Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jbRAi 80 FILLÉR Somogyi Néplap az MSZMP Megyei bizottsága és a megyei tanács lapj a XXI. ÉVFOLYAM 85. SZÁM VASÁRNAP 1964. ÁPRILIS 12. Húsz év utáni látogatás 0) Kulturális melléklet (7—8—9. o.) GYERMEKEKNEK (9. o.) Ftnelelráépités huzavonával (12. o.) Mai számunk tartalmából: A brazil puccsisták HialeuároB Branco tábornokot akarják elnöknek Brasilia (MTI). A brazil kongresszust igye­keztek «-kész helyzet« elé állí­tani, amikor az erőszakkal el­távolított Joao Goulart helyé­be az új köztársasági elnököt megválasztja. Miután két je­lölt, Kruel tábornok és Dutra marsall pénteken visszalépett a jelöltségtől, csak egy pályá­zó maradt: Humberto Castello Branco tábornok, volt vezér­kari főnök, akinek oroszlánré­sze volt a katonai puccs si­kerében. A hatalom új urai mindent megtesznek, hogy jelöltjüknek, Branco tábornoknak megvá­lasztását biztosítsák. A fegy­veres erők három fegyverne­mének miniszterei által, csü­törtökön kihirdetett »alaptör­vény« egyik pontjára hivat­kozva a magukat »forradalmi legfelső parancsnokságnak« nevező magas rangú puccsista tisztek 39 képviselőt és egy szenátort fosztottak meg men­telmi joguktól. A katonatisz­tek ezenkívül hosszú névsort állítottak össze azokról a köz­életi személyekről, akik poli­tikai jogainak gyakorlását 10 évre függesztik fel. A névsor­ban szerepelnek Goulart és Quadros volt elnökök, Prestes, a Brazil Kommunista Párt fő­titkára, Brizzola haladó poli­tikus, aki Goulart egyik leg­közvetlenebb munkatársa. Kérdéses azonban, hogy ezek az intézkedések elérik-e a kí­vánt eredményt. Az AP ar­gentínai tudósítója szerint a Goulart erőszakos eltávolítá­sát követő rendszabályokat a kongresszus számos tagja egyelőre »hallgatólagos rosz­szallással« fogadja, amely esetleg nyílt elégedetlenségben fejeződhet ki. Több brazil lap — ha burkoltan is — kifeje­zést ad kételyeinek a terror­intézkedésekkel kapcsolatban. Így a Diario Carioca első ol­dalas cikkében az új »alaptör­vénnyel« foglalkozva megálla­pítja, hogy az »igen veszélyes eszközzé válhat egy esetleges rossz elnök kezében«. Az Uruguayban megjelenő Manana közlése szerint a bra­zil hatóságok kitiltották az or­szágból az Uruguayban megje­lenő valamennyi napilapot. Az intézkedésre az adott okot, hogy az uruguayi lapok közöl­ték az országban tartózkodó Joao Goulart nyilatkozatát. A lap önkényesnek minősíti a brazil hatóságok eljárását. A Prensá Latina hírügynök­ség jelentése szerint a Brazí­liában dühöngő üldözési hul­lám elől sokan keresnek me­nedéket a szomszédos orszá­gokban. Így pénteken 50 brazil állampolgár lépett Uruguay te­rületére. A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet nyilatkozatban ítélte el a brazil hatóságok által a bra­zil és külföldi újságírók ellen foganatosított intézkedéseket, a CTK hírügynökség tudósító­jának letartóztatását, az új­ságíró szervezetek helyiségei­ben végrehajtott házkutatáso­kat, a katonai cenzúrát és a brazil reakció egyéb jogellenes lépéseit. A Nemzetközi Újság­író Szervezet 90 000 újságíró nevében követeli a letartózta­tott újságírók szabadon bocsá­tását. Kaposváron megemlékeztek a költészet napjáról Tegnap este a kaposvári Ki­lián György Ifjúsági Házban a megyei és a városi tanács mű­velődésügyi osztálya, valamint a megyei és a városi könyvtár rendezésében megemlékeztek április 11-ről, a költészet nap­járól. Török Lehel gimnáziumi ta­nár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy népünk ma a költészet napját, legnagyobb proletárköltőnk, József Attila születésnapját ünnepli. Beszé­de után a ma élő költőnemze­dék négy jelenlevő fiatal tag­jának verseiből mutattak be egyet-egyet a Megyei Könyv­tár irodalmi színpadának tag­jai, majd az est költő-vendé­gei — Simon Lajos, Sipos Gyula, László Ibolya és Berták László — olvastak fel költemé­nyeikből. Ezután az Ifjúsági Ház iro­dalmi színpada bemutatta »Ezek a mai fiatalok« című Garai Gábor, Papp Lajos, Ka­lász Márton, Gádor Béla, Jev­tusenko, Ténagy Sándor és mások műveiből összeállított műsorát. MAGYAR-SZOVJET KÖZÖS NYILATKOZAT A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány meghívására N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével 1964. március 31- től április 10-ig baráti viszont- látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A szovjet párt- és kormány- küldöttség részt vett Magyar- ország felszabadulása 19. év­fordulójának ünnepségein, fel­keresett ipari és mezőgazdasá­gi üzemeket, megismerkedett a magyar népnek a szocialista társadalom építésében elért legújabb eredményeivel. A forró, testvéri légkörben le­folyt találkozások hozzájárul­tak népeink barátságának to­vábbi megerősítéséhez. A szovjet párt- és kormány- küldöttség forró köszönetét fe­jezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának, a Magyar Népköz- társaság kormányának és az egész magyar népnek azért a rendkívül szívélyes, testvéri fogadtatásért, amelyben min­denütt részesítették. A látogatás idején megbe­szélésekre került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége és a szovjet párt- és kormánykül­döttség között. I. A felek eszmecserét folytat­tak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió politikai és gazdasági helyzetéről, a két ország pártjainak és kormá­nyainak tevékenységéről, a szocializmust és a kommuniz­must építő munka tapasztala­tairól, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió sokoldalú együttműködé­sének továbbfejlesztéséről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége az egész magyar nép nevében őszinte elismerését fejezte ki a szovjet népnek azokért a nagy­szerű eredményekért, amelye­ket a kommunista társadalom építésében a Szovjetunió Kom­munista Pártja és annak leni­ni Központi Bizottsága vezeté­sével elért. A Szovjetunió hatalmas ipa­ri állam, amely nagy eredmé­nyeket ért el a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésében és a dolgo­zók életszínvonalának emelé­sében. Vezető helyet foglal el a világűr meghódításában, a rakétatechnika és az atomipar létrehozásában, a tudomány és a technika számos más terüle­tén. A szovjet népnek a kom­munizmus építésében elért eredményei történelmi jelentő­ségűek, megvilágítják az em­beriség fejlődésének útját a boldog jövő felé. A szovjet munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek sikerei buzdí- tóan hatnak a magyar dolgo­zókra. A Szovjetunió párt- és kor­it! a jó idő. A vidám iskolások most már a szabadban tölthetik az óraközi szüne­teket. Kellemes napsütésben, kitűnő hangulatban töltik a tízperceket. A lányok tán­colnak, a fiúk pedig hátugrásban versenyeznek egymással. mányküldöttsége nagy öröm­mel állapította meg, hogy a magyar nép kiemelkedő sike­reket ért el a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet minden területén, a jólét nö­velésében. A Magyar Népköz- társaság dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspártnak és Központi Bizottságának ta­pasztalt vezetésével lelkesen, alkotó kezdeményezőkészséget tanúsítva magabiztosan halad­nak a szocializmus maguk vá­lasztotta útján. A szovjet em­berek szívből örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a ma­gyar nép a szocializmus építé­sében elért. A szovjet küldöttség megál­lapította, hogy a magyar nép gazdag tapasztalatokat szer­zett az állami munka, a párt­építés, valamint a gazdasági és a kulturális élet területén. Ezekkel a tapasztalatokkal, amelyeknek alapja a szocializ­mus általános törvényszerűsé­geinek és az ország konkrét sajátosságainak helyes össz­hangja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép értékesen járul hozzá a szocia­lista építés elméletéhez és gya­korlatához. A felek leszögezték, hogy a két ország kapcsolatai minden téren eredményesen fejlődnek. A küldöttségek többek között megállapították, hogy a nem­rég létrehozott Magyar—Szov­jet Gazdasági és Műszaki Tu­dományos Együttműködési Bi­zottság máris lényeges ered­ményeket ért el, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a bizottság munkája révén to­vább fejlődik és szélesedik a testvéri együttműködés a két ország népgazdaságának min­den ágában. A Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió közötti árucsere-forgalom év­ről évre jelentősen növekszik, és az utóbbi hat évben több mint kétszeresére emelkedett. A felek azonos nézetet val­lanak abban, hogy tovább kell bővülnie a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködé­sének a Kölcsönös Gazdasági segítség Tanácsának kereté­ben. Különösen fontosnak tart­ják távlati terveik egyezteté­sét és a kétoldalú együttmű­ködés bővítésével egyidejűleg a több oldalú együttműködés hatékonyabb fejlesztését. A felek megelégedéssel ál­lapították meg hogy sikeres együttműködés alakult ki a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió tudományos és kulturális intézményei között, és nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az együttműködés to­vábbfej lesztésének. A magyar—szovjet együtt­működés kiszélesítésében nagy szerepük van a társadalmi szervezeteknek, a Szovjet— Magyar és a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, a két or­szág megyéi és városai, üze­mei, tudományos és kulturális intézményei közötti baráti kapcsolatoknak. A két fél mély megelégedés­sel állapította meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait a rendkívüli melegség és szívé­lyesség jellemzi. Ezek a kap­csolatok a szocialista nemzet­köziség, a szoros egvitttműkö- dés alapján, az idő megpró­báltatásait kiállt testvéri ba­rátság szellemében fejlődnek, megfelelnek a két ország né­pei alapvető érdekeinek, az egész szocialista közösség ér­dekeinek. II. A felek megállapítják, hogy a szocialista világrendszer ere­jének növekedése, a kapitaliz­mus mindinkább elmélyülő ál­talános válsága, a nemzeti fel­szabadító mozgalom fejlődése következtében, továbbá annak eredményeként, hogy erősödik a nemzetközi proletariátus osztályharca a tőkésországok­ban, az erőviszonyok végérvé­nyesen a szocializmus, a hala­dás és a béke javára változtak meg. A különböző társadalmi endszerű államok kapcsola­taiban a felek változatlanul a békés egymás mellett élés le­nini elvét követik. Ez külpoli­tikájuk alapja, ez a jelen tör­ténelmi körülmények között az Hruscsov rádióbeszédet mond a magyarországi látogatásról Moszkva (TASZSZ). Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy N. Sz. Hrus­csov ma, vasárnap moszkvai idő szerint 17 (magyar idő sze­rint 15) órakor beszédet mond a rádióban és a televízióban a szovjet párt- és kormánykül­döttség magyarországi látoga­tásáról. (MTI) egyetlen politika, amely meg­felel az emberiség, a béke ér­dekeinek, és megkönnyíti a szocializmus hatalmas erőinek további előrehaladását. A szocialista országok kez­deményezéseinek eredménye­ként az elmúlt években kedve­zőbbé vált a nemzetközi hely­zet, csökkent a nemzetközi fe­szültség. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió egyetért abban, hogy meg kell szilárdítani és tovább kell fej­leszteni a már kivívott sikere­ket, el kell érni, hogy a nem­zetközi helyzetben beállott enyhülés fordulópontja legyen a tartós békéért folyó küzde­lemnek. E célból tovább kell keresni a megegyezést az er­re megérett nemzetközi kérdé­sekben, olyan határozott intéz­kedések meghozatalára kell törekedni, amelyek a világhá­borús veszély elhárítását szol­gálják. Minden kormánynak, amely tudatában van a népe sorsáért viselt felelősségének, kötelessége elősegíteni a nem­zetközi feszültség további eny­hülését. A magyar nép tudatában van annak, hogy az emberiség békéjének, biztonságának leg­főbb őre a Szovjetunió. A szovjet állam fennállása óta a béke megőrzésének lenini po­litikáját folytatja. Történelmi jelentőségű az emberiség számára a Szovjet­uniónak a békéért, a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­séért folytatott küzdelme, e harcban tanúsított állhatatos­sága. A békéért, a nemzeti függetlenségért, a népek barát­ságáért világszerte küzdő száz­milliók legfőbb támaszukat, legjobb szövetségesüket látják a Szovjetunióban. A Szovjet­unió a második világháború befejezése óta szakadatlanul köz a háború maradványainak felszámolásáért, a legégetőbb nemzetközi kérdések megoldá­sáért. Elsősorban a Szovjet­uniónak köszönhető, hogy az emberiség az utóbbi években az imperialisták által soroza­tosan előidézett súlyos nem­zetközi válságok ellenére el­kerülte a világháborút A szovjet nép nagyra érté­keli a Magyar Népköztársaság erőfeszítéseit a béke biztosítá­sáért, az államok közötti bé­kés egymás mellett élés elvei­nek elfogadtatásáért és a szo­cialista közösség egységének, összeforrottságának megszilár­dításáért vívott harcban. A szovjet emberek őszintén örül­nek annak, hogy a Magyar Népköztársaság szüntelenül növeli nemzetközi tekintélyét, jelentősen bővítette külpoliti­kai kapcsolatait, és tevékeny szerepet játszik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, va­lamint más nemzetközi szerve­zetekben. A felek megállapítják, hogy a nemzetközi feszültség eny­hítése szempontjából rendkí­vüli jelentőségű az államok ál­talános és teljes leszereléséről szóló szerződés megkötése. Ugyancsak fontos minden olyan részegyezmény, amely e cél felé vezet. A genfi tizen­nyolc hatalmi leszerelési érte­kezlet munkája mindeddig eredménytelen a nyugati ha­talmak, elsősorban az Egye­sült Államok politikája miatt. Az általános és teljes leszere­lésre vonatkozó szovjet javas­latok jó alapul szolgálnak an­nak a feladatnak a megoldá­sához, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének tag­államai a genfi leszerelési ér­tekezlet elé tűztek. A magyar fél támogatja a Szovjetuniónak és a többi szo­cialista országnak a tizennyolc hatalmi bizottságban kifejtett azon erőfeszítéseit, hogy jöj­jön létre szerződés az általános és teljes leszerelésről szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett, és tegyenek olyan intézkedé­seket, amelyek lépésről lépés­re csökkentenék a fegyverke­zési hajszát, elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhülé­sét. Mindkét fél kijelenti, hogy továbbra is mindent megtesz az államok fegyveres erői lét­számának és katonai költség- vetésének csökkentésére, a bombázó légierők megsemmi­sítésére, a nukleáris fegyve­rek további elterjedésének megakadályozására, a várat­lan támadások megelőzését szolgáló intézkedések megho­zatalára és a föld alatti atom­kísérletek eltiltására tett szov­jet javaslatok elfogadásáért. A felek megerősítik, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, valamint a többi szocialista ország állás­pontja szerint részben vagy egészben ki kell vonni és sa­ját nemzeti határaik mögé kell visszavonni a külföldi te­rületeken állomásozó csapato­kat. Erre vonatkozólag a szo­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents