Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

Somogyi Néplap Z MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES-A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÖTVÖSKONYI JEGYZETEK „MINDEN VEVŐ EGYFORMÁN KEDVES“ I AZ ÁLLOMÁS I homlokán I _______________I ott a név: Ötvöskónyi. Még korán van. Vonakodva ébred a hajnal. A környék csöndes. A négy óra tizennégy perckor induló vo­nattal utazók azonban már ké­szülődnek. Nekik bizonyára rövid volt az éjszaka. Ezzel a vonattal nyolcan-tizen utaz­nak. A jegykiadó pályaőrnek nincs dolga velük. Heti- és ha­vijegyeket mutatnak fel a ka­lauznak. Hat óra után annál több a munka. Még ha nincs piaci nap, akkor is negyven-ötven utas száll .fel a 4027-es vonat­ra. — Sokan dolgoznak Kapos­váron — mondja Pápa György pályaőr, és szidja a bicikliket. Hogy miért? — Rengeteget- kell körmölni. Belegről, Somogyszobról, Ku­tasról csapatostul járnak a hegybe, s hozzák a kerékpár­jukat is. Ha végeztek munká­jukkal, hazakerekeznek. Ezért nem szeretem a bicikliket, egy forint kilencven fillér miatt annyit írni! Van, ki »■kerékkel-« jön, vonattal megy és fordítva. Ez már csak így lesz — szomorkodik a vasutas. Hiába, tavasz van, élénkül a forgalom. Hat óra húszkor elmegy a vonat. A falu már talpon van. Gépek zümmögnek, asszonyok vidám tereferéit hozza a szél. * * * |a tanácsházI el"°kí. I_______________I irodájá­b an Bállá László vb-titkár — egyben megbízott elnök — ül az asztal mögött. Napi tenni­valóiról ezt mondja: — Égbekiáltó problémák nincsenek. Egy-egy járlatlevél, adóigazolás, ennyi az egész. — Mégis, mi a »legnapiren- dibb« ügy? — A cigánykérdés. Huszon­hat cigánycsaládunk van. A rádió, a sajtó, különféle szer­vek és fórumok vizsgálják or­szágosan ezt a kérdést. Termé­szetesen ötvöskónyiban mi foglalkozunk vele a legtöbbet. Mintha válogatná a szava­kat, neveket sorol: — Balogh Pál, Orsós Imre, Balogh József, Orsós Pál, Ba­logh János. Igazán rendes csa­ládok. A MÁV-nál, a helyi tsz-ben és az erdészetnél dol­goznak. Száma sincs vb- és tanács­ülések, rengeteg családlátoga­tás, okos szó, esetenként pénz­segély húzódik e mögött a kér­dés mögött. — A beilleszkedés mégis las­sú, gyakoriak az összekoccaná­sok, perpatvarok a telepen. Egy-két hét után sokan el­hagyják munkahelyüket — mondja az elnök. ARANYKALÁSZ TSZ »Tárcsázás, disztíllerezés, szán­tás-vetés, föld és időjárás.-« Minden termelőszövetkezetben ezek a leggyakrabban elhang­zó szavak most. Farkas János tsz-elnök — talán egy kicsit túlozva — mondja: — Nincs egyetlen tábla fold, melyet rendesen el tudnánk látni. Sokért nem adná, ha az elő­irányzott 200 holdat már elve­tették volna kukoricával. Az elnök kétfelé beszél: válaszol Lőczi György főkönyvelőnek, majd a nemesvidi fmsz vásár­lójához fordul: — Csak azok a lovak el­adók. Látta a lovakat? — Láttam. Öreg betyárok. Vének, akár az országút — így a kereskedő. — Nem erőszak. Kiteleltet­tük őket, most már boldogu­lunk velük. A kordruhás nemesvidi töp­reng. — Nem, hétezer forint sok értük. Nem veszem meg — mondja —, és kezet nyújt. Az alkú nem sikerült. Az elnök az asszonynéphez készülődik. Haris Ilona, Ko­máromi Józsefné. Nagy János- né és a többiek burgonyát vá­logatnak. A szorgos asszonyke­zek nyolc vagon étkezési és húsz vagon vetőburgonyát szortíroznak el. SZŐLŐHEGY I A nap meg _______________I sut. Bizo­ny ára idegesítené azt a so- mogyszobi embert, aki állító­lag azért vált meg szőlőjétől, mert jövet is, menet is szemé­be sütött a nap. Kell a fény, hadd simogassa csak a rendek hátát, hisz késett a tavasz. Jó darabot bejártam Bacchus ötvöskónyi birodal­mából, de falusiakkal nem ta­lálkoztam. Igaza volt a tsz- elnöknek: a szőlőben végzendő Befejeződött az oktatási év a balatonboglári SZOT-iskolán A ibalatooboglári SZOT-is- olábain a közelmúltban íeje- 5dött be az oktatási év. A sakszexvezeti funkcionáriu- :,k — titkárok, munkavédel- íi felelősök, bér- és termelési vegbízottak, kultúrosok stb. — észére indított oktatási év 563. október 7-én kezdődött Az oktatási év programját szakszervezeti bizalmiak két- 7jsr egyhetes továbbképzése yi tóttá meg. Ezután három megyéből — Tolnából, Bara­nyából, Somoigyból — 868 hallgató vett részt az 1—4 hét időtartamú szakosított tanfo­lyamokon. Április 11-én a szakszerve­zeti könyvtárosok továbbkép­zésével zárult az 1963/64 ok­tatási év gazdag programja. A SZOT-iskolának’ ebben az évben 295 somogyi hallgatója volt. Gazdagodik a szegedi szabadtéri játékok programja Elkészült a, szegedi szabad­téri játékok kiegészítő prog­ramjai Kiemelkedő esemény­nek ígérkezik a népi zeneka~ rok prímásainak vetélkedője az. új-szegedi szabadtéri szín­padon, amelyet az Ünnepi látékok idejére korszerűsíte­nek. Ugyancsak itit rendezik meg a népi együttesek talál­kozóját, és mutatják be Ver­di Requiemjét Lamberto Gar- delli vezényletével. Ismét megszólal a fogadal­mi templom világhírű orgoná­ja: neves művészek adnak hangversenyeket. A Fesztivál­bálon. az autós-találkozókon, a repülőnapon kívül eszperantó- napokat 5« rendeznek. Első ízben nyitják meg a Szegedi Nyári Egyetemet, amelyen magyar szakembereken kívül öt külföldi professzor is ' tart előadást. Az idei szegedi szabadtéri játékok időszakában különféle kiállítások egész sora várja a látogatókat. Egyebek között ‘növényvédelmi, parképítési, ruházati bemutatókban, por­celán-, őszibarack- és rózsaki- állításban gyönyörködhetnek majd a város vendégei. munkák nem hátráltatják a .szán tás-vetést. Darab József, Horváth Ist­ván például Nagyatádról jött. Kezükben olló. Nagy szakérte­lemmel tesznek igazságot az élő és holt szőlővesszők között. Jó termést akarnak, annak pe­dig ára van: alapos munkát kell végezniük. Mészáros Ferenc nyugdíjas szintén a vesszőkkel bíbelődik. — Az öregebb töveket kido­bom. Helyettük újakat rakok. 'Majd a termésre fordítja a szót, a tavalyira, melyből már nincs egy csöpp se. — Minőségre jó bor terem itt, a baj az, hogy kevés. Per­sze, borból soha sincs annyi, amennyi el ne fogyna. Lehet, hogy igaza van, ő csak tudja. * * * Közeledik az este. Ágra vagy földre tett kabátokért nyúlnak a kezek .. . Pápa György, Papp János vagy éppen Vida Gábor — ki mikor soros —, ha mér­gelődve is, megírja a feladó­címkét. Befut a vonat, ök hár­man tudják, kik indultak el elsőnek a faluból, s kik tér­nek vissza legkésőbb ... Gőbölös Sándor 70 000 forrni megtakarítás (Tudásítcrnktól.) A Kaposvári Fűtőház dol­gozói közül sok újító kerül ki. Tavaly több mint 70 000 fo­rint megtakarítást eredménye­ző újítást fogadtak el és ve­zettek be. Busch Károly pél­dául a mozdonyok fúvatását oldotta meg. Korábban a moz­donyokat a rájuk fölszerelt légszivattyú termelte levegő­vel fúvatiták. Ez igen sok szemet vett igénybe. Az újító egy villanymotorral meghaj­tott kompresszort szerkesztett, és most ezzel fúvatják a moz­donyok csöveit. A újítással évente 47 000 forintot takaríta­nak meg. A járás legkisebb községé­ből is szívesen mennek vásá­rolni Tabra az emberek. Az áruházban mindenki megta­lálja azt, amit keres. A ruhá­zati osztályon is állandóan igen sok a vevő. A nézelődő, válogató embereknek egy fe­hér köpenyes férfi siet segítsé­gére. — Parancsoljanak, mivel szolgálhatunk? És nincs olyan vevő, aki azzal távozna, hogy nem sike­rült az otthon elképzelt, meg­beszélt kabátot, cipőt, táskát vagy más divatcikket megven­nie, vagy esetleg olyat erősza­koltak rá, ami neki nem tet­szett. Bergmann György osz­tályvezető — ő a fehér köpe­nyes férfi — nemcsak jó szak­ember, hanem jó emberismerő is. Huszonöt évvel ezelőtt kezd­te tanulni a szakmát. Nem tesz különbséget vevő és vevő között. Mindenkit udvariasan szolgál ki. Osztályának tizen­négy dolgozóját Js erre oktat­ja. De meg a szocialista bri­gád szelleme nem is tűrné a vevővel szembeni udvariatlan bánásmódot. Talán az egész áruházban az ő osztályán ta­lálni a legösszeforrottabb, egy­mást legjobban segítő kollek­tívát. Itt a titka annak, hogy miért nyerte el a ruházati osz­tály brigádja másodszor is a szocialista címet. Bergmann György osztályve­zetőnek négy és fél milliós árukészletért kell felelnie. Bri­gádja évi 15 millió forintos forgalmat bonyolít le. Az osz­tályvezető feladata ezenkívül összeköttetést teremteni a ktsz-ekkel, az üzemekkel, hogy a keresett konfekcióárut ide­jében beszerezhesse tőlük. A környező falvakban divatbe­mutatókat rendez. Jó munká­jáért »Kiváló dolgozó« jel­vényt kapott a földművesszö­vetkezettől április 4-én. Sz. L. Kérjük holttá nyilvánítani... << nyilvános !cu!tará}is vetélkedőn találkoznak egymással a Dél- Dunántúl ipari- és kereskedel- mitanuló-iskolámak hallgatói holnap az Ifjúsági Házban. Az ipari tanulók szavalóversenyen és irodalmi vetélkedőn ménk össze tudásukat. Alacsony, meszelt falú szoba. A sarokban az asztalon egy kép, előtte virág. Katonaruhás férfi néz szembe velünk. — Eltűnt a háborúban ... mondja csöndesen az asszony, és összekulcsolja a kezét. örökre bevonult a férje ... Azt mondták az ismerősök, akik hazatértek, hogy hadi­fogságba esett. Teltek az évek, de semmi hirt nem kaptak ró­la. Az asszony és a két gyerek várt. Hazajöttek a foglyok, kettő is visszatért a faluba, csak az ő asztalukon maradt gazda nélkül a negyedik terí­ték. Nőttek a gyerekek, sokasod­tak a gondok. Nehéz egyedüi küszködni az élettel. — Lélekölő volt az állandó bizonytalanság. Minden napom reménykedve kezdődött. Talán ma! Aztán egy ismerős, a szom­széd utcában lakó özvegyem­ber részt kért az asszony életé­ből, küzdelmeiből. De ő még mindig tétovázott. Egypár hó­nap múlva azonban beadták a kérelmet a járásbírósághoz. <-Kérjük holttá nyilvánítani...« — Megnyugodtam. Így sok­kal könnyebb... * * * Gyakran érkeznek hasonló kérelmek a járásbírósághoz. Eltűnt valaki, halála nincsen igazolva, polgári jogai azonban megvannak, fennáll a házas­ság, az örökösödés még nem nyílt meg. A járásbíróság pe­ren kívül intézi az ilyen ügye­ket. Dr. Mozsgay Gézával, a já­rásbíróság elnökével a holttá nyilvánítás módjáról, jogi vo­natkozásairól beszélgetünk. — Akár jogi képviselővel, akár a keddi panasznapokon fölkereshetik a járásbíróságot holttá nyilvánítási kérelemmel — mondja dr. Mozsgay Géza. ■— A kérelemhez csatolni kell annak igazolását, hogy a ké­relmezőnek milyen jogigénye fűződik a holttá nyilvánítás­hoz. Ha az eltűnt a gyermeke: a születési anyakönyvi kivona­tot, ha a felesége: a házassági anyakönyvi kivonatot is mellé­kelni kell. A helyi tanács iga­zolására is szükség van, ahon­nan az illető eltűnt, igazolni kell, hogy hová távozott, mi­kor adott utoljára életjelt ma­gáról, s mióta nem kaptak hírt róla. A kérelem alapján a bí­róság megindítja az eljárást. — Mit jelent ez? — Hirdetményt bocsátunk ki, ebben a sezmélyi adatok és a rövid tényállás ismertetésé­vel felhívjuk a lakosságot, hogy aki tud valamit az el­tűntről, jelentkezzék. Harminc nap elteltével, ha bejelentés nem érkezik, holtnak nyilvá­nítják a szóban forgó egyént. Az elhalálozás napja — egyéb adat hiányában — az eltűnést követő hónap 15-e. Erről az ér­tesítést megküldjük az illeté­kes hatóságoknak. — Mennyi életjel nélkül el­töltött idő szükséges ahhoz, hogy valakit holttá nyilvánít­sanak? — Öt év. Ha a holttá nyilvá­nított visszatér — s ha a jog­szabály kivételt nem tesz —, a bíróság módosítja a végzést. — Milyen esetekben tesznek kivételt? — Kivétel például a házas­ság. Éj házasság kötésével az előbbi megszűnik. Az idén is szép számmal akadt holttá nyilvánítási kérelmünk, ami annak bizonyítéka, hogy az emberek megértik: az élet egészséges menete megkövete­li. hogy rendezzék körülmé­nyeiket, megszüntessék a bi­zonytalanságot. Ez a helyes. Ha az egyén a háborúban tűnt el, ingyenes a holttá nyilvánítás, ha egyéb körül­mények között, száz forint il­letéket kell a kérelemre leró­ni. Strubl Márta Nem érdemelte meg a próbaidőt A Kaposvári Járásbíróságon 1961 áprilisában könnyű testi sértés bűntette miatt vonták felelősségre Nachladel Géza Nagybajom, Mező u. 116. szám alatti lakost. Harmincnapi szabadságvesztésre ítélték, a büntetés végrehajtását azon­ban háromévi próbaidőre fel­függesztették. Le sem telt a próbaidő, Nachladel újból a bíróság elé került. A vád ellene ugyanaz: könnyű testi sértés bűntette, ismét bántalmazta a feleségét. — Megvertem a nagybajomi vásártéren ... De azt hiszem, ez az én magánügyem . .. Sen­kinek semmi köze hozzá, ho­gyan bánok a feleségemmel... Adtam neki néhány pofont, mert egy férfival láttam az ut­cán menni... — védekezett. A tanúk sokasága azonban nemcsak erről a néhány po­fonról vallott. Elmondották, hogy a vádlott összevissza rúg-, dosta a földön fetrengő és se­gítségért kiáltozó asszonyt. Még akkor is bántalmazta, amikor néhányan figyelmez­tették, hogy hagyja abba a verést. Á Kaposvári Járásbíróság héthónapi szabadságvesztésre ítélte Nachladelt, s elrendelte a korábban hozott — de fel­függesztett ítélet végrehajtását '■SO&OJK Ki sziine az elsó tatnál? (Az ébredező gyermekiélek kíváncsi kérdező sködéseiből közlünk néhányat.) A négyéves Tanja mesél: — A kislánynak mamája és papája született, és ő na­gyon megörült nekik. * * * A kis Nyina kérdezi nagy­anyját: — Nagymama, igaz, hogy te előbb majom voltál? — Nem igaz, sose voltam. — És a te mamád? — ö sem. — Hát akkor ki volt a majom? A nagypapa? — Ne beszélj csacsiságo- kat. A nagypapa sem. A kis Nyina elgondolko­zik: — Akkor biztosan a másik nagymamám volt a majom. * * * — Amikor én megszület­tem — mondja a kislány —, a papa és a mama éppen színházban voltak. Amikor hazaértek, én már ott vol­tam. * * * Egy ötéves kislány kérde­zi: — Mama, ki szült engem? Ugye, te? Mindiárt tudtam. Ha a papa szült volna, ba­juszom lenne. * * * — Mondd csak. mama — kérdezi egy m,ásik —, ami­kor megszülettem, honnan tudtad, hogy éh vagyok az? Igazán ? A Szabad Ifjúság Film­színház bejárata fölött ez ol­vasható: Férjek. Alatta pe­dig: Film. Még jó, hogy a gyengéb­bek kedvéért ezt is oda ír­ták. így senki sem gondol arra, hogy Kaposvári példá­san élő családapáiból ren­deztek vásárlással egybekö­tött gyűjteményes kiállítást. — szí — * * * Tudja ö is... A feleség látja, hogy a férje gombot akar varrni a kabátjára. Figyeli a készülő­dést, majd odaszól neki, hogy a gyüszűt nem arra az ujjara húzta, amelyikre kell. — Tudom — mondja a férj —, a gyűszűnek a te uj- jadon kellene lenni. — ki — * * * Az iskola humora Kémiaóra. A tanár az oxi­gén molekula-, illetve atom­súlyáról magyaráz a diákok­nak. Figyelő arcok kísérik szavait, csak Okos János, az eminens tanuló mocorog nyugtalanul. — Az oxigén atomsúlya — mondja a tanár — nyolc­nál több, de kilencnél keve­sebb ... — Hogyan? — kapja föl lejét Okos János. — Tavaly még úgy volt, hogy kereken nyolc ... A pillanatnyi csöndet ki­használva Móka Marci meg­jegyzi: — Ugyan, mit okoskodsz?! Azóta eltelt egy esztendő!... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS. Szerkesztőseg: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka s a. Z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem önünk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postás kézbesítőin él. Előfizetési éti egv nőnapra 12 Ft. index 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzémétMn, Kaposvár. Latinka Sándor utca R

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents