Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-12 / 60. szám

Csütörtök, 1964. március 12. 5 SOMOGYI NÉPIjAP Nemcsak szociális körülmények indokolják... AZ ÖZVEGYSÉG fiatalon, három-négy gyermekkel a megfogyatkozott családban na­gyon nehéz próbája az asz- szonyemberségnek. Különösen nehéz akkor, ha az özvegyek még cigányok is, és igényük a munka, a rendezett életkörül­mények iránt már kifejlődött. A cigányasszony néni réméin hét özvegységében segítséget a szülőktől, rokonoktól. Több­nyire azok is azért küszköd­nek, amiért ő: putri helyett házban lakni, dolgozni. Kire számíthatnak az elözvegyül- tek? Az államon kívül egyelő­re csak kevés emberre. Csak­hogy a rendelkezésekbe szorí­tott paragrafusok néha elné­mítják az intézkedésre kötele­seket. Látják, hogy valamit tenni kellene, de a paragrafu­sok megsértésétől félve csak csóválják a fejüket. Tisztelet a kivételnek! Kaposfő tanácsától 1964. február 11-i keltezéssel hatá­rozat érkezett többek között özvegy Horváth Ignáczné négygyermekes és özvegy Or­sós Antalné háromgyermekes cigányasszonyoknak. A hatá­rozat az egészségügyi minisz­ter 38/1963. (Eü. K. 23.) számú rendeletére hivatkozva közli, hogy a községi tanács meg­szünteti a havi 300, illetve 200 forintos szociális segély folyó­sítását, mert nincsenek meg együttesen az állandó szociá­lis segély juttatásának ^előírt föltételei. Mindkét özvegy munkaképes, havi jövedelmük meghaladja a 250 forintot (?!). Az özvegyek valóban mun­kaképesék, de anyák, akik gyermekeiket nem a régi ci- . gányéletre szánják. Láttam az iskolában Horváthné gyere­keit. A legidősebb fiú negye­dikes. Ha nem mondják, hogy ők azok, sem öltözékük, sem viselkedésük, de még beszédük sem árulta volná el, hogy ci­gánygyerekek. BESZÉLTEM HORVÁTIINÉ- VAL. Most valahol harminc­forint fizetségért. Elmúlt már dél, amire hazaérkezett, és hozzáláthatott a főzéshez. A fa­lutól tisztes távolságra leve! i ci­gánytelep nyomorúságos kör­nyezetéből kikívánkozik a pa­rányi téglaház, amit már öz­vegyként épített. Igaz, egy szo­ba az egész. De szépen beren­dezett és tiszta. A falon képek Idejövet a telepiek, az itt ho­nosak putrijaitól jó kődobás- nyira láttunk egy agyonfolto­zott campingsátrat. Előtte tűz, a tűz fölött bogrács. Kik ezek? Jövevények, idegenek. Csava­rognak. Az ítélet szigorú, és becsét az adja, hogy nem én mondom, nem a kísérőm — az általános iskola egyik tanára —, hanem Horváthné. S benne van ebben az ítéletben a mun­ka tisztességét érző és tudó ember nemes elszántsága. Ke­vésszer mondja, hogy nagyon nehéz így élni a négy gyerek­kel. Segítettek a házépítéske'' az emberek? Igen, de. .. saj­nos, nem vagyunk egyformák. Volt, aki három-négy napos napszámmal sarcolta meg az asszonyt egynapi szakmun­káért vagy fuvarért cserében. Már mindegy. Felépült a ház Kár, hogy ebben a környezet­ben van. Erre, a rét felé nem terjeszkedik a falu. Idáig nem jön ki a villany. A három nagyobb gyerek az iskolában van. A legkisebb, az ötéves, óvodában. Mind fiú. Jó lenne majd szakmát adni a kezükbe. Akkor az özvegység ellenére is könnyebb lenne az élet. Most még a gyerekek miatt nem tud úgy dolgozni, ahogyan szeretne. El kell látni őket rendesen. Félnapi nap­szám nem hoz annyi keresetet, hogy családtagonként jusson 150 forint a megélhetésre ... BOGDANNÉ HELYZETE még szorongatóbb. A három gyermek közül még egy sem érte el az iskolaköteles korha­tárt. Családfenntartónak is lenni, anyának is — így majd­nem lehetetlen. A karon ülő legkisebbet cipelje magával, ha valahol munkát vállal? Sokan tanácsolták, adják a gyerekeket állami gondozásba. Akik ezt javasolták, aligha gondolták meg tanácsukat. Egyrészt nem ismerik a ci­gányszülők gyermekszereteté­nek mértékét. Náluk a legna­gyobb nyomorúság közepette sem hat »természetesként-« ál­lami gondozásba adni a gyere­ket. De meg az állami gondo- zásbavétel költségei lényege­sen nagyobbak a havi 300—200 forintnál. Annál az összegnél, amit szociális segélyként a községi tanács adhatna . . . A címzettek megföllebbezték a határozatot a járási tanács­hoz. Visszajöttek a papírok, hogy egészítsék ki környezet- tanulmánnyal, »véleményes avaslattal««. Mi lesz az intéz­kedés eredménye? Ha beleme­revedne a rendelkezés szigo­rúságába, éppen onnan vonjuk meg a segítséget, ahol arra nemcsak rá vannak szorulva, hanem ahol érdemesek is rá. A két asszony hősiesen fára­dozik azért, hogy gyerekeik rendezett életkörülmények kö­zött váljanak felnőttekké. MIÉRT BESZÉLÜNK ilyen hosszan erről az ügyről? Félő, hogy föllebbezések egész sora követi az egészségügyi minisz­ter 38/1963. sz. rendeletének életbe lépését. E rendeletre szükség volt, mert községi ta­nácsaink többnyire ideiglenes jelleggel adtak eddig szociális segélyt a rászorulóknak. Nem arról van szó, hogy a szociá­lis segélyt dologkerülő' ha­szontalan embereknek adják. Arról, hogy Horváthné és Bogdánná esetében nemcsak a szociális körülmények indokol­ják a segélyjuttatást, hanem a cigánylakosság nevelésének, segítésének gazdasági, kulturá­lis és politikai feladatai is. László Ibolya FEGYELMEZETT KÖZLEKEDÉSSEL CSÖKKENTHET!) a balesetek szama A BM Somogy megyei Rend­őr-főkapitányságának közleke­dési csoportját önálló osztály- lyá szervezték. Kiss István őr­naggyal, az osztály vezetőjével beszélgettünk a megye közle­kedésének helyzetéről és az osztály legfontosabb feladatai­ról. — Ml tette szükségessé az önálló osztály létrehozását? — Az utóbbi években jelen­tősen megnövekedett a gépjár­művek száma megyénkben is, s ezzel párhuzamosan egyre több baleset történt. A közle­kedési csoport dolgozóinak — noha éjjel-nappal úton voltak — nem jutott másra idejük, mint a balesetek kivizsgálásá­ra, jegyzőkönyvek fölvételére. Kevés lehetőségük volt_az ala­pos ellenőrzésre és ezzel á bal­esetek megelőzésére. — Hány baleset történt 19$3-ban? — A múlt évben ötvennyolc százalékkal több, mint az elő­ző évben. Negyvenkilencen vesztették életüket, és csak­nem ■ hatszázan szenvedtek könnyebb vagy súlyosabb sé­rüléseket. Tetemes kár kelet­kezett a társadalmi és a ma­gántulajdonban. Ez az összeg tavaly 1,5 millió forintra rú­gott. Motorkerékpárok 211, személygépkocsik 141 — több­ségük magántulajdonban van —, tehergépkocsik 126, kerék­párok 54, vontatók pedig 37 balesetet idéztek elő. — Mik a balesetek legfőbb KÖLCSÖNZÖBOLT okai? — Majd minden esetben a közlekedési szabályok megsér­tése. A leggyakoribb Ok — ebből eredően 206 baleset tör­tént — a figyelmetlen és gon­datlan vezetés. Ezután követ­kezik a szabálytalan előzés és a gyorshajtás. A balesetek mintegy 30 százalékának elő­idézői szeszes italt fogyasztot­tak.- Megyénkben hol történt a legtöbb baleset? — A legveszelyesebb hely Kaposvár, itt 98 baleset tör­tént tavaly. A Kaposvár—Ba- latonlelle közötti 67-es úton 52 balesetet helyszíneltünk. Ezek közül 21 Kaposvár és Mernye között történt. Veszé­lyes hely még Siófok — 49 bal­esettel —, ezenkívül a 7-es fő­útvonal és a Kaposvár—Dom­bóvár közötti út. — Lemérhető-e az eredmé­A Marcali és Vidéke Körzeti Fmsz kölcsönzőboltjában a gyer­mekkocsitól kezdve a háztartási gépekig, a falfestő hengertől a horgászhotig sok minden megtalálható. Képünkön: É 1 o józsefné boltvezető a mosógép kezelését mutatja egy érdeklődőnek. nye a tavaly bevezetett helyszíni bírságolásnak? — Még nem. Igaz, őszintén meg kell mondani, hogy a köz­lekedési rendőrség dolgozói nem szívesen alkalmazták, mert túl sok adminisztrációval jár. Pedig nagy szükség van rá, mert egy kisebb vagy na­gyobb pénzbírság igen sok embert visszatart a súlyosabb következményekkel járható újabb szabálytalanságoktól. Most már tapasztalható javu­lás. Az év első hónapjában még csak 14, februárban már 84 helyszíni bírságot szabtak ki dolgozóink. A helyszíni bír. ságolás nevelő, visszatartó ha­tásával a jövőben is élni fo­gunk. — Melyek az osztály legfon­tosabb feladatai? — Az első, hogy megszilár­dítsuk megyénkben a közleke­dési fegyelmet. Mert a tapasz­talatok azt igazolják, hogy fe­gyelmezett közlekedéssel csök­kenteni lehet a balesetek szá­mát. Igen sok az autóbusz me­gyénkben, némelyik túlzsú­folt, nehéz vezetni. Mégis ke­vés baleset történik velük, mert vezetőik fegyelmezetten, a szabályokat megtartva köz­lekednek. A legtöbb baleset szombaton — 107 — volt, va­sárnap és szerdán fordul elő. A legkritikusabb időpont a délután 4—6 óra közötti. Ezért ezeken a napokon és ezekben az órákban sürítjük ellenőrzé­seinket, hogy elejét vegyük a szabálytalanságoknak, illetve a baleseteknek. A mernyei földműves- szövetkezet mernyei büfé-falatozó­jába szakképzettséggel rendelkező vezetőt vesz föl lehetőleg családtagi be­segítéssel. A mernyei Csöpi Presszó vezeté­sére lehetőleg kereske­delmi gyakorlattal ren­delkezők jelentkezhet­nek. A központi irodán levő kereskedelmi elő­adói állás betöltésére szakképzettséggel ren­delkező munkaerőt vesznek föl. Mindhá­rom álláshoz erkölcsi bizonvftvány szükséges. Jelentkezni lehet az fmsz központi irodájá­ban, Mernyén. Útikölt­séget csak fölvétel ese­tén térítünk. (3060) <72étyl tnzÁQ, úf szeretet A havas járdán lépegető anyóka vállára hetven- három év szenvedéseit rakta iá az idő. Az a kevéske öröm, amely életében érte, már olyan messze van, hogy el­süllyedt a bánatok között, mint a tengerbe dobott arany­krajcár __ A. letyegő kilincs bánatos nyikorgással nyitott ajtót a sovány öregasszonynak. Tom­pa hűvösség, a szúlyukaktól szeplős szekrény, az öreg al­márium, az ágy és a tűzhely fogadta meg a falon kopadozó képek között a hangosan lépe­gető öreg óra. A frissen gyújtott tűz élénk pattogással nyújtotta ki piros szárnyait a sötétedő falakra, de egy kattanás véget vetett az ábrándos játéknak, s a villany fehér fénye beterítette az egész szobát. Egy levél hevert az asztalon. — Na, majd az a lány esté­re elolvassa. Nem tudom, mit akarhatnak énvelem? Marika csak nem jött. Az anyóka hallgatódzott, hallga- tódzott, és sokszor azt hitte, hogy most toppan be. De sen­ki sem jött. A tűzhely fölött bóbiskolt, aztán nyolc óra tájt ágyba húzódott Rozi néni. Az öreg almáriumon közelebb húzta a sárga csatos imaköny­vét, megsimogatta, aztán az emlékek zuhatagától elaludt. Éjfélkor fölébredt. Mintha húszéves szemek lettek volna az öregek helyett, olyan für­gén néztek a sötétbe. A gondo­latok zizegő motollája gyorsan pergette az emlékeket, ame­lyeknek talán a legszebbike van itt a falon. Talán most is ide tekint? Hiába fordult ar­rafelé, ahonnan egy kopott képről pörge bajuszos, ke­mény katonaarc néz alá, nem látta. De tudta, hogy ott van. Hiszen már Mzerkilencszázti­sennágy óta szórja a fájdalom töviseit feléje ez a kép. Fiatal volt még nagyon, amikor en­nek a pörge bajuszos katoná­nak az utolsó szavait hallotta: »Ne ríj, Rozikám! Nekünk csak egy früstök lesz ez a Szerbia.» Az emlékek tüzében az öreg ajkak beszélni kezdtek: — Ez volt a legszebb ember. Olyan volt, mint a rózsa, pi­ros, mint a rózsa. Mint az az egy szál rózsa... Az öreg kéz kinyúlt a sötét­ben, és megsimogatta a sárga csatos, hideg könyvet. S újból elszenderedett. VT ikor fölébredt, már fénylett az ablak. Hul­lott a hó odakinn. Marika, a kis szomszédlány korán érke­zett, mert kíváncsi volt, hogy Rozi néni mit döntött a levél­lel kapcsolatban. A piros me- legitős, fekete hajú, ragyogó szemű lány átölelte a horpadt mellű anyókát, és azt kérdez­te tőle: — No, eljön, Rozi néném? — Hová? — Hát az öregek köszönté­sére! — Mit beszélsz, te lány? — Hát azt, ami abban a le­vélben van! — Én nem tudom, mi van benne, én nem olvastam. — Hát adja ide, majd én el­olvasom. De anélkül is tudom. Meg akarjuk vendégelni ma­gukat, a falu öregjeit mi, fia­talok. — Nem vagyunk mi mind rokonok! — Nem rokonságból, hanem szeretetböl. Ugye, eljön maga is? — Majd még megbeszélem ezzel a szomszéd Nanival... — Az azt mondja, eljön. — Hát ha az ' elmegy, akkor én is. Csakugyan ott ültek ők is az ünnepeltek sorában. Ahogyan telt az este, s élvezték az ün­neplés szelíd mámorát, Rozi néni szüntelen azon gondolko­dott, hogy hol volt ez a szere­tet eddig. »Az én fiatal éle­temben az elhagyatott öregek a szegénylak ijesztő cellájában dideregték át a telet. Minket meg ünnepelnek. Hol volt ez a szeretet eddig?» Amikor a búcsúzáskor kezet szorított vele a tsz-elnök, azt mondta: — Ami volt, elmúlt, a hara­got föl kell váltani a szeretet­nek. Itt mi közöttünk éppúgy, mint az egész világon. D erliner kendője alá tette a kis csomagot, és elindult az ajtó felé. Az öreg Pozsgai Laci fehér feje után ment, az kivezette a villanyfényes ut­cára. Itt melléje állt Marika, hazavezette, nehogy elessen a síkos úton. Marika útközben hiába beszélt, az anyóka sem­mire sem válaszolt. Lekötötték gondolatai, mert az öreg Pozs­gai meglátása nagyon szép em­lékek forrásait nyitogatták. — Ez volt dz én Imrém leg­jobb barátja. Együtt mentek a frontra is. Ez is látta, amikor Imre azt az egy szál piros ró­zsát az induló kocsiról nekem visszadobta. Egy szirom még most is megvan belőle. Azt én majd magammal viszem a ko­porsóba ... A kis szobában langyos me­leg fogadta őket. Marika gyor­san tüzet rakott. Az öregasz- szony összerokkanva üldögélt. — Miért nem beszél, Rozi néném? — Beszélek én magamban, lányom. De most ide hallgass, írjál meg egy levelet a Boris- kámnak. Írd meg neki, hogy... nem is tudom, hogyan kellene megírni.. . Téged megtanítot­tak ott a gimnáziumban, hogy hogyan kell az ilyet. Írd meg nekik, hogy itt most már ho­gyan van, hogy ott, Franciaor­szágban . csinálnak-e ilyet az öregekkel? De te, küldj is neki valamit. A kopott almáriumhoz cso­szogott, és levette a sárga csa­tos imakönyvet. Az asztalra tette, és forgatni kezdte szín­telen, bütykös ujjaival a sza­kadozott lapokat. Kutatva pil­lantott a sárguló lapok közé. Az egyik lap közül hintázva a földre esett egy nagyon hal­vány rózsaszirom . . . — Jaj! Rá ne lépj! — Miért? Mi ez? — Ez abból a rózsaszálból való, amelyet szegény uram utolsó emlékként nekem adott. Amikor Marika fölemelte, a színtelen, száraz szirom ketté­törött ujjai között. — Eltörött — mondta ijed­ten a lány. A z öregasszony fájdalom- mai tekintett a kopott képre, ahonnan az a pörge ba­juszos katonaarc az élet tava­sza emlékeinek soha meg nem halványuló virágait szór­ta feléje . . . Könnyek tántorog­tak végig arcán, a fájdalom ráncai között. Ekkor megszó­lalt az anyóka: — Az apai emlék felét küld­jük el, kislányom. A másik fe­lét senkinek sem adom. Az az egy gyermekem volt, az is el­hagyott, de én nem haragszom rá, elvitte a párja ... Szeret­ném már az unokáimat látni. Meg hát haza is jöhetnének, nem igaz? De azt megírd ne­kik, hogy én nem tudom, hol volt ez a szeretet eddig. — Ügyen, ezután már n»m. is érzi magát olyan egyedül? — Nem, kislányom, nem. Most úgy érzem, mintha ha­zaértem volna. Köszönöm, hogy hazavezettél. .. Cséplő József — Hogyan segíthet munká­jukban a lakosság? — A rendőrség még az osz­tályon dolgozók számának nö­velésével sem képes egyedül ellátni feladatát. Ezért együtt­működünk a Baleset-elhárítá­si Tanáccsal, az Autó Klubbal, s a több gépkocsval rendelke­ző vállalatoknál filmvetítéssel egybekötött előadásokat tar­tunk műszaki ismeretekről, a KRESZ-ről, a balesetek okai­ról, következményeiről. Mun­kánkat megkönnyíthetnék a vállalatok,, a termelőszövetke­zetek, ha nem engednének ki a közútra vizsgázatlan, műszaki­lag hibás, tehát balesetveszé­lyes járműveket. Az iskolák pedig azzal segíthetnek, hogy a helyes közlekedésre oktat­ják a tanulókat. — Korábban eredményesen dolgoztak a társadalmi közle­kedési rendőrök. Tevékenysé­gük azonban az utóbbi időben ellanyhult. Most ismét fölele­venítjük munkájukat. Emel­lett nagy szükség van a lakos­ság támogatására is. Ez év el­ső két hónapjában az 54 bal­eset közül 7 végződött halállal (tavaly az első negyedben a 49 baleset közül egy sem volt ha­lálos). A múlt évben hét gázo­ló hagyta cserben áldozatát. A lakosság segítségével vala­mennyi tettest sikerült megta­lálni. Meg is kapták bünteté­süket. A lakosságtól ismét azt kérjük: fegyelmezett közleke­déssel könnyítsék meg rend­őreink munkáját, és segítsenek a balesetet okozó személyek földerítésében is — fejezte be nyilatkozatát Kiss István őr­nagy, a közlekedési osztály vezetője. Sz. L. Művelődéi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Du: fél 2 órakor: Lili bá­rónő. Ifjúsági előadás. Este 8 órakor: Egy szerelem története. Nyilvános főpróba szervezők részére. VÖRÖS CSILLLAG FIMSZINHAZ Nyáron egyszerű. Széles­vásznú magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Március 15-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Háború és béke. I-II. Ame­rikai film. Korhatár nélkül. Előadások kezdete 4 és fél 8 órakor. (Március 13-ig.)

Next

/
Thumbnails
Contents