Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-13 / 61. szám

SomogyiMéplap AZ ,MSZM(á MEGYEI RIZQTTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA „Élelmes” bedolgozók — és akik nyiiva hagyták a „kiskaput* Mi o különbség? EGY HÓNAPIG TARTÓ NYOMOZÁS IRATAIT: több kötetnyi kihallgatási, tanúval- lomási jegyzőkönyvet, a szak­értő terjedelmes jelentését, a tárgyalásra megidézendő fél­száz tanú névsorát mutatja dr. Bánk József ügyész, s köz­ben megjegyzi: — Nehéz, bonyolult, na­gyon összekuszált ügy volt. Ez az ügy — amióta a visz- szaélés hírei kiszivárogtak — régóta foglalkoztatja Kapos­vár közvéleményét. — Mi tör­tént vajon a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál, kik és mennyivel károsították meg a népgazdaságot? — ta­lálgatják az emberek. 1959 MÁJUSÁBAN került a vállalat kötőrészlegének élé­re dr. Petrás Istvánná. Ö ad­ta ki a megfestett "fonalat a kötő bedolgozóknak, ő vezette munkalapjaikat, jegyezte be a kiadott anyagokat, vette át a bedolgozók készítette befeje­zetlen munkadarabokat, ő ad­ta át a félkész pulóverokat, kardigánokat az összeállítók­nak. Noha az 1960 elején tar­tott vállalati ellenőrzés föl­fedte, hogy a húsz kötő be­dolgozó foglalkoztatásában, a nyilvántartások vezetésében szabálytalanságokat követtek el — megszüntetésükre írás­beli utasítást is adtak —, min­den maradt a régiben. KÖTÖ BEDOLGOZÓNAK LENNI nem jelentett rossz foglalkozást. Kelemen István például a feleségével együtt — saját bevallásuk szerint — havonta. 5—6000 forintot kere­sett. (Emellett magánmunkát is vállaltak, bár nem volt iparengedélyük.) A nagy jöve­delmet látva korlátozást lép­tettek életbe a vállalatnál. Egy-egy bedolgozó havi 1280 forintnál nem kereshet többet — állapították meg. Később — néhány hónapig — ezt a ha­tárt 1600 forintban szabták meg. Azonban »szemesnek áll a világ«, a kötő bedolgozók kö­zött is akadtak »élelmes« em­berek, akik megtalálták a sza­bálytalansághoz vezető kiska­put Ezt Petrásné és a válla­lat némely vezetői még elő is mozdították. Beleegyeztek abba, hogy néhány jó isme­rős — Kelemen. István és fele­sége, valamint szülei, Nagy István és felesége — a meg­engedettnél többet keressen. A többletjövedelmet azoknak a munkalapján számolták el, akik az engedélyezett teljesít­ményt betegség, »anyaghiány« vagy egyéb okok miatt nem érték el. Ivusza István mar­cali lakos 1961-ben, dr. Sima Imréné kaposvári lakos pedig 1962-ben megszüntette mun­kaviszonyát a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál. De még tavaly is szerepelt nevük és munkalapjuk a be­dolgozóké között. A pénzt per­sze nem ők, hanem Petrásné révén a többletmunkát vég­zők kapták meg. Petrásné meghatalmazást állított ki, s fölvette a bért. De a többi pénzt is ő kezelte, s adta át, vagy tartotta meg magának. A SZAKÉRTŐI VIZSGÁ­LAT megállapította, hogy 1960 óta a munkalapokon fel­tüntetett és az összeállítóknak átadott kardigánok, pulóverok száma között jelentős eltérés van: összesen 4171 darab — 456 000 forint értékű kötött holmi — hiányzik. S ezek munkadíja fejében a vállalat 60 000 forintot fizetett ki. Ivu­sza István hevére 219 kardi­gán elkészítéséért 3500 forin­tot utaltak ki, a pénzt azon­ban Petrásné magának tartot­ta meg. 4171 kardigánhoz, pu­lóverhoz 2207 kg — 193 000 forint értékű — fonalra volt szükség. Hogyan tudták ezt eltüntetni? Sok lehetőségük volt rá, hiszen a vállalattól úgy és akkor hordták ki a fo­nalat, vagy be az elkészült munkákat a bedolgozók, ahogy 's amikor‘csak akarták. Éri­ntetlen, hogy miért tűrték • el a vállalat vezetői! A múlt év elején például eltűnt 12 darab »Pista« puló­ver. Petrásné megállapodott beosztottjával, Rozsos István- néval és Farkas Györgyné be­dolgozóval, hogy adnak neki fonalat, s megköti a hiányzó 12 pulóvert. Ügy is tettek. De sem a pótlólag kiadott fona­lat, sem az elkészült pulóve­rokat nem tüntették fel a munkalapon. Egy másik alka­lommal 50 hiányzó kardigánt pótoltak Farkasné közremű­ködésével. Ö is a »kedvelt« bedolgozók közé tartozott. Ezért nézték el neki, hogy nem használja fel mind az előírt mennyiségű anyagot. A nyomozáskor 1480 forint ér­tékű »megtakarított« fonalat találtak, amit Farkasné a nő­vére lakásán rejtett eL A LEGTELJESEBB ANAR­CHIA uralkodott a Mérték­utáni és Vegyesruházati Vál­lalat kötőrészlegében, s ezt Petrásné és Rozsos Istvánná is kihasználta. Petrásné sza­badsága idején a beteg Végi Lászlóné munkalapjára vett föl és tartott meg magának bért. Erről Végiék is tudtak, de elnézték, mert a megha­misított munkalappal SZTK- jogosultságot szereztek- ma­guknak. Négy vádlottja van az ügy­nek: dr. Petrás Istvánná, Ro­zsos Istvánné, Farkas György­né, és a vádlottak padjára ke­rül a társadalmi tulajdon ha­nyag kezelése miatt Bubori Antal, a vállalat volt főköny­velője is. 1961-ben írásbeli utasítást kapott, hogy teremt­sen rendet a kötőrészlegben. Semmilyen intézkedést nem tett Pedig tudta, hogy a mun­kalapokat meghamisítják, hogy némelyik bedolgozó a megen­gedettnél többet keres — köztük felesége is —, s tudta azt is, hogy Petrásné milyen úton-módon szedi föl és jut­tatja a bedolgozóknak a több­letjövedelmet. A vádlottak fölött nemsoká­ra a bíróság ítélkezik. Az ügyészség a vád benyújtásá­val egyidejűleg a megyei ta­nácshoz küldött átiratában több javaslatot tett a Mérték­utáni és Vegyesruházati Vál­lalat munkafegyelmének, il­letve bizonylati rendjének megszilárdítására. Szalai László mmmm Bővítik a villanyhálózatot Bálát onmárián. Körülbelül Két és léi kilométerrel hosszabbítják meg a vezetékeket, mire a nyári idény megkezdődik. Képünkön: A Mészáros-brigád munka köz­ben. Először azt hittem, csak tévedés az, hogy egyforma idő alatt továbbítják az úgynevezett sima. hatvanfil- léres bélyeggel ellátott leve­let és a két forint hatvanas expresszlevelet. Talán a fel­adó elírta a dátumot — gon­doltam, amikor az egyik dél­előtt egyszerre kaptam ugyanabból a városból sima és expresszlevelet. Károm nap múlva ugyanez megis­métlődött. Ez már nem lehe­tett elírás. Mégis tettem egy kísérletet. Feladtam egy­azon címre egy expresszle­velet a Kaposvári Főpostán, s utána egy simát bedobtam a postaládába. Megtudtam, hogy másnap délután öt óra­kor egyszerre kézbesítette ki a pécsi postás a két leve­let. Mi a különbség akkor a hatvanfilléres és az ex­presszlevél között? Azt hi­szem, hogy csak az a két fo­rint, amennyivel többe az utóbbi kerül. Teljesen fölös­leges ezek szerint arra szá­mítani, hogy komolyan ve­szik az expresszküldeménye- ket... Vagy talán tettek egy fo­gadalmat a postán, hogy a sima küldeményeket is ex- presszgyorsasággal továbbít­ják? Nem valószínű... Sok­kal inkább az lehet, hogy hanyagul kezelik a gyors­postát. Másfél napba kerül­ne az, hogy egy expresszkill- demény Pécsre érjen? Még Szigetváron keresztül is oda juthatunk négy óra alatt! Lehet, hogy a levél idejében megérkezik, de akkor a kéz­besítéssel vannak bajok Pé­csen. Jó lenne, ha a posta a két forint többletért egy kicsit jobban tiszteletben tartaná a feladó sürgős küldeményét. S. N. G. A második műszak megkönnyítéséért: Gyermek gyümölcspürék és sárgarépapüré Tizenegyféle diétás és sószegény étel kapható Jelentős hozzájárulás a kis­gyermekes szülők második műszakjának megkönnyítésé­hez a különféle gyümölcspü­rék forgalombahozatala. Nem kell a szülőknek almát, birset, reszelni, vagy sárgabarackot paszírozni (télen egyébként sem lehet sárgabarackot kap­ni), mindezek megkaphatok konzervben is. Rövidesen megjelenik a boltokban a sár-, garépa bébipüré is. Tizenegyféle diétás és só­szegény étel is kapható a szaküzletekben. Ebből azon­ban mindössze három a kész­étel, a többi édesség, befőtt vagy szörp,. Mindenesetre ezek használata is nagyon meg­könnyíti a házi munkát, hi­szen nem kell külön főzni a beteg családtagoknak. Jobb vonatközlekedést a Balaton-parton! Senkinek se kívánjuk, hogy este 6 óra után Fonyódon át utazzon Budapestre, mert a várakozás próbára teszi türel­mét. S tegyük mindjárt hoz­zá: az unalmas várakozás. Fo­nyódon ugyanis este tíz után csupán az állomás bűzös váró­terme szolgál menedékhelyül. Azért kell olyan sokat vár­ni, mert 18.10 órától 23.50-ig a Balaton déli partján egyetlen vonat sincs Budapest felé. Hogy miért, erre próbáltunk az állomások forgalmistáitól Közlekedési balesetek Figyelmetlenül, a megengedettnél gyorsabban vezette CE 28-23 rend­számú személygépkocsiját Kutro- vácz György cukrász. Későn vet­te észre, hogy Balatanlellén ai egyik közvilágítási lámpa alatt munkagép vesztegel s belerohant. Kutrováez életveszélyes, a kocsi­ban ülő Takács Károlyné súlyos, 13 éves fia pedig könnyebb sérü­léseket szenvedett. Dombóvár és Attala között fi­gyelmetlenül vezette gépkocsiját Bodosi Mihály egyetemi hallgató, s az előtte haladó FB 42-28 rend­számú tehergépkocsiba ütközött. Szerencsére személyi sérülés nem történt. Bodosi ellen szabálysértési eljárás indult. Ittasan vezette Kerber Béla az £M Kavicsbánya Vállalat AC 92-26 rendszámú személygépkocsiját, és Zákánytelepen az úttest melletti lejtős padkára hajtva felborult. Személyi sérülés nem történt. választ kapni. Senki sem tud­ta megmondani, miért nincs az említett időben vonat. Ügy véljük, hogy a téli me­netrendnek ezt a szembetűnő hibáját kimagyarázni nem is lehet. Semmi sem indokolhat­ja, hogy az ország egyik leg­főbb vasútvonalán ilyen ritka legyen a vonat járás. Még az sem, hogy a Balaton-parton té­len kisebb a forgalom, mint nyáron. Mert annyira azért mégsem kevés az utas, hogy némely napszakokban teljesen le kelljen állítani a forgalmat. A Budapestre közlekedő vo­nat olyan népes városból in­dul, mint Nagykanizsa, és olyan nagyobb állomásokat érint, mint Fonyód és Siófok. Egyébként is a Balaton mel­lett télen is élnek emberek, sőt vannak üdülők is. Senki sem kívánja a vasút­tól, hogy télen óránként indít­son vonatot Kanizsáról Buda­pestre, de azt, joggal elvárják az utasok, hogy 21—22 óra táj­ban (Fonyódot számítva) men­jen vonat a főváros felé. Ha a MÁV égy kicsit körültekin­tőbben osztaná el a szerelvé­nyeket, nagyobb költség nél­kül is teljesíthetné ezt a kí­vánságot. Szegedi Nándor Egyéves múlt, ami­kor szülei disszidál­tak. Nagyapja — az asztmás ács ■— ká­romkodott. Miért mentek el? Megvolt mindenük! Nagyany­ja sírt és sóhajtozott. Hónapok múlva kap­tak először levelet. Kanadából. A szülők tudatták, hogy jól vannak, s rövidesen csomagokat küldenek. Két évig nem írtak, akkor jött az első csomag. Cigaretta és használt fürdőkö­peny a nagyapának, néhány terítő, szap­pan és két szelet cso­koládé a gyereknek. A szomszédok sze­rint Imi ezt a szót mondta ki először: rosseb. Mert az öreg ács ezt hajtogatta mindig: »-Rosseb a a bőrükbe.« Mármint a lánya és a veje bő­rébe. Szaladtak az évek. Imiből jól fejlett, szeplős kislegény lett. körülötte. Megtanult hegyeset sercinteni és cifrán káromkod­ni. A rokonságnak IMI Tisztára olyan, mint az apja volt. Most tölti be kilencedik évét. Tanárai szere­tik, pedig kötekedő természetű. Azt mondják, kiütött raj­ta az öregapja vére meg a nevelése. Kö­zepes tanuló, odahaza nem tudnak vele fog­lalkozni. Ha jó idő van, délutánonként elszökik a nagyapja után. Segít neki fa­ragni, ott sürgölődik kezdetben még tet­szett a dolog: — Mi­lyen jópofa — mon­dogatták. De most már így vélekednek: — Mi lesz ebből a gyerekből? Karácsonykor ágy­nak esett nagyapó. Nem kapott levegőt, bütykös nagy ujjai­val úgy markolászia a csíkos dunnát, mintha szét akarná tépni. Akkor jött a postás. Levelet ho­zott. Nagymama föl­tette a szemüvegét, de így is rosszul lá­tott. Imi olvasta fel a zöld tintával írt so­rokat. Egyszer csak elakadt: »... és y.gy döntöttünk, hogy a mi drága kisfiúnkat magunkhoz vesszük. Küldjük is a pénzt, a bank majd elintézi a repülőutat...« Nagyapó rohamot kapott, a nagymama zokogott. Azóta a szomorú­ság vert tanyát a kis lakásban. Imi útra készül. Pár nap múl­va Ferihegyen bete­szik a repülőgépbe. Kanadában várja majd az apja meg az anyja. Akiket csak hírből ismer. Iminek ezután kell megta­nulnia ezt a két szót: Apu, anyu ... De megtanulja-e? N. S. A raktárra szükség van A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat két, összesen 500 négyzetméter alapterületű raktárát foglal­ja le Barcson több mint négy éve a Kőbányai Gyógy­szergyár. Több tonna poro­sodó, egérrágta gyógynö­vényt tárolnak bennük. A tulajdonos jó néhány­szor kérte már a gyógyszer- gyárat. hogy adja át a rak­tárt. de az még csak nem is válaszolt. Foglalkozott az üggyel a raktárakkal rendelkező or­szágos szerv is (ÄRHI), és 1963. december 31-ében je­lölte meg a raktár kiüríté­sének batáridejét. A dön­tést közben módosították; az újabb határidő 1964. már­cius 31. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak nagy szüksége van a két barcsi raktárra. Ezért ürítse ki a Kőbányai Gyógyszergyár mielőbb, hogy ne kelljen a drága kenyérgabonát és más terményeket a szabad­ban, az időjárás viszontag­ságainak kitéve tárolni! Sz. L. S0&OK Kivétel: a tengerész Tetbury angol tengerparti kisváros tanácsa nemrégen azt a kérdést tárgyalta, hogy milyen összegre bírságolják azokat, akik nyilvános he­lyen káromkodnak. Végül olyan javaslatot fogadtak el, hogy a bírság összege öt shilling lesz. A határozat­nak van egy módosító része is: a tengerészeket nem öt, hanem csupán egy shillingre bírságolják, hogy fizetésük ne menjen rá teljesen a bün­tetésekre. • • • Morzsák Malcolm Muggeridge an­gol publicista: »Némelyek manapság meomárjaik elké­szítésének fenyegetésével lé­nyegesen többet keresnek, mint valóban megjelent em­lékirataikkal.-» * * * Vittorio de Sica olasz film­színész és rendező: »Manap­ság nyolc hónap szükséges egy film elkészítéséhez. Hét hónapig és egy hétig tart a szükséges pénz felhajtása és három hétig a forgatás.» * * • Fogyókúra bébi- és kutyaeledellel Divatos japán énekesnők­ről, színészekről, maneke- nekről kiderült, azzal őrzik meg vonalaikat, hogy a cse­csemők, valamint a kutyák részére készült konzerveket fogyasztják. Az angol nyelven megje­lenő japán Times szerint egy japán gyáros foglalkozik az­zal a gondolattal, hogy spe­ciális konzerveket készít »Bébiétel nők részére«, vala­mint »Kutyaétel férfiaknak« felirattal. Egy japán hetilap megírta, hogy a kutyaeledel a sportolók, különösen a síe­lők és a hegymászók között nagy divatban van. * * * Egy anya elviszi lányát az ideggyógyászhoz, és elpana­szolja, hogy gyermeke tyúk­nak képzeli magát. Az orvos megvizsgálja a lányt, hosszasan beszélget vele, aztán megkérdezi a mamától: — Es mondja, asszonyom, mióta képzeli magát tyúk­nak a kedves leánya? — Öt esztendeje — hang­zik- a válasz. — És miért csak most hoz­ta el? — Tudja, doktor úr — fe­leli a mama —, eddig olyan rossz ányagi körülmények között éltünk, hogy minden egyes tojásra szükségünk volt. Huligán A gerincesek egy kevésbé gerinces alcsoportjához tarto­zik. Emberféleség, általában fiatal. Az »-adj uram, de rög­tön« életszemlélet apostola. Szeretne gyorsan és munka nélkül, egyszóval fájdalom- mentesen kitűnni, vagyis ér­vényesülni. Rendszerint azon­ban nem győzi szusszal, s ek­kor megtoldja egy felső oktáv­val vagy ökölcsapással. Vallja, hogy miden tetterőtől buzogó fiatalnak joga van bohócot csi­nálni magából, sőt, ha neki úgy ‘tetszik, másokból is. Má­sok ezt másként vallják, ezért néha visszaütnek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a "Somogy megyei Tanácp lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem „örzíinU meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postásbézbesítőLnél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nji-omda- ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents