Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

Á ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Repül a hinta Nehéz volt ki­várni a tavaszt. A hosszúra nyúlt tél után a gye­reksereg birtoká­ba vette a játszó­tereket, a parko­kat. Képünkön a három Burcsa testvér a Gábor Andor téri hin­tán örül a jó idő­nek. Boltról boltra A kenyér- és a süteményellátás tapasztalataiból A minap a reggeli órákban ellátogattunk a kaposvári bol­tokba megtudni, hogy a kenyér és a sütemény idejében eljut-e az üzletekbe, továbbá, hogy a boltok, valamint a Sütőipari Vállalat dolgozói megtartják-e a kenyér és • sütemény szál­lítására, tárolására vonatkozó rendelkezéseket. Kőrútunkon a következőket tapasztaltuk: Bem a tea A friss péksütemény már lyitás előtt ott áll a kosárban 361-es élelmiszerbolt ajtajá- an. A lakatot spárga helyette- íti, de a kosárból nem szokott i tűnni semmi. A boltvezető ma reggel 5- ,nr kezdte a munkát. — Bejöttem, hogy átvegyem kenyeret Egyébként csak létkor nyitunk. Nem számit ez úlórának — mondja. Már i polcokon sorakozik a enyér, a péksütemény is a he- yére került Tisztaság, rend a ehetőségekhez mérten. Füredi «te* A nyitás után egypár perc­cel megtelik vásárlókkal a Fü­redi és a Béke utca sarkán le­vő élelmiszerbolt. Éppen most hozzák a kenyeret Az egyik szállítómunkás kifújja az or­rát, aztán tovább rakja a ke­nyeret Ruhája piszkos, ola­jos, keze szintén. A kosár a sárban áJL A kenyeret a rak­tárba viszik, azaz a raktárnak nevezett lomtárba. Koszos fa­lak, összevisszaság és szemét. A kenyér a polcra kerül. A polc se tiszta, tépett papír van rajta. — Rendet teremteni? Drága elvtársnő, ha rendet csinál­nánk, nem is tudnánk kinyitni a boltot — mondja az egyik ki­szolgáló. Nem osztja a véleményét minden boltvezető. kék is kénytelenek megeléged­ni az előző napival. Kölcsey «tea — Elégedettek a szállítók tisztaságával? — Nem, gyakran bizony úgy festenek, mint... bocsánat... a kocsisok. A Kölcsey utca sarkán levő 303-as fűszerbolt vezetője mondja ezt. A vevők megerő­sítik állítását. Ök is kifogásol­ták már a piszkos-maszatos munkaruhát. — A másik baj az, hogy so­hasem tudjuk, melyik kenye­ret hozzák először, a barnát vagy a fehéret... Nagy a szer­vezetlenség. Reggel fél hétkor nyit az üzlet, de pékárut csak hét óra után kapunk vagy fél nyolckor. Nagyon kellemetlen, hogy el kell utasítani a vevő­ket. Vörőshadsereg útja nem arra, hogy azt a néhány má­zsa kenyeret és süteményt, amely elfér a gépkocsiban, elosszák a gépjárműhöz tartozó valamennyi boltnak. Mire ' ez elfogyna, akkor­ra megérkezhetne a második szál­lítmány. Semmi szükség sincs ar­ra, hogy némely boltoknak a rak­táraiba is jusson a friss áruból, mások pedig még fél kilenckor se tudjanak kenyeret és süteményt adni a vásárlóknak. Hasznos len­ne, ha meggyorsítanák a rakodást. A kenyeret és a süteményt úgy kell kezelni és tárolni, ahogyan a higiénia szabályai elóirják. A szál­lítókat el kellene látni állandóan tiszta köpennyel, gumikesztyűvel. (Gondolkodni lehetne azon, nem érné-e meg esetleg csomagolni az egykilós kenyeret és a süteményt.) A boltok dolgozói általában időt, fáradságot nem sajnálva arra tö­rekszenek, hogy a vásárlók friss árut kapjanak. A tisztaságra, a rendre azonban jobban kellene ügyelniük. A kenyeret nem szabad a földhöz közel tartani. Ott, ahol belső átrendezéssel e helytelen tá­roláson változtatni tudnak, ezt sür­gősen tegyék meg, ahol nem, oda az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vál­lalat adjon pénzt megfelelő ke­nyértároló polcok készíttetésére. Polesz Gy.—S. Nagy Szegedi N. G — November 7. utca — Csak hét óra után kapjuk meg a süteményt meg a bar­na kenyeret — közli a 330-as fűszer- csemegebolt vezetője. — A sütemény a legtöbbször töpörödött. — És az íze se jó meg kelet­ien — szólnak közbe a beszél­getésre figyelő vásárlók. — Szívesebben visszük a barna kenyeret, mert ízlete- sebb... Az emberek elmondják, hogy hiába keresik reggelen­ként a friss kiflit vagy zsem­lét Az iskolába igyekvő gyere­A Vöröshadsereg útján levő 362-es boltban van kenyér. — Igaz — mondja a boltve­zető —, nyitásra, azaz hét órá­ra nem érkezik meg a kenyér. Erre az időre általában nem is tudja biztosítani a vállalat. — Mit csinálnak, ha a kész­let elfogy? — Talicskán magunk hoz­zuk a kenyeret a közeli pék­ségből — hangzik a válasz. — Igyekszünk a vásárlókat kielé­gíteni. Persze ez több munkát kíván, elveszi az időt. Jó lenne, ha a vállalat tervszerűbbé ten­né a szállítást. « • • A földművesszövetkezetnek a Vöröshadsereg útján levő 4-es számú boltjában egy da­rab kenyér sincs. A boltvezető azt mondja, ál­talában nyitás után másfél órával, tehát fél kilenc tájban kap először pékárut. — Pedig — teszi hozzá — a városnak ezen a részén különö­sen korán kellene a kenyér. Az emberek nagy része ugyan­is a mezőgazdaságban dolgo­zik, korán elmegy hazulról. A vásárlók is mondják, sze­retnének idejében kenyérhez, süteményhez jutni. — Hol tárolják a kenyeret? — Itt — mutat a pult alá. — Sajnos, itt is — mint még jó néhány üzletben — túl kö­zel rakják a földhöz a kenye­ret. * * * A Somogy megyei Sütőipari vál­lalat míg nem oldotta meg Kapos­váron az áruszállítás problémáit. A kenyeret és a süteményt a leg­több bolt nem kapja meg idejében. Az áru kezelése, tárolása sem meg­felelő. A hibákat sürgősen meg kell szüntetni. Helyes lenne, ha a vál­lalat úgy irányítaná a gépkocsi­kat, hogy a boltok a nyitás után néhány perccel hozzájussanak a süteményhez, kenyérhez. Biztosít­hatnák ezt, ha nem arra töreked­nének, hogy egy-egy boltot már •* első fordulónál kielégítsenek, ha­17 millió turista A Szovjetunióban 17 millió sze­mély tölti szabadságát szakszer­vezeti. beutalóval turista útvonala­kon. A Szovjetunióban 400 turista­ház, penzió és camping, valamint 2400 turistatábor nyílik meg a nyá­ron. Az új turistabázisok építésére az állaim körülbelül 20 millió rubelt irányzott elő. A turisták számára 500 különféle útvonal áll rendelke­zésre. Még olyan távoli vidékeken is vannak turistaútvonalak, mint Dél-Szahalin. Mitzger, a nagy organizátor A BUDAPESTI ANNA ESZ­PRESSZÓ egyik sarokasztal­nál öten — négy férfi, egy nő — ülnek. Az egyik férfi meg­szólal: — Ezzel a szervezést és az előkészítést befejeztük. Most következik a munka. Igyunk ennek sikerére, s arra is, hogy a balatonlellei Balatongyöngye Termelőszövetkezet gazdagod­jék, virágozzék munkánk nyo­mán ... összecsendülnek a konya­kospoharak, megisszák a feke­tét is, fizetésre kerül a sor. Az előbbi férfi — látszik maga- biztosságán, hogy ő a vezető — újra megszólal: — Mészáros kartárs. . . Egyenlítse ki a számlát, majd ha megindul a munka, az el­látmányból visszatérítem ... A LELLEI BALATON­GYÖNGYE TSZ a gyenge gazdaságok közé tartozik. Ezért a szövetkezet közgyűlé­se 1962 őszén — vezetőinek ja­vaslatára — elhatározta, hogy egy parkosító részleget létesí­tenek. A járási és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya hozzájárult a részleg létreho­zásához azzal a föltétellel, hogy csak a Balaton mentén vállalhat munkát, s tevékeny­ségét nem iparszerűen folytat­ja. Hogy mégsem így lett, azért elsősorban a termelőszö­vetkezet vezetősége a hibás. De mulasztást követett el a megyei és a járási tanács is, amiért nem ellenőrizték kel­lően a termelőszövetkezetet. Ekkor lépett a színre Mitz- ger István budapesti lakos, és felajánlotta munkáját a ter­melőszövetkezet vezetőinek. Arról persze bölcsen hallga­tott, hogy a társadalmi tulaj­don megkárosítása, csalás és sikkasztás miatt 1955-ben há­rom és fél évi börtönre ítélték. Nem dicsekedett el azzal sem, hogy legutóbbi munkahelyén — az FM Mezőgazdasági Ki­állítási Irodáján — újabb bűn- cselekményt követett el, emiatt fegyelmi eljárást indí­tottak ellene és felfüggesztet­ték. A tsz vezetői 1962. decem­ber 15-én szerződést kötöttek vele. Egy hét múlva Mitzgert fegyelmileg bocsátották el bu­dapesti munkahelyéről. MITZGER MUNKÁHOZ LÁTOTT. Nem Lellén, hanem Budapesten alakította meg a parkosító részleget. Hamaro­san nyolcvan munkást vett föl Dévaványáról, Ecsegfalváról, Dombegyházáróí és Nézsáról. Amíg nem talált irodát, addig az Anna Eszpresszóban és más szórakozóhelyeken tanácsko­zott az általa kiválasztott ve­zetőkkel. A részleg 1963. ja­nuár végén kezdett dolgozni, de nem parkosítást végeztek, hanem csatornatisztítást vál­laltak Budapesten, Iharosbe- rényben, sőt még Nyíregyhá­zán is. ‘ Jól dolgozott a részleg. Ez adta a termelőszövetkezet jö­vedelmének több mint felét. A tsz vezetői — elsősorban Má­tyás László elnök — vakon bí­zott budapesti beosztottjában, s még erkölcsi bizonyítványt sem kért tőle. Hiába közölte 1963 márciusában a Földmű­velésügyi Minisztérium a ter­melőszövetkezettel, hogy Mitz- ger megbízhatatlan, hogy mun­kahelyéről fegyelmi úton bo­csátották el, oda se neki! To­vábbra is alkalmazták. A Munka Törvénykönyvének azt az utasítását is megszegték, hogy fegyelmileg elbocsátott dolgozó új munkahelyén fél évig nem kaphat magasabb fizetést. Mitzgernek az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iro­dájánál havi 2700 forintja volt. a tsz-nél pedig 3600, hozzá a prémium. A járási és a megyei tanács a múlt év áprilisában határozatot hozott a budapesti részleg megszüntetéséről, a tsz vezetői azonban nem haj­tották végre. aranybányát jelen TETT Mitzger Istvánnak a termelőszövetkezet nyújtotta lehetőség, s ezt ki is használta. Brigádvezetőnek alkalmazta bűncselekmények elkövetése miatt elitéit és elbocsátott munkatársát, Halmai Károlyt. Az ő segítségével 5000 forintot vett föl jogtalanul. A tsz ha­vonta 120—130 000 forintot adott a részleg vezetőjének a kiadások fedezésére. Mitzger ebből fizette italszámláit, s járt lóversenyezni. Meghami­sította a bérjegyzéket: nyolc munkásnak a bérét — akik 1963. március 11-én kezdtek dolgozni — március 1-től 9-ig számoltatta el, s ő vette föl. A 12 000 forint különélési pótlék helyett 22 000 forintot kért a tsz-től a munkások részére, 10 000 forintot zsebre tett. Ko­vács Géza budapesti fuvaros­tól lebélyegzett üres papírokat szerzett, s hamis fuvarszámlá­kat állított ki. így 99 000 fo­rinthoz jutott hozzá. Hiába til­takozott a tsz főkönyvelője, hogy az elszámolás és a kifize­tés szabálytalan — a fuvar­számlák mellett nem volt tel­jesítménylap —, a tsz vezetői figyelmen kívül hagyták ezt. 135 000 FORINTTAL KÁ­ROSÍTOTTA MEG Mitzger a termelőszövetkezetet. Becsap­ta munkatársait is. Mészáros Imrével például 1200 forint összegű italszámlát fizettetett ki, de nem térítette meg neki. Példáját követte a budapesti iroda vezetője, dr. Jávor Ist­ván is: a bérjegyzékek megha­misításával 21 360 forint jogta­lan hasznot szerzett magának. Mitzger, dr. Jávor, Halmai rövidesen a bíróság előtt felel bűntetteiért. De vajon hogyan felel majd a lellei Balaton­gyöngye Tsz vezetősége a tag­ság előtt, amiért gondatlansá­gukkal előmozdították a bün­tetett előéletű emberek garáz­dálkodását? Sz. L. Sárközi, torodtól, kariül, kalocsai és buzsákl hímzésű térítőkét, párnákat készítettek a ságvárl asszonyok a kézimunka-szakkör téli foglalkozásain. A gazdag anyagot kiállításon mutatták be áp­rilis á-e tiszteletére. Harmincöt asszony járt rendszeresen az öt éve működő szakkör foglalkozá­saira. Hímzés közben ismeretterjesztő előadásokat hallgattak. A Siófokon rendezett járási kiállítá­son kalocsai párnákat és térítőkét mutattak be a ságváriak. A szakkört Lenkei Józsefné irányítja, a mintákat Juhász Józsefné rajzolja a fűre« ujjú asszonyoknak. A nacionalizmus új formája ? Az entemológia területén nagy sikereket elért Iveline Leroy asszony legújabb könyvéből kiderül, hogy a {randa tücskök nem akarnak párosodni a külföldről érke­zett tücskökkel. A nacionalizmus új for­mája? • • • Az alkohol pusztít... Emilia Guines Jemeppe Sur Sambre-i lakos 103 éves korában meghalt. A sajtó­nak adott nemrégi nyilatko­zatában közölte, hogy kora fiatalságától kezdve naponta egy kupica rumot ivott meg. Az alkohol lassan öl... Nagy vadászat Az afrikai sivatagban foly­tatott vadászat után a va­dász gondterhélten lép be a vadásziakba, ahol már ké­szen áll az ünnepi ebéd. Még mielőtt helyet foglalna, így szól az egyik szolgához: — Kérem, menjen ki a va­dászlak elé, állapítsa meg, milyen állatot lőttem, s utá­na közölje velem a nevét. Visszaérkezése után a szol­ga a következőket mondotta: — Azt állítja, hogy Joe Smith a neve. Nézet Az egyik fiatal zenész Gou­nod nagy zeneszerzővel foly­tatott beszélgetésekor kifej­tette a művészettel kapcso­latos véleményét: — Szakítani kell a hagyo­mányokkal és a professzo­rokkal. Az a helyzet ugyan­is, hogy a hagyományok és a professzorok korlátozzák és tönkreteszik a művészek egyéniségét. — Igaza van önnek — mondotta Gounod —, félre az apákkal, hadd legyenek csak gyerekek. * * • Ügyes tengerész Az egyik tengeri hajó egy forgalmas kikötőben kötött ki. A legénység eltávozást kapott. Mindössze egy ten­gerész maradt a hajón. A tiszt meglepődve kérdezte: — S ön miért nem élt az eltávozás lehetőségével? Ta­lán ön az egyetlen tengerész, akinek ebben a városban nincs hölgyismerőse? — Nem, én vagyok az egyetlen, akinek van! A barátságról A kutya nem volna olyan jó barátja az embernek, ha tudna beszélni. * * * Haladás Az egyik fiatal lány így szól a fiúhoz: — Eddig mindig azt mon­dottad, hogy az egész világot jelentem a számodra. — Igen, igen, de az utóbbi időben nagy haladást értem el földrajzi ismereteimben. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dij egy hónapra 12 ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka ßänd< Lor utca

Next

/
Thumbnails
Contents