Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-11 / 84. szám
c 4 l.’i’hh'yrt unp ja SÁRIKA LEVELEI Török Sárika halála fel- sónk javasolja, hogy a tanács rázta a társadalom lelkiismeretét, felelősségérzetét. A társadalom egyértelműen elítélte az ötéves kislányt halálra kínzó apát, a vele közös háztartásban élő Valcsek Magdolnát, valamint a tanács lélektelen, közönyös vezetőit, a nemtörődöm tsz-elnököt. Sárika halála közügy lett. A rádió dokumentum játékát az ország minden részében mély megdöbbenéssel hallgatták. Alig hangzott el a néma tanúkat, a cinkos közönyösséget leleplező műsort, sokan tollat ragadtak, s a maguk vagy a velük dolgozók nevében megírták véleményüket, állást foglaltak. Több mint ötszáz levelet kapott a rádió a dokumentumműsor elhangzása után. »Sárika postája« címmel összeállítást készítettek a levelekből. A vasárnap elhangzott műsorból kirajzolódott az ország lelki térképe. A levélírók fölemelték tiltakozó szavukat a kegyetlenség, a gyermekkínzás, a hivatalos szervek közönyössége, a lélektelen ügyintézés, a tsz-elnök kiskirályoskodása, a »semmi közöm hozzá« — szemlélet ellen. A félezer levél tanúsítja, hogy Sárika halála valóban lámpás volt, oda világított, ahol még sötét van. S az emberek e sötétség eloszlatásáért fogtak toljat. Sárikát nem lehet feltámasztani, de a társadalom összefogásával meg lehet előzni a többi Sárika halálát. Ezért követelték a Ceglédi Élelmiszer-kiskeresked el mi Vállalat dolgozói: »Törvény szükséges, mert a gazdasági munkában is mérhetetlen károkat okoz „ lélektelen és bürokratikus gondolkodás, a tunyaság, a tespedtség.« Szerkesztőségünkbe is érkeztek a sásdi gyermekgyilkossággal, a rádióban elhangzott dokumentumjátékkal foglalkozó levelek. Egyik olvafeltétlenül szóljon bele a családi ügyekbe. A rendőrség figyelje az ilyen otthonokat, s ha bejelentés érkezik, indítson eljárást a gyeVmekkínzók ellen. Egy másik olvasó a felelőtlen szülők szigorúbb megbüntetését kéri a bíróságoktól. Érdemes összevetni a sásdi gyermekgyilkosság föllob- bantotta közfelháborodást egy amerikai vita tárgyával. Egy New York-i tízemeletes lakóház tövében meggyilkolták a huszonnyolc éves Catherine Genovese-t., Harminchét középosztálybeli szemtanúja volt harmincöt percen át a párharcnak. Minden lakásban volt telefon, mégsem értesítette senki sem a rendőrséget. Hidegvérrel nézték a lány meggyilkolását, nem akartak belekeveredni az ügybe. Ha az első késszúrás után kihívják a rendőrséget, Catherine Genovese ma is él. Végül a harmincnyolcadik amerikai telefonált, de már későn. A rendőrség két perc alatt a helyszínre érkezett, a lány azonban addigra meghalt. Az amerikai lapokban most azon vitatkoznak a társadalom legkülönfélébb rétegeinek képviselői, hogy valóban ilyen közömbösek-e általában az amerikaiak. Sárika levelei egy felnőtt módra gondolkodó, nyíltan és határozottan beszélő, a mara- diságot, a hazudozást, a kicsinyességet, az álszentességet, a fajgyűlöletet megvető és kíméletlenül ostorozó társadalom képét rajzolták ki. A levelek írói elítélték a tisztségükkel visszaélőket. Nyitrai József né tsz-asszony így fakadt ki: »Az ilyen falusi vezetők számlájára írom, amiért sok fiatal és idős parasztember otthagyja a falut, a földet. A kiskirályok elől, akár a tűz elől menekül a falu népe. Lehet, hogy súlyosnak tartják szavaimat, de én kommunista vagyok.« A Legfelsőbb Bíróság kedden megkezdte a sásdi gyermekgyilkosság ügyében a föl- lebbviteli tárgyalást. A közvélemény változatlan érdeklődéssel kíséri a további fejleményeket. Lajos Géza Április ll-én, József Attila születésnapján rendezik meg először Magyarországon a költészet napját. Ünnepe ez irodalmunknak, költészetünk kedvelőinek, egész kulturális életünknek. Ezen a napon irodalmi estéken, szavalóversenyeken, a rádióban és a televízióban felcsendülnek az élő magyar költők legszebb alkotásai. Könyvkiadásunk is méltóképpen veszi ki részét a mai magyar líra ünnepléséből: a Magvető Könyvkiadó erre az alkalomra jelenteti meg »Szép versek« címen kiváló költőinknek az utóbbi esztendőben napvilágot látott termésének legjavát. Csokonai a Tempefőiben még így kesergett: »Az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon.« Azóta is hány tehetségünk és lángelménk járta végig a Lilla-versek írójának tragikus életútját! Ma már más a helyzet. Ma már érdemes hazánkban a »szép szó« mágusának lenni. Perdöntő bizonyíték erre klasszikusaink .és mai költőink műveinek fokozódó népszerűsége. S még valami. Költészetünk végre betört a világirodalomba, Petőfi életműve százezres példányszámban jelenik meg a Szovjetunióban, és a szovjet emberek ezrei és tízezrei éppúgy magukénak vallják József Attila költészetét, mint a mi népünk művelődni vágyó fiai. ’ Vörösmarty »Vén cigány«-át műfordítói versenyben 18 jeles francia költő tolmácsolta egy a költészetben is »nagy- hataloménak számító nemzet olvasótáborának. A közelmúltban ugyancsak francia nyelven adtak ki egy magyar költői antológiát, mely felölelte költészetünk legszebb darabjait Balassi Bálint korszakától napjainkig. A tekintélyes példányszámú. díszes kiállítású és vaskos kötet a francia irodalmi élet általános és forró hangú elismerésétől kísérve napok alatt fogyott el Párizsban, S még sok hasonló példa kívánkoznék a fentiek mellé. Miié (á a fácesx? A napokban szerepelt Sándor Művelődési HázLatinka ban Zsoldos Imre és kisegyüttese. Érdeklődésemet azonnal fölkeltette az öles betűkkel írt plakát,, s elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, ezt a műsort nem hagyom ki. így én képviseltem a jegypénztárnál házunk lakóit, többek között Mtilleréket a szomszédból és Hacíászi nénit, a kövér házmestert. Müller bácsi közismert arról, hogy ha kissé tűi issza normális adagját, bámulatosan jó, csattanóval végződő kabarékat tud rendezni. (Hol az ő, hol a Állandó zeneoktatást Nagyatádon! (Tudósítónktól.) Évek óta megoldatlan a nagyatádi zeneiskola működése. Sajnos, 1956 óta lakáshiány és egyéb okok miatt nincs állandóan szakképzett zenetanár a községben. Pedig a tízezer lakost számláló járási székhelyen feltétlenül szükséges lenne egy állandó zeneiskola. Az ősszel 43 növendékkel — egy kissé késve — mégis megindult a zeneoktatás a művelődési házban. Mózner János, a Kaposvári Állami Zeneiskola tanára vállalta a zongorázni tanuló gyermekek oktatását. Sajnos, nagyon kevesen tanulnak vonós hangszereken,/ pedig rájuk is szükség lenne., A község zenekultúrájánál’ föllendítése és a két felnőt zenekar utánpótlása céljábó az új tanévben állandó tanerőkkel — esetleg a kaposvári zeneiskola fiókjaként — kellene megszervezni a nagyatádi zeneiskolát. felesége arcán csattan.) Minden vágya, hogy egyetlen fiát, Oszkárt, aJű jelenleg négy és fél éves, általános es középiskolai tanulmányainak befejeztével a Zeneművészeti Fiőskolá- ra íratja be, ugyanis Őszit nagyon érdekli a zene. A kisfiúnak idáig a harsona volt a »zsánere«*, de amikor a műsor második részének elején meglátta Zsoldos Imrét a fűrésszel, szeme felragyogott, s látszott rajta, hogy a mai nappal életének egyik nagy állomásához érkezett. Ez a sorsdöntő esemény megváltoztatta elhatározását, s a hosszú fűrészt részesítette előnyben. Szilárd terve az, hogy ebben a hangszerben találja meg életének célját. Az előadás végén közölte apjával, hogy ötödik születés- napjra ne harsonát, hanem egy fűrészt vegyen. — Rendben van, fiam — szólt az apa —, legalább ha jó zenész nem is, de favágó még lehet belőled... Keglovics János Rövid időre becsukta kapuit a Zichy Emlékmúzeum. Az épületet tatarozzák, a kiállítást átrendezik. Gergő István és Vörös Géza épületbádogosok a tető javítása közben értékes, díszes veretű, a múlt századból származó vadászfegyverekre bukkantak. Átadták a Kazinczy-díjat A Művelődésügyi. Minisztériumban pénteken délelőtt ünnepélyesen átadták a Kazinczy-díjat Kör_ mendy Lászlónak, a Magyar Rádió bemondójának. A Kazinczy-díjjal, amelyet Péchy Blanka színművész alapított, olyan színészeket, rádió- és televíziós riportereket, bemondókat, diákokat jutalmaznak, akik érdemeket szereztek a szép magyar beszéd ápolásában. A díjat Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese adta át a Kazinczy-dij bizottság nevében a kitüntetettnek. (MTI) Országos és nemzetközi szántóverseny A harmadik országos szántóversenyt ez év június 11—12-én Mosonmagyaróváron rendezik meg. Az itt legjobb eredményt elérő két versenyző képviseli majd Magyar- országot a szeptember!<en Ausztriában megrendezésre kerülő 12. szántó-világversenyen. Az országos szántóverseny-bizottság felhívással fordult a megyei irányító szervekhez, hogy június 5-ig mindenütt fejezzék be a válogató versenyeket, s a megyei versenyek legjobbjait június 10-ig nevezzék be az országos döntőbe. (MTI) BORJÚ A JEGEM fSémesi Márta II. osztályos zeneiskolai tanuló beszámol munkájáról Mózner Ján'os tanárnak. A Balaton jege már hetekkel ezelőtt elolvadt ugyan, de az őszödiek még mindig emlékeznek egy téli történetre. Zárszámadásra készülődtek, leltároztak a Vörös Csillag Tsz szemesi üzemegységében. A növendékmarhákat annak rendje- módja szerint egyenként mérlegelték. Az egyik üsző — hogyan, hogyan sem — kirántotta gondozója kezéből a kötelet, és nékiiramodva átugrott a kerítésen. Próbálni próbálták jobb belátásra kényszeríteni, de ügyet sem vetett rájuk. Előbb a szomszédos őszödi határt nyargalta végig, majd a berek jegén ütött tanyát. Kivonultak olyan hú szán a faluból, de hosszút lépett előlük. Irány a Balaton. Ott aztán eltűnt üldözői elől. Telefon ide és oda, s a környéken már mindenki tudta, hogy az őszöd-szemesi szövetkezeté a szökevény. A siófoki révkapitányság értesítette a túlsó partot is. Teltek-múltak a napok, ám hír sehonnan sem jött. Közben az ősei életmódjára áttért jószág Földváron tűnt föl. A mólónál látták meg, amint fáradalmait kipi- henendőn leheveredett a hóba. A rendőrség hívta is mindjárt a tsz-t; jöjjenek azonnal, hozzanak vadászpuskát, mert annyira elvadult az üsző, hogy élve nem keríthetik kézre. A legközelebbi vonatra felszálltak a különleges célú vadászok: Bognár József tsz-elnök. Kovács János tanácselnök és Bezdai Lajos vadőr. Még arra is volt gondjuk, hogy golyót vigyenek, minthogy a sörét — feltehetően — nem fogja a borjút. Rendőr várta és igazította őket útba Földváron. Itt egy kis taktikai megbeszélést tartottak a vadászat kezdete előtt. — Jani, ne te lőj, mert hátha elhibázod. Add át a puskát Lajosnak — intézkedett a tsz-elnök. S mi lesz, ha a golyó ütötte seben nem folyik ki a vére? El kell vágni a nyakát. Ehhez késre, nagykésre van szükség. Szereztek hamarjában azt is, sőt jó élesre meg is fenték. Az emberektől elszokott, a magányhoz már-már hozzászokott szökött borjú hosszadalmasnak, kivált pedig gyanúsnak találhatta ezt a készülődést. Be is fejezte pihenőjét, s fektéből felugorva frissen, kirívóan nekivágott ismét a Balatonnak. .»Köd előttem, köd utánam« — megint eltűnt a beláthatatlan balatoni téli világban. S a vadászok? Mi mást tehettek volna, csalódottan hazaindultak. Előbb azonban egyikük mérgében beleengedte a borjúnak szánt golyót a tó vastag jegébe. Újabb két-három nap műit el anélkül, hogy bármilyen értesülést szervezhettek volna az üsző téli vándorlásáról. Egyszer aztán telefonált Őszödre Olasz Ferenc zgímárdi tsz-elnök: »Megvan a boriú, bekötöttük istállónkba. Úgyis készülünk arra felétek, hazavisz- szük vontatóval.« Az üsző elfogásának körülményeiről azért ne feledkezzünk meg. Zamárdi úttörők korcsolyáztak a Balatonon. Csalogatták, majd pedig a villasor felé kergették a borjút. Az így kelepcébe jutott. Menekülni akarhatott, bement egy nyitott kapun, s mire jól körülnézett, bezárt udvarban találta magát. A többit meg már tudjuk. Mivel élhetett a szegény pára több mint egy hétig a hideg, havas, jeges téli világban? A föltevések szerint náddal táplálkozott, s hóval oltotta szomját. Mindenesetre bebizonyította, hogy »borjú a talpán«, s megél a jég hátán is. A természetszerű, rideg életmód kipróbálásából semmi kára sem származott azonkívül, hogy* a mostohább koszton bizony jó néhány kilót leadott testsúlyából. A történetet azzal kellene befejezni, hogy az annyi viszontagság után megkerült jószág azóta is nyugodtan él az istállóban. Ami azt illeti, az istállóban van ma is, de kalandvágyáról nem mondott le. Nemrégiben a szemesi szakiskola hallgatói gyakorlati foglalkozást tartottak a tsz-ma- jorban. Szarvasmarhák külle- mi bírálata — ez volt a lecke. Hát nem éppen ezt a növendéküszőt vezették ki az udvarra! S a borjú — talán mert eszébe jutott az élményben oly gazdag, szép kirándulás — megint kereket oldott. László Sándor brigádvezető meg társa tüstént lóra pattant, s visz- sza terelte az ebadtát. Első szökési kísérlete kitűnően sikerült, a második meghiúsult. A következő kiruccanással talán vár addig, míg ismét beáll a Balaton jege? Kutas József tmsoßzojK Az egyik fiatal kislány izgatottan magyarázza barátnőjének: — Richard megkérte a kezem, s én,beleegyeztem. — Gondold meg alaposan a dolgot, mert a házasság hosszú hónapokig tartó kapcsolat kockázatának veszélyével jár! * * * A négyéves Béluska a család réme. Két testvére minden este fél óráig sorolja odahaza, hogy mit művelt megint, kinek mit mondott, mit rontott el. Béluska szája ilyenkor lepittyed, és sírós hangon panaszkodik: — Beee, már megint árulkodtok ... Egyik este meglátogatja a családot a kiscsoport vezetője, s elmondja, hogy nagyon sok baj van Béluskával. Amikor az óvó néni elmegy, a család réme odaáll az anyukája elé, és sértetten így szól: — Nem játszom így, már az óvó néni is árulkodik. * * * Pemete összetalálkozik egy régi ismerősével. — Mi újság, mi újság? — Mit szól hozzá, borha- rapót nyitnak Kaposváron — így a régi ismerős. — Az semmi — legyint Pemete —, nálunk működik az ország első utcai perhara- pója! — lg — * * * A New York-i törvényszéken szokatlan bűnpert tárgyaltak. A vádlottak padján egy banktisztviselő ült, mert éveken át nagyobb összegeket könyvelt vagyonos ügyfelek számlájáról anyagi nehézségek közé került ügyfelek bankszámlájára. A bíróság a vádlott tisztviselőt fölmentette, mert megállapította, hogy üzelmeiböl semmi anyagi előnye nem származott. * * * Jim Hardnell amerikai színész síróiskolát nyitott. Szakszerű irányításával a film és a televízió sztárjai" rövid idő alatt megtanulnak többféleképpen is sírni. — A nők sokkal jobb tanulók, mint a férfiak — mondotta Jim Hardnell —, kétszer olyan hamar és könnyen tudnak sírni, mint a férfiak. * * * Mussolini, a volt olasz diktátor özvegye, Donna Rache- la, Roccadella Carainatóban, Forlitól 15 kilométernyire vendéglőt nyitott. Olasz étel- különlegességeket szolgál föl vendégeiknek, akiknek körében legkapósabb a »Tyúkmell á la Sophia Loren«. * * * „ Virginia Andrews amerikai kozmetikus szakértő így vélekedik a fiatal amerikai nőkről: — Az amerikai lányok úgy gondolják,, hogy elégedettek lehetnek külsejükkel, ha olyan fiataloknak látszanak, mint édesanyjuk. Somogyi Néplap A2 MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogt' megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrsünk meg. és nem adunk vissza. Terjesztik a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postah.vataloknáJ és postáskézbesítőlinél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.
