Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
Szombat, 1964. április 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió legmagasabb kitüntetését nyújtotta át Kádár Jánosnak Bensőséges ünnepség színhelye volt péntek délben az Országház Munkácsy-terme: Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője kitüntetést nyújtott át Kádár Jánosnak. Az ünnepségen részt vett Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja, a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen voltak az ünnepségen a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjak Ott volt az ünnepségen Kádár Jánosné és Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége. Dobi István, a Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője mondott beszédet. Kedves magyar barátaim! Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy teljesíthetem a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének megbízását — felolvashatom azt az okmányt, amelyben pártjaink és népeink megbonthatatlan testvéri barátsága jut kifejezésre. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége törvény- erejű rendeletet alkotott arról, hogy a Szovjetunió Hőse cí-, mét adományozza Kádár János elvtárshak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya elnökének. A törvényerejű rendelet szövege a következő: »Figyelembe véve Kádár dános elvtárs kimagasló szerepét a szovjet és a magyar nép közös ellensége — a Horthy- rendszer és a hitleri fasizmus — ellen vívott harcban; nagy érdemeit a béke és a szocializmus ügyének, a szovjet és a magyar nép barátságának és együttműködésének megszilárdításában; Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, a Szovjetunió Hőse címet adományozza, s ezzel egyidejűleg a Lenin- renddel, valamint az »Arany csillag« éremmel tünteti ki.« Kádár János elvtárs kitüntetése a Szovjetunió Hőse címmel kimagasló forradalmi érdemeinek elismerését jelenti. Kádár János elvtárs a kommunista párt tagjaként a Hor- thy-reakció uralmának idején önfeláldozó harcot vívott a munkásosztály ügyéért, Magyarországnak a fasiszta diktatúra alóli felszabadításáért. A népi Magyarország nehéz napjaiban a párt és a nép akaratából Kádár János elvtárs állt a párt és az ország vezetésének élére, bátorságot és politikai előrelátást tanúsított á magyar forradalom ellenségeivel vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, élén Kádár János elvtárssal hatalmas munkát végzett azért, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus—leninizmus elveinek és a proletár internacionalizmusnak az alapján szervezzék újjá. Központi Bizottságának vezetésével a párt a magyar nép minden erejét arra összpontosította, hogy befejezze a szocializmus felépítését Magyar- országon. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa azzal, hogy Kádár János elvtársnak a Szovjetunió legmagasabb kitüntetését adományozza, ismét kifejezésre juttatja a szovjet nép mélységes, hálás elismerését a magyar kommunisták pártjának vezetője, a Magyar Nép- köztársaság forradalmi kormányának elnöke iránt azért az állandó figyelemért, amelyet a szovjet—magyar barátság megszilárdítása, országaink testvéri együttműködésének fejlesztése, a szocializmus és a kommunizmus építésének nagy ügye iránt tanúsít. Kádár János elvtárs személyében a magyar nép hű fiát, a Szovjetunió nagy barátját, a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló harcosát köszöntjük. Jó egészséget, erőt, sok kimagasló sikert kívánunk Kádár János elvtársnak hazája, a marxizmus—leninizmus nagy ügye, a kommunizmus világméretű győzelme szolgálatában. Nagy örömmel nyújtom át Kádár János elvtársnak a Le- nin-rendet és a Szovjetunió Hősének arany csillagát. N. Sz. Hruscsov nagy tapssal fogadott beszéde után feltűzte a kitüntetéseket Kádár János mellére, s a két államférfi barátian megölelte egymást Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke meghatott szavakkal köszönte meg a magas elismerést. — Kedves Hruscsov elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaink! Az emberi természet olyan, hogy senki sem képes pontosan és jól megítélni saját tevékenységét, cselekedeteit: ez mások dolga. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága s a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége e kitüntetési határozatával megtisztelő módon magasra értékelte tevékenységemet. Hálás vagyok ezért, s köszönöm a magas értékelést, a kitüntetést. Nem tudok mást mondani, csak azt, hogy tudatos társadalmi tevékenységem egész ideje alatt arra törekedtem, hogy a magyar munkásosztály forradalmi pártjának politikáját szolgáljam kommunista meggyőződésem és lelkiismeretem szerint, a magyar nép javára. Erre fogok törekedni ezután is. Az önök határozatának indokolásában. sok kérdésről van szó, közülük egyről, a magyar —szovjet barátságról szeretnék most szólni. Számomra nagyon sokat jelent, hogy szovjet barátaink úgy ítélik meg, hogy valamivel hozzájárultam a magyar—szovjet barátság erősítéséhez és fejlesztéséhez. Én — ugyanúgy, mint minden magyar kommunista — internacionalistának vallom magamat. A magyar munkásosztály’ öntudatos tagjainak internacionalizmusa nem tegnap keletkezett, hanem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a polgárháború, a Magyar Tanácsköztársaság időszakában. Magam a fiatalabb magyar kommunista nemzedékhez tartozom. Elvtársaim és kortársaim, magam is, mindnyájan azt tanultuk s úgy tudjuk: internacionalista csak az lehet, aki a Lenin alapította \zov- jetúnió Kommunista Pártjával együtt harcolt, s a világ első munkás-paraszt hatalmával, a nagy Szovjetunióval szolidáris. A szovjet nép iránti barátság, s az internacionalizmus elválaszthatatlan egymástól; ez így volt a nemzetközi munkásosztály egész újabb történelmének korszakában, s így lesz ezután is, mindenkor. — Mi, magyar kommunisták, mindig hű fiai voltunk népünknek, s boldogok vagyunk, hogy megértük a mai világot, amikor szabad népünk szocialista hazában, a Magyar Népköztársaságban minden képességét kifejtve dolgozhat a haza felvirágoztatásán, a nemzet boldogulásán. Mi, magyar kommunisták megtisztelő kötelességünknek tartjuk, hogy minden erőnkkel, képességünkkel népünk ügyét, szocialista jövőjét szolgáljuk. — A magyar nép immár 19 esztendeje történelmének új korszakát, a fellendülés korszakát éli. Ennek tartalma a szocializmus, a kommunizmus felé való törekvés. Népünk saját hosszú, keserves harca mellett elsősorban és mindenekelőtt a szovjet nép testvéri segítségének köszönheti szabadságát, s a lehetőséget a hatalom megszerzésére, a szocializmus alapjainak lerakására, a szocialista társadalom felépítésére. A nagy szovjet nép testvéri segítségének köszönhetjük szocialista jelenünket, s bizodalmunkat a szocialista jövőben. Ezért úgy tartom, hogy a szocialista magyar haza minden igaz híve — közöttük magam is — nemes erkölcsi kötelességként és megtisztelő feladatként mindig erősíteni fogja a szovjet—magyar barátságot. — Az önök elhatározása, a kitüntetés nagy megtiszteltetésként ért. Nagyon rövid idővel ezelőtt szereztem tudomást az elhatározásról, de átéreztem jelentőségét. Mivel Hruscsov elvtárs imént elhangzott szavait úgy értelmezem, mint a magyar kommunisták, a magyar munkásosztály, a magyar nép szocializmusért vívott becsületes harcának értékelését, őszinte, forró köszönetét mondok önöknek e gesztusért. Kérem jelenlevő szovjet barátainkat, Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tagjait, hogy továbbítsák őszinte köszönetemet a Szovjetunió Kommunista Párújának, legfelső tanácsának, a szovjet közvéleménynek e kitüntetésért. Még egyet szeretnék mondani: nagyon jóleső érzés számomra, hogy e kitüntetést Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárstól vettem át, akiben atyai barátomat, idősebb testvéremet tisztelem, s mindig is tisztelni fogom. A hosszan tartó tapssal fogadott beszédek után Kádár János és N. Sz. Hruscsov még egyszer barátian kezetfo- gott, majd a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai, s a magyar közéleti személyiségek szívélyesen köszöntötték Kádár Jánost magas kitüntetése alkalmából. (MTI) A brazil reakció elűzte az országból Goulart elnököt Rio de Janeiro. ’ Az Egyesült Államok vezető köreinek támogatását élvező brazil reakció elűzte az országból Joao Goulart köztársasági elnököt. Goulart hollétéről hivatalos nyilatkozat még nincs. Csütörtökön este Porto Alegre rádiója közölte, hogy az elnök elhagyta utolsó menedékét. Rio Grande do Sul állam volt az, amely legtovább védelmezte az ország választott vezetőjét, az ott állomásozó 3. hadsereg azonban csatlakozott a lázadókhoz, és most az egész államot ellenőrzése alatt tartja. Csütörtökön este Goulart elnököt számos magas rangú személyiség várta Montevideo repülőterén, minthogy elterjedt a hír, hogy Goulart Porto Alegréből repülőgépen oda indult. Az elnök nem érkezett meg. Ekkor már három latinamerikai főváros repülőterének radarjai fürkészték a brazil elnök gépét, mert Argentína és Paraguay lehetősége is felmerült. Pénteken reggel jelentették, hogy Sao Paulóban a lázadó 2. hadsereg főhadiszállásán kiadták a közleményt: Goulart az argentin határszélen levő birtokáról gépkocsin argentin felségterületre érkezett, s most Buenos Aires felé tart. A szóvivői nyilatkozat értelmében az elnököt családja is elkísérte. Egyes hírek szerint vele tart Brizola képviselő, Rio Grande do Sul állam haladó szellemű volt kormányzója. Figyelemreméltó, hogy az argentin hadügyminisztérium egy előbb nyilvánosságra hozott közleménye szerint a Goulart-birtokra katonatiszteket küldtek azzal a paranccsal, hogy tartóztassák le Gaulart elnököt, ha még brazil területen találják. A Sao Pauló-i repülőtéren letartóztatták Amaury Silva munkaügyi, Wilson Faoul egészségügyi és Oswaldo Lima Filho földművelésügyi minisztert. Mindhárman a fővárosba, Brasíliába készültek. Ugyancsak Sao Paulóban börtönözték be Oswaldo Pachécót, a Brazil Általános Munkásszövetség vezetőségi tagját. Buenos Airesben 12 baloldali politikust vettek őrizetbe. Rio de Janeiróban a Goulart elnök intézkedéseit mindig is ellenző jobboldali szervezetek »díszf el vonulást« szerveztek, hogy megünnepeljék az államcsínyt. (MTI) Ünnepségek külföldön április 4-e alkalmából MOSZKVA Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivője pénteken este fogadást adott hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent A. Mikojan, az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, M. Szuszlov, az SZKP elnökségének és titkárságának tagja, K. Rudnyev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese is. BUKAREST Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából Kuti Jenő, a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykövete pénteken este fogadást adott a nagykövetség szalonjaiban. BÉCS Hazánk nemzeti ünnepe alkalmából Sebes István, a Magyar Népköztársaság bécsi követe pénteken délben fogadást adott. A fogadáson megjelent Pittermann alkancellár és Kreisky külügyminiszter is. WASHINGTON Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából Radványi János, a washingtoni magyar követség vezetője fogadást adott. A fogadáson mintegy 600 meghívott vendég jelent meg. PRÄGA A csehszlovák ipar egyik fellegvárában, a prágai CKD— Praha hatalmas gépipari üzemében pénteken délután rendezték meg az immár hagyományos ünnepi nagygyűlést hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen Cséby Lajos prágai nagykövetünk méltatta az évfordulót, valamint a Magyarország felszabadulása után megtett utat, politikai, gazdasági és kulturális eredményeinket. (MTI) Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért Az SZKP Központi Bizottságának 1964. február 15-i határozata Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága, miután meghallgatta és megvitatta M. A. Szuszlovnak, az elnökség tagjának, a Központi Bizottság titkárának »Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért« című jelentését, kifejezi súlyos aggodalmát a Kínai Kommunista Párt vezetőségének szakadár cselekményei ipiatt, amelyek hatalmas kárt Okoznak a szocialista közösségnek, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. A Szovjetunió Kommunista IPártja átérezve a kommunista mozgalom egységének és egy- beforrottságának történelmi fontosságát, az utóbbi időben újabb lépéseket tett, hogy kiküszöbölje vagy egyelőre legalábbis leszűkítse a KKP vezetőségének az SZKP-val és a többi testvérpárttal fennálló nézeteltéréseit, megszilárdítsa a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság gazdasági és politikai együttműködését. Más marxista-leninista pártok is tettek kísérleteket, hogy feltartóztassák a nézeteltérések kiéleződésének folyamatát. Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése sajnálattal állapítja meg, hogy a KKP vezetősége nem reagált erre a kezdeményezésre, nem válaszolt az SZKP Központi Bizottságának levelére, és nem hagyott fel a nyílt polémiával, sőt fokozta kampányát a kommunista mozgalomnak az 1957. és 1960. évi értekezleteken megszabott általános irányvonala ellen. A Kínai Kommunista Párt vezetői — a marxizmus—leninizmus iránti hűségről szóló frázisok leple alatt, a marxista—leninista pártok vélt revi- zionizmusa elleni harc zászlajával — támadást indítottak a kommunista mozgalom jelenlegi vezérfonalát alkotó alapvető elméleti és politikai tételek ellen. A kínai vezetők eltorzítják a testvérpártok közös erőfeszítésével a marxi—lenini elvek korunk viszonyaira való alkotó alkalmazásának alapján kidolgozott új értékeléseket és következtetéseket, így azokat, amelyek a kommunista világ- rendszer szerepéről, a szocializmus és a kommunizmus építésének útjairól, a világháború elhárításának lehetőségéről, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről, a személyi kultusz ideológiája és gyakorlata elleni harc szükségességéről, a fejlett tőkés államokban és a gyarmati iga alól felszabadult országokban a szocializmushoz való átmenet formáiról szólnak. A kínai vezetők, akik a stratégia, a taktika valamennyi alapkérdésében eltérnek a kommunista világmozgalom lenini irányvonalától, meghirdették saját irányvonalukat, amelyben a kispolgári kalan- dorság nagyhatalmi sovinizmussal párosul. A kínai vezetők sok kérdésben lényegileg trockista álláspontra helyezkednek, trockista harci módszereket alkalmaznak marxista—leninista pártok ellen, különböző országokban frakciós kis csoportokba tömörítik híveiket. A KKP vezetősége megpróbálja ráerőszakolni saját külön eszmei álláspontját az egész szocialista táborra, a kommunista világmozgalomra, a nemzetközi demokratikus szervezetekre. A kínai vezetők irányt vettek a Szovjet—kínai államközi kapcsolatok megrontására, a szovjet és a kínai nép barátságának aláaknázására, s miután visszautasították az SZKP Központi Bizottságának a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálására vonatkozó minden javaslatát, fokozták a Kínai Népköztársaságon belül a szovjetellenes propagandát, durván beavatkoznak a Szovjetunió belügyeibe. Az SZKP Központi Bizottsága úgy ^éli, hogy a szocialista világrendszer, a kommunista mozgalom alapvető érdekei, a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelme megköveteli a KKP vezetői antileninista álláspontjának eszmei leleplezését, szakadár cselekményeik határozott visz- szautasítását. Az SZKP Központi Bizottságának ülése teljesen és egyöntetűen jóváhagyja a Központi Bizottság Elnökségének és az első titkárnak, N. Sz. Hruscsov elvtársnak politikai és gyakorlati tevékenységét, amelynek célja a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban, a béke, a de- mikrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus győzelmének biztosítása, a marxista — leninista pártok egységének megszilárdítása. A Központi Bizottság megbízza az elnökséget, hogy a továbbiakban is szilárdan védelmezze a kommunista világmozgalom általános irányvonalát, törekedjék a jelenkor összes forradalmi erői egységének megszilárdítására. Pártunk — mind eddig is — ezután is a kipróbált lenini úton fog haladni, és soha senki sem térítheti le az SZKP-t erről az útról, a XX. és a XXII. kongresszus útjáról. Noha a kínai vezetők igen messzire jutottak szakadár cselekményeikben, az SZKP Központi Bizottsága, amely mindenek fölé helyezi a kommunista világmozgalom egységének érdekeit, kifejezi azt a kézségét, hogy továbbra is hajlandó erőfeszítéseket tenni az SZKP és a KKP kapcsolatainak megjavítására. Ha a KKP vezetői még nem veszítették el végleg az internacionalista felelősség érzését, meg kell végre érteniük, hogy cselekményeikkel elvonják a kommunista és munkáspártok erejét és figyelmét a szocialista építőmunka időszerű feladatainak megoldásától, megnehezítik az imperializmus ellen folyó küzdelmet, kárt okoznak az egész imperialistaellenes arcvonalnak. Az SZKP Központi Bizottsága kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a kommunista világmozgalom leküz- di a mostani nehézségeket, s még szorosabban tömörül Marx—Engels—Lenin zászlaja alatt. (MTI) Schröder előadása a nyugatnémet külpolitikáról Bonn (MTI). Schröder nyugatnémet külügyminiszter pénteken délután Münchenben a CDU— CSU evangélikus munkaközösségének ülésén előadást tartott a nyugatnémet külpolitikáról. Előadásában a külügyminiszter egyrészt azt hangoztatta, hogy Nyugat-Németország támogatni akarja az enyhülési politikát és a szocialista országok tekintetében is a kapcsolatok megjavítására törekszik. Másrészt viszont megismételte azt az unos-untalan hangoztatott hidegháborús bonni álláspontot, hogy az enyhülés »ára« az NDK bekebelezésére irányuló bonni követelés elfogadása. A külügyminiszter sürgette az úgynevezett sokoldalú atomhader*1 mielőbbi megvalósítását is.
