Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

Szombat, 1964. május 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP PVC-HEGESZTÖÜZEM ÉPÜL a Csurgói Napsugár Ktsz részére. Az új özemben Júniusban kez­dik meg a munkát. párt-vb megtárgyalta a nagyatádi járás cigánylakosságának helyzetét A Nagyatádi Járási Párt­végrehajtóbizottság kibővített ülésen tárgyalt a cigánylakos­ság helyzetéről. A beszámoló megállapította, hogy a járás­ban levő 233 cigánycsalád kö­zül jelenleg még csak har­mincötnek van téglából épített háza, és 92 család lakik ház­ban, a többiek kunyhókban, putrikban élnek. Tizenhat csa­lád házában már villany is van. Az utóbbi három évben 12 családot juttattak állami la- kázhoz a járásban. OTP-köl- csönt hét, egyéb segítséget pe­dig 20 család kapott A beszámoló a továbbiakban a cigánylakosság munkába ál­lításáról szólt Kitűnt, hogy állandó munkában 155 férfi és 6 nő van, időszaki munkát 122 férfi és 77 nő vállal. Többsé­gük a mezőgazdasági üzemek­ben, elsősorban állami gazda­ságokban és erdőgazdaságban helyezkedett el. A tsz-ek a legtöbb helyen még elzárkóz­nak a cigánycsaládok fölvéte­le elől. A közelmúltban a járá­si tanács vb fölmérte, hogy hány cigányt tudnának alkal­mazni a járásban. A válaszok­ból érződik a segíteni akarás, de találkozni elzárkózással is. Példa rá a belegi Kossuth Tsz vezetőinek válaszlevele: »Nekünk éppen elég gondunk van belőlük... Jelenleg több új magyart nem kívánunk fog­lalkoztatni.« A beszámoló foglalkozott a cigánytelepek egészségügyi A fűre lépni — nem szabad.,. Több százezer forintot for­dít a városi tanács Kaposvár parkosítására, a gyepszegé- iyekre, az árnyat adó fák gondozására, az utcák virá- gosítására. Nem kevés azok­nak a száma, akik örülnek, hogy egyre szebbek, gondo- 'utiabbak az utcák. Tudunk !yan családokról, akik min­dennap megöntözik a palán­tákat, hogy miinél szebben ■ ampazzon a virág. Akadnak azonban olyanok is, akik nem törődnek a beültetett irágokkal, keresztültapos­nak rajtuk. Számtalan láb­nyom csúfítja az alig né­hány napja bevetett pázsit- igyakat. Sajnos, nemcsak a gyerekek tapossák le őket. Láttunk olyan embereket, akik a facsemetének dőlve hintáztak, mintha csak azt akarták volna kipróbálni, hogy meddig bírja a fa. A 'Szabadság park környékén a ninap veszett bele a parkőr­be egy társaság, mert az fi- e yeiírKzlette őket, hogy ne feküdjenek a fűbe. Sok pénzt áldozunk a vá­ros csinosítására. Sokkal jobban meg kell becsülnünk a parkokat, virágokat. Ne nézzük közömbösen azokat, akik legázolják a pázsitot és -> virágot. Szóljunk rájuk ... F. L. helyzetével is. Bár az ivóvízel­látás még megoldatlan, ennek ellenére megállapítható, hogy a cigánytelepek a határozat megjelenése óta tisztábbak, rendezettebbek. A felnőtt cigányoknak mint­egy ötven százaléka analfabé­ta. Hat községben szerveztek részükre alapismereti tanfolya­mot, de a beiratkozott nyolc­vanból csak tizenöten tettek eredményes vizsgát. A beszámolót vita követte, majd határozatokat hozott a párt-végrehajtóbizottság. Jú­nius 15-ig a párt- és tömeg­szervezetek tagságával ismer­tetik a cigánylakosság helyze­tének javítását célzó párt- és tanácshatározatokat. Ez év vé­géig minden községben elké. szítik a telepítési tervet, és megfelelő házhelyeket biztosí­tanak a falvakban a cigány la­kosságnak. Hangsúlyozza a határozat, hogy az épületek bontásából származó anyago­kat elsősorban a cigánycsalá­doknak kell eladni, továbbá, hogy az üzemek és a tsz-ek az eddiginél nagyobb számban al kai mazzanak cigányokat. D. S. A TIT Somogy megyei szervezetének IV. küldöttgyűlése után A TUDOMÁNYOS ISME­RETTERJESZTŐ TÁRSULAT Somogy megyei szervezetének IV. küldöttgyűlése a napokban vitatta meg az elnökség beszá­molóját a III. küldöttgyűlés (1961—63) óta eltelt időszakban végzett tudományos ismeret- terjesztő tevékenységről. A társulat eredményekben gazdag útjának talán egyik legjelentősebb szakaszát zárta le a IV. kü döt'gyűlés. Az el­múlt három évben a szervezet munkájának hatóköre kiszéle­sedett, tartalmában változatos­sá és színvonalassá vált. A há­rom év alatt a fejlődés köve­telményeinek megfelelően ho­nosodtak meg az ismeretter­jesztés formái, és alakultak ki újak. A TTT-munka a nép­művelés szerves részévé lépett elő; a gazdasági, társadalmi élet minden területét átfogó tudományos ismeretterjesztés­sel segített az MSZMP VIII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Mik voltak a társulat mun­kájának fő jellemzői? Az ismeretterjesztés jobban alkalmazkodott az időszerű gazdasági, politikai és nép­művelési feladatokhoz. Céltu­datosabban érvényesült a mar­xista szemlélet a szervezet ter­mészet- és társadalomtudomá­nyi ismeretterjesztő munkájá­ban. Erősödött a társulat tö­megszervezeti jellege, mond­hatni az értelmiség különböző foglalkozású rétegeit összefogó társadalmi szervezetté fejlő­dött. Mi tette lehetővé az is­meretterjesztés széles körben ható kibontakozását? Mindenekelőtt az, hogy az utóbbi években a társadalmi és a politikai fejlődés eredménye­ként megnőtt az igény a dol­gozó tömegekben a művelődés, a korszerű tudományos isme­retek megszerzésére. Évről év­re gyarapodik az egyetemeken és a főiskolákon, a középisko­lákban és a dolgozók általános iskoláiban tanulók száma. So­kan vesznek részt szakmai és egyéb tanfolyamokon. A TIT tennivalói már nem korláto­zódhatnak az érdeklődésfel­keltésre. A tudományok fejlő­désének gyors irama megkí­vánja, hogy szakítva az isme­retterjesztés már korszerűtlen hagyományaival, a szervezet a lakosság ismereteinek kiegészí­tésére, a még hiányzó ismere­tek pótlására vállalkozzék. Mint az elmúlt három év eredményei bizonyítják, a me­gyei szervezet fő feladatának tekintette, hogy tudományos ismeretterjesztő tevékenysége szerves része legyen a párt eszmei offenzivájának. A tu­dományos isrrieretterjesztés előmozdította a dolgozók tu­datának szocialista átformálá­sát, az általános műveltség színvonalának emelését, és így tovább. Nem árt azonban — ahogy a IV. küldöttgyűlés egyik felszólalója mondotta — a vitathatatlan eredményeket tanúsító számadatok mögé nézni. Egyrészt ezért, hogy meg ne tévesszen bennünket a hangzatosság, el ne ragadjon az elégedettség heve, másrészt pedig azért, hogy a következő időszakban a TIT Somogy me­gyei szervezetének munkája még hatékonyabb legyen, a tudományos ismeretterjesztés még szervesebb részévé váljon a népművelésnek. Van tennivalónk bőségesen, hogy a szervezet ismeretter­jesztő tevékenységét teljesen az MSZMP Vili kongresszusa határozatainak szelleme hassa át. A társulatnak a jövőben a maga sajátos eszközeivel még fokozottabban kell törekednie arra, hogy a tudomány, a tu­dás valóban közvetlen terme­lőerővé váljon, hogy az új le­győzze a régit, és társadalmi életünk minden területén ural­kodó legyen a marxista—leni­nista világnézet MINDÖSSZE NÉGY FEL­SZÓLALÁSRA KÍVÁNUNK UTALNI. Nem mintha nem hangzott volna el a küldött- gyűlésen ennél több figyelem­reméltó észrevétel, javaslat. Az emlitett felszólalások a megalapozottabb, a hatéko­nyabb tudományos ismeretter­jesztés, az aktívabb szervezeti élet lehetőségeit kutatták, szin­te egyértelműen hangoztatva, hogy bár a statisztikai adatok­kal illusztrált eredmények szé­pek, érdemes a számok mögé tekinteni! Megvizsgálni, hogy előrelépésünk valós értékeket tartalmaz-e. Dr. Guba Sándor például olyan problémát feszegetett felszólalásában, amit a beszá­Egy kézben a tenyésztés és a gyógyítás A MERNYEI ÁLLATORVOS MUNKÁJÁRÓL Negyvenkét éve dolgozik Memyén dr. Németh Béla kör­állatorvos. Nem volt olyan gazda a községben, akinek jó­szágállományát ne ismerte vol­na. És nemcsak Mernyén, ha­nem a körzetébe tartozó fal­vakban is jártas az állatte­nyésztés dolgaiban, ö mondja, hogy a tenyésztésben is, mert szerinte a jó állatorvos nem húz éles határvonalat a te­nyésztés és a gyógyítás közé. Egyszerű, munkaszerető em­ber, akit a hétköznapok nem fárasztanak el annyira, hogy ne lenne tettre kész ünnepen vagy akár éjszakai híváskor is. Pedig már benne van a kor­ban, ősz a haja; a cigarettát kettétöri, csak fél darabokra gyújt rá... — Hiába, most már vigyáz­ni kell — mondja. Mozgása azonban fiatalos, korán reg­gel és későn este is végig­járja a szövetkezet istállóit. Már harmadik éve ő a tsz fő- áilattenyésztője. A gondozóktól hallom, hogy este, bármilyen későn érkezik is haza vidék­ről, első útja az istállókhoz vezet. Egy keveset a régmúltról, s többet a közelmúltról és a je­lenről beszélgetünk. — Mindig" szívesen foglal­koztam az állatokkal — mond­ja. — Régebben magam is tar­tottam- jószágot; nagy gondot fordítottam sertéseimre. Közü­lük néhány tenyészállattal ki­állításokon díjakat nyertem. Az volt saz elvem, és ezt val­lom ma is: nagyon jó dolog az, ha az állatorvos nemcsak a be­teg, hanem az egészséges álla­tot is szemmel tartja. Látja betegség kezdeti tüneteit, s máris közbeléphet, elejét vehe­ti a súlyosabb betegségnek. Állatokat ment meg, pénzt takarít meg a szövetkezetnek azzal, hogy szívén viseli a jó­szág sorsát. Nem véletlen, hogy ez az üzemág tavaly 800 000 fo­rint többletbevételt hozott. — Az okot, ami a tenyész­téshez vonzotta, már említette, doktor úr. Hogyan kezdődött főállattenyésztői munkája? — A kezdet egy kicsit ne­héz volt — emlékezik vissza. — Az állatok kiválogatása sok gondot okozott. A gazdák a jobb jószágot tartották vissza a háztájiban, s a rosszabbat adták a közösbe.' Az emberek­kel már kevesebb dolgom akadt. Ismer a faluban min­denki, és én is tudom, ki ért az állatokhoz. A gazdák régen is hallgattak rá, s most is megfogadják, sőt kérik is tanácsait, útmutatá­sait. Molnár István tehenész például azt mondja róla: — Ahogyan egyéni gazda koromban bizalommal fordul­tam hozzá, úgy kérem és ka­pom tőle a segítséget most is. Akkor is azonnal jött a hívás­ra a doktor úr, most is nyom­ban ott van a beteg jószágnál. Ha kevés a megbetegedés, kevesebb a gond is — ezt tart­ja a mernyei állatorvos. Vagyis kevesebb a dolga az állator­vosnak, ha jól dolgozik a fő­állattenyésztő. És kik segíthet­nek leginkább neki? A gondo­zók. Ha szakszerűen végzik munkájukat, egészségesek ma­radnak az állatok. — Bár tartottam előadásokat is az állatgondozóknak, de egészségesen, észreveszi rajta a munka közben könnyebb meg­magyarázni nekik, mit hogyan kell csinálni. Főként akkor kell ott lenni, amikor & borja­kat az önitatóhoz engedik, meg amikor fejeshez készülőd­nek. És máskor is. Hajnalban még nincsenek ott a gondozók, de ő már járja az istállókat. Este, miután mások dolguk vé­geztével hazamennek, ő akkor is megnézi a jószágot. — A tenyésztés kézbentartá­sával lehet megelőzni a beteg­ségeket — hallom ismét. Pél­dát említ: annak idején az egyéni gazdák lovainak gyak­ran esett bajuk. Most? Igaz, kevesebb a ló — a három­százhúszból kilencven maradt —, de alig fordul elő megbete­gedés. S ez a rendszeres, sza­bályosan adagolt takarmányo­zásnak köszönhető. Ott van a tehenek minősíté­sénél is. Állományukat telje­sen kicserélik, csupa gümő- kórmentes tehenük lesz. Pót­lásra egészséges üszőket és el­ső borjas teheneket állítanak be, s már fertőtlenítik is az is­tállókat az új állománynak. Az állatorvos-főállatenyésztő irá­nyítja a munkákat... Fizetés? Az elnökének még a felét sem éri el, 1000—1200 fo­rint havonta. Nem kér többet, mert nem teljes munkaidejét tölti ki a szövetkezetben vál­lalt elfoglaltság. Elégedett. S róla is megelégedéssel beszél­nek a tsz vezetői, tagjai. Elha­tározta. hogy közeli nyugdíja­zása után is az állatok m~’l tt marad. Ez neki örömet, a tsz- nek pedig nagy segítséget je­lent ... Hemcsz Ferenc móló nem említett, de aminek megoldásával a jövőben fog­lalkozni kell. Arra hívta fel a figyelmet, mennyire időszerű a szervezett mezőgazdasági to­vábbképzés és a TIT tudomá­nyos ismeretterjesztő munká­jának összehangolása, a ma még tapasztalható átfedések megszüntetése. Megyénkben tekintélyes azoknak a száma, akik közép- és felsőfokú me­zőgazdasági technikumban ta­nulnak. Az egyetemeken, fő­iskolákon tanulók létszáma sem csekély, sokan vesznek részt a mezőgazdasági szak­munkásképzésben is. Viszont ha a szocialista mezőgazdaság szakemberigényét vizsgáljuk, mag kell állapítani, hogy a szervezett oktatásban részt ve­vők tekintélyes száma ellené­re is messze járunk attól, hogy ezeket az igényeket ki tudjuk elégíteni. A termelés részéről köve­telőén jelentkező igények na­gyobbak, mint az érdeklődés. Hogyan tükröződik ez az ag­ronómiái előadások és hallga­tóinak számában? Míg 1962- ben 633 mezőgazdasági elő­adást 26 862 ember hallgatott meg, 1963-ban 475 előadáson mindössze 21939 felnőtt vett részt. Szükség van a mezőgaz­dasági továbbképzés formái­nak módosítására. Így például lehetőséget kell teremteni egy- egy újonnan bevezetett tech­nológiai eljárásnak minél na­gyobb tömegekkel való megis­mertetésére. Felmerül az a kí­vánság, hogy ne csupán elmé­letben ismertessük meg a me­zőgazdaságban dolgozókat a korszerű agrotechnika eljárá­saival, hanem a gyakorlatban :s, esetenkénti tapasztalatcse­rével. A tsz-akadémiák haté­konyságával sem lehetünk elé­gedettek addig, amíg az akadé­miát végzettek nem igénylik az előre lépést, nem látják meg az előadássorozatok is­meretanyagának elsajátítása közben, hogy út nyílt számuk­ra a szakmunkásképzés felé, s ez az út nem ér véget a szak­munkásvizsga letételével, hi­szen a továbbképzés lehetősé­gei adva vannak középiskolai, főiskolai szinten. Sárdi hajós tanár, a pedagó­giai és lélektani szakosztály vezetője elmondotta, hogy bár a pedagógiai, lélektani előadá­sok elfoglalták megfelelő he­lyüket a különböző akadémiá­kon, mégis sok gonddal küzd a szakosztály. Ugyanis kevés, mindössze nyolc tagja van, s ez a körülmény gátolja a mun­kát. Az nem megoldás, hogy más szakosztályok tagjai is tartanak pedagógiai előadást. A pedagógiai, lélektani előadá­sok száma még ilyen körülmé­nyek között is jelentősen emel­kedett az elmúlt években. Kü­lönösen sok előadást tartottak a nevelési tervről, az iskolare­formról, a pályaválasztás problémáiról és világnézeti kérdésekről. De az emelkedés ellenére is az országos átlag alatt vagyunk! Megoldatlan az előadók rendszeres továbbkép­zése, az előadások ellenőrzése. A rendszeres ellenőrzés pedig egyik alapfeltétele az előadá­sok színvonala emelésének. Még egy igen elgondolkod­tató észrevétel hangzott el eb­ben a felszólalásban. Az, hogy eddig még nem került sor egyik szakosztály munkájával kapcsolatban sem a tudomá­nyos ismeretterjesztés hatásos­ságának fölmérésére. A beszámoló beszélt arról, hogy az elhangzott nyolcezer előadást ötszázezren hallgatták meg. De arról még nem beszél­hettek a szervezet tagjai, veze- tői, hogy mennyiben változott meg a hallgatóságot alkotó emberek szemléletrendszere, tudata, magatartása. Egyéb­ként a szervezet tevékenysé­gének hatásosságát minden koszt lynál f e (vizsgálhat nák. Dr. Rátkai Imre orvos kifo­gásolta, hogy a beszámoló szűkszavúan foglalkozott az egészségügyi előadásokkal. Is­meretes, hogy az egészségügyi előadássorozatok népszerűsége megnövekedett. Ez örvendetes dolog. De... mint mondotta, meg kellene gondolni, ne gya- rapítsuk-e inkább a közegész­ségügyi előadások számát. Ész­szerű lenne nem foglalkozni egyes betegségek kifejlődésé­vel, gyógyításával az eddigi te­matikák szerint; inkább arra­felé terelni az egészségügyi tu­dományos ismeretterjesztést, hogyan kell és lehet megelőzni a betegségeket! Merő László tanár a mate­matika- és kémiaszakosztály gondjait fogalmazta meg. Azaz nemcsak a szakosztályét, a probléma általánosabb. E hoz­zászólásban hangzott el a leg­határozottabban, hogy a be­számoló — talán éppen azért, mert az eredmények szöveges részletezését követően táblá­zatok állnak — tehetett volna több önkritikus megállapí­tást is a megyei szervezet el­múlt háromévi munkájáról. Merő íjászló arra hívta fel a figyelmet, hogy természettudo­mányi ismeretek nélkül a tu­dományos ismeretterjesztésnek úgyszólván egyetlen ágazatá­ban sem léphetünk előre. No­ha növekedett a természettu­dományos előadások száma, szükséges lenne itt is a hatá­sosság vizsgálata. Jó dolog, hogy megannyi formában emelke­dett a műszaki előadások szá­ma. De ahhoz, hogy hatásuk idővel jelentkezzék a terme­lésben, az kell, hogy a hallga­tók alapvető természettudomá­nyos ismeretekkel rendelkezze­nek. A felszólaló az alapozó előadások fontosságát hangsú­lyozta, majd arról beszélt, hogy feltűnően kevés a nő a természettudományos előadá­sokon. A pedagógiaiakat szíve­sen hallgatják... Komplex- előadásokat javasolt. Egy té­mát két-három előadó dolgoz­zon fel, több oldalról közelít­ve meg az adott problémát. A . beszámoló említette, s a felszó­laló is megjegyezte, hogy egyes szakosztályok nem ad­tak meg minden segítséget a TIT-előadók felkészüléséhez. Rendszeresen konferenciákra, élénkebb belső életre, szakmai vitákra is szükség van ahhoz, hogy a TIT Somogy megyei szervezete a mainál sokkal ak­tívabb harcosa legyen a párt eszmei offenzivájának. CSUPÁN NÉHÁNYAT RA­GADTUNK KI a TIT Somogy megyei szervezetének IV. kül­döttgyűlésén elhangzott felszó­lalások közül. Ügy véljük, hasznos gondolatokat idéz­tünk, s ezek megfelelő mérle­gelés után bizonyára helyükre találnak a jövő feladatainak megvalósításán fáradozó tudo­mányos ismeretterjesztés gya­korlatában. L. I. A tehenek szabadon tartásának előnyei A Szovjetunióban a tehenek sza­badban tartása nem csökkentette az évi tejhozamót, viszont a mun­karáfordítás felére, a tej termelési költsége pedig 20 százalékkal csök­kent. Növekedett a fej ön ők útla gos havi jövedelme, és a szabadon tartott állatok közül sokkal k«*v\ - sebb betegedett meg. A nagyatádi szabadiért termái fürdő május I 6-án NYITJA KAPUIT Víz- és Csatornamű Vállalat ______________________(3215)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents