Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1964. március IS. KÖZLEMÉNY a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a M igyar Népköztársaságban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) számolásáért önfeláldozóan harcoló népeit. Továbbra is támogatják a függetlenségét és forradalmi vívmányait hősiesen védelmező, az új, szocialista társadalmat építő kubai népet. A két fél támogatja Dél- Vietnam népének hősies küzdelmét az amerikai imperializmus ellen, nemzeti függetlenségének kivívásáért. Ismételten kifejezik szolidaritásukat Angola népének a portugál elnyomók elleni szabadság- harcával, elítélik a Dél-afrikai Köztársaságban folyó fajüldözést, és támogatják a fajüldöző kormányzat nemzetközi bojkottját A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság ismételten síkraszáll a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak legrövidebb időn belüli helyreállításáért. cm A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt képviselői eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy nézeteik az összes megvitatott kérdésben azonosak. Megelégedéssel hangsúlyozzák, hogy a két párt testvéri kapcsolatai állandóan erősödnek és fejlődnek, a tapasztalatcsere elősegíti a szocializmus építésében kifejtett tevékenységüket. A két pártot politikájában és kapcsolataikban a marxista —leninista testvérpártok által közösen kidolgozott dokumenElutazott hazánkból a bolgár párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) get Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke vezette. A bolgár párt- és kormány- küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. A repülőtéren a fővárosi üzemek, hivatalok, vállalatok, intézmények több ezer dolgozója gyűlt össze. Megjelent a búcsúztatáson Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gás~ pár Sándor, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai és a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A repülőtér csarnokában Todor Zsivkov búcsúbeszédet mondott. Todor Zsivkov nagy tapssal fogadott szavai után Kádár János mondott búcsúbeszédet A hosszan tartó tapssal fogadott beszéd után a bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai búcsút vettek a megjelent magyar közéleti vezetőktől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd a fővárosi dolgozók küldötteitől. Üttö- rőfc virágcsokrot nyújtottak át a küldöttség tagjainak. Kádár János, a magyar küldöttség tagjai és más közéleti személyiségek az IL—18-as kü- lönrepülőgép feljárójáig kísérték a vendégeket, és szívélyes búcsút vettek tőlük. A repülőgép néhány perc múlva a magasba emelkedett, és elindult Bulgária felé. (MTI) tumok —■ az 1957-ben és 1960ban Moszkvában aláírt nyilatkozatok — vezérlik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresz- szusának történelmi jelentőségű határozatai, valamint új programjában általánosított tapasztalatai felbecsülhetetlen értékű eszmei és politikai fegyverek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcában. A két párt a világ kommunista és munkásmozgalmának 1957-ben és 1960-ban kidolgozott dokumentumai szellemében harcol a nemzetközi kommunista és munkámozgalom egységének és erejének szüntelen növeléséért, ami a békéért és a szocializmusért folytatott harc sikereinek alapvető feltétele. Mindkét párt abból a meggyőződésből indul ki, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok egysége következetes harcot igényel a marxizmus—leniniz- mus tisztaságáért, a dogmatiz- mus és a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen. • » • Todor Zsivkov elvtárs a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság kormánya, nevében magyar párt- és kormányküldöttséget hívott meg, hogy Kádár János elvtárs vezetésével a számára alkalmas időben látogasson el a Bolgár Népköztársaságba. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást köszönettel elfogadta, a látogatás időpontját később határozzák meg. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Biztonsági Tanács ülése Rá kell kényszeríteni Törökországot, hogy hajtsa végre a Biztonsági Tanács határozatát Pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott azzal kapcsolatban, hogy a török kormány nyílt fegyveres beavatkozással fenyegetőzött Ciprus szigetén. Az első felszólaló U Thant ENSZ-főtitkár volt. Közölte a tanács tagjaival, hogy az ENSZ Ciprusra küldendő különleges erői már alakulóban vannak, és három kormánytól — Kanada, Írország és Svédország kormányától — már megérkezett a hozzájárulás a csapatkontingensek kiküldéséhez. A főtitkár közölte, hogy Törökország állandó ENSZ- képviselője megjelent nála, és átnyújtotta a török kormány jegyzékét, ö — U Thant — haladéktalanul válaszolt a török kormánynak, és ebben a lehető legnagyobb mérsékletre szólította fel. Válaszában hangsúlyozta, hogy s török kormánynak ez az elhatározása rendkívül veszedelmes következményeket vonhat maga után. A leghatározottabban fölkérte a török kormányt, hogy ezt az álláspontját mielőbb vizsgálja felük Ezután Roszidesz ciprusi megbízott szólalt fel. Kijelentette, hogy kormánya azért kérte a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását, mert török betörés fenyegeti Ciprus szigetét. A ciprusi kormányhoz intézett török jegyzék ultimátum jellegű volt. Kifejtette, hogy a török kormány fegyveres úton törekszik a sziget megosztására. Alig múlt el pár nap a Biztonsági Tanács határozatának meghozatala után, és a török külügyminiszter kijelentette, hogy a ciprusi kérdés egyetlen megoldása csak a sziget szövetségi állammá alakítása lehet A görög küldött kijelentette, hogy valóban fennáll a ciprusi török betörés veszélye. A görög kormány — folytatta — figyelmeztette a török kormányt, hogy ha a Biztonsági Tanács határozata ellenére egyoldalú katonai lépéseket tesz, ez haladéktalanul és automatikusan maga után vonja Görögország beavatkozását. A következő felszólaló Fedorenko szovjet megbízott volt. — Most már világossá válik a Biztonsági Tanács előtt — mondotta —, miért nem ’álaszolt a török megbízott a Biztonsági Tanács február 27-i ülésén arra az egyszerű és világos kérdésre: hajlandó-e a török kormány az ENSZ alapokmányának megfelelően tiszteletben tartani Ciprus szuverenitását és területi épségét. A tanács azért nem kapott választ erre a kérdésre, mert a török kormány kezdettől fogva foglalkozott a ciprusi betörés gondolatával. A ciprusi kormányhoz intézett török jegyzék nyíltan lábbal tiporta a Biztonsági Tanács március 4-i határozatát. Törökország nem szánta volna rá magát, hogy nyíltan kihívja a Biztonsági Tanácsot, ha nem érezte volna maga mögött az agresszív NATO-tömb támogatását — hangsúlyozta Fedorenko, majd felhívta a figyelmet a szovjet kormány figyelmeztetésére. — Nem szabad megengedni, hogy önkényesen és jogtalanul járjanak el egy kis országgal, . amely ráadásul az ENSZ tagja. A Biztonsági Tanácsnak el kell hárítani Ciprustól a fenyegető veszélyt, és rá kell kényszeríteni Törökországot, hogy hajtsa végre a Biztonsági Tanács határozatát, tartsa meg az ENSZ alapokmánya aláírásával vállalat kötelezettségeit — jelentette ki befejezésül a szovjet megbízott. A Biztonsági Tanács öt nem állandó tagja — Bolívia, Brazília, Elefántcsontpart, Marokkó és Norvégia — nevében Bernardes határozati javaslatot terjesztett elő. Ez felszólít minden államot, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ alapokmányából fakadó kötelezettségeit, és tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, valamint a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztetheti. A határozati javaslat egyúttal megerősíti a Biztonsági Tanács március 4-i határozatát, és fölkéri az ENSZ főtitkárát, folytassa erőteljes fáradozásait e határozat végrehajtása érdekében. A szavazás során a határozati javaslatot a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta. (MTI) A bonni hadügyminiszter ragaszkodik az atomfegyverekhez Bonn (MTI). Von Hassel hadügyminiszter Hamburgban mondott beszédében kereken elutasított minden olyan tervet — köztük a legutóbb előterjesztett Gomulka-tervet is —, amely hozzájárulhatna a közép-európai feszültség enyhítéséhez. »A NATO számára elviselhetetlen kockázatot jelentene az NSZK-ban állomásozó atomfegyverek »befagyasztása vagy kivonása« — hangoztatta a hadügyminiszter, majd azt állította: »Nem a fegyverkezés az oka a fennálló feszültségnek, hanem az NDK léte. Amíg ez az ok fennáll — vagyis az NDK létezik —, Közép-Európában nem szabad csökkenteni a katonai erőket — mondotta von Hassel, majd azt sürgette, hogy az eddiginél »tökéletesebb formában« valósítsák meg az »előretolt védekezés« koncepcióját, vagyis azt, hogy Nyugat-Németországban a NATO-csapatok zömét atomfegyvereikkel együtt, közvetlen az NDK határán éllomá- soztassák. 1 k ügyész halálbüntetést kért Rnbyra TAKÁCS ISTVÁN KETTŐS 3 ÁT EK (36) l<WWVWVWWWVWWWVVWWWMWWWVW A NAGY RIPORT Mosonmagyaróváron benzint vett fel, aztán megint gázt adott és elindult a határ irányában. Máskor élvezte a vezetést, de most gépiesen tartotta kezét a kormányon. Lehet, hogy sötétbe ugróm? — kérdezte önmagától- Teljes bizonytalanságba indult. A régi Vizy Imre nem kocsizott volna szár kilométereket egy névtelen telefonért, de most minden mindegy. Érzi, hogy a szerkesztőségben inog az íróasztala. Az emberek valahogy furcsán néznek rá. Fülöp Pista bácsihoz sem tud már olyan könnyen bejutni, mint azelőtt. »A főnök értekezik ... « »A főnöknél vannak, gyere máskor ...« — mondja neki a szemüveges, mindig mosolygó titkárnő. Ilyenkor nagyot nyel. Legszívesebben azt mondaná: miért nem valljátok be: nem akar beszélni velem az öreg. Nem csodálja, hiszen a KISZ-gyűlésen alaposan kipellengérezték. Lenézi a kollégáit. Nagyképű lett. Nem ismer senkit magán kívül, és 'még hányféle kritikát mondtak róla. Sokat gondolkozott. Lehet, hogy igazuk van, de azért még sem lett volna szabad így bánni vele. A napi lapindító értekezleten is állandóan a sportrovat a téma, Folyton a kifogásokat keresi. »Miért írtok erről? Miért nem írtok arról?« Ezt hallja. És ha arról ír, amit kérnek, akkor megint más bajuk van. Sokszor olyan egyedül érzi magát. Nincs akihez szóljon, akinél védelmet keressen. Múltkor megmondta, hogy el akar menni, másutt majd megbecsülik. Kinevették. És Borbás, a párttitkár még egyórás előadást is tartott neki. Lassan felmondják az idegei a szolgálatot. Az OTP- kölcsön is nehezen születik meg. Igaz, Rozgonyi nem jelentkezett már vagy egy hete, de mégis. Verával is egy szálon lóg már a házassága. Á ... kár annyit töprengeni, majd csak lesz valahogy. Bekanyarodott arra az útra, amelyik a határsorompóig visz. Aztán megint eszébe jutott a telefon. »Vizy elvtárs, Bécs keresi... « — szólt be tegnapelőtt a központ. Ki keresheti őt Bécsből — villant át az agyán ... Judit? ... Nem szoktak telefonon beszélni. Már régen megállapodtak abban, hogy nincs értelme a telefon- beszélgetéseknek. Lehet, hogy valami Panr.ónia-ügyben hívják. De akkor miért nem fordulnak Somoshoz? Töprengésre nem jutott idő, újra csengetett a telefon és a bécsi központosnő jól ismert, kellemes hangját hallotta. Aztán egy férfihang szólalt meg. — Itt Csöpi beszél... tudja melyik Csöpi? Frászt tudja. A Kárász Csöpi, a bunyós. Most sem tudja? Nem baj. Ide figyeljen ... Halló! — Halló! — válaszolt szárazon Vizy. — Legyen csütörtökön délután háromra Hegyeshalmon a határsorompónál. Érdekes ember érkezik, nagy szenzációt jelent magának... Választ sem várt a titokzatos Csöpi, máris kattant a telefon, letették a kagylót. És most csütörtök van. Negyed három. Még 500 méter és megáll a hófehérre meszelt határház előtt. Ki lehet az a titokzatos szenzáció? Talán csak felültették? Miért jött el mégis? Ezt a kérdést jó párszor feladta magának. Feladta akkor is, amikor úgy döntött, hogy nem mondja el utazását a szerkesztőségben senkinek, és akkor is, amikor tegnap Zalainak átadta a rovatot azzal: — Három nap szabadságra megyek, Bandi bácsi, vigyázz mindenre... Persze az öregnek sem árulta el, hova utazik. Pihenni, ez volt a válasz a kérdezősködés- re. Ismerős őrmester fogadta. — Szerkesztő elvtárs, maga hogy kerül ide? — kérdezte széles mosollyal, aztán beljebb tessékelte a büfé felé. — Bizonyára valami érdekesség készül, ha lekocsikázott hozzánk, ahol a madár se jár! — Érdekesség... érdekesség ... majd megtudja — válaszolta titokzatosan Vizy. Nem akarta elárulni, hogy ő sem tudja, miért van itt. Régen járt Hegyeshalmon. Van már vagy két hónapja. Legutóbb vonattal utaztak Bécsbe. Ránézett a naptárra. Csütörtök van. 1958. október 23. Az ablakból jól látta, hogy hullanak a fák sárgásbarna, aranyos levelei. Aztán gondolatai tovább szálltak. Túl a fákon, a hegyek felé. A Rába- partra, ahol ilyenkor megnehezül a határőrök szolgálata. A sűrűn hulló falevél eltakarja a nyomokat Hányszor bosszankodtak azon, hogy egy- egy mezsgyét órák alatt szinte teljesen befedett az aranysárga levélsereg. Mezsgyék. Imre rágyújtott Vajon mi lehet most Rábakeresztesnél? Szerette azt a falut, majd két évet töltött ott. És mi lehet a mezsgyéken, főleg a három mezsgyén, ahol ők jártak a legtöbbet a pettyes mezsgyén, á fekete mezsgyén — ennél a gondolatnál egy pillanatra megborzongott — de aztán a tövis mezsgye meséje jutott eszébe —, mert ezeket ők keresztelték el. Hiszen mindegyiknek megvolt a maga története. Nem is egy história fűződött hozzájuk. Miért jutott ez most eszébe? Igaz, mikor a nyugati határon jár, mindig fölbukkannak a régi emlékek. Így van ezzel minden egykori határőr, hiszen ki feledkezhetne meg azokról a tájakról, amelyeken életének emlékezetes szakaszát töltötte, a katonaéveket. — Ml az, szerkesztő elvtárs, antialkoholista lett? — kérdezte a visszatérő őrmester és lenéző mosollyal vette tudoDalias (MTI). másul, hogy Vizy málnaször-5. A szombatra virradó éjsza- pöt iszik. - Nem ital az,#ka /éget ért a bizonyítási elmondják, kátrány is van ben-^ar^f a Ruby-perben és osz- ne. Többet ér a kisfröccs. iszeuh az esküdtszék, hogy . ... 5 döntsön a Kennedy elnök ,, 1S, meSiszom a jo bort? meggyilkolásával gyanúsított — válaszolta Vizy , de most? Oswald gyilkosának sorsáról, gépkocsival vagyok. \Az esküdtszék 66 tanút hallAz őrház előtt autó búgott! gatott meg, de nem tett ta- fel. Az őrmester elsietett Vizy ± núváTlomást. maga Jack Ruby, türelmetlenül utánaindult. 1 mert a védelem jobbnak lát- Látta a kocsiból kiszálló ala-ita, ha a bártulajdonos hallgat kot. Barna, nyurga termetű,! a per során. A védők pszicho- izmos férfi nyújtotta a kezétJlógiai indoklása szerint Ruby Vizy Imrének. A csodálkozás-! összeomolhatott volna a kétől még a szája is nyitva ma-i resztkérdések alatt, radt. Az újonnan érkezette Délután szünetet tartottak, megfogta mind a két vállát,! majd a bíróság este folytatta egy kicsit megrázta: imunkáját. Több órán át tarMeg vagy döbbenve? Pe/tottak a vád- és védőbeszé- hogy meglepetés^ Bi„ Alexander ügyész érkezik! Hat en vagyok az! —# És Aranyoss II. úgy nevetett,# halálbüntetést kért Rubyra, hogy mind a harminckét,# mert előre megfontolt gyilegészséges foga látszott. okosságával megcsúfolta az A nagykönyvbe bekerült a([ amerikai törvényhozást. Joe ^^rarrSH-1Sánd0r’ a #Tonahill védőügyvéd Ruby zateresi engede.lye rendben f., , , . . , volt, ezúttal az életkorát isf famentesét kerte, mivel szepontosan írták be, az írnokfrinte a bártulajdonos beszáugyan felnézett egy pillanatra^míthatatlan volt tettének elkövetésekor. Tonahill a világ történelem legnagyobb vétetnem hitte volna, hogy Ara nyoss II. már harminc éves. — Megtelefonálhatod a la., podnak, hogy megérkeztem! —flensegenek nevezte, hogy Ru- ült le Vizy mellé a centercsa-Jby pont akkor került a dalla- tár. — Sőt egyebet is megtele-Jsi rendőrség alagsorába, ami- fonálhatsz. Olyan liportsoroza-J kor Qswaldot kivezették tot írsz, hogy beszélni fog ro-I la a fél világ! — s Aranyoss II. Vizy vállára csapott ne, nan. Az esküdtszék hajnali egy vetve. A nevetése híres volt a#— magyar idő szerint hét — b„ÍZO™\ órakor kezdte meg munkáját régen hangzott már fel a he-j gyeshalmi határállomáson. — Hogyhogy hazajöttél? — kérdezte még mindig meglepetten Vizy. ^ (Folytatjuk.) Az esküdtek állapítják meg, bűnösnek tartják-e Rubyt, s ha igen, milyen büntetéssel sújtják. A büntetés kétévi felfüggesztett börtöntől a villa-' mosszékig terjedhet.
