Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
ÄterÄa, 1961. március 11. 9 SOMOGYI NÉPLAP H) TÖMEGESEN VÁRAKOZNAK az emberek a kaposvári rendelőintézet orr-fül-gége szakrendelése az előteret, feljárót. Idegesek, türelmetlenek a várakozók. — Ügy kéretőztem el a munkahelyemről — mondja az egyik asszony kisgyerekkel a karján —, már három órája várok. Megszidnak, ha vissza megyek ... A hosszú várakozásra panaszkodik Kiss József né rae- zöcsokonyai lakos is. A megye minden tájáról, sőt még más megyéből is találhatók itt betegek. Orsós János Ka- polyról, egy asszony Nagy- szakácsiból, Győri Károlyné Dombóvárról utazott ide. Dr. Széberényi György szakorvosnak egy-egy délelőtt 120—140 betege van. Egy-egy emberrel átlag négy percig foglalkozhatnak mindössze. Csak a vizsgálatok közötti pillanatokban válthatunk néhány szót, kint legalább ötve- nen várakoznak. — A siófoki szakrendelés kiesésével egész Somogyból, sőt még Tolnából is hozzánk jönnek a betegek — mondja. — Gyakran olyan panasszal is hozzánk fordulnak, amivel a körzeti orvost is megkereshetnék. Például mandulagyulladással. Ide nem kell beutaló, mindenkinek joga van eljönni, s megkerülik a körzeti orvosokat Valóban, az ezen a délelőt- tön megvizsgáltaknak majd í egyharmada a körzeti orvoshoz fordulhatott volna. Dr. Szeberényi nagyon türelmes, nyugodt ember. Azt mondja, hogy még így is jobb a helyzetük, mint az utóbbi években volt. Üj, megfelelőbb helyiségbe költöztek. — Hogyan győzi megvizsgálni ezt a sok beteget? — Inkább úgy kellene kérdezni, hogy meddig... — Tudna valami megoldást javasolni? — Még egy párhuzamos szakrendelés kellene. Szeberényi doktort délután dr. Hőnigschmied Ervin váltja fel. Ö fő állásban a kórházban van, délutánonként egyik kollégájával egymást váltják a rendelőintézetben. — Harmi nc-negy ven betegem van egy-egy délután — mondja. — Fő foglalkoztatónk a gyermekosztály, minden lázas csecsemőt meg kell néznünk. Fél hatkor be kell fejeznie a rendelést, ügyeletes a kórházban. Ez a legkellemetlenebb, el kell küldeni a várakozókat. Jöjjenek holnap... A RENDELŐINTÉZET IGAZGATÓJA, főorvosai jól látják az orr-fül-gége szak- rendelés problémáit, gondolkodnak a jobb megoldáson. Erről beszélgetünk dr. Lem- hényi Dezső főorvossal. az intézet helyettes igazgatójával és dr. Cselte László főorvossal. — Sajnos, a többi osztályon is nagy a zsúfoltság. Sok a beteg — mondja dr. Lem- hényi. — Az orr-fül-gégén azért súlyosabb a helyzet, mert ez az egyetlen szakrendelés az egész megyében. Kellene még egy főfoglalkozású orvos, de kevés orr-fül-gégé- szünk van. És hova helyeznénk, ha mégis lenne? — A bővítés után máris szűk a rendelőintézet — kapcsolódik bele a beszélgetésbe dr. Cseke László. A helyiség- és orvoshiányon kívül szóba kerül a lakáshiány. Nem hozhatnak szakorvost, mert nincs lakás. — Egyelőre talán azzal lehetne segíteni az orr-fül-gége szakrendelés helyzetén — mondja dr. Lemhényi —, ha az emberek megértenék: a délelőtti rendelés a vidékieké, hogy idejében hazautazhassanak. A városiak jöjjenek délután. A szemészeten is ez a gyakorlat. Mi a véleménye a megyei tanács egészségügyi osztálya vezetőjének, dr. Berend Ernőnek? — Országosan kevés gégészünk van — mondja. — Ha volna még egy szakorvosunk, mindenekelőtt a gyermekrendelést választanánk külön a felnőttrendeléstől. A járási kórházi és rendelőintézeti hálózat kiépítésével nyilvánvalóan javulni fog a helyzet, sok tehertől szabadul meg a kaposvári rendelőintézet. EGYELŐRE A BETEG- IRÁNYÍTÁS és a betegek belátása segíthet az orr-fül-gége szakrendelés nehéz helyzetén. Csak indokolt esetben menjenek a szakrendelésre, mandulagyulladással és hasonló panaszokkal forduljanak a körzeti orvoshoz. És még egy: ne csak az orvostól követeljenek jóakaratot és türelmet a betegek, hanem önmaguktól Ütitársam oldalba bökött: — Nézd, cirkuszi A gépkocsi alig hagyta el a faluszéli házakat, egy szabálytalanul beépített térre értünk — ott volt a cirkusz. Néhány színesre mázolt, kopott utazókocsi, egy öreg traktor, a lapos szekéren egy nyaláb széna. A kocsik körül bámészkodó gyerekek: cirkuszt nézni jöttek. Már amit ezen nézni lehetett: kopott, szegényes cirkusz volt. Mindjárt eszembe jutott, hogy — talán egy éve — azt mondta valamelyik ismerősöm: — Mi szükség ezekre? Ott vannak a nagy utazócirkuszok, kinek kell ez a kis trupp? Szép kis kultúrát visznek ezek a faluba! Beálltunk a bámész gyerkőcök közé. A társulat szedelőz- ködött, a narancssárga lakókocsi után kapcsolták a nagy szürkét, amelyik négyoldalt ezt a felírást viselte: »Vigyázz, vadállatok!!!« Az egyik rekeszben sörényes hím oroszlán, a másikban csillogó tollú, szelíd pávák. A kisebb kocsiban álmos tekintetű bamamedve. A pakk-kocsin valaki megigazította a vasrudakat, a drótköteleket; egy sebhelyes arcú kislány egykerekű biciklit tolt elő a művelödésí házból, a kocsik mögül női hang kiáltott: — Béla bácsi! Szálas, ősz bajusz« öregember jött le a cirkuszkocsi lépcsőjén. Szames Béla, a családfő. A társulat egyik fele a Szames, a másik a Becán nevet viseli. Két régi artista család, kora tavasztól késő őszig együtt járják az országot. Hej, gyerekkoromban de nagy izgalom volt, amikor „Nagyüzem" a megye takarékszövetkezeteiben (Tudósítónktól.) Megyénk 22 takarékszövetkezeténél »nagyüzem« volt januárban és februárban. Ez alatt az idő alatt a takarékokban több mint 3 0U0 000 forint betétet helyeztek el a falusi emberek, főleg termelőszövetkezeti gazdák. Nagyberkiben 640 000, Babócsán 530 000 forinttal növekedett a betétállomány. Február végén változatlanul Nagybajomban őrizték a legtöbb betétet: 4,5 millió forintot. A vetélytárs Böhönyének is már több mint négymilliós állománya van. Az OTP megyei fiókja megyénk 15 takarékszövetkezetét jelölte ki építési kölcsön folyósítására. A takarékok 15 000 forintig folyósíthatnak építési kölcsönt a tsz-tagoknak. Az igali, a nagybajomi és a kadarkút! takarékszövetkezet iparcikkvásárlásra is adhat hitellevelet. Feüsndüi&beii a pulyialenyésztés 1964-ben a megye közös gazdaságai 100 000 árupulykát nevelnek, illetve adnak át kiváló minőségben a barom ;úel- dolgozó iparnak. A feldolgozó vállalat november I-től 15-ig 21 forintot, november 15-től december 31-ig 22 forintot fizet kilogrammonként az átadott pulykáért. A feldolgozott pulykák nagy részét exportálják. megjelent a cirkusz: akár néhány öreg gebe húzta a kocsikat, akár »Magyarország legjobban motorizált cirkuszát« hirdették — és megjelent egy beteg, pöfögő traktor a színes, kerekes házikók elé fogva! Akkor pajtásaimmal együtt esküdtünk, hogy nincs annál szebb élet a világon, mint cirkuszosnak lenni. Most? Sajnálom őket, mert tél van és hideg, mert otthontalanok, mert van olyan falu, ahol be sem fogadják őket. Azért csak mennek. Miért? Az öreg Szames Béla bácsi ezt mondja: — Én, kérem, cirkuszban születtem, a gyerekeim is, az unokáim is. Együtt a család, az a kis kenyér mellé való megvan mindig, sem sok, de élünk. A műsor? Beinvitáltak a művelődési házba — amíg nem jön a jó idő, a tanácsok hozzájárulásával a kultúrtermeket bérlik —, ízelítőül egy rövid műsort rögtönöztek. Reflektorok és zene nélkül, a ruhákon nem csillogott a strassz, nem volt ott a tapsolni-íütyülni kész publikum, csak mi. A szigorú értelemben vett »kultúra« terjesztéséről nem beszélhetünk ugyan, de ügyességről, ötletességről igen! Emlékszem, valamelyik nagy cirkusz ünnepi attrakciója volt egy kötéltáncos, aki lengő drótkötélen dolgozott. A kis Becák Elvira is... A Zsófi, a barnamedve rol- lerozni, kerékpározni tud, »konyit« néhány hangszerhez, számol, tiszteleg, kér, kedveskedik. Épnél többet medvétől ff beteg ^J| perc I Ez is közrejátszik abban, 1 hogy egymás után hagyták I itt a megyét az orvosok. A előtt. Megtöltik szabadságolások idején a he- elállják a lépcső- ; lyettesítés szinte lehetetlen. is. Strubl Márta Az országúton A kettős elnökség tapasztalataiból Az erősebb segítse a gyengét-mozgatom keretében két évvel ezelőtt választották meg az első kettős elnököket megyénkben. A jól képzett, gyakorlott tsz-vezető elvállalta a szomszédos, gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet irányítását. 1982-ben nyolc elnök vezetett két szövetkezetei. Tavaly a mozgalom tovább terebélyesedett, és a tsz-vezetők mellett állami gazdasági igazgatók is vállalkoztak gyenge szövetkezet irányítására. így összesen tizenhatan látták el két mezőgazdasági üzem vezetését. A kettős vezetők munkájának tapasztalatait kívánjuk összegezni. Először azokról a kezdeményezésekről szólunk, amelyek nem váltak be. Nem értük el a várt eredményt abban a három szövetkezetben, amelyet a Kutasi, a Balaton- nagybereki és a Balatonújhe- lyi Állami Gazdaság igazgatója irányított a múlt évben. Az állami gazdaságok igazgatóinak ugyanis olyan sokrétű a munkájuk, hogy emellett a legjobb szándékkal sem képesek elvezetni egy sok gonddal küszködő, gyenge tsz-t. Fizikailag nem bírják a fokozott munkatempót. Mindhárom szövetkezetben — Kutason, Balatonkereszíúron és Bálványoson — a tagság még a múlt év végén helyi elnököt választott. Sas József balatonkeresz- túri tsz-elnök szerint már augusztustól kezdve érezhető volt némi javulás. A legfőbb eredmény, hogy ez a munkákkal mindig megkéső szövetkezet a fonyódi járásban elsőként vetett el. Van olyan tsz-ünk, ahol úgy látták, hogy az egyéves támogatás után segítség nélkül is képesek saját sorsukat intézni. Baksa János lá- bodi elnök egy évig vezette a kuntelepi szövetkezetét. A zárszámadáskor a tagság a helybeli Horváth Imrét bízta meg ezzel a tisztséggel. Ö korábban elnökhelyettes volt, és sokat tanult Baksa Jánostól. A mesztegnyői Hazai Lajos Hosz- szúvíz irányítását végezte, a két gazdaság most egyesült. Somban ugyancsak helyi embert választottak. Paska Ferenc nagy herényi elnök lemondott somi tisztségéről. Noha irányításával erősödött ez a szövetkezet, lépése érthető. Nagyberény is gyenge gazdaság volt, az ottani gondok, bajok mellett túlzottan megterhelte még egy gyenge szövetkezet vezetése. Ebből levonhatjuk a tanulságot: a sok munkával és felelősséggel járó kettős elnökség ott a legeredményesebb, ahol a gyenge sehol sem láttam. Becák ^Kálmán úgy kering, forog, robog az egykerekű biciklin, hogy 14 éves Anna húga a nyakában ül, a kis Szames Éviké nagyon ügyes talajakrobata... Csak hát kopott a cirkusz, szegényesek a kellékek, s a közönség ezt is nézi. Pedig itt van még a Fif, a számoló kutya, az Alika, a pici majom, »aki« piros nadrágban, svájcisapkában kutyán lovagol, és ezernyi mókát tud. Szamesék és Becánék az apró falvakat járják. Talán nem tanítanak, de' mosolyt, derűt hoznak — és ők is derülnek, mosolyognak, mert ez a világuk, ebbe születtek. Búcsúzni készültünk, amikor a pakk-kocsi mögül előbotorkált egy idős, nyomorék ember. Apró és megtört, két bottal vonszolta magát. Szames Zoltánnak hívják, valamikor világhírű artista volt. Angliában, Amerikában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban tapsoltak a világon akkor egyedülálló ugrócsoportnak, ahová »Zoli« is tartozott. Ügy emlékszem, »három és fel« szállót tudott, így mondtál:. — Egyszer rosszul számította ki az ugrást, leesett a deszkáról, megnyomorodott a csípője.. Azóta ilyen ... Nappal ,a kocsik előtt lop valamennyit a tavasziasodó napfényből, este beül a nézőtérre. Ez az élete. Ragaszkodik a cirkuszhoz, s a többiek is hozzá. Nem megtűrt ember, szeretik, senki sem érezteti vele, hogy nyomorék. Alapjában véve nagyon kedves emberek ők. Vincze Jenő mellett egy erős, biztos alapokon nyugvó termelőszövetkezet van! Erre vallanak azok a tapasztalatok, melyeket többek között Nyári Pál tótújfalu—lakácsai, Gombaszögi Jenő bol- hó—babócsai, Nárai Lajos' "rk nyaújlak—somogyaracsi elnök és Siposs János drávaszentesi párttitkór mondott el. A drávaszentesi Üj Barázda például Losonczi Mihálynak, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnökének vezetésével a tetemes természeti károk ellenére nagyot iépett előre: fejlődött állattenyésztésük, s a tartalékolás mellett 40 forintot osztottak egységenként. Említésre méltó, hogy Lakócsán az 1960. évi mérleghiány következtében tavaly 144 000 forint esedékes hitelt törlesztettek, emellett 200 000 forintot tartalékoltak, és munkaegységenként 40 forintot osztottak. Nyári Pál mondotta, hogy hallatlanul nagy komolyságot követel meg az elnöktől a kettős vezetés, hiszen a legkisebb ballépés is súlyos következményekkel járhat. Nem könnyű, de szép feladat segíteni egy olyan gazdaságot, amely már szinte roskadozik a terhek és gondok súlya alatt. Az elnök — bármilyen kitűnő vezetési képességekkel rendelkezik is — egymaga képtelen erre. Gombaszögi Jenő úgy vélekedik: döntő, hogy mindkét helyen megfelelő segítőtársakat találjon a tsz-vezető, és jó legyen a szakirányítás. Csak így lehet gyorsan megszüntetni a gyengeség legfőbb okát, a szervezetlenséget. A kettős vezetés javára írhatjuk azt is, amit Nárai Lajos hangoztatott, hogy a segítségnyújtás nem csupán az elnök személyére vonatkozik. Ha szükség volt, rir.yaúj- laki gépek, fogatok mentek át Somogyaracsra, rinyaújlaki brigád épített a majorban, és sorolhatnánk még a példákat. Valójában nemcsak az elnök, hanem szinte az egész szövetkezet támogatja a gyengébb gazdaságot. Meg is látszik az eredményeken: az alapok megteremtésén, a sok beruházáson túl 80 000 forintot tartalékoltak, s a tervezett egységet fizették. Minden föltétele megvan annak, hogy most már gyorsabb léptekkel haladjon előre ez a gazdaság. Jelenleg nyolc tsz-vezető elnök két szövetkezetben. Nehéz, de szép, nemes feladat ez. Ha a föltételek megvannak, eredményes ez a módszer. Az erősebb segítse a gyengét-mozga- lom tapasztalatai ezt bizonyítják. Vörös Márta Korszerű tojóüzem — istállópadláson A balatonendrédi Zöld Mező Termelőszövetkezet korszerű tojóüzemmé alakítja át száz férőhelyes tehénistállójának padlását. Az átalakított tojóüzemben 5000 egy- hasznú, nagy tojástermelő képességű hibrid tyúkot helyeznek el* A tojóüzem egymillió tojást ad évente a népgazdaságnak. 400 000 forint nyereségrészesedés Több mint egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést, összesen négyszázezer forintot kapnak a Csurgói Napsugár Ktsz dolgoz«. LEGSZEBB AJÁNDÉK A KÖNYV Szépirodalmi, ifjúsági, képes mesekönyvek, útleírások és különféle szakkönyvek. a fóldművesszövetkezeti könyvesboltból és a bizományosoktól! (3061)
