Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1964. június 20. Hruscsov Szerte a világon minden békeszerető em­ber szíves jókívánsága kíséri Hruscsov mi­niszterelnököt dániai útján, és sikereket kí­ván skandináviai látogatásához. A szovjet miniszterelnök minden külföldi útja előbbre viszi valamilyen formában a béke ügyét. Egyáltalán nem csoda tehát, hogy ezeket a látogatásait bizonyos körök nem jó szem­mel nézik, s amennyire módjukban áll, igyekeznek akadályokat gördíteni az egész emberiség békevágyát szolgáló tevékenysé­gének útjába. Ezeknek a köröknek tudható be, hogy Hruscsov skandináviai látogatására már nem előbb került sor. De hasztalan erőlködött a politikai intri­ka és a kulisszák mögött erőlködő irrealitás, ezúttal is, megint, újra és szükségszerűen a realitás győzött. Dánia, Svédország és Norvégia népe a béke híve, s mind ők, mind az érintett kormányok tisztában van­nak a Szovjetunió elhatározott és megingat­hatatlan béketörekvéseivel. Mit akar a Szovjetunió Skandináviában? A lehető legjobb jószomszédi kapcsolatokat; együttműködést a kölcsönös előnyök alap­ján; békés együttélést e más társadalmi rendszerű országokkal. És e politika tenge­lyében a népek boldogulásának előmozdítá­sa, a béke biztosítása áll. Olyan célok ezek, amelyeknek határtalan vonzását nem lehet sem letagadni, sem pedig közönnyel, meg nem értéssel vagy éppen »ellensúlyozások­kal« megakadályozni. E látogatás megvalósulásának tényezői között — természetesen — a politikai való­ság tényleges követelményei szerepelnek. Tény az, hogy a skandináv népek békét akarnak. Tény az, hogy ez országok kormá­nyai az alapvető nemzetközi kérdések egész sorozatában a kalandorság ellen foglaltak állást. Svédország semlegességi politikája például pozitív közreműködés az európai béke érdekében. És nem ugyanilyen pozitív tett-é az, amikor Dánia és Norvégia nem tűr meg idegen csapatokat és nukleáris fegyvereket határain belül? Dánia még azt a javaslatot sem fogadta el, hogy létesüljön sokoldalú NATO-atomhaderő. Hruscsov a lenini békepolitika képviselő­jeként lépett Dánia földjére. Olyan tekin­télyt ad ez neki, amely kitárja előtte a skandináv országok kapuit is. Az a hatal­mas kezdeményező készség, szilárd elvhű­ség és következetesség, amely a Szovjet­unió törekvéseit jellemzi a nemzetközi fe­szültség csökkentese es azok végső kiikta­tása érdekében, kívánatossá teszi a kapcso­latok elmélyítését és megszilárdítását min­den béketörekvésű kormány számára. Igazuk van tehát mindazoknak a kom­mentároknak, amelyek a szovjet miniszter- elnök skandináviai látogatását békeútnak nevezik, s így értékelik. Ami a magyar né­pet illeti, mi is tiszta szívből üdvözöljük a Szovjetunió és a skandináv népek együttes erőfeszítését a népek barátságáért, jobb megértéséért. A lengyel pártkongresszus tanácskozásai A bolgár küldött elítélte a kínai vesetők bomlasztó tevékenységét Varsó (MTI). Több mint hetven küldött, köztük párt- és állami veze­tők, munkások, parasztok, pártmunkások, írók és művé­szek szólaltak fel eddig a Len­gyel Egyesült Munkáspárt IV. kongresszusán, amely ötödik napja folytatja tanácskozásait Varsóban a Kultúra és Tudo­mány Palotában. A kongresszus pénteki ülé­sén Eugeniusz Szyr, a minisz­tertanács elnökhelyettese fel­szólalásában a gazdasági fej­lődést gátló módszerek kikü­szöböléséről szólva a többi kö­zött megállapította, hogy a tu­dományos kutatást és a mű szaki tervezést meg kell sza­badítani a fejlődésüket gátló tényezőktől. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának üd­vözletét Zsivko Zsivkov, a Politikai Bizottság tagja tol­mácsolta. — A szocialista Lengyelor­szág fontos szerepet játszik a nemzetközi politikában és a békeharcban — mondotta a többi között. — A lengyel kor­mány békés kezdeményezéseit forrón támogatják az egész vi­lág dolgozó tömegei. Mi, bol­gár kommunisták nagyra érté­keljük a Lengyel Egyesült Munkáspárt hozzájárulását az alkotó marxizmus nézeteinek és a kommunista világmozga­lom egységének védelméhez. Ennek különös jelentősége van napjainkban, amikor a Kínai Kommunista Párt vezetősége frakciós és bomlasztó tevé­kenységével éket akar verni a kommunista világmozgalom pártjai közé. Pártunknak csak egy álláspontja lehet, s ez a határozott és következetes harc álláspontja a marxizmus—le- ninizmus kiforgatói ellen. A leghatározottabban elítéljük a kínaiak gátlástalan rágalom­hadjáratát a Szovjetunió Kom­munista Pártja, Lenin nagy pártja, valamint a marxizmus —leninizmus alkotó álláspont­ját képviselő összes testvérpár­tok ellen. Meggyőződésünk, hogy a marxista—leninista pártok újabb nemzetközi ta­nácskozása pozitív szerepet játszik a nemzetközi kommu­nista mozgalom tömörítésében s a testvérpártok egységének megszilárdításában. Zsivkov végül a bolgár nép­nek a szocializmus építésében elért eredményeit ismertette. Elmaradt a nagy riport. .. Koppenhága (AP). •Érdekes epizóddal kezdőd­tek Hruscsov és Krag dán mi­niszterelnök tárgyalásai. A dán miniszterelnök hiva­talában a két államférfi elő­ször röviden beszélgetett az újságírókkal, majd a sajtó képviselőit kitessékelték a te­remből. Miután az ajtókat le­zárták, Hruscsov és Krag, va­lamint még egy harmadik férfiú leült a tárgyalóasztal­hoz. Az ismeretlen jelenlétén az első pillanatban senki sem csodálkozott. A szovjet kül­döttség tagjai azt hitték, hogy az illető Krag tolmácsa, a dá­nok viszont Hruscsov kísérő­jének tartották. Végül azonban valakinek feltűnt az ismeretlen, és erre sietve kiküldték a szobából. Mint kitűnt, dán újságíró volt, aki élete nagy riportját szerette volna megírni »Ott voltam Hruscsov és Krag megbeszélésein« címmel (MTI) Csütörtökön este Bologná­ban 75 éves korában meghalt Giorgio Morandi, korunk egyik legnagyobb modern fes­tője. tijabb áldozata van a kölni ámokfutónek: a 12 éves Rose Röhring csütörtökön este be­lehalt serüléseibe. A lángszó­rós merénylő áldozatainak száma ezzel hatra emelkedett, és tizenhárom gyermek álla­pota még válságos. Mint is­meretes, az ámokfutó egy he­te lángszóróval tört be egy kölni iskolába. Indonézia, Malaysia és a Pülöp-szigetek külügyminisz­teri értekezletének részvevői pénteken délelőtt Tokióban újabb megbeszélést tartottak. A rövid tanácskozás után Salvador Lopez, a Fülöp-szige- tek képviselője újságírók előtt kijelentette, hogy szombaton tartják meg a Malaysia észak-bomeói területi igényei­vel foglalkozó úgynevezett csúcsértekezletet, amelyen az indonéz, valamint - a fülöp-szi- geti elnök, továbbá Malaysia miniszterelnöke vesz részt. Pénteken Indonéziába uta­zott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Anasz- tasz Mikojaminak, a minisz­tertanács első elnökhelyette­sének vezetésével. A szovjet parlamenti küldöttség viszo­nozza az indonéz parlamenti küldöttségnek 1963 szeptem­berében a Szovjetunióban tett látogatását. Csütörtökön a Fehér Ház­ban Johnsen elnök kihallgatá­son fogadta Novikovot, a Szovjetunió miniszterelnök- helyettesét, az Egyesült Álla­mokban' tartózkodó építő- és energetikai küldöttség vezető­jét. Novikov előzőleg Rusk külügyminiszterrel találkozott. Novikov csütörtökön fölke­reste Kennedy néhai elnök sír­ját, és a küldöttség nevében koszorút helyezett el. Pclifikai árukapcsolás Világszerte hatalmas meg­rökönyödést keltett a bonni kormánynak az a meglepő el­határozása, hogy a moszkvai balettet kiutasítja a Német Szövetségi Köztársaság terü­letéről. Mit művelt a moszkvai ba­lett az NSZK-ban? Gyönyörű zenére szépséges táncokat mutatott be. Mi cél­ból? Csupán azért, hogy gyö­nyörködtesse a szépre vágya­kozó embert. Mert a szépség erkölcsi törvény. A szépség — táncban és zenében — kü­lönös matéria: jobbá és ne­mesebbé teszi az embert. A szovjet balett szereplésében még csak politika sem volt. Nem fejezett ki semmiféle diplomáciai tételt vagy szán­dékot. Egyszerűen a művé­szet nemzetközi nyelvén ke­reste és — óriási sikerei alapján — meg is találta az emberi szív útját az emberi szívhez. Miért hát a döbbenetes re­torzió? Bonn azzal indokolja lépé­sét, hogy a szovjet balett nem volt hajlandó föllépni Nyu­gat-Berlinben. Fura indokolás ez! Mi köze Bonn-nak Nyu- gat-Berlinhez? Miért akarja előírni a szovjet balettnek, hogy hol lépjen föl? A titok nyitja alighanem ott van, hogy Bonn — ezúttal igen-igen sanda szándékkal — politikát akart belevinni a művészetbe. Pedig a bonni esztéták mindig azt hirdet­ték, hogy a politika és a mű­vészet két külön pólus. Ügy látszik, a bonni ultráknak más a véleményük. F. M. Ék Biztonsági Tanács ciprusi vitája A török küldött fegyveres intervencióval fenyegetőzött jogával NEW YORK Az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsa csütörtökön összeült, hogy a ciprusi kér­désről tárgyaljon. Napirendén a Ciprusi Köztársaságnak a török fegyveres intervenció ve­szélye miatt beadott panasza, valamint U Thant főtitkárnak a Ciprusra küldött ENSZ-erők 1964. április 26-a és június 8-a között kifejtett tevékenységé­ről készített jelentése szere­pelt. A Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésben UThanl javasolta, hogy a ciprusi ENSZ-haderők megbízatását további 3 hónappal hosszab­bítsák meg. Az elsőnek felszólaló Eralp török küldött beszédében bur­koltan fegyveres intervenció­val fenyegetőzött. A szavazati jog nélkül a Biztonsági Ta­nács ülésén részt vevő török küldött azt állította, hogy Tö­rökországnak a Ciprusra vo­natkozó garanciaszerződés ér­telmében bizonyos körülmé­nyek között joga van beavat­kozni Cipruson, és e esetleg élni is fog. Ezután Kiprianu ciprusi külügyminiszter szólalt fel, és megállapította, hogy a török támadás veszélye jelenti a cip­rusi kérdés igazi gyökerét. A ciprusi külügyminiszter beszédében rámutatott arra hogy bizonyos angol körök is részesei a Cipruson folyó fel­forgató tevékenységnek. Kip­rianu felhívta a figyelmet an­nak a május 15-én letartózta­tott kilenc ciprusi ‘töröknek a vallomására is, akit London­ban toboroztak azzal a céllal, hogy részt vegyen a ciprusi harcokban. A Ciprusi Köztársaság kor­mányának az a véleménye, hogy el kell hagynia Ciprust minden olyan külföldi had­erőnek, amely nem áll az Egyesült Nemzetek parancs­noksága alatt. Elsősorban a török egységeknek kell eltá­vozni a szigetről, hangoztatta a ciprusi külügyminiszter. (MTI) Erhard sajtóértekezlete Bonn. Érhard kancellár pénteken Bonnban sajtóértekezletet tar­tott. Bevezető nyilatkozatában amerikai útjáról szólva azt hangoztatta, hogy Németor­szág újraegyesítése továbbra is olyan alkotó része a »szabad világ« politikájának, amelyről nem lehet lemondani. Erhard azonban nem ha­gyott kétséget afelől, hogy Né­metország újraegyesítését Bonn változatlanul az NDK bekebelezése útján képzeli el. Megkérdezték a kancellárt, vajon osztja-e Adenauernak a Szovjetunió és NDK között kötött barátsági szerződésről hangoztatott véleményét. (Adenauer ugyanis azt hangoz­tatta a szerződés megkötése után, hogy most még nagyobb szükség van kemény politika folytatására.) Erhard azt válaszolta, hogy erről a kérdésről még külön megbeszélést folytat majd Adenauerrel. A határkérdésről nyilatkoz­va Erhard kijelentette, to­vábbra is vallja, amit koráb­ban mondott ezzel kapcsolat­ban, s azt hangoztatta, hogy az újraegyesített Németország­gal váló békeszerződés megkö­téséig az 1937. december 31-én fennállott határok, az érvénye­sek. Kijelentette, hogy Bonn Csehszlovákiával szemben nem megismételte azt az Ameriká­ban tett kijelentését, hogy a müncheni egyezményt maga Hitler tépte szét. »De ha azt mondom, hogy Hitler széttép­te ezt a szerződést, akkor vi­lágos, hogy az jogérvényes volt« — tette hozzá. Erhard ezután kiemelte, hogy a bonni kormány továbbra is támogatja a sokoldalú atom­haderő mielőbbi létrehozását, s hangsúlyozta, hogy nem két­oldalú szövetségről van szó, hanem az a cél, hogy minei több NATO-partner csatlakoz- támaszt területi követelést, és zék ehhez a tervhez. (MTI) ..............ki a/, agy szélére. I smét töltött. Ittunk. Oda­bújt hozzám. — Én ma leiszom magamat. — Miért? — kérdeztem és f§l kézzel átöleltem a derekát. Szépen eltette a kezemet. — Ne haragudj — és szomo­rúan mosolygott. — Te ne haragudj. — Ugyan. Pocsék az egész. — Mi? — Nekem semmi se sikerül. Te tetszettél nekem. — És most? Töltött. Ittunk. Vállat vont. Szájon csókolt. — Mindegy. A férfiak ... — Igyunk. — Most te tölts. Töltöttem. — Nincs szerelem, csak csa­lás . .. — Tévedsz .. . — Ó, te nagyokos... — »=.- csapta az államat. Hosszan csókolóztunk. Kiittuk a negyedik kétdecis pohár bort is. Csuklóit, és már nem mo­solygott. Megrázkódott. Végig­dőlt az ágyon. Sokáig hallgat­tunk. Nem tudom, mennyi idő telt el. Fejemet a tenyerembe hajtva ültem. Nagy sokára egyenletes szuszogásra lettem figyelmes. Odanéztem. Aludt. Keze lelógott az ágyról. Nem tudom, mi történt velem. Sú­lyos ütést éreztem a szívemen. Felkínlódtam magamat. Néz­tem az élettelenül lógó kezet. Addig se voltam részeg, de akkor teljesen tiszta lett a fe­jem. Ezt nem. Akkor inkább sem­mit. így nem hagyom magam. Ezt nem. Nem ... lehet eszmé- 'etlenül... 14. . o..^gyciltem, hogy han­gosán beszélek. Meg tudtam volna ütni azt a nőt. Pedig szép és kedves. Jóval fizetett a komiszságo- mért. Mégis ütni lett volna kedvem. Azért, mert így hagy­ja magát. A magam ördöge fe­küdt előttem. Gyűlöltem azt a lecsüngő kezet, amely nemrég még simogatott. Irtóztam tőle, mert élve is halott volt. Vettem a mankómat, és ami­lyen csöndben csak tudtam, kibotorkáltam a lakásból. A házmester úgy nézett rám. hogy a húszasból nem kértem vissza. A másik húszast a portásnak adtam. — Hát ez meg micsoda? — Semmi — keservesen ka­csintottam. Azt hiszem, megrémült az arcomtól, mert csak legyintett ♦ és továbbengedett. ♦ ♦ Leültem az ágyam szélére. J Hallgattam az emberek nehéz, { sípoló lélegzését. Aztán feláll- ♦ tam. Kitornáztam magamat a i két ágysor közötti folyosóra.; Az ágyam végéhez támasztat- j tam a mankóimat. Teleszívtam 1 a tüdőmet. Léptem egyet. A 5 szívembe nyilallt a fájdalom. ♦ Azután még egyet és még egyet. Már csak a jobb lába­mat tartó gép vasken gyeiének koppanásait hallottam. (Vége.) A Somogy megyei Épületszakipari Szol­gáltató és Betonipari Vállalat mindennemű iivegezési munkát vállal rövid határidőre. (82535) Női, férfi, gyermek­fürdőruhák, shortok legújabb fazonban a Karád és Vidéke Körzeti Fmsz szak­boltjaiban: KARÁD, ANDOCS, NÁGOCS. ___________________________ (3299) O OCCOOOCOOOC<XX>OOOOCOOOOOOOOOC>OOOOOOOOOOOCXX)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents