marcali ipar fejlesztéséről Mmrca libán kevés az ipari üzem. Főként a nők foglalkoztatása okoz sok gondot a járás és a község vezetőinek. E gondot csak új üzemek létesítésével, illetve a meglevők bővítésével lehetne megszüntetni. A megye és a járás vezetői egyetértenek abban, hogy Marcaliban fejleszteni kell az ipart, munkaalkalmat kell teremteni az elhelyezkedni akaró nőknek, férfiaknak. Ahhoz, hogy az ipart gyors Ütemben fejleszthessék, szükség van az országos, a megyei, valamint a helyi szervek Jó munkájára, közreműködésére. A napokban azt vizsgáltuk meg, milyen segítséget ad az ipartelepítéshez a járási pártbizottság, a járási és a községi tanács. Azt tapasztaltuk, hogy a Somogy megyei Finommechani- kai Vállalat marcali telepének bővítését a járási és a községi vezetők is előmozdították. Lehetővé tették, hogy a telep egyik részlege az építés idején az állami gazdaság egyik épületében működjék. Biztosítottak három lakást azoknak a lakóknak, akiket a telep bővítése miatt el kellett költöztetni helyükről. Megígérték továbbá, hogy még az idén két lakást adnak üzem-, illetve műszaki vezetőknek, ha Budapestről a 650 dolgozót foglalkoztató bőrfaüzemet letelepítenék Marcaliba. A kaptafákat, fasarkokat készítő üzem megindítását igyekeznek másként is előmozdítani a községi és a járási vezetők, fgy például olyan területet jelöltek ki a gyár számára. amelyen az kevés beruházással is bővíthető. Vállalták, hogy ha kell, saját mérnökükkel megtervtztetik és a községfejlesztési brigáddal fölépíttetik a bőrfaüzem egyik részének letelepítéséhez szükséges csarnokot. Nem maradtak ki a járás és a község vezetői abból a munkából sem, amely a Kaposvári Mértékutáni és Vegycsruházati Vállalat konfekclőrészlegének Marcaliba való költöztetését előzi meg. Nem igaz az, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat (volt Tatarozó) azért nem tudta megkezdeni a konfekciórészleg számára kijelölt Domsa-féle üzem korszerűsítését, mert a járási és a községi szervek nem rakatták ki az (izemből a földmüvesszövetkezet bútorát. Sajnos, lapunk április 23-i számában mi is helyt adtunk annak • véleménynek, hogy a járási és a községi vezetők nem gondoskodtak a bútorok kirakatásáról, és ezzel késleltették a korszerűsítést. Több támogatást című cikkünkben, amelyet a megyei tanács ipari osztálya beruházási előadójának meg a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat igaz- gatójáuak tájékoztatása alapján irtunk, elmarasztaltuk a marcali járási és községi szerveket. Pedig nem bírálatot, hanem dicséretet, elismerést érdemeltek volna. Jegyzőkönyvek tanúsítják: a járási pártbizottságon megtartott tanácskozáson a járás vezetői felajánlották, hogy április lJ-ig saját építészükkel soron kívül elkészíttetik a Domsa-féle üzem korszerűsítésének terveit és költségvetését. ígéretüket be is váltották: a terveket és a költségvetést április 17-én jóváhagyták a megyei tanács ipari osztálya meg a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat képviselői. Igaz, hogy a földmüvesszövetkezet bútorai ekkor még a Domsa- féie üzemben voltak, ám ez sem nem osztott, sem nem szorzott. A járásiak kitelepítették volna, ha a Tanácsi Epítővállalat jelzi, hogy meg akarja kezdeni a munkát. (Április 25-én egyébkent el is szállították az üzemből a bútorokat.) A Tanácsi Építőipari Vállalat azonban még ma sem kezdte meg a Domsa-féle üzem korszerűsítését, majd csak Augusztusban kerül rá sor. Az ipari osztály és a vállalat képviselői olyasmit igyekeztek akadályként feltüntetni, ami nem volt az. Es amikor világosan tudtukra adtuk, hogy a bútorok el nem szállítása miatt bíráljuk a marcaliakat, s felhívtuk figyelmüket, támogassák jobban a marcali ipartelepítést, elhallgatták azt a nagy munkát, amelyet a járás vezetői végeztek azért, hogy a konfekciúrcszlcg mielőbb megkezdhesse működését. Elhallgatták, noha ott voltak az említett tárgyalásokon, és kifejezték elismerésüket a marcaliaknak a lelkes támogatásért. A történtek után elhatároztuk, hogy akkor is ellenőrizzük az adatokat, ha száz százalékig igaznak látszanak. Am az esetből elsősorban a megye) tanács ipari osztálya meg a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat helytelen információt adó dolgozóinak keli levonniuk a következtetést. Ne csak a járás és a község vezetői, hanem a közvélemény előtt is ismerjék el, hogy a marcali vezetők szivvel-lélekkel támogatják az ipar fejlesztését. Hiszen ez az igazság. Szegedi Nándor alapszervezetének. Aztán jött az érettségi. — Mindig érdekelt, hogyan készülnek a könyvek, az újságok. Érettségi után nyomdásztanulónak jelentkeztem. Tanult, dolgozott, és 1959 ószén Lászlt? Ferencet választották KISZ-titkárrá a kaposvári nyomdában. Akkor már a városi bizottság aktívája volt, a szervezési osztályon dolgozott társadalmi munkában. A nyomda alapszervezetében rendszeres pártépítés folyt, 1962-ben László Ferenc is kérte tagjelöltségét. Egyik ajánlója Simon László, az akkori városi KISZ-titkár, a másik Orosi Gyula, az idősebb kommunista, nyomdász kolléga volt. — Hatvankettőben öthóna. pos KISZ-éskolára küldtek Pécelre, onnét visszatérve augusztusban lettem párttag. KISZ-oktatást vezetett, részt vett az ’ üzemi alapszervezet pártoktatósán, társadalmi-politikai munkatársa volt a városi pártbizottság ágit.-prop. osztályának. 1963/64-ben elvégezte a marxizmus—leniniz- mus középiskolát. — Jelentkeztem a marxizmus—leninizmus esti egyetem, re. Ha elvégzem, a kétéves filozófia vagy politikai gazdaságtan szakosítóra szeretnék menni... László Ferenc nemrég megvált »régi« munkahelyétől. Április elseje óta a megyei KISZ-bizottság sportfelelőse, a Somogy megyei TS KISZ-el- nökhelyettese. Üj munkahelyén is kommunista fiatalhoz méltó lelkesedéssel, becsülettel dolgozik. A megye KlSZ-alapszerveze- teinek többsége folyamatos feladatának tekinti a pártépítést. A pártalapszervezetek pedig — igazolja ezt Vertetics Károly- né és László Ferenc példája is — nem csalódnak a KISZ ajánlotta fiatalokban. Vlncze Jenő Ha a kérdést így fogalmazzuk meg, szinte nem is kell rá válaszolni. Természetes, hogy az emberek maroknyi csoportját kivéve senki sem akar háborút. A kérdésre azért kell mégis választ adnunk, mert ma sajnos nemcsak az imperializmus legagresszívabb körei, hanem bizonyos, magukat kommunistának valló emberek is tagadják a békés egymás mellett élés politikájának helyességét. A ma világháborúja termonukleáris háború lenne, és ezért veszélyesebb, pusztítóbb minden eddiginél. Linus Pauling, a haladó Nobel-díjas amerikai fizikus kimutatta, hogy a nukleáris háború megkezdését követő 00 napon belül 190 millió amerikai közül 170 millió elpusztulna, 15 millió súlyosan megsebesülne. Tallenszkij szovjet vezérőrnagy a Mazsdurarodnaja Zizny című folyóiratban megjelent cikkében megírja, hogy »a világ lakossága egy új, globális háború következményeként végeredményben a felére csökkenne, és az emberiség legtevékenyebb és legkulturái- tabb része pusztulna el«. Nú leáris világháború esetén elpusztulna az észak-amerikai földrész, Európa és Ázsia lakosságának tekintélyes része, s az életben maradottak is generációkon keresztül ki lennének téve a fertőzésből adódó betegségeknek. Megsemmisülne az emberiség ipari és gazdasági létalapjának tetemes része is. Mindebből az következik, hogy ma a béke védelme nemcsak a katonaköteleseknek á háborúban való elpusztulástól való megóvását jelenti, hanem jelenti az egész emberiség, a polgári lakosság, az anyák és a gyermekek védelmét és az emberek által alkotott valamennyi érték — ipar, mező- gazdaság, városok, műkincsek, utak — védelmét is. A kommunisták azonban nemcsak azért védelmezik a békét, mert a ma háborúja minden megelőzőnél pusztitóbb lenne. A marxisták az igazságtalan háborúk ellen vannak azóta, amióta Marx és Engels kimutatta a háborúk osztály természetét. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája egyidős a szocialista forradalom első győzelmével. A mai helyzet abban különbözik az évtizedekkel ezelőttitől, hogy ma nem meddő fáradozás küzdeni a békéért: megteremtődött a lehetősége annak, hogy elkerüljük a háborút. Nem az az oka ennek, hogy az imperializmus természete megváltozott, hanem az, hogy megváltoztak a vilápoliti- kai erőviszonyok, és az imperializmus már nem rendelkezik akkora erővel, befolyással és cselekvési szabadsággal, mint évtizedekkel ezelőtt. A Az Áramszolgáltató Vállalat Kaposvári fileligazgafótága értesül a lakosságot, hogy 1964. június 4-én üzembe helyezi a cseri Kapos-hídtól a donneri Kapos-bídig a KapoB töltése mentén húzódó 35 kV-os távvezetéket. Ez időponttól az új létesítmény érintése életveszélyes, és az ebből eredő balesetekért a vállalat semmiféle felelősséget nem vállal. (82333) A Pamut fonó-ipari Vállalat kaposvári gyára fölvesz könnyű segédmunkára férfiakat 16 éves kortól, valamint géptisztítási munkára és átképzésnek nőket 18 éves kortól. Jelentkezni kedden és pénteken lehet a Kaposvári Városi Tanács Munkaerő-gazdálkodási Hivatala által kiállított munkaerő-irányító lappal. (82194) világon ma túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás erői: létrejött a 14 országból álló, a föld területének majdnem 28 százalékát elfoglaló, a világ népességének 35 százalékát kitevő és a világ ipari termelésének mintegy 35 százalékát adó szocialista világrendszer, amely gazdasági erején kívül óriási katonai erőkkel is rendelkezik. A Szovjetunió a világ legerősebb katonai hatalma. A második világháború óta — éppen a szocialista világrendszer kialakulásának hatására — szétesett az imperializmus gyarmati rendszere, és Ázsia, valamint Afrika lényegében új, fiatal, független országokból álló kontinenssé vált. Többségük a békéért, a leszerelésért, a nemzeti függetlenségért folyó harc aktív tényezője. A világban végbement társadalmi változások hatására olyan, szinte minden országra kiterjedő népi békemozgalom alakult ki, aminőt eddig nem ismert a történelem. És végül: az imperializmus eljutott általános válságának harmadik szakaszába. Akik puszta taktikának tekintik a békés egymás mellett élés politikáját — mint például a Kínai Kommunista 'Párt vezetői —, azt a következtetést vonják le a megváltozott helyzetből, hogy ha nagyobbak a béke és a szocializmus erői, akkor itt az ideje, hogy fegyverrel végezzünk a kapitalizmussal, az imperializmussal. A békés egymás mellett élés politikája azonban nem taktika, hanem elvi politika és ma a szocializmus világméretű győzelméért folyó küzdelem stratégiája. A marxisták az erőviszonyok megváltozásából azt a következtetést vonják le — és egyedül ez a helyes —, hogy most már rá tudjuk kényszeríteni az imperializmusra a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját. Az is nyilvánvaló, hogy miért nem végzünk fegyverrel a kapitalizmusai, azaz miért nem »forradalmasítjuk« fegyverek segítségével a világot. Mindenekelőtt azért, mert ez elvben ellentétes a békepolitikával. Amióta Lenin kimutatta, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bebizonyította, hogy a szocializmus nem győz egyszerre az egész világon, azóta tudjuk: hosszú időn, egész korszakon át kell egymás mellett élniük szocialista és kapitalista országoknak. A szocialista országoknak béke kell az építőmunkához. A forradalmat különben sem lehet exportálni, mert az, hogy hol győz a szocialista forradalom, attól függ, hol jönnek létre a forradalom objektív és szubjektív föltételei, vagyis hol éleződnek ki az osztályellentétek a végsőkig olyan mértékig, hogy azután már csak a forradalom következhet. Következésképpen a forradalmat senkire, egyetlen népre sem lehet kívülről ráerőszakolni, minden népnek magának kell eldöntenie, milyen társadalmi rendben kíván élni. A békás egymás mellett élés politikájá természetesen a különböző társadalmi rendszerű országokra vonatkozik, és nem jelenti gyarmattartók és gyarmatok, kizsákmányolok és kizsákmányoltak békés egymás mellett élését. A Szovjetunió és minden szocialista ország fegyveres segítséget, politikai és gazdasági támogatást nyújt a felszabadult országoknak és a felszabadulásukért küzdő népeknek. Mindez egyúttal részben már válását ad arra a kérdésre is, hogy osztályharc-e a békés egymás mellett élés politikája. De lehet erre a kérdésre bővebben és részletesebben is válaszolni. Osztályharc, mert a béke lehetővé teszi, hogy a szocializmus országaiban sikeresen folyjon az építőmunka, lehetővé teszi a békés versenyt. E:: erősíti a szocialista világrendszert, a szocialista világrendszer erősödése pedig közelebb hozza a szocializmus világméretű békés győzelmét. A békés egymás mellett élésért, a békéért vívott küzdelem szűkíti az imperializmus bázisát, a világra gyakorolt befolyását, és fokról fokra elszigeteli az imperializmust. A leszerelésért azért küzdünk, hogy ne legyen fegyver az imperialisták kezében, ne tudjanak föllépni a függetlenségükért küzdő népek ellen, ne tudjanak beavatkozni a népek függetlenségi harcába. Osztályharc, mert ha érvényesül a békés egymás mellett élés politikája, ha normális a viszony a különböző társadalmi rendszerű országok között, ha a burzsoázia kénytelen lemondani a háborús készülődésről, akkor meg lehet gátolni a kapitalista országok közéletének militarizálódását, fasizálását, és lehetővé válik, hogy a demokratikus erők, az osztályharc erői szabadabban mozogjanak. És végül a békés egymás mellett élés politikája, a béke teszi lehetővé, hogy támogatni tudjuk a gyarmati népeket nemzeti függetlenségi harcukban, önálló gazdasági létükért folytatott küzdelmükben. A szocializmus képes arra, hogy békés versenyben legyőzze a kapitalizmust. Ehhez azonban az kell, hogy a szocialista társadalom minden területen bebizonyítsa fölényét, de mindenekelőtt legyőzze a leg- fejletteb kapitalista országokat az egy főre eső termelésben. Ez az, ami vonzóvá teszi a szocializmust, ez ösztönzi a kapitalista országok munkás- osztályának a szocializmusért vívott harcát. A szocialista országoknak az utóbbi években elért gazdasági eredményei bizonyítják, hogy ez a cél teljesen reális. A békés verseny politikáját csak azok tagadják, akik nem bíznak abban, hogy a szocializmus békében is le tudja győzni a kapitalizmust, nem bíznak magában a szocializmusban. A békés egymás mellett élés politikája az elmúlt években számos fényes győzelmet aratott. Az emberiség háború nélkül vészelt át sok súlyos, olykor már-már végzetesnek látszó nemzetközi válságot. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy ezt a Szovjetunió, a szocialista országok sikeres, következetes békepolitikájának köszönheti. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát, a kommunista és munkáspár- t'1’: 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatát az élet igazolta. Ha ma enyhültebb nemzetközi helyzetről beszélhetünk, akkor esd a nemzetközi erőviszonyok helyes elemzésének és az ebből eredő helyes gyakorlati politikának, a békés egymás mellett élés mai viszonyokra alkalmazott politikájának köszönhetjük. Darvasi István VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Majdnem baleset. Szélesvásznú angol filmvígjáték. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 9 óra. (Június 8-ig.) SZABAD IFJCSAC FILMSZÍNHÁZ Sámson. Szélesvásznú lengyel film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. A/ előadás«1’ Kezdete 4. 6 é- 8 óra. (Június 5-ig.)
