Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
Csütörtök, 1964. március 12. 5 SOMOGYI NÉPIjAP Nemcsak szociális körülmények indokolják... AZ ÖZVEGYSÉG fiatalon, három-négy gyermekkel a megfogyatkozott családban nagyon nehéz próbája az asz- szonyemberségnek. Különösen nehéz akkor, ha az özvegyek még cigányok is, és igényük a munka, a rendezett életkörülmények iránt már kifejlődött. A cigányasszony néni réméin hét özvegységében segítséget a szülőktől, rokonoktól. Többnyire azok is azért küszködnek, amiért ő: putri helyett házban lakni, dolgozni. Kire számíthatnak az elözvegyül- tek? Az államon kívül egyelőre csak kevés emberre. Csakhogy a rendelkezésekbe szorított paragrafusok néha elnémítják az intézkedésre köteleseket. Látják, hogy valamit tenni kellene, de a paragrafusok megsértésétől félve csak csóválják a fejüket. Tisztelet a kivételnek! Kaposfő tanácsától 1964. február 11-i keltezéssel határozat érkezett többek között özvegy Horváth Ignáczné négygyermekes és özvegy Orsós Antalné háromgyermekes cigányasszonyoknak. A határozat az egészségügyi miniszter 38/1963. (Eü. K. 23.) számú rendeletére hivatkozva közli, hogy a községi tanács megszünteti a havi 300, illetve 200 forintos szociális segély folyósítását, mert nincsenek meg együttesen az állandó szociális segély juttatásának ^előírt föltételei. Mindkét özvegy munkaképes, havi jövedelmük meghaladja a 250 forintot (?!). Az özvegyek valóban munkaképesék, de anyák, akik gyermekeiket nem a régi ci- . gányéletre szánják. Láttam az iskolában Horváthné gyerekeit. A legidősebb fiú negyedikes. Ha nem mondják, hogy ők azok, sem öltözékük, sem viselkedésük, de még beszédük sem árulta volná el, hogy cigánygyerekek. BESZÉLTEM HORVÁTIINÉ- VAL. Most valahol harmincforint fizetségért. Elmúlt már dél, amire hazaérkezett, és hozzáláthatott a főzéshez. A falutól tisztes távolságra leve! i cigánytelep nyomorúságos környezetéből kikívánkozik a parányi téglaház, amit már özvegyként épített. Igaz, egy szoba az egész. De szépen berendezett és tiszta. A falon képek Idejövet a telepiek, az itt honosak putrijaitól jó kődobás- nyira láttunk egy agyonfoltozott campingsátrat. Előtte tűz, a tűz fölött bogrács. Kik ezek? Jövevények, idegenek. Csavarognak. Az ítélet szigorú, és becsét az adja, hogy nem én mondom, nem a kísérőm — az általános iskola egyik tanára —, hanem Horváthné. S benne van ebben az ítéletben a munka tisztességét érző és tudó ember nemes elszántsága. Kevésszer mondja, hogy nagyon nehéz így élni a négy gyerekkel. Segítettek a házépítéske'' az emberek? Igen, de. .. sajnos, nem vagyunk egyformák. Volt, aki három-négy napos napszámmal sarcolta meg az asszonyt egynapi szakmunkáért vagy fuvarért cserében. Már mindegy. Felépült a ház Kár, hogy ebben a környezetben van. Erre, a rét felé nem terjeszkedik a falu. Idáig nem jön ki a villany. A három nagyobb gyerek az iskolában van. A legkisebb, az ötéves, óvodában. Mind fiú. Jó lenne majd szakmát adni a kezükbe. Akkor az özvegység ellenére is könnyebb lenne az élet. Most még a gyerekek miatt nem tud úgy dolgozni, ahogyan szeretne. El kell látni őket rendesen. Félnapi napszám nem hoz annyi keresetet, hogy családtagonként jusson 150 forint a megélhetésre ... BOGDANNÉ HELYZETE még szorongatóbb. A három gyermek közül még egy sem érte el az iskolaköteles korhatárt. Családfenntartónak is lenni, anyának is — így majdnem lehetetlen. A karon ülő legkisebbet cipelje magával, ha valahol munkát vállal? Sokan tanácsolták, adják a gyerekeket állami gondozásba. Akik ezt javasolták, aligha gondolták meg tanácsukat. Egyrészt nem ismerik a cigányszülők gyermekszeretetének mértékét. Náluk a legnagyobb nyomorúság közepette sem hat »természetesként-« állami gondozásba adni a gyereket. De meg az állami gondo- zásbavétel költségei lényegesen nagyobbak a havi 300—200 forintnál. Annál az összegnél, amit szociális segélyként a községi tanács adhatna . . . A címzettek megföllebbezték a határozatot a járási tanácshoz. Visszajöttek a papírok, hogy egészítsék ki környezet- tanulmánnyal, »véleményes avaslattal««. Mi lesz az intézkedés eredménye? Ha belemerevedne a rendelkezés szigorúságába, éppen onnan vonjuk meg a segítséget, ahol arra nemcsak rá vannak szorulva, hanem ahol érdemesek is rá. A két asszony hősiesen fáradozik azért, hogy gyerekeik rendezett életkörülmények között váljanak felnőttekké. MIÉRT BESZÉLÜNK ilyen hosszan erről az ügyről? Félő, hogy föllebbezések egész sora követi az egészségügyi miniszter 38/1963. sz. rendeletének életbe lépését. E rendeletre szükség volt, mert községi tanácsaink többnyire ideiglenes jelleggel adtak eddig szociális segélyt a rászorulóknak. Nem arról van szó, hogy a szociális segélyt dologkerülő' haszontalan embereknek adják. Arról, hogy Horváthné és Bogdánná esetében nemcsak a szociális körülmények indokolják a segélyjuttatást, hanem a cigánylakosság nevelésének, segítésének gazdasági, kulturális és politikai feladatai is. László Ibolya FEGYELMEZETT KÖZLEKEDÉSSEL CSÖKKENTHET!) a balesetek szama A BM Somogy megyei Rendőr-főkapitányságának közlekedési csoportját önálló osztály- lyá szervezték. Kiss István őrnaggyal, az osztály vezetőjével beszélgettünk a megye közlekedésének helyzetéről és az osztály legfontosabb feladatairól. — Ml tette szükségessé az önálló osztály létrehozását? — Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a gépjárművek száma megyénkben is, s ezzel párhuzamosan egyre több baleset történt. A közlekedési csoport dolgozóinak — noha éjjel-nappal úton voltak — nem jutott másra idejük, mint a balesetek kivizsgálására, jegyzőkönyvek fölvételére. Kevés lehetőségük volt_az alapos ellenőrzésre és ezzel á balesetek megelőzésére. — Hány baleset történt 19$3-ban? — A múlt évben ötvennyolc százalékkal több, mint az előző évben. Negyvenkilencen vesztették életüket, és csaknem ■ hatszázan szenvedtek könnyebb vagy súlyosabb sérüléseket. Tetemes kár keletkezett a társadalmi és a magántulajdonban. Ez az összeg tavaly 1,5 millió forintra rúgott. Motorkerékpárok 211, személygépkocsik 141 — többségük magántulajdonban van —, tehergépkocsik 126, kerékpárok 54, vontatók pedig 37 balesetet idéztek elő. — Mik a balesetek legfőbb KÖLCSÖNZÖBOLT okai? — Majd minden esetben a közlekedési szabályok megsértése. A leggyakoribb Ok — ebből eredően 206 baleset történt — a figyelmetlen és gondatlan vezetés. Ezután következik a szabálytalan előzés és a gyorshajtás. A balesetek mintegy 30 százalékának előidézői szeszes italt fogyasztottak.- Megyénkben hol történt a legtöbb baleset? — A legveszelyesebb hely Kaposvár, itt 98 baleset történt tavaly. A Kaposvár—Ba- latonlelle közötti 67-es úton 52 balesetet helyszíneltünk. Ezek közül 21 Kaposvár és Mernye között történt. Veszélyes hely még Siófok — 49 balesettel —, ezenkívül a 7-es főútvonal és a Kaposvár—Dombóvár közötti út. — Lemérhető-e az eredméA Marcali és Vidéke Körzeti Fmsz kölcsönzőboltjában a gyermekkocsitól kezdve a háztartási gépekig, a falfestő hengertől a horgászhotig sok minden megtalálható. Képünkön: É 1 o józsefné boltvezető a mosógép kezelését mutatja egy érdeklődőnek. nye a tavaly bevezetett helyszíni bírságolásnak? — Még nem. Igaz, őszintén meg kell mondani, hogy a közlekedési rendőrség dolgozói nem szívesen alkalmazták, mert túl sok adminisztrációval jár. Pedig nagy szükség van rá, mert egy kisebb vagy nagyobb pénzbírság igen sok embert visszatart a súlyosabb következményekkel járható újabb szabálytalanságoktól. Most már tapasztalható javulás. Az év első hónapjában még csak 14, februárban már 84 helyszíni bírságot szabtak ki dolgozóink. A helyszíni bír. ságolás nevelő, visszatartó hatásával a jövőben is élni fogunk. — Melyek az osztály legfontosabb feladatai? — Az első, hogy megszilárdítsuk megyénkben a közlekedési fegyelmet. Mert a tapasztalatok azt igazolják, hogy fegyelmezett közlekedéssel csökkenteni lehet a balesetek számát. Igen sok az autóbusz megyénkben, némelyik túlzsúfolt, nehéz vezetni. Mégis kevés baleset történik velük, mert vezetőik fegyelmezetten, a szabályokat megtartva közlekednek. A legtöbb baleset szombaton — 107 — volt, vasárnap és szerdán fordul elő. A legkritikusabb időpont a délután 4—6 óra közötti. Ezért ezeken a napokon és ezekben az órákban sürítjük ellenőrzéseinket, hogy elejét vegyük a szabálytalanságoknak, illetve a baleseteknek. A mernyei földműves- szövetkezet mernyei büfé-falatozójába szakképzettséggel rendelkező vezetőt vesz föl lehetőleg családtagi besegítéssel. A mernyei Csöpi Presszó vezetésére lehetőleg kereskedelmi gyakorlattal rendelkezők jelentkezhetnek. A központi irodán levő kereskedelmi előadói állás betöltésére szakképzettséggel rendelkező munkaerőt vesznek föl. Mindhárom álláshoz erkölcsi bizonvftvány szükséges. Jelentkezni lehet az fmsz központi irodájában, Mernyén. Útiköltséget csak fölvétel esetén térítünk. (3060) <72étyl tnzÁQ, úf szeretet A havas járdán lépegető anyóka vállára hetven- három év szenvedéseit rakta iá az idő. Az a kevéske öröm, amely életében érte, már olyan messze van, hogy elsüllyedt a bánatok között, mint a tengerbe dobott aranykrajcár __ A. letyegő kilincs bánatos nyikorgással nyitott ajtót a sovány öregasszonynak. Tompa hűvösség, a szúlyukaktól szeplős szekrény, az öreg almárium, az ágy és a tűzhely fogadta meg a falon kopadozó képek között a hangosan lépegető öreg óra. A frissen gyújtott tűz élénk pattogással nyújtotta ki piros szárnyait a sötétedő falakra, de egy kattanás véget vetett az ábrándos játéknak, s a villany fehér fénye beterítette az egész szobát. Egy levél hevert az asztalon. — Na, majd az a lány estére elolvassa. Nem tudom, mit akarhatnak énvelem? Marika csak nem jött. Az anyóka hallgatódzott, hallga- tódzott, és sokszor azt hitte, hogy most toppan be. De senki sem jött. A tűzhely fölött bóbiskolt, aztán nyolc óra tájt ágyba húzódott Rozi néni. Az öreg almáriumon közelebb húzta a sárga csatos imakönyvét, megsimogatta, aztán az emlékek zuhatagától elaludt. Éjfélkor fölébredt. Mintha húszéves szemek lettek volna az öregek helyett, olyan fürgén néztek a sötétbe. A gondolatok zizegő motollája gyorsan pergette az emlékeket, amelyeknek talán a legszebbike van itt a falon. Talán most is ide tekint? Hiába fordult arrafelé, ahonnan egy kopott képről pörge bajuszos, kemény katonaarc néz alá, nem látta. De tudta, hogy ott van. Hiszen már Mzerkilencszáztisennágy óta szórja a fájdalom töviseit feléje ez a kép. Fiatal volt még nagyon, amikor ennek a pörge bajuszos katonának az utolsó szavait hallotta: »Ne ríj, Rozikám! Nekünk csak egy früstök lesz ez a Szerbia.» Az emlékek tüzében az öreg ajkak beszélni kezdtek: — Ez volt a legszebb ember. Olyan volt, mint a rózsa, piros, mint a rózsa. Mint az az egy szál rózsa... Az öreg kéz kinyúlt a sötétben, és megsimogatta a sárga csatos, hideg könyvet. S újból elszenderedett. VT ikor fölébredt, már fénylett az ablak. Hullott a hó odakinn. Marika, a kis szomszédlány korán érkezett, mert kíváncsi volt, hogy Rozi néni mit döntött a levéllel kapcsolatban. A piros me- legitős, fekete hajú, ragyogó szemű lány átölelte a horpadt mellű anyókát, és azt kérdezte tőle: — No, eljön, Rozi néném? — Hová? — Hát az öregek köszöntésére! — Mit beszélsz, te lány? — Hát azt, ami abban a levélben van! — Én nem tudom, mi van benne, én nem olvastam. — Hát adja ide, majd én elolvasom. De anélkül is tudom. Meg akarjuk vendégelni magukat, a falu öregjeit mi, fiatalok. — Nem vagyunk mi mind rokonok! — Nem rokonságból, hanem szeretetböl. Ugye, eljön maga is? — Majd még megbeszélem ezzel a szomszéd Nanival... — Az azt mondja, eljön. — Hát ha az ' elmegy, akkor én is. Csakugyan ott ültek ők is az ünnepeltek sorában. Ahogyan telt az este, s élvezték az ünneplés szelíd mámorát, Rozi néni szüntelen azon gondolkodott, hogy hol volt ez a szeretet eddig. »Az én fiatal életemben az elhagyatott öregek a szegénylak ijesztő cellájában dideregték át a telet. Minket meg ünnepelnek. Hol volt ez a szeretet eddig?» Amikor a búcsúzáskor kezet szorított vele a tsz-elnök, azt mondta: — Ami volt, elmúlt, a haragot föl kell váltani a szeretetnek. Itt mi közöttünk éppúgy, mint az egész világon. D erliner kendője alá tette a kis csomagot, és elindult az ajtó felé. Az öreg Pozsgai Laci fehér feje után ment, az kivezette a villanyfényes utcára. Itt melléje állt Marika, hazavezette, nehogy elessen a síkos úton. Marika útközben hiába beszélt, az anyóka semmire sem válaszolt. Lekötötték gondolatai, mert az öreg Pozsgai meglátása nagyon szép emlékek forrásait nyitogatták. — Ez volt dz én Imrém legjobb barátja. Együtt mentek a frontra is. Ez is látta, amikor Imre azt az egy szál piros rózsát az induló kocsiról nekem visszadobta. Egy szirom még most is megvan belőle. Azt én majd magammal viszem a koporsóba ... A kis szobában langyos meleg fogadta őket. Marika gyorsan tüzet rakott. Az öregasz- szony összerokkanva üldögélt. — Miért nem beszél, Rozi néném? — Beszélek én magamban, lányom. De most ide hallgass, írjál meg egy levelet a Boris- kámnak. Írd meg neki, hogy... nem is tudom, hogyan kellene megírni.. . Téged megtanítottak ott a gimnáziumban, hogy hogyan kell az ilyet. Írd meg nekik, hogy itt most már hogyan van, hogy ott, Franciaországban . csinálnak-e ilyet az öregekkel? De te, küldj is neki valamit. A kopott almáriumhoz csoszogott, és levette a sárga csatos imakönyvet. Az asztalra tette, és forgatni kezdte színtelen, bütykös ujjaival a szakadozott lapokat. Kutatva pillantott a sárguló lapok közé. Az egyik lap közül hintázva a földre esett egy nagyon halvány rózsaszirom . . . — Jaj! Rá ne lépj! — Miért? Mi ez? — Ez abból a rózsaszálból való, amelyet szegény uram utolsó emlékként nekem adott. Amikor Marika fölemelte, a színtelen, száraz szirom kettétörött ujjai között. — Eltörött — mondta ijedten a lány. A z öregasszony fájdalom- mai tekintett a kopott képre, ahonnan az a pörge bajuszos katonaarc az élet tavasza emlékeinek soha meg nem halványuló virágait szórta feléje . . . Könnyek tántorogtak végig arcán, a fájdalom ráncai között. Ekkor megszólalt az anyóka: — Az apai emlék felét küldjük el, kislányom. A másik felét senkinek sem adom. Az az egy gyermekem volt, az is elhagyott, de én nem haragszom rá, elvitte a párja ... Szeretném már az unokáimat látni. Meg hát haza is jöhetnének, nem igaz? De azt megírd nekik, hogy én nem tudom, hol volt ez a szeretet eddig. — Ügyen, ezután már n»m. is érzi magát olyan egyedül? — Nem, kislányom, nem. Most úgy érzem, mintha hazaértem volna. Köszönöm, hogy hazavezettél. .. Cséplő József — Hogyan segíthet munkájukban a lakosság? — A rendőrség még az osztályon dolgozók számának növelésével sem képes egyedül ellátni feladatát. Ezért együttműködünk a Baleset-elhárítási Tanáccsal, az Autó Klubbal, s a több gépkocsval rendelkező vállalatoknál filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartunk műszaki ismeretekről, a KRESZ-ről, a balesetek okairól, következményeiről. Munkánkat megkönnyíthetnék a vállalatok,, a termelőszövetkezetek, ha nem engednének ki a közútra vizsgázatlan, műszakilag hibás, tehát balesetveszélyes járműveket. Az iskolák pedig azzal segíthetnek, hogy a helyes közlekedésre oktatják a tanulókat. — Korábban eredményesen dolgoztak a társadalmi közlekedési rendőrök. Tevékenységük azonban az utóbbi időben ellanyhult. Most ismét fölelevenítjük munkájukat. Emellett nagy szükség van a lakosság támogatására is. Ez év első két hónapjában az 54 baleset közül 7 végződött halállal (tavaly az első negyedben a 49 baleset közül egy sem volt halálos). A múlt évben hét gázoló hagyta cserben áldozatát. A lakosság segítségével valamennyi tettest sikerült megtalálni. Meg is kapták büntetésüket. A lakosságtól ismét azt kérjük: fegyelmezett közlekedéssel könnyítsék meg rendőreink munkáját, és segítsenek a balesetet okozó személyek földerítésében is — fejezte be nyilatkozatát Kiss István őrnagy, a közlekedési osztály vezetője. Sz. L. Művelődéi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Du: fél 2 órakor: Lili bárónő. Ifjúsági előadás. Este 8 órakor: Egy szerelem története. Nyilvános főpróba szervezők részére. VÖRÖS CSILLLAG FIMSZINHAZ Nyáron egyszerű. Szélesvásznú magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Március 15-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Háború és béke. I-II. Amerikai film. Korhatár nélkül. Előadások kezdete 4 és fél 8 órakor. (Március 13-ig.)
