Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

ÉVADZÁRÓ HANGVERSENY Május elseje megünneplésére készülnek a somogyi dolgozok Színpompas felvonulás Kaposváron — Térzene, kultúrműsor a Jókai ligetben — Képzőművészeti kiállítás a népfrontnál — A falvak készülődése Kaposvár üzemeinek, intéz­ményeinek párt-, szakszerve­zeti és gazdasági vezetői már tervezik a 20. szabad május el­sejének ünnepi programját. Készülnek a májusfák, a transzparensek, a jelszavak, s mindenütt arról beszélgetnek, hogyan tehetnék az elmúlt évekénél is színesebbé, derű­sebbé a dolgozók felvonulását. Közben persze a fő figyelmet a termelési tervek teljesítésére fordítják, hogy minél szebb eredményekkel köszönthessék a nemzetközi proletariátus és a munka ünnepét. A Kapos­vári Tejüzemben például fon­tos dolognak tartják, hogy fel­készüljenek a balatoni üdülők és nyaralók jó ellátására. Elkészítették a közelgő ün­nep programját a Kaposvári Városi Pártbizottságon is. Eszerint, mint minden évben, a mostani május elsején is ze­nés ébresztő köszönti a megye­székhely lakosságát, napköz­ben térzenét adnak a Jókai li­getben Kaposvár dolgozóinak. A hagyományos felvonulás délelőtt tíz órakor kezdődik. A kaposvári dolgozók ünnepi se­regszemléjét KISZ-fiatalok színes menete nyitja meg, őket az élüzemek dolgozói, az isko­lák úttörői és a többi taninté­zet növendékei követik. A me­gyei és a városi párbizottság vezetői az üzemek dolgozóival együtt vonulnak fel, majd el­foglalják helyüket a Kossuth téri dísztribünön. Innen nézik végig a felvonulást az üzemek, az intézmények meghívott dol­gozói is. Délután vidám majális, la­cikonyha, népi és tánczene, kultúrműsor várja a Jókai li­getben a lakosságot. A szabad­téri színpadon föllépnek: a BM Somogy megyei Rendőr­Késik a busz... Friss az újság? Érdekes olvasni­valót talált ben­ne a várakozó? Minden bizony­nyal: Hiszen az útszéli kövön ül­dögélve úgy be­lemélyedt az ol­vasásba, hogy észre sem vette a fényképezőgép kattanását... A korszerű építészet útján kell járni Befejeződött a Magyar Építőművészek Szövetségének közgyűlése Csütörtökön és pentán tar­tottiák meg Budapesten a Ma­gyar Építőművészek Szövetsé­gének 1964. évi közgyűlését. Részt vett a tanácskozáson Szigetvári György, a Somogy megyei Tervező Iroda igazga­tója is. Megkérdeztük milyen eredményeket hozott a közgyű­lés, milyen tennivalókra hívta föl a figyelmet. — A tanácskozás a február 2G-i párthatározat szellemében zajlott le. Legfontosabb meg­állapításai közé tartozik, hogy a magyar építőművészet egyre elismertebbé válik világszerte, és jó utakon jár. Döntöttek ar­ról, hogy ezentúl nem típus­épületeket kell tervezni, hanem tipusszerkezeteket, amelyeknek variáfiásával esztétikus hatást költhet bármely épület. Erről beszélt Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára is, amikor elmon­dotta: Arra kell törekedni, hogy a nagyipari termelés — a házgyárak és a házépítő kom­binátok munkába állítása i— egyúttal a legszebb megjelené­si formákban elégítse ki az igényeket. Szó esett áriról is, hogy az építészet technikai ki­fejezésekkel párosult művészet, tehát művészi igényel kell mindenkinek dolgoznia — fe­jezte be tájékoztatóját Sziget- getvári György. főkapitányságának tánccso­portja, az Ifjúsági Ház, a Tán­csics Gimnázium, a közgazda- sági technikum, az ÉDOSZ és a textilművek művészeti cso­portjai, szólistái. Igen gazdag sportműsort is terveztek erre a napra. Május elsején délután 2 óra­kor nyitják meg a Hazafias Népfront nagytermében a ka­posvári képzőművészek kiállí­tását. A földművesszövetkezetek felkészültek, hogy a falvak né­pe is jól érezhesse magát a munka ünnepén. Háromezer kilogramm virslit és debrece­nit kapnak a falusi vendéglők. Sörből 3000, borból 600 hekto­litert, hűsítő és üdítő italból pedig 50—60 000 üveggel kül­denek a vendéglőkbe. Teljes erővel dolgoznak a cukrászüze­mek, s munkába állítják a mozgó fagylaltárusokat. Tabon ezen a napon nyitják meg az új eszpresszót, s ez alkalomból cukrászbemutatót rendeznek. Sok községben fognak sze­repelni május elsején a föld­művesszövetkezeti kultúrcso- portok. A Közalkalmazottak Szimfo­nikus Zenekara — némi kése­delem után — megtartotta évadzáró hangversenyét. A műsor Schubert, Mendelssohn, Bartók és Dávid egy-egy mű­vét ígérte, s ez önmagában is vonzó, érdeklődést keltő csalo­gatás, S hogy mégis csak nagy nehezen — szinte az utolsó percekben — tudtunk közönsé­get verbuválni, ez inkább ze­nei nevelésünk gondjaira utal. Pedig ez a hangverseny — a művek megszólaltatásának színvonalbeli különbségeivel — nagyon is alkalmas volt arra, hogy közönségünk ízlését, íté­lőképességét fejlessze, élményt nyújtson, elgondolkoztasson, s közelebb hozzon a modem ze­néhez is. Schubert egyik legnépsze­rűbb művével, a Befejezetlen szimfóniával kezdett a Várko- nyi Sándor vezette zenekar. Nem a mű és nem a zenekar egyes csoportjainak teljesítmé­nye miatt maradt hiányérze­tünk. Itt még egy kissé üres­nek, szétesőnek találtuk a ze­nekart, hangzásbeli kifogá­saink voltak. Schubert csodá­latos pianói elvesznek, és erőt­leneknek hatnak néhány he­gedűn. Ezeknek a részeknek nem volt tartásuk, nem lehe­tett jellegük, hatásuk. Ráadá­sul mind a két tétel tempóvé­tele szokatlanul lassú, s a Be­fejezetlen szimfóniát elég jól ismeri a közönség ahhoz, hogy ezt fölfedezze. Bartók I. rapszódiájában is — Szabó András működött közre — az indokolatlan tem­póváltások zavartak egy kissé, jóllehet a mű megszólaltatása a zenekar adottságaihoz ké­pest várakozáson felüli volt. Ezúttal a filharmónia jóvoltá­ból nem önkéntes, hanem kényszerű vállalkozás volt e mű bemutatása, amit a nagy erőfeszítés, az elmélyült mun­ka és a viszonylag színvonalas tolmácsolás ellenére is korai­nak tartottunk. Szabó András­nak és a zenekarnak így is si­került stílusában és hangulatá­ban jól visszaadni Bartók ko­rai művét, s ezt a közönség is méltóképpen méltányolta. Zenekarunk azonban mintha csak »megtévesztő« bevezetés­nek szánta volna a műsor első felét. Szünet után a régi zene­kart hallottuk, sokkalta ma­gasabb színvonalon, összefor- rottabban. Lehet, hogy hozzá­járult ehhez Lukács Pál szug- gessztív művészegyénisége, le­nyűgöző játéka is. Dávid Gyu­la világsikerű brácsaversenyé­nek jubileumi előadását hall­hattuk Lukács Pál előadásá­ban. Zenekarunk lendülete­sen, muzikálisan játszott, s az elismerő szavakból aligha elég, ha azt mondjuk: méltó partnernek bizonyult. Lukács Pál bensőséges lágy, meleg tó­nusai, érzelemgazdagsága, kris­tálytiszta zeneisége és művé­szi megformálása az est — s talán az évad — legnagyobb élményévé avatta ezt a művet. A brácsaversenyt tomboló si­ker követte, s a közönség vas­tapsával pódiumra szólította a jelenlevő szerzőt. Befejezésként Mendelssohn Ruy Bias nyitánya hangzott el átforrósult légkörben, hivatott tolmácsolásban, s tovább nö­velte az est hangulatát. Zenekarunk tehát — külö­nösen a műsor második részé­ben — ismét bebizonyította, hogy életképes együttes, amely érdemes arra, hogy a pillanat­nyi megtorpanás, az erőgyűjtés hónapjai után újra zenei éle­tünk bázisaként tekinthessünk rá. Jávori Béla A tárgyalóteremből ff Ivott, mint minden férfi..." Hegedűs Lajos kaposgyar- mati tsz-elnök mondotta ezt tanúvallomásában annak a pernek a tárgyalásán, amelyet a Kaposvár és Vidéke Körzeti Fmsz följelentésére Szabó Gyula boltvezető ellen indí­tott a bíróság. Dr. Balajthy Sándor tanácsvezető nem elé­gedett meg ezzel a válasszal: — A nyomozás során más­képpen vallott. Azt állította, hogy a vádlottat többször lát­ta ittasan ... — Nem, én nem így mond­tam ... Azt vallottam, hogy többször találtam jó hangulat­ban ... A községben minden­kinek van szőlője, és ő is ivott, mint minden férfi... — És a jegyzőkönyv, amit aláírt? — Az aláírás nem tőlem származik. S a vallomás nem úgy áll benne, ahogyan én azt elmondtam... Ezután a bíróság a tárgya­kiegészítést rendelt el. Meg­idézték a nyomozást végző BM-dolgözót is. Az újabb tárgyaláson Hegedűs Lajos a nyomozáskor tett vallomását tartotta helyesnek, amely sze­rint többször látta ittasan Szabót. A többi tanú viszont igyekezett mellébeszélni, val­lomását megmásítani, hogy mentsék a vádlottat, akinek több mint 19 000 forint lel­tárhiányról kellett számot ad­ni. 1963 áprilisában állította a földművesszövetkezet Kapos- gyarmaton levő vegyesboltjá­nak és a hozzá tartozó ital­boltjának élére Szabó Gyulát. A 26 éves fiatalember sem megfelelő képzettséggel, sem pedig elegendő felelősségér­zettel nem rendelkezett ah­hoz, hogy üzletet vezessen. A vegyesboltot teljesen elhanya­golta, nemegyszer ki sem nyí­lást elnapolta, és bizonyítás- tóttá. Csak az italbolttal tö­KIOSZTOTTÁK AZ IDEI „BAMBF'-DÍJAT Karlsruhe, NSZK: Április 19-én osztották ki a híres Bambi-díjat a filmművészek kö­zött. A képen: Az idei Bambi-díj tulajdonosai (balról jobbra) Sophia Loren, Heinz Rühman és Liselotte Pulver a díjkiosztás után. (MTI Külföldi Képszolgálat) rődött. Együtt ivott, szórako­zott a vendégekkel. Az fmsz vezetői többször ittasan talál­ták, amint együtt biliárdozott a vendégekkel. Az egymást követő leltározáskor mindig hiányt állapítottak meg. A múlt év október 8-án 13 700 forinttal, december 17-én pe­dig újabb 5400 forinttal nem tudott elszámolni. * * * — Nem érzem magam bű­nösnek — vallotta a nyomo­záskor, a bírósági tárgyaláson is ezt hangoztatta Szabó Gyu­la. — Akkor mi lett a sorsa az árunak, illetve az áruért ka­pott pénznek? — Tévesen számoltak az fmsz központjában ... Duplán terheltek be egy-egy sörszám­lával ... Sok árut át sem vettem ... Megloptak, amíg az italboltban szolgáltam ki — védekezett. Az októberi vizsgálat befe­jezésekor, amikor a 13 700 forint hiányt fölfedték, az fmsz vezetői azzal a szán­dékkal utaztak Kaposgyar- matra, hogy Szabó Gyulát le­váltják. A, helyi vezetők rá­beszélésének engedve azonban elálltak szándékuktól, azok ugyanis arra hivatkoztak, hátha megváltozik, és eset­leg kiderül, hogy mégis az fmsz központjában tévedtek a számlázással vagy a leltáro­záskor. * * * Az fmsz központjában csak abban tévedtek, hogy a levál­táshoz — ami teljesen indo­kolt és szükséges lett volna — nem ragaszkodtak. Ezt igazol­ta az októbertől decemberig keletkezett újabb 5400 forint leltárhiány. De a helyi veze­tők is helytelenül jártak el: először akkor, amikor Szabó Gyulának a beállítását java­solták, meg akkor is, amikor megakadályozták leváltását. Ezt állapította meg a Ka­posvári Járásbíróság, amikor a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntette miatt Szabó Gyulát hathónapi sza­badságvesztésre ítélte. Szalai László SOiSOK Román humor A román nyelvórán a diá­kok ezt a feladatot kapták: »Hogyan fogadott a nagy­anyám; hogyan éreztem ma­gam nagyanyámnál; mivel töltöttem az időt, miről be­szélgettünk?« A legrövidebben Viorel oldotta meg a feladatot. Ezt írta: »Nagyanyám nem volt otthon.« * * * Tanítónő: — Megint apu­kád csinálta meg a rajzo­dat? Tanuló: — Nem tehetek róla. Anyukám olyan csú­nyán rajzol. * * * — Nagypapa, te is voltál \ kicsi valamikor? — Persze, hogy voltam. — Juj, de csúnya lehettél I ezzel a kopasz fejeddel és a szakáladdal! * * * Petrica, add kölcsön a tol- ladat, meg akarom írni a leckémet. — De miért nem írod meg a sajátoddal? — Az enyém olyan sok hi­bát csinál. * * * Vasilica hazajön az isko­lából: — Mi történt az iskolá­ban, kérdezett tőled vala­mit a tanár? — faggatja a gyereket az apja. — Igen, kérdezett. — És mit? — Azt kérdezte, hogyan törtem be a tanterem abla­kát. * * * Az orvos: — Kivel konzul­tált, mielőtt fölkeresett? A beteg: — A gyógyszeré­szünkkel. Az orvos (gúnyosan): — Képzelem, milyen ostoba ta­nácsokat adott! A beteg: — Azt ajánlotta hogy önhöz forduljak. * * * Sajnos, meg kell monda­nom, hogy állapota igen sú­lyos — mondta páciensének az orvos. — Nincs valaki, akivel találkozni szeretne, amíg nem késő? — Van — válaszolta nagy nehezen a beteg. — S ki az? — Egy másk orvos — hangzott a felelet. * * * — Az ön kutyája ma egész éjjel vonított és csaholt! — Ne aggódjék érte, nap­pal majd kialussza magát. Módszer Mondd, kérlek hogyan csiná­lod, hogy olyan sok pénzt kapsz férjedtől? — Nagyon egyszerű a dolog, kérlek. Mindig azt mondom neki, hogy visszamegyek az anyámhoz, erre ő azonnal ke­zembe nyomja az útiköltséget. * * * Türelem Az autóbuszmegállónál áll az utas, és várja a buszt, amely órák óta nem jön. Végre megérkezik. Az utas felszáll, és jegyét átnyújtja a kalauznak. — Ez tegnapi jegy — mond­ja a kalauz. — No lám, már ilyen régen várok? — csodálkozik az utas. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: W1RTH LAJOS. Szerkesztőseg; Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-1* 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka s u. i. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőV.nél. Előfizetési díj eg\ hónapra 12 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében,

Next

/
Thumbnails
Contents