Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
X ^ SS 4= 4* jÜ X*íf£/W€K6W*V A A A A A A A A A A MI FÖ A TŰZHELYEN? V1 A petty, aki azt akarta, Ao«j észrevegyék Jegyszer volt egy gyermekruhaüzlet. A fogasokon tíz *-* tarka-barka-virágos és tíz, fillérnyi búzakék pety- tyekkel teli, fehér ruhácska szorongott. A vásárlók jöttek- mentek, és a legtöbb anyuka a virágosból kért, mondván, hogy babos ruhája már van a kislányának, ha nem is éppen ilyen, de babos. így adódott, hogy kilenc virágos kis- ruha szinte órák alatt elkelt, a babosok még ott szomorkod- tak a fogason, egymáshoz simulva. — Én ezt nem bírom tovább — elégedetlenkedett egy pettyecske az egyik ruhácskán. — Itt maradjak, elegysn a por-piszok, mert a ruha, amelyet díszítek, nem kell senkinek? Ezzel surr! Átgurult a még megmaradt virágos ruhácskára. Nem sokkal ezután egy kislány lépett anyukájával az üzletbe. A virágos ruhát kérték. — Nini, itt egy paca van! Valaki tintafoltot ejtett a ruhára! A pettyecske pedig elégedetten állapította meg, hogy íme, máris észrevették! — Nem, ezt nem — inkább egy pettyeset. Nagyon kedvesek, ugye Erzsiké? — De hiszen erről hiányzik egy petty! Tessék talán egy másikat mutatni — mondta a kislány. Az eladó néni odaakasztotta a hibás, pettyes ruhát a virágos mellé, és amikor a vevők elmentek, még egyszer kezébe vette őket. — Mindkét ruha selejt, le kell értékelnünk őket — sóhajtotta, és visszaakasztotta a ruhákat. A virágos ruha virágai sírni kedtek. Nem mondták, de a pettyecske tudta, hogy miatta sírnak. Elcsúfította o ruhát — ö csúfította el. Nincs semmi helye a virágok között. Tintafoltnak nézik. — Jöjj vissza közénk — hívták petty-testvérei, és ő boldog örömmel visszagurult régi helyére. Aztán teltek a napok és az állványról sorra elfogytak a pettyes ruhácskák is. MIH ALKOV: Öt kis cica Mi történt a múltkor nálunk! Halljátok csak; gyerekek! Vidám, hangos lett a házunk. Öt kis macskánk született. Ennyi macska egy rakáson' Hogy nevezzük őket el? Hopp! Tudom! »Egy«, »-Kettő", »Három", »Négy«, »Öt", ennél jobb se kell »Egy« — okos, szelíd, kezes, I ülecskéje tarkafoltos. »Kettő" — lármás és veres S mint a szomszédé, bolondos. »Három« — mérges és mogorva. Hosszú lába, kormos orra. »Négy« — aprócska, olyan pöttöm, Alig nagyobb, mint az öklöm. Bezzeg »öt" — akár az anyja! A bajusza méteres! Hej, tudom, csak nőjjön nagyra, Egémcpnek réme les*! Öt kis macska egy rakáson, S egytől-egyig remekek! Számláljátok össze gyorsan, Megvannak-e gyerekek! Kérdezz — felelek 1. Miért liheg a kutya a nagy melegben? (Mert nem tud izzadni.) 2. Miért nem fázik a kacsa és a liba a hideg vízben? (Mert a fagy- gyúmirigyéből csőrévei zsiradékot ken magáira.) S. Miért tud a denevér teljes sötétségben is biztonsággal repülni? (Hallószervükkel felfogják a környezetűikről visszaverődő ultra hangokat.) 4. Melyik állat a leghosszabb öe- tű? (A cet, kb. 500 évig él.) 5. Hogy. hívják azt az állatot, amelyik legjobban tudja a színét változtatni? (Kaméleon.) 6. Melyik a világ legkisebb madara? (Kolibri. A legkisebb fajtája kb. méhnagyságú.) 7. Melyik a legokosabb vízi állat? (A delfin.) S. Mivel táplálkoznak az elefántok és hozzávetőlegesen milyen súlyú lehet egy jól fejlett afrikai elefánt? (Növényevők. Kb. 6—7000 kilogram.) 9. Mi a farkaskutya másik neve': (Német juhászkutya.) Két asszony vizet húzott a kút- ból. Később odajött hozzájuk egy harmadik. öregapó pedig leült a közelben egy kőre pihenni. A két asszony így dicsekedett egymásnak: — Az én fiam olyan ügyes és olyan erős, hogy senkise léphet a nyomába. — Az enyém pedig úgy énekel, mint a csalogány. Senkinek sincs olyan hangja — mondja a másik. A harmadik csak hallgat FIUK — Hát te nem mondasz semmit a fiadról? — kérdezik az asszonyok. — Mit mondjak? Nincs rajta semmi különös. Fogják az asz- szonyok a teli vedret és elindulnak. Az öregember követi őket. Mennek az asszonyok, meg- megállnak. Fáj a kezük, ki-kilocs- csan a víz, húzza hátukat a veder. Három fiú szalad velük szembe. Az egyik bukfencezik, cigánykereket hány; tetszik az asszonyoknak. A másik úgy dalol, mint a csalogány; hallgatják is az asszonyok. A harmadik az anyjához fut, megfogja a két nehéz vedret és viszi. Kérdik az asz- szonyok az öregembert: — No, mit szól hozzá? Milyenek a fiaink? — Hol vannak azok a fiúk? — felel az öregember. — Mert én csak egy olyan fiút látok, aki anyjának igaz gyermeke. Oszejeva NEMZETKÖZI NŐNAP A nemzetközi nőnap alkalmából .. .Vízsz. 1. (Folyt. függ. 1. és viasz. 66.) Vízszintes: 16. Erzsébet egyik becézett formája, 17. Az ókori görög törzsek legnagyobb csoportja. 13. Nem hasinál. 19. Határrag. 20. Annak adok. 21. Folyón megy keresztül. 22. Tintával való írásnál nélkülözhetetlen. 23. Helyrag. 24. Táncmulatság. 26. Sonkák vége(!) 27. Rövid, humoros írás. 23. AT. 29. Ürmérték. 30. Megütközés, csodálkozás szava. 32. Névéi ős madár. 33. NB I-es futballcsapat. 34. Igen — oroszul. 35. Unokatestvér. 36. A mozgásra képtelen. 37 .............dal ( Vörösmarty verse). 38. Lyukas — tájszóval. 39. Helyhatározás. 46. Az állóvíz. 42. RIV. 43. Átnyújtat. 45. Hivatkozó. 46. Azon a helyen nem fölé. 48. A végén integeti!) 49. Enyhén taszít. 51. Lásd 29. sz. 52. Egy kockába: gyilkol. 53. Híres békéscsabai nyomdász és könyvkiadó család. 54, Gyümölcs igéje lehet. 55. Egyetlen egy sem. 57. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 O 12 13 14 15-> <3 1 6 17 1 1 18 iÖ 19 20 ifi 21 íjj;;; 22 H:H: 23 :::::: :::::: 24 25 ns» :::::: 26 ■ 27 :::::: :::::: :::::: 28 29 Hifin 30 31 32 min 33 34 BB Üti 35 36 IIÜII j37 S :::::: ::szzi 38 Him 39 liflii 40 41 iiiiü 42 43 44 ililii 4*6 47 48 Ili49 50 iiiiii 51 ü " iiiiü 53 54 55 56 :::::: p.:r.: 57 58 ililii iiiiü 39 Is cK ° jj|J" 61 62 ililii 63 64 Sa!»S3 65 jijíli 66 67 k Íܧ 68 :::::: 69 Ü 70 71 72 :::::: :::::: 73 :::::: m 7 4 üi 75 76 77 iijiii 78 79 ifiiü 80 81 :::::: 82 Ili 83 84 írni 85 5H(i 86 Hl::: 87 88 89 ü 90 :::::: 91 hIíH 92 iH> m 93 A tiszta kis konyhában szorgos-. Finom, jó ebédet akarnak készíte-! szakácsnők remeke ... A szakács- kodik a két kis szakácsnő. Pici a! ni, mert benn a szobában a sok ^ ... tűzhely, pici a lábas, az asztal, a ' baba már türelmetlenül várja, ,loknel<: sikeres főzést, a babáknak szék — de gondjuk annál nagyobb. \ hogy az asztalon gőzölögjön a kis • jó étvágyat kívánunk!. .. ÜNNEPELÜNK i 2 3 4 5 6 SE 7 8 9 aaaa aaaa aaaa aaaa 10 11 aaaa aaaa aaaa aaaa 12 13 14 SS ■■■■ ■■■■ 15 16 aaaa aaaa aaaa aaaa 17 :::: 1 8 ■■■a ■au aaaa aaaa aaaa aaaa ■na aaaa 19 20 SS í aaaa ■ 21 22 23 aaaa aaaa aaaa aaaa 24 aaaa aaaa aaaa aaaa 25 26 aaaa aaaa aaaa aaaa 21 28 :::: :a: 32 29 30 aaaa aaaa aaaa ■ KOI 31 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ aaaa i 33 aaaa aaaa j 34 35 ataa ■aaa ■■■■ ■ ■BB 3 6 aaaa aaaa aaaa aaaa 37 Vízszintes: 1. Ezzel köszöntjük nőnapon édesanyáinkat, az értünk küzdő, harcoló asszonyokat. 7. AT. 9. Szép szó, de ha megtartják, úgy jó. 10. Röviden ilyen. 11. Mese. 12., Erőssége. 14. Dátumrag. 15. Bányavárosunk. 17. Arányi Rezső névjele. 19. Kicsinyítő képző. 21. Kukoricatároló. 24. Nem ez. 25. A lusta. 27. -vei az elején: égtáj. 29. Növény része. 31. Az igavonó állat. 32. Zamat. 33. Neves szovjet biológus volt. 35. Földet forgat. 36. Ezért harcolnak a világ asszonyai. Ezen környék. 59. Ékezettel: J37- E napon, szarvasfajta. 60. Nagy mesemon-f Függőleges: L Ezzel Ls köszönt- dónk. 61. A kezdettől — egyes he-# jük a nőnapon édesanyánkat és a lyeken helytelenül így mondják:.# dolgozó, harcoló nőket. 2. Ékezet- 63. Király Nándor. 64. Tál — szé-\ tel: mennybolton. 3. Röviden ré- lek(!) 65. Hirtelen szájába vesz.? gén. 4. SRET. 5. Tiltószó. 6. Ételt 68. Fejrevaló. 69. Járművel való# ad neki. 7. Feneke. 8. A nőnapon elkerülés. 70. Római számok: 50,# őt is köszöntjük, aki elsőnek re- 1, 1, 1000. 71. Vonzódik hozzá. 73. J pült a nők közül a világűrbe. 10. Személyekre matatás. 75. Három? Időszámításunk előtt. 13. Halom, — oroszul. 76. íz. 77. Átkarolod.# kupac. 16. Rangjelzés. 18. A tető 78. TTI. 80. Fém. 81. Kutyák. 82. széle. 20. Napon szárít. Z2. Visz- Az 50 százalékos. 83. Finn apró-J sza: megfedd. 23. Elme. 26. Közpénz. 85. Csinosság. 86. Régi isko-? ség Szeged mellett. 28. Állatok lafajták. 87. Somogyi községbe. 89. alatt van. 30. Helyez. 32. Szintén. BL. 90. A tátottszájún. 91. Nyitna. 34. VE. 92. öreg. 93. E nap. A. I. Függőleges: 2. Japán város. —a ahogy kimondjuk. 3. Sokat szidott . Beküldendő a vízszintes 1., 36 és szerv. 4. Ruhát készít elő varrás-f a függőleges 1., 8. Beküldési ha- ra. 5. Régi hatalmasságokat. 6.# táridő 1964. március 13-a, péntek Személy utáni kérdés. 7. Kevés- délig. A szükséges sorokat levesz^- 8. Az all alatta, zsírpárnát. _ 9.\ lezőlapon küldjétek be, s fel.tűnő- Dal. 10. Rengeteg. 11. BK. 12. Kor-? en írjátok rá: »Gyermek kereszt- házi vendég. 13. Szigoráról neves# rejtvény« görög államférfi volt. 14. Kis Ottó.# Múlt heti rejtvényünk helyes 15. Téli sporteszköz. 22. Orosz noij megfejtése: Hóvirág: Gólyahír: név. 25. Iparosokat 27. Vissza: Barka: Kankalin; Ibolya. Pályaudvari rövidítés. 28. Ls-ten# nyertesek neveit Hírek című ostora. 31. HŐS. 32. Bizonyosfajta# rovatunkban találjátok. .. szalonnát készítő. 33. Jugoszláv! folyó. 35. Fapózna. 36. Formai 38. ? Kihalt nyelv. 39. Névelővel: ázsiai# lófajta. 41. Azon a helyen lépeget.# 44. Nyájat hajt. 47. Személyes név-! más. 50. Hirtelen vesz le. 52. Ru-\ házat, mez. 56. Égitest. 57. Elvesz.# 1 ff' •• ff rí Q 58. V-veä nagy hely. 60. Megkülon-jí HZ ClSO SZOVOSZÖK . böztetőt. 61. Ékezethibával: Hosszú! ideig tartó esős idő. 62. LYL. 63. \ Egyiptom fővárosa. 65. Faház. 66. f Körülbelül időszámításunk rr őíTrt?;,:\el°tt 5 ezer évvel az ember 68. Hajdani varmegye a Tisza bal-n , , ,,, . ,. partján. 69. Éppen hogy megemel.\ mar használta a kapat, a sar- 72. Csúnyán evő. 73. Férfinév. 74.f lót, a cséphadarót, elterjedt a - mű!tóáb(Mrm7ÍJ fazekasmesterség, s ebben az variációt jelent). 79. Foghús. 82. időben alkalmazta az orsot, a A vizenyős terület. 83. Időegység, f szövőgép legkezdetlegesebb 84. Évi keveredése) 86. Középső# betűjét kettőzve: női név. 87. Idő-# aiaKjai. határozó. 88. Szörnyeteg. 90. For-J Ez mindössze két, ágas fa dltott indulatsaó. 91. Kettőzve: Bá-f helyezett rúd volt, erről nyavaros* Milyen volt Apáti Istvánt csüngtek le a »felvetett« fona-------- ('lak. Az ember, aki ezen szöM egfejtésül beküldendő a víz-*! vőmunkát végzett, eleinte uj- szintes 1. (folyt. függ. l. és vízszin-C jaival emelte fel a páratlan rtórrtus Ä álakat, ■ húzta át alatta vízjük olvasóinkat, hogy a szükséges szintesen a fonalat, sorokat levelezőlapon küldjék be,? Ehhez a »szerkezethez« ké■ ins. I— »«■“*; I«. megfejtése: — De akkor gyűjjön# embei a fonalat hosszúkás az úr segíteni, levenni, mert egy\ orsóra tekerte fel, s ennek se- ötvenüteres üveget küldtek a bo-^ gftségével vitte át egyik oldalA nyertesek neveit Hírek rova-*ró1 ,a mási.^a; Ez a hosszúkás tunkban találják... ■>prso a vetelo őse. Gárdonyi Géza: illaivásár Ha jó az idő és sok gyermek van együtt, állatvásárt is lehet játszaniuk az udvaron, vagy más térés helyen. Egyik fiú lehet a gazda. Egy másik idősebb fiú a vevő. A többi állat: ló, ökör, birka, kakas, kutya, macska, rigó stb., ki milyen álíathangot tud utánozni. Az állatok a gazda mögé csoportosulnak. Jön a vevő: — Adj isten jónapot! — Adjon isten magának is. — Egy jó lovat szeretnék venni. — Hát van is. Gyér’ ide, Szellő. A vevő végigmustrálja a lovat: megnézi a fogát, lábát. Hibákat keres benne. A gazda persze, mindenféleképp dicséri a lovát. Végre megegyeznek az árában. De míg a vevő fizet, a ló futásnak ered. Fut, míg csak a vevő utol nem éri. Akkor aztán a lónak a vevő háta mögé kell állnia. Más állatra kerül az alku, az is elfut, míg a vevő fizet. De most már nemcsak egymaga kergeti, hanem a ló is segít neki. És így vesz meg sorra minden állatot. Minél több az állatja, annál könnyebben elfogja a maradókat. (Persze, a játék folyamán minden állat a maga nyelvén kiáltoz.) Aztán, mikor az állatok elfogytak, a játék újra kezdődhet. Törd a fejed! Két képrejtvényt láthattok itt. Jól nézzétek meg őket, és próbáljátok megfejteni, mit jelentenek. Vigyázzatok, mert nem véletlenül került a vessző a második képen a néni, meg a bácsi közé! 1. 2, (Helyes megfejtés: 1. Beunfentt 2. Kerékpár.)