Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
c >9o VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA, 80 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 79. SZÁM SZCMSAT, 1964. ÁPRILIS 4. Éljen április 4-e, legnagyobb nemzeti ünnepünk! MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Díszünnepség az Operaházban^ hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkásparaszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az Operaház gyönyörűen feldíszített színpadán az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője és G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális elet sok más vezető személyisége. Ott voltak a díszünnepségen P. J. Seleszt, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének póttagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, J. V. Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, P. A. Szatyukov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Pravda főszerkesztője, P. N. Fedoszejev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, R. F. Gyementyeva, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága revíziós bizottságának tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Moszkva Városi Bizottságának titkára. Részt vett a di'szünnepségen Dobi Istvánné és Kádár Jánosné társaságában Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke mondott ünnepi beszédet. Kádár János elvtárs ünnepi beszéde — Tisztelt elvtársak! Kedves elvtársnők, barátaink! Legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén, felszabadulásunk 19. évfordulója alkalmából pártunk Központi Bizottsága és kormányunk nevében szívből, forrón köszöntőm ünnepi gyűlésünk minden részvevőjét. Köszöntöm ezen a napon minden magyar város, falu és tanya dolgos népét, valamennyi honfitársunkat, köszöntőm a szocializmust építő egész magyar népet Április negyediké annak a napnak évfordulója, amelyen a felszabadító szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről az utolsó hitlerfasiszta megszállót is. örömünnep ez minden hazánkfia számára, mert ezen a napon lett népünk igazán szabad, ezen a napon nyertük vissza nemzeti függetlenségünket, és nyílt meg népünk előtt a társadalmi felszabadulás útja, a szocialista fejlődés lehetősége — mondotta bevezetőben Kádár elvtárs. E nap jelentőségét méltatva rámutatott: — A magyar nép számára nemcsak a háború ért véget 1945. április negyedikén. Ezzel a nappal új korszak is kezdődött történelmében: A nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás kora. Az előző társadalmi rendszer önmagát ítélte halálra. A magyar tőkés és földbirtokos osztály megbukott, mert nem tudott mást, csak kizsákmányolni, pusztulásba vinni, elárulni és eladni a népet, a hazát, a függetlenséget. Uralmuk utolsó negyedévszázados korszaka vérben, ellenforradalomban és fehérterrorban fogant; a legreakció- sabb erőkkel, a hitleri német fasisztákkal kötött szövetséggel, majd az azok oldalán vívott rablóháborúval folytatódott, és szükségszerűen gyalázatba, német megszállásba, nyilas rémuralomba torkollott Ennek a rendszernek az útja nyílegyenesen vezetett az elkerülhetetlen pusztulásba. A második világháború kimenetele is megmutatta, mekkora történelmi változást hozott az emberiség életében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Mivel a második világháború idején már létezett egy szocialista nagyhatalom, ez a háború nem egyszerűen imperialista országok egymás elleni küzdelme volt, és már nem lehetett csak egyszerűen harc a világ újrafelosztásáért a nyugati hatalmak és a fasiszta tömb között Ebben a háborúban, amely antifasiszta, demokratikus jelleget öltött, a Szovjetunió vált a fasiszta blokk elleni felszabadító harc vezető erejévé. Eredménye a világuralomra törő fasiszta erők megsemmisítő veresége, s az lett, hogy az imperializmus meggyengült a népek szabadságharca fokozódott, új független államok születtek, s a függetlenné vált népek közül sok a szocializmus útjára lépett. A hitlerfasiszta iga alól felszabadult magyar nép is kivívta saját hatalmát, s létrejött a szocialista alapokon nyugvó Magyar Népköztársaság. Magyarországon már korábban is győzött egyszer a nép. De az 1919-es Magyar Tanács-, köztársaság elbukott, mert fennmaradásának nem kedveztek a történelmi körülmények. A felszabadulással újból lehetővé vált, hogy a nép maga döntsön sorsáról. Az volt a kérdés, akar-e, tud-e élni a nép ezzel a lehetőséggel; lesz-e a felszabadulás után porondra lépő új politikai erők, pártok között olyan, amely utat tud mutatni, világos célt tud adni a népnek. A megalakuló demokratikus pártok között újból a nyilvánosság elé léphetett az a párt is, mely negyedszázadon át csak a föld alatt és ezer veszély közepette hirdethette az igazságot: a Magyar Kommunista Párt. Ezt a pártot üldözték, számos tagja mártírhalált halt, de makulátlanul lépett a nép elé, mert sohasem cimboráit annak ellenségeivel. Üldözve, a föld alá szorítva sem nézte némán, tétlenül, ölbe tett kézzel az ország füg(Folytatás a 2. oldálonj ÁPRILIS 4. (Endrődi István rajza) • • Ünnepség Kaposváron, a Latinka Művelődési Házban hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága és az MSZMP Kaposvári Városi Bizottsága tegnap este ünnepséget rendezett Kaposváron, a Latinka Sándor Művelődési Házban hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából. Az ünnepség ' elnökségében foglalt helyet Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára; Böhm József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a megyei párt-vb tagja; Illés Dezső és dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkárai; Dombóvári László, Róna Imre, Somogyi József, dr. Sólyom Gábor, Szőke Pál, dr. Takács István a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai. Az elnökség tagja volt továbbá Babai Mártonná, a Kaposvári Ruhaüzem munkása; Bencze László, az Autóközlekedési Vállalat dolgozója; Bor- bás János, a Patyolat dolgozója; Écsy László, a Kaposvári Cukorgyár főmérnöke; Fób- ri Istvánné, a Hámán Kató Általános Iskola igazgatója; Győréi Imréné, a Patyolat dolgozója; dr. Halász János, a Hazafias Népi ront megyei titkára; dr. Halász János megyei főügyész; Halász Jánosné, a Gyógyszertár Vállalat dolgozója; Hetényi Jolán, az MNB megyei igazgatóságának dolgozója; Kiss Józsefné, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára; Molnár Ilona, a Pamutfonó-ipari Vállalat gyűrűsfonójának dolgozója; Oravecz Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka; Pájer Jánosné, a kaposvári kefeüzem dolgozója; Szabó József vezérőrnagy, országgyűlési képviselő; Szabó József, a Faipari Vállalat dolgozója; dr. Szilágyi Lajos, a Kaposvári Városi Tanács vb-elnöke; dr. Tarján László, a Kaposvári Vérellátó Alközpont főorvosa; Tóth János, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Varga István, a TRANSZVILL tak, hogy Somogybán 1940-ben párttitkára. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bőhm József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte az ünnepség részvevőit, a gyárak, a hivatalok, az intézmények küldötteit, a közélet számos képviselőjét. Megnyitó szavai után Dombóvári László, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Az előadó méltatta 1945. április 4-ének nagy történelmi jelentőségét, a felszabadító dicsőséges szovjet hadsereg érdemeit, hősi tetteit, s hosszan foglalkozott a felszabadulás óta elért eredményeinkkel. A fejlődést, a megye gazdasági, társadalmi helyzetében végbement hatalmas változást jól szemléltetik azok a beszédben idézett számadatok is, amelyek arról szólmindössze 1779 férfit és 771 női foglalkoztatott az ipar, ma viszont csupán Kaposvár üzemeiben, vállalatainál több mint 18 000 munkás és alkalmazott dolgozik. Idézte a fel- szabadulás után létrejött új üzemek, vállalatok hosszú sorát, a mezőgazdaságban, a kulturális életben végbement nagyarányú fejlődést, s egyik fő feladatként hangsúlyozta: egyesítsük mindazokat, akik készek tevékenykedni a szocializmus és a béke ügyéért; erősítsük pártunk vezetésével a dolgozó osztályok és rétegek szövetségét, fejlesszük ezt a Szövetséget szocialista népi, nemzeti egységgé. A nagy nemzeti ünnepünk alkalmából rendezett ünnepség Bőhm elvtárs szavaival, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. • * * Ezután szünet, majd kultúrműsor következett.
