Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-08 / 106. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1964. május 8. A Német Demokratikus Köztársaság párt-és kormányküldöttséie Vas- és Fémmivekben a Csepel (Folytatás az 1. oldalról.) Különösen föl szeretném hívni a figyelmüket, hogy milyen fontos a szocialista országok együttműködése szempontjából az önök tei'vszerű termelése. A Csepel Vas- és Fémműveknek jelentős az exportja a szocialista országokba, közöttük a Német Demokratikus Köztársaságba. Fúró- és marógépeket, valamint más fontos cikkeket szállítunk, és cserébe számunkra nélkülözhetetlen termékeket vásárolunk német barátainktól. Ez az árucsere — párhuzamosan a szakosítás és a kooperáció fejlődésével állandóan tökéletesedik, még előnyösebb lesz mindkét ország számára. Minél jobban kibontakozik gazdasági együttműködésünk, annál gyorsabban haladunk közös célunk, a szocializmus felé. Kedves elvtársak, elvtársnők! A magyar nép örömmel tartja számon azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói áldozatos, kemény munkával a szocializmus építésében elértek. A Német Demokratikus Köztársaság mai ipari termelése majdnem egyenlő a háború előtti egész Németország ipari termelésének mennyiségével, 1970-re pedig jóval túlszárnyalja ezt a szintet. A mezőgazdaság is egyre inkább ipari termelési módszerekkel dolgozik, és ez a termésátlag jelentős emelkedéséhez vezetett. A politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életben elért sikerek szilárd alapot teremtenek, hogy a Német Demokratikus Köztársaság testvéri népe teljesítve történelmi küldetését, fölépítse a szocializmust az első német munkás-paraszt államban. A szocialista Német Demokratikus Köztársaság léte már önmagában is új helyzetet teremt a világon, Európában és Németországban is. Fejlődése és nemzetközi tekintélyének erősödése rendkívül fontos tényező az egész szocialista világrendszer előrehaladásában, a szocialista országok békéjének és biztonságának védelmében, az imperializmus elleni harcban. Kedves elvtársak! A Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság kapcsolatai jóit és fejlődőek. Pártjaink, országaink együttműködnek az élet úgyszólván minden döntő területén, sokoldalú együttműködésünkkel népeink javát szolgálva. Közösen lépünk fel a külpolitikában, a nemzetközi munkásmozgalomban, és kétoldalú kapcsolataink is gyümölcsözőek. Kapcsolataink további fejlesztésére minden lehetőségünk megvan, hiszen közös eszménk a marxizmus— leninizmus, közösek céljaink: a szocializmus, a kommunizmus, a béke megőrzése. Ulbricht elvtársék mostani látogatása hazánkban, eszmecseréink tovább erősítik egységünket, együttműködésünket és barátságunkat. Mi magyarok együtt küzdünk a Német Demokratikus Köztársaságban élő, alkotó német testvéreinkkel a nemzetközi reakció, a nemzetközi imperializmus ellen, a Német Szövetségi Köztársaság militarista, revansista erőinek békebomtó kísérleteivel szemben. Mi osztályállásponton vagyunk, tiszteljük Nyugat-Né- metország öntudatos munkásait, az újfasizmus ellen, a békéért küzdő haladó embereit. Bizonyosan előbb-utóbb eljön a nap, amikor a magyar nép az egész német néppel együtt halad majd a szocializmus, a kommunizmus útján. A jövő nem a nyugatnémet nagytőkés monopóliumoké, hanem a német népé; nem a kapitalizmusé, hanem a kizsákmátarnyolásmentes, szocialista sadalomé. A nagy Szovjetunióval, valamennyi szocializmust építő néppel, a világ minden imperialistaellenes, haladó erejével, á szocializmus, a béke minden hívével együtt küzdünk céljainkért. Mi felépítjük a szocialista Magyarországot, s az internacionalizmus legyőzhetetlen .erejével arat diadalt az egész földön a szocializmus és a béke. Sok sikert kívánunk a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népének, osztálytestvéreinknek. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt, országaink, népeink testvéri barátsága! (Nagy taps.) Hosszan zúgott a taps, amikor Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke lépett a mikrofon elé. Walter Ulbricht beszéde — Átadom önöknek a Német Demokratikus Köztársaság munkásainak, munkásnőinek és minden dolgozójának harcos üdvözletét — mondotta. — A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói nagy tisztelettel tekintenek a magyar munkásosztály és az egész magyar nép teljesítményeire, és önökkel együtt örülnek minden eredményüknek. (Taps.) Kedves barátaink! Ma reggel mi a magyar nép hősei előtt tisztelegtünk, majd a Szovjetunió hősei előtt, akik itt vérüket hullatták a Hitler- fasizmus elleni harcban. Utána utunk ide vezetett, a munkásosztály képviselőihez, ennek az üzemnek a dolgozóihoz. Ez nem is lehet másképp, hiszen mi egy munkás-paraszt állam képviselői vagyunk. (Taps.) A vörös Csepel név jól ismert a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez a név a német munkások számára a hősies magyar munkásosztály imperializmus- és háborúellenes forradalmi harcának, valamint a nemzetközi munkásmozgalom közös harcának szimbóluma. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói örömmel és megelégedéssel látják, hogy Csepel dolgozói tisztelettel adóznak a forradalmi tradícióknak, és élen járnak a szocializmus építésében. (Taps.) Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Legutóbb 1959-ben jártam az önök országában a Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongresszusa alkalmából. Az azóta eltelt években önök nagyot alkottak, sok minden megváltozott, s ezekhez az eredményekhez és az előrehaladáshoz szeretnék sok szerencsét kívánni. Országuk az utóbbi években jelentősen előrehaladt a népgazdaság fejlesztésében, az életszínvonal emelésében, a tudomány és a szocialista kultúra kibontakoztatásában. A magyar népgazdaság egyre határozottabban bizonyítja a szocialista társadalmi rendszer előnyeit. Különösen fontos, hogy az önök ipari termelésének tudományos-technikai színvonala egyre magasabb legyen. Ez nemcsak az önök, hanem az egész szocialista tábor fejlődése szempontjából is igen fontos. A legmagasabb tudományostechnikai színvonal előfeltétele annak, hogy a szocializmus megnyerje a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyt. Örömmel látjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításának bonyolult problémáját sikeresen oldják meg. Mi a saját tapasztalatunkból tudjuk, mennyi munka és mennyi fáradság van a sikerek, az eredmények mögött. A fejlődés annak köszönhető, hogy a magyar dolgozók marxista—leninista pártjukkal és munkásparaszt kormányukkal összeforrva közösen munkálkodtak. Ezt a szoros összetartozást lépten-nyomon tapasztalhattuk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak első titkára, Kádár János elvtárs vezetésével a magyar nép további nagy eredményeket fog elérni a szocializmus építésében. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói és mi mindnyájan kívánunk önöknek ehhez minden jót. Önök tudják, kedves barátaim: a szocialista építés a Német Demokratikus Köztársaságban nagyon bonyolult viszonyok között megy végbe. Az imperialista erők, amelyek Németországot kettészakították, ismét helyreállították Nyugat- Németországban a militaristák és a revánspolitikusok hatalmát; hatalmas gazdasági bázisra támaszkodva megkísérlik, hogy aláaknázzák a Német Demokratikus Köztársaságot, az e,lső német munVás-paraszt államot, és ahol csak lehetséges, nehézségeket támasztanak. Az a tény is megnehezíti munkánkat, és bonyolulttá teszi a helyzetet, hogy ma, majdnem húsz évvel a második világháború befejezése után még mindig nincs békeszerződés. Véleményünk szerint a második világháború maradványait a leggyorsabban fel kell számolni. Békére és rendre van szükségünk, amely biztosítja a magyar, a német nép és a többi európai nép boldogulását és biztonságát. Éhhez hozzátartozik Nyugat- Berlin szabad várossá nyilvánítása is. Mint önök tudják, Nyugat-Beriinben, amely a Német Demokratikus Köztársaság területén fekszik, amerikai, angol és francia megszállás van. Ezt ellenségeink arra használják fel, hogy zavarják a Német Demokratikus Köztársaság és más szocialista országok fejlődését, 1961-ben nyugat-berlini határaink biztosításával visszavertük a legerősebb támadásokat. Azonban a tartós megoldás — amely minden érintett jól felfogott érdekét szolgálja — csak Nyu- gat-Berlin semleges, szabad várossá nyilvánításával érhető el. A Német Demokratikus Köztársaságban — amely a régi Németország területének körülbelül negyedét foglalja el — a bonyolult feltételek ellenére ma megközelítően elértük az egész Németország 1936. évi ipari termelését. Gazdaságunk eredményesei: fejlődik, különösen azóta, amióta biztosítottuk határainkat a nyugatnémet imperialisták zavaró akcióival és a Német Demokratikus «..Köztársaság kifosztására irányuló törekvéseivel szemben. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói éppen úgy, mint a Magyar Nép- köztársaság dolgozói, a szocializmus építésén munkálkodnak. Mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind a Magyar Népköztársaság fejlődése szempontjából különösen nagy jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak gazdasági együttműködése. Az a véleményünk, hogy még nagy lehetőségek vannak a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés előnyeinek hatásos érvényesítésére. Ez feltételezi az elfogadott határozatok és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak kétoldalú, de a több oldalú együttműködés fej lesztésének következetes meg valósítását is. Emellett hallani olyan véleményt is, hogy a fejlettebb szocialista országoknak valamivel lassítaniuk kell iparuk fejlesztését, hogy a többi szocialista országok — amelyek történelmi feltételeik miatt még nem jutottak el a fejlettebbek színvonalára — időt nyerjenek a fejleitebbek utolérésére. Ez nagyon veszélyesnek tűnik számunkra. Az ilyen politika éppen azt eredményezné, hogy visszaszorítanánk valamennyi szocialista ország fejlődési színvonalát. Ez mindenekelőtt időveszteséggel járna a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Véleményünk szerint az a helyes, ha valamennyi szocialista ország olyan gyorsan fejleszti saját népgazdaságát, amennyire csak lehetséges. Csak így lesznek képesek az iparilag fejlettebb szocialista országok a kevésbé fejletteket úgy támogatni, hogy azok a történelmileg kialakult elmaradást gyorsabban behozzák. Meggyőződésünk, hogy a 'icialista országok erőinek további egyesítése nagy jelentőségű a szocialista építés és a kapitalizmussal folytatott gazdasági verseny, a szocializmus győzelme szempontjából. A magunk részéről arra törekszünk, hogy ezt az együttműködést minden erőnkkel elősegítsük. Beszéde végén Walter Ulbricht további nagy sikereket kívánt a szocializmus teljes felépítéséért és valamennyi dolgozó életkörülményeinek megjavításáért végzett munkához. Sikereket kívánt az európai békéért és biztonságért folytatott közös harcunkhoz. A nagy tapssal fogadott beszéd után Molnár Ernő zárta be a gyűlést, majd a zenekar az Internacionálét játszotta el. (MTI) Johnson saj tóértekezlete Washington (MTI). Johnson amerikai elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. Bejelentette, McNamara hadügyminiszter május S-án Nyu- gat-Németországba utazik, hogy von Hassel hadügyminiszterrel folytassa a tárgyalásokat a feleket kölcsönösen érdeklő védelmi kérdésekről. E tárgyalások során — mondotta Johnson — érinteni fogják az új fegyverfajták kidolgozásában és előállításában való együttműködés kérdéseit, megvitatják a hadfelszerelés területén már meglevő programokat stb. Johnson közölte, hogy McNamara ezután Bonnból Saigonba repül, hogy első kézből szerezzen tájékoztatást arról, miként alakultak Dél-Viet- namban a katonai és polgári műveletek legutóbbi látogatása óta. Johnson mély sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szövetségesek nem akarnak együttműködni az Egyesült Államokkal Kuba gazdasági bojkottjában. Kijelentette, hogy a washingtoni kormány ennek ellenére tovább folytatja Kuba gazdasági elszigetelésének politikáját azzal a céllal, hogy meggátolja a Castro- féle kommunizmus elterjedését a nyugati féltekén. Állandóan követelni szándékozunk, hogy szövetségeseink hozzánk hasonlóan járjanak el — hangsúlyozta az elnök. Arra a kérdésre válaszolva, van-e olyan egyezmény, amely megengedi az Egyesült Államoknak, hogy ellenőrző repüléseket végezzen Kuba felett, Johnson kijelentette, hogy nincs tudomása ilyen megállapodásról. Azzal a széles körű külpolitikai vitával kapcsolatban, amely Fulbright szenátor ismert beszéde nyomán indult meg az Egyesült Államokban, Johnson kijelentette: Egyáltalán nem ért egyet a szenátornak Kubára vagy Panamára vonatkozó nézeteivel. Az amerikai elnök megvilágította a Quick című müncheni folyóirat tudósítójával nemrég folytatott beszélgetésének egyes részleteit. E beszélgetés során — mondotta — kifejezésre juttatta, hogy az amerikai nép eltökélt szándéka elkerülni a háborút, ha ez egyáltalán lehetséges. Az amerikai nép meg akarja .alálni a békéhez vezető utat, s arrev törekszik, hegy minden lehetőt megtegyen ebben az irányban. Mint Johnson közölte, ő ezt mondta a nyugatnémet újságírónak: »Van egy aranyszabály: bánjunk másokkal ugyanúgy, mint ahogy szeretnénk, hogy mások bánjanak velünk.« Az elnök hangsúlyozta, folytatni kell a kísérleteket, hogy megtaláljuk a módozatokat és eszközöket azoknak a területeknek felkutatására, amelyeken lehetséges a megegyezés. Igen fontos a világ népei számára, hogy az országok vezetői felhasználjanak minden lehetséges módozatot, amely a békéhez vezet. Johnson elnök azt állította, hogy a dél-vietnami háborúban haladást értek el, és további előrehaladást vár. Több más ország most komolyan fontolgatja azt a kérdést, hogyan vállalhatna szerepet a dél-vietnami háborúban »annak megakadályozására, hogy a kommunizmus meghódítsa a világ e részét«. A saigoni diktatúra egyre több embert vesxít Saigon (MTI). A dél-vietnami katonai parancsnokság szóvivője szerdai sajtóértekezletén ismertette a szabadságharcosok ellen folytatott hadjárat alakulását, és adatokat is közölt. Bár a délvietnami diktatúra nyilvánvalóan csak szépített adatokat enged nyilvánosságra hozni, a szóvivő közléseiből mégis megállapítható volt — minit az AFP jelentése kiemelte —, hogy márciushoz viszonyítva áprilisban emelkedett a kormány csapatok embervesztesége, ugyanakkor a szabadságharcosok ember- és anyagvesztesége erősen csökkenő irányzatot mutat. Különösen feltűnő, hogy — a szóvivő adatai szerint is — egy hónap alatt 1'50 százalékkal nőtt a szabadságharcosokhoz átálló katonák száma. A Scinteia bírálja Kína álláspontját az afroázsiai értekezlet kérdésében Bukarest (MTI). A csütörtöki Scinteia kommentárban foglalkozik a második afroázsiai értekezlet áprilisi djakartai ülésén elfoglalt kínai állásponttal, amely szerint a Szovjetuniót nem kellene meghívni a jövő márciuRiadóztatták a ciprusi ENSZ-csapatokat Fulbright tanácskozásai a görög kormány vezetőivel Nicosia. Cipruson a legutóbbi napok viszonylagos nyugalmát megbontották a sziget különböző részein szerdán ismét fellángolt összetűzések, amelyeknek következtében az ENSZ-csapatokat mindenütt riadóké- szültségbe helyezték. Incidensek voltak szerdán este a kulcsfontosságú Nicosia—Ki- renia út mentén, és Nicosia vegyes lakosságú északi külvárosában, Trachonaszban, a Kyrenia-hegység több pontján is lövöldözések hallatszottak. Makariosz elnök szerda este gépkocsin Dafoszba ment, hogy ott Ihszan Alival, a Kü- csük-féle vonalat ellenző ciprusi török politikussal tárgyaljon. Ihszan Ali az egyetlen neves ciprusi török személyiség, aki azt hirdeti, hogy a görögök és a törökök békében megférnek egymás mellett a szigeten. A megbeszélés után sem Makariosz, sem Ihszan AU nem nyilatkozott arról, hogy mi volt tárgyalásuk témája, de a török politikus kijelentette, hogy »a jövőt optimistán ítéli meg«. Athén Fulbright szenátor szerdán este kétórás megbeszélést folytatott Papandreu görög miniszterelnökkel és Koszlopulosz külügyminiszterrel. Papandreu később elmondotta, hogy Fulbright Johnson elnök üzenetét nyújtotta át neki, s ebben az amerikai elnök kifejezte azt a kívánságát, hogy a görög miniszterelnök minden befolyásával törekedjék a ciprusi probléma megoldására. Georgadzsisz ciprusi belügyminiszter és ideiglenesen a hadügyi tárca tulajdonosa szerdán szintén Athénba érkezett. Valószínűnek tartják, hogy fölkeresi Grivasz tábornokot, akinek vezető szerepe volt a ciprusi függetlenségért vívott harcban. si értekezletre. A kommentátor utal a szovjet kormánynak az ázsiai és afrikai országokhoz intézett május 5-i nyilatkozatára, majd ezután megállapítja: Kétségtelen tény, hogy a Szovjetunió területének kétharmada az ázsiai kontinensre esik, s hogy a Szovjetuniónak több ezer kilométer hosszú közös határa van más ázsiai országokkal. Az ázsiai és afrikai népek barátainak körében meglepetést és osztatlan sajnálatot keltett az a tény, hogy kifogások merülhették fel a Szovjetuniónak az afroázsiai értekezleten való részvétele ellen. A szocialista, valamint az új független államok teljes szolidaritása, az összes kontinens népeinek s a világ összes haladó erőinek szolidaritása csak elősegítheti az új ázsiai és afrikai államok függetlenségének megszilárdításáért, a béke és a haladás ügyéért folytatott világméretű harcot. A közös an- tiimperialista front összefor- rottsága, a szocialista országok és az új független államok kapcsolatainak szüntelen fejlesztése, barátságuk és egységük erősítése lényeges föltétele az imperializmus és a kolonia- lizmus ellen, valamint a béke és a haladás minden nép számára közös céljainak megvalósításáért folytatott líarc győzelmének — írja a Scinteia kommentátora.
