Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Szerda, 1964. április 8. A. Szuszlov beszéde (Folytatás a 3. oldalról) hatni, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse azt a kárt, amelyet ennek a kispolgári elhajlásnak a hatása okozhat a kommunista vi- lágmozgalomn ak — jelentette ki Szuszlov. VIII. A kommunista világmozgalom marxi—lenini elveken alapuló egységéért! Elvtársak! Pártunk teljes joggal kijelentheti: mindent megtettünk és megteszünk, ami rajtunk múlik, hogy áthidaljuk a nézeteltéréseket, helyreállítsuk a KKP és az SZKP együttműködését, megszilárdítsuk a KNK és a Szovjetunió barátságát, megerősítsük a kommunista világmozgalom egységét. Noha a KKP vezetői megengedhetetlen vitamódszereket alkalmaznak, nyílt harcot folytatnak az SZKP és a többi testvérpárt ellen, pártunk a legnagyobb kitartást, a legnagyobb felelősséget, a legnagyobb gondoskodást tanúsította a kommunisták sorainak egysége érdekében — mondotta a továbbiakban Szuszlov. Az elmúlt években az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány — N. Sz. Hruscsov elvtárs kezdeményezésére — nem kevés gyakorlati lépést tett, hogy egybeforrasszuk pártjainkat, megőrizzük és fokozzuk a Kínai Népköztársasággal a politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködést. S ha ezek a lépések nem jártak eredménnyel, ebben csak a kínai vezetők a vétkesek. Amikor a kínai vezetők megkezdték nyílt fellépésüket pártunk ellen, az SZKP Központi Bizottsága néhányszor levélben fordult a KKP Központi Bizottságához, és rámutatott: a szocializmus, a kom- T"""mus alapvető érdekei '■-'etelik, hogy pártjaink ’ló nézeteltérések elle- mint eddig is — to- -• közös politikát foly- valamennyi elvi kér- Javasoltuk, hagyjuk nézeteltéréseket okozó kérdésekről a felesleges vitát, mondjunk le a nyilvános beszédekről, amelyek csak elmélyíthetik a nézeteltéréseket. E levelekben konkrét javaslatokat tettünk a külpolitikai cselekvés egybehangolására, a kölcsönös külpolitikai tájékoztatás fokozására, a nemzetközi demokratikus szervezetekben folyó akcióink egyeztetésére. Szuszlov ismertette a további szovjet lépéseket az együttműködés érdekében. De valahányszor, amikor pártunk Központi Bizottsága jóakaratáról tett tanúbizonyságot, a KKP vezetői — válaszul — szántszándékkal megtettek mindent, hogy tovább élezzék a 'nézeteltéréseket, újabb és újabb kirohanásokat intéztek az SZKP, a szovjet kormány, a kommunista világmozgalom közös irányvonala ellen. . Az SZKP és annak lenini vonala elleni harcukban a kínai vezetők elsősorban Nyiki- ta Szergejevics Hruscsovra összpontosítják a tüzet. Természetesen látniuk kell, hogy Nyikita Szergejevics áll ama nagy jelentőségű folyamatok élén, amelyek hazánkban és pártunkban a XX. kongreszszus után indultak meg, és ma is biztosítják a szovjet emberek sikeres haladását a kommunizmus felé (nagy taps). Hát ezért szeretnének aknamunkájuk során éket verni Hruscsov elvtárs és a Központi Bizottság közé, szembeállítani Központi Bizottságunkat a párttal és a szovjet néppel. De ez a szennyes elgondolás kalandor jellegű és reménytelen, teljes és csúfos kudarcra van kárhoztatva. A kínai vezetők — és nemcsak ők — jól jegyezzék meg maguknak, hogy a mi Központi Bizottságunk, élén Nyikita Szergejevics Hruscsovval, a hű leninistával, egységesebb és egyöntetűbb, mint bármikor a múltban. Pártunk lenini irányvonalát lehetetlen elválasztani a Központi Bizottságtól, Nyikita Szergejevics Hruscsovtól. Ez az irányvonal példátlan magasságba emelte hazánk tekintélyét a nemzetközi porondon, növelte hitelét a világ dolgozóinak szemében. Ezt a lenini irányvonalat osztatlanul támogatja hazánk minden kommunistája, egész népe. Pártunk sohasem félt és ma sem fél az eszmei harctól. De úgy véli, hogy az ideológiai nézeteltéréseket a lenini elvek alapján kell megoldani, s magát a polémia fejlesztését alá kell rendelni a munkásosztály érdekeinek. Az SZKP Központi Bizottsága világosan látta annak veszélyét, hogy a kínai vezetők a nyílt polémiát, a vitás kérdések tisztázásának módszerét alkalommá akarják változtatni arra, hogy badar, rágalmazó vádakat hordjanak össze, eszmei és politikai harci fegyverré tegyék a kommunista mozgalom ellen. Pártunk a többi marxista— leninista párttal együtt 'nagy erőfeszítéseket tett,' hogy megszűnjék a KKP vezetői által ránk erőszakolt nyílt polémia. Mint ismeretes, az SZKP Központi Bizottsága többször is tett ilyen kezdeményezéseket: Ezután Szuszlov ismertette, hogy ezek a kezdeményezések a kínai vezetők hibájából sorra eredménytelennek bizonyultak. Az SZKP Központi Bizottságának minden lépését a marxista—leninista pártok egységének erősítésére, a szocialista országok összefogásának megszilárdítására irányuló őszinte gondoskodás hatotta át. A kínai vezetők szemmel láthatóan másképp értékelték megfontolásainkat. Világossá vált. hogy tartózkodásunkat és az egységre való törekvéseinket a gyengeség megnyilvánulásának tekintik. Az utóbbi időben arról kezdtek beszélni, hogy csak akkor hajlandók az SZKP-val való viszony megjavítására, ha mi »feltétel nélkül kapitulálunk«. Vajon mit akarnak a kínai vezetők? Lényegében arról van szó. hogy a kommunista mozgalom A BÁRDIBÜKKI ÁLLAMI GAZDASÁG központi gépműhelyéhez azonnalra fölvesz: 3 traktor- és munkagépszerelőt, 1 autóvillamossági szerelőt, 2 karbantartó villanyszerelőt, 1 bognárt. Fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget fölvétel esetén térítünk. (313?) feladja a korunk által felvetett valamennyi alapvető problémában elfoglalt álláspontját. A nemzetközi kommunista mozgalom nagy fontosságúnak tartja a kialakult helyzet kihasználását abból a célból, hogy korunk forradalmi erői még szorosabban tömörüljenek, és tovább fejlődjék a világforradalmi folyamat. Ezzel ellentétben a kínai vezetők igyekszenek megosztani korunk legfontosabb forradalmi erőit: a szocialista világ- rendszert, a nemzetközi munkásosztályt, a nemzeti felszabadító mozgalmat, ami csak fékezheti a világforradalmi folyamat fejlődését. A marxisták—leninisták abból indulnak ki, hogy a kommunista pártok elsőrendű feladata valamennyi békeszerető erő tömörítése a béke megvédésére, az emberiség megmentése az atomkatasztrófától. A marxisták—leninisták úgy vélik, hogy a szocialista országok és a kapitalista országok viszonyában a békés együttélés képezi a legfontosabb elvet. A kínai vezetők semmibe veszik ezt a feladatot. Lényegében ösztönzik a nukleáris fegyverkezési hajszát, azt kívánnák, hogy abba egyre újabb és újabb hatalmak kapcsolódjanak bele, olyan vonalat folytatnak, amely atomháborúhoz vezethet, másodrendű feladatnak tekintik a békeharcot, és szembeállítják azt a szocializmusért folyó kútfőiemmel. * A marxisták—leninisták kötelességüknek tartják, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján minden erővel szilárdítsák a szocialista közösség egységét és összefogását, a szocialista országok fő figyelmét 3 gazdasági építés feladataira összpontosítsák, és így vívják ki a szocializmus győzelmét a kapitalizmussal folyó békés gazdasági versenyben. A kínai vezetők cselekedetei aláássák, megingatják a szocialista tábor egységét, mindinkább elkülönítik Kínát a többi szocialista országtól. A KKP Központi Bizottsága lebecsüli a gazdasági építést, és nincs tekintettel azokra a feladatokra, amelyek a szocialista országok előtt a tőkés államokkal folyó gazdasági versenyben felmerülnek. Ez az irányzat a szocialista országok erejének csökkenéséhez vezet, megnehezíti az imperializmus ellen vívott reális harcukat. A marxisták—leninisták, a kapitalista országok munkás- osztálya feladatuknak tekintik, hogy harcoljanak a monopolkapitalizmus ellen, védelmezzék a néptömegek létérdekeit, maradéktalanul kihasználják a lehetőségeket a szocialista forradalom békés, polgárháborúval nem járó útjához, s ugyanakkor készen álljanak a nem békés útra, a burzsoázia ellenállásának fegyveres elnyomására is. Ezzel ellentétben a KKP vezetői minden eszközzel megrágalmazzák a munkásosztálynak és kommunista élcsapatának a dolgozók legfontosabb érdekeiért, a békéért és a demokráciáért vívott harcát, elutasítják az átfogó antimono- polista szövetségek létrehozására irányuló vonalat, a szocialista forradalom békés megvalósításának lehetőségét, s a konkrét körülményektől függetlenül kalandor jellegű fegyveres megmozdulásokat javasolnak. A marxisták—leninisták, a nemzeti felszabadulásért harcoló népek feladatuknak tekintik, hogy végigvigyék az anti- imperialista demokratikus forradalmat, a nemzeti front létrehozását és megszilárdítását, a nemzeti demokratikus állam megalakításáért, a fejlődés nem kapitalista út jóért folyó harcot. A kínai vezetők megkerülik a nemzeti felszabadító forra- 1 dalom jelenlegi szakaszának lényegét, nem veszik észre, hogy az egyes országok helyzete különböző, egy és ugyanazt a receptet adják valamennyi ország népének: fegyverrel a kezükben harcoljanak, és teremtsék meg a proletariátus diktatúráját. Az ilyenfajta útmutatások lényegében alááshatják a nemzeti frontot, s ezáltal a gyarmatosítók és újgyarmatosítók pozícióit erősíthetik. A marxisták—leninisták arra törekszenek, hogy a moszkvai nyilatkozatok elvei alapján erősítsék az egységet és az összefogást mind az egyes kommunista pártokban, mind pedig a világ egész kommunista hadseregében. A kínai vezetők aláássák a kommunista mozgalom és a demokratikus szervezetek egységét, frakciókat hoznak létre, meg akarják osztani mozgalmunkat és annak nemzeti csapatait. A KKP vezetői ezáltal a stratégia és a taktika valamennyi alapvető kérdésében szembefordulnak a kommunista mozgalommal. Vonaluk egybeolvad a kispolgári for- radalmiság és a nacionalista, nagyhatalmi törekvések vonalaival. A kínai vezetők a KKP Központi Bizottságának orgánumaiban 1964. február 4-én rosszindulatú és elejétől végig rágalmazó, szovjetellenes cikket hoztak nyilvánosságra, amelyben kijelentették a világnak, hogy fokozzák a nemzetközi kommunista mozgalom ellen irányuló aknamunkájukat. Nacionalista önelégültségükben azzal dicsekszenek: folytatni fogják támadásaikat az SZKP ellen, hogy ily módon dezor- ganizálják a nagy Lenin pártjának tevékenységét. A szovjet kommunisták nem hallgathatnak, amikor a kínai vezetők féktelen támadásokat intéznek nagy ügyünk, a kommunizmus építése ellen, pártunk lenini vonala ellen, a nemzetközi kommunista mozgalom állásai ellen. Meg kell magyaráznunk a világnak a kínai vezetők antimarxista, neotrockista pozícióinak lényegét. Teljes komolyságával felmerül most a feladat, hogy meg kell védeni a marxizmus —leninizmust a kínai vezetők torzításaitól. A marxizmus— leninizmus tisztaságának megvédése, a kommunista világmozgalom érdekei és végső fokon a kínai népnek az érdekei megkövetelik tőlünk, hogy nyíltan és határozottan szembeforduljunk a KKP vezetőinek helytelen nézeteivel és veszélyes cselekedeteivel. . Valljuk, hogy erősíteni kell a barátságot a kínai néppel, és készek vagyunk fejleszteni minden vonalon az együttműködést a Kínai Népköztársasággal. A szovjet kommunisták őszintén rokonszenveznek a nagy kínai néppel, mélységes tiszteletben tartják a Kínai Kommunista Párt forradalmi hagyományait. Biztosak vagyunk abban, soha senkinek sem fog sikerülni aláásni a Szovjetunió és Kína nagy népei közti barátság alapjait, s hogy a KKP vezetőinek jelenlegi állásfoglalása nem felel meg a kínai nép igazi nemzeti érdekeinek. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonya visszatérjen arra az útra, amely megfelel a munkásosztály, a világ dolgozói alapvető érdekeinek. A tények azt mutatják, hogy súlyos, s minden jelből ítélve hosszú harc áll előttünk valamennyi szocialista erő egységének megszilárdításáért, a szovjet és a kínai nép barátságáért és együttműködéséért. Ma teljesen világos, hogy a KKP vezetői továbbra is makacsul kitartanak hibás vonaluk mellett, folytatják a kommunista világmozgalmon belül frakciós tevékenységüket. Pártunk más testvérpártókkal együtt az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok elvei alapján szilárdan védi a marxizmus— leninizmust, a kommunista mozgalom egységét és egybe- forrottságát, minden olyan erő egységét és egybeforrott- ságát, amely síkraszáll a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért. Pártunk síkraszáll azért, hogy össze kell hívni a testvérpártok soron következő értekezletét korunk alapvető problémáinak megvitatására, ezen az értekezleten a lehető legátfogóbb véleménycserét kell folytatni a kommunista mozgalomban jelentkező nehézségek legyőzése érdekében. E nehézségeket a KKP vezetősége és a nemzetközi munkásmozgalom között felmerült nézeteltérések okozzák. Ezért teljesen jogosak a testvérpártok kollektív erőfeszítései abból a célból, hogy meghatározzák a kommur^sták marxista—leninista ' egységének megőrzéséhez és megszilárdításához szükséges utakat és eszközöket. Az SZKP számára teljesen világos, hogy az értekezletnek éppen e célt kell szolgálnia. Az SZKP Központi Bizottsága biztos abban, bármilyen nagyok is a kommunista világmozgalmon belül felmerülő nehézségek, a mozgalom elég erős ahhoz, hogy legyőzze azokat, és tömörítse sorait a kommunizmus nagy ügyéért folyó harcban. Az az út, amelyen pártunk, a nemzetközi munkásmozgalom halad, lenini út, ezért az egyedüli helyes út. Elfogadtuk az új programot, amely húsz évre előre meghatározza fejlődésünk útját. A program végrehajtását, a kommunizmus magaslatai felé való kitartó és céltudatos haladásunkat pártunk, az egész szovjet nép úgy tekinti, mint legfőbb internacionalista kötelezettséget a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom iránt. Pártunk ezúttal is becsülettel teljesíti internacionalista kötelességét, ahogy ezt mindig tette! A Szovjetunió Kommunista Pártja a nagy Lenini legyőzhetetlen zászlaja alatt továbbra is szilárdan és következetesen azt a vonalat folytatja, amelynek célja az SZKP programjának teljesítése, a legigazságosabb társadalmi rendnek, a kommunizmusnak a felépítése hazánkban. (MTI) A KGST-kiildöttség vezetőiének felszólalása a genfi világkereskedelmi értekezleten Genf (TASZSZ). Az ENSZ világkereskedelmi és fejlesztési értekezletének hétfői ülésén felszólalt Nyiko- laj Fagyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa küldöttségének vezetője. Fagyejev beszámolt e nemzetközi gazdasági szerv tevékenységéről. Elmondotta, hogy a KGST tagországainak gazdasági együttműködése a teljes egyenjogúságon, a szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletén, a kölcsönös előny és egymás segítésének elvén alapul, s az ENSZ alapokmányában lefektetett célok elérését szolgálja. Miután ismertette a KGST- nek a tagországok gazdasági fejlődésére tett jótékony hatását, Fagyejev kijelentette, hogy 1963-ban a KGST-álla- mok a világ ipari termelésének 31 százalékát adták, ami hatalmas fejlődés az 1950. évi 18 százalékhoz képest. Rámutatott, hogy a KGST nyílt jellegű gazdasági szervezet, tagállamai nem veszik körül magukat közös vámtarifával vagy bármilyen más korláttal, nem folytatnak káros megkülönböztető politikát a tanácshoz nem tartozó államokkal szemben. Valamennyi tagállam — mint teljesen s,zu- verén ország — önállóan folytatja külkereskedelmét. A KGST-államok különösen gyorsan fejlesztik kereskedelmüket a fiatal ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal; a velük lebonyolított áruforgalom volumene 1955-től 1962ig csaknem megháromszorozódott. A KGST tagállamai segíteni akarják a fiatal államokat az elmaradottság felszámolásában, az életszínvonal emelésében, s azon vannak, Az értekezlet Genf (TASZSZ). A genfi világkereskedelmi értekezlet tegnapi ülésén N. Keita, a Guineái Köztársaság küldötte felszólalásában kijelentette: A neokolonializmus és az imperializmus a legfőbb okozója annak, hogy az afrikai országokban rendkívül alacsony az életszínvonal, nem termelnek elegendő mezőgazdasági terméket, jóformán nincs ipar, krónikus a munka- nélküliség és kedvezőtlen feltételek mellett kereskednek a külfölddel. hogy az új országok elfoglalhassák a nemzetközi munka- megosztásban őket megillető helyet. A tanácshoz tartozó országok semmiféle politikai, katonai vagy gazdasági feltételhez nem kötik a fiatal államoknak nyújtott gazdasági és műszaki segítségüket. tegnapi ütése A gyarmatosítók — hangsúlyozta a guineai képviselő diktálják az árpolitikát: rendkívül alacsony árakon vásárolnak, és igen magas árakon adnak el* iparcikkeket. Követeljük az igazságos, egyenjogú kapcsolatok megteremtését, a világpiac újjászervezését és a mesterséges gátak ledöntését — jelentette ki a guineai küldött. Az ülésen felszólalt még a Fülöp-szigetek és Norvégia képviselője. (MTI) Közöljük kedves -üzletfeleinkkel, hogy garanciális és szervizes motorkerékpár javításokat a várható nagy forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében — szombat kivételével — minden délelőtt 8—10-ig vesszük át, és az elkészült motorok kiadása 14—16 óráig történik. Vasipari és Műszaki KTSZ motorszerelő részlege, Kaposvár, Achim András u. 8. sz. _____(72215) F ényképezzen! Nyereségrészesedéséből vásároljon márkás fényképezőgépet! Ajánlatunk : Penti 'IL Werramatic Exa I—II. Flexaret VI. Beiermatic Árak tokkal: 940 Ft 2380 Ft 1780—2480 Ft 1780 Ft 1220 Ft (2790)
