Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
Vasárnap, 1964. március 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az ádándi tsz-elnök lemondásának okai, tanulságai A FELBOLYDULT MÉHKASHOZ VOLT HASONLÓ a közelmúlt hónapokban Ádánd, az a község, amely addig jó híréről és jó vezetéséről volt ismeretes. Az egykori jó vezető, Devecz Sándor az események után megtörve ezeket mondja: »Ahogy utólag látom, elhibáztam a dolgot, többet tartottam kézben, mint szabad lett volna« Ebben a mondatban szinte benne van mindaz a baj, vétség, ami elvezetett a tagság akaratával nagyon is egyező lemondásig. Nem kapnánk teljes és reális képet, ha csupán azokat a közvetlen okokat tárnánk fel, amelyek indokolttá és szükségessé tették ezt a lépést. Mert Devecz Sándor jó vezetőnek indult, éppen ezért elnöki útja, működése igen tanulságos. Tipikus példája annak, hogy a szövetkezeti demokráciáról való megfeledkezés, az idejében való figyelmeztetés elmulasztása milyen mély buktatókat rejt magában. Míg két szövetkezet volt a községben, Devecz Sándor a Petőfi Tsz-t irányította — mint többek között Kaján Sándor, Babán Sándor mondotta — a vezetőkkel és a tagsággal egyetértésben, eredményesen. Az elnöknek tekintélye volt, jó gazdának tartották és szerették. Hogy mennyire, azt az is bizonyítja: az egyesítést a község másik gazdasága, a Rákóczi Tsz sürgette és kérte, ragaszkodva ahhoz, hogy Devecz Sándor legyen az elnök. Egy több mint 2300 hold szántóval rendelkező tsz irányítása nem könnyű, kivált olyan körülmények között, hogy Ádánd két része közt az egyesülés ellenére is maradtak ellentétek. Az elnök gondjai megsokasodtak, de azt akarta, hogy ez a nagy gazdaság is eredményesen dolgozzon. Szándékát, áldozatos törekvését, fáradozását el kell ismerni. De az a módszer, ahogyan célját elérni igyekezett, velejéig helytelen. A hanyagokkal szembeni kezdeti erélyes föllépése mindinkább^ ferde vágányra siklott, s nemegyszer a durvaságig fajuló egyedural- kodásba csapott át Az elnök lépésről lépésre iktatta ki irányítási módszeréből a szövetkezeti demokrácia elveit. Nem ismerte el, hogy csak az a tsz-ve- zető dolgozhat jól, biztonságosan, aki a tagság véleményére támaszkodik. A jó vezetésnek kulcskérdése az, hogy képes-e az elnök emberközelből irányítani. És erre volt képtelen Devecz Sándor. MINDENT MAGA AKART CSINÁLNI. Hiába zúgolódott emiatt a vezetőség, hiába tiltakoztak az önkényesség ellen. Megesett, hogy az elnök éles hangú vita után egyszerűen otthagyta a vezetőségi ülést A szakemberekkel ellentétben hozott keresztintézkedései gazdasági szervezetlenséget akoztak. Az állatorvos tanácsainak meg nem fogadása anyagi kárt vont maga után. Devecz Sándor mind kevesebbet ment az emberek közé; tavaly a tavaszi tervtárgyaló közgyűlést kivéve nem hívott össze közgyűlést. Ez év elején meg két állatgondozóval — Megyeri Józseffel és Szunomár Károllyal — szemben olyan eszközhöz folyamodott, amit a legmesszebbmenőkig el kell ítélni. A tagság — kivált a múlt esztendő második felétől — világosan látta, hogy a helyzet tarthatatlan. Az igazsághoz tartozik, hogy maga az elnök is érezte ezt. Ügy vélte, hogy meghaladja erejét ennek a gazdaságnak az irányítása, vészesen gyülekeznek a bajok, s ezért több ízben is arról tárgyalt a járás vezetőivel, hogy jobb lenne lemondania. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy nem döbbent rá módszerének helytelenségére, arra, hogy a leghelyesebb, legcélravezetőbb elgondolásokat is megengedhetetlen eszközökkel valósítja meg. HOL VOLTAK A SEGÍTŐTÁRSAK? Figyelmeztették-e erélyesen mindazokra a vadhajtásokra, amelyek munkájában elburjánoztak? Már csak azért is fontos lett volna ez, mert egy jó úton induló, szándékaiban nem rossz vezetőről volt szó. Olyan emberről, akit oktatni, és néha dicséret helyett nagyon is keményen, de elvtársiasan bírálni kellett volna. Ez pedig többnyire elmaradt. A helyi emberek a már említett módszerek miatt nem mertek szólni. Kopácsi Sándor tsz-párttitkár inkább őrlődött, mint erélyesen intézkedett. Vörös Ferenc tanácselnökkel baráti kapcsolata volt, s ha az figyelmeztette is, ennek— talán épp a barátság miatt — nem volt foganatja. A siófoki járás vezetői ugyan többször szóltak neki, de nem elég erélyesen, nem elég határozottan vonták kérdőre. A megyei pártbizottságra már a múlt nyáron érkeztek jelzések az ádándi bajokról. A megye nagyon határozottan megbírálta az elnököt módszerbeli hibái miatt. A járásiak azonban elmulasztották ellenőrizni, hogy a figyelmeztetés után történt-e gyökeres változás Ádándon. Az pedig, hogy lebeszélték az elnököt lemondási szándékáról, azt a Csütörtökön este a TIT és a Tervező Iroda Brazília címmel vetítettképes előadást rendezett. Az előadásra több mint háromszázan gyűltek össze a Latinka Sándor Művelődési Ház színháztermében. Csaba László építészmérnök, az Építőművészek Szövetségének főtitkára, a Brazíliában járt építészdelegáció vezetője ismertette a küldöttségnek Dél- Amerika legnagyobb államában szerzett tapasztalatait A hallgatóság vetített színes fényképeken kísérhette figyelemmel Brazília négy nagy városának építészeti jellegzetességeit. Égbe törő, sudár pálmákra emlékeztető vonalak, teljesen leegyszerűsített formák, acélvázak és sok üveg jellemzik a szép vonalú, sokszor »lábakon« álló monumentális épületeket, melyeknek esztétikai értékét egyszerűségükben találja meg a szemlélő. A lebilincselő méretű épületkolosszusok északi oldalán redőnyszerű lamellák védik a bennlevőket a déltájt merőlegesen hulló napsugaraktól. A magasba törő lakóházak, középületek, művelődési intézmények térbeli harrnóniáhitet keltette benne, hogy a nagyon is rossz vezetési módszerei helyesek. A HIBÁK LÁNCOLATA így kapcsolódik össze. Szétzilálódott a szövetkezet, elvesztett a mozgalom egy olyan embert, aki képes lett volna a vezetésre. Vitathatatlan, hogy Devecz Sándor felelőssége a legnagyobb. De felelősek azok is, akik elmulasztották az idejében való határozott figyelmeztetést, oktatást, tanítást. Az az út, melyet a volt ádándi elnök végigjárt, nem törvény- szerű! Intő példája annak, hogy hogvan nem szabad irányítani. Ebből az esetből le kell vonni a következtetést: csak az a vezető láthatja el jól munkáját, aki megfelel a legfontosabb követelményeknek, nyílt, őszinte. emberséges, sokoldalúan képzett.. keVő tapasztalattal rendelkezik, és személyes példamutatásával is mindenkor a szövetkezet élén jár. Vörös Márta ját egymás melletti elhelyezkedésük és környezetük biztosítja. Ezek az építőművészeti vonások megtalálhatók Rio de Janeiróban, Sao Paolóban, Belő Horizonte-ban és az alig három év alatt felépült új fővárosban, Brasíliában egyaránt. Az előadó mintegy 350 színes felvételt mutatott be Brazília nagyvárosainak legújabb épületeiről. Egy MÍG második élete Szokatlan látvány fogadta a minap a minszki városliget látogatóit. A sportolók által igen kedvelt liget főterén egy MÍG—17-es vadászgép állt. A gépet a belorusz katonai körzet komszo- molistái ajándékozták a minszki iskolásoknak. A gép szolgálati ideje lejárt, úgyhogy fémhulladékként kezelték volna tovább. A komszomolista katonák azonban rendbe hozták, és átadták az iskolásoknak. Helyette ugyanolyan meny- nyiségű fémhulladékot gyűjtöttek össze, és adták át a minszki »MÉH«-nek. NEM MEGY K&RRA a HUTJ.ADÉK A Csurgói Napsugár Ktsz-ben még a múlt évben is eldobták a műanyagkabátok szabásakor visszamaradó hulladékot. Az addig értéktelen műbőrszeleteket most egy ötletes újítással hasznosítják: ízléses bevásárlótáskákat és munkavédelmi kesztyűket készítenek belőlük. Képünkön: Sz .két Istvánné előgyártó a szövetkezet új termékeivel. Brazília mai építőművészete MUNKÁSNŐK KÖZÖTT A megyei és a városi pártbizottság első titkárával a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárában A C műszak munkásnői érdeklődéssel figyelték Németh Ferenc elvtársnak, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága első titkárának szavait, aki Somogyi József elv- társsal, a városi pártbizottság első titkárával a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárában nyilvános pártnapot tartott. Hasonló érdeklődést tanúsítottak nem sokkal később az A műszak fonónői is, akikkel Németh és Somogyi elvtárs baráti beszélgetést folytatott. A megyei pártbizottság első titkára a munkások kérdései alapján olyan problémákról beszélt, amelyek élénken foglalkoztatják nemcsak a gyár, hanem az egész város dolgozóit A munkások több fontos nemzetközi kérdés mellett érdeklődést tanúsítottak a megye fejlődő ipara iránt, és számos más kérdést tettek föl. Többek közt, hogy miért rossz a kenyér minősége Kaposváron, mi lesz a Jutái úti művelődési ház sorsa, mi a helyzet a Korona Szálló építésével, miért nem lehet elég húst kapni, magánügy-e a válás, miért nem hallgatnak némely műszakiak a munkásokra, miért nincs télen sem elegendő víz, és így tovább. Az első titkár válaszából félreérthetetlenül kiderült, hogy vannak olyan problémák, amelyeknek megoldása hosszabb időt igényel. Mégis örömmel hallgatták Németh elvtársat, mert látták, hogy a megyei és az országos vezetők nagy erőfeszítéseket tesznek a problémák megoldásáért. Az idén is gyarapszik új üzemmel (a Tabi Zsák- és Ponyvaüzemmel) a megye. Néhány gyárat korszerűsítenek, bővítenék. Tervek készülnek a főként nőket foglalkoztató üzemek fejlesztésére. Ütőképesebbé teszik az építőipart, hogy a jövőben ne álljon elő olyan fonák helyzet, mint az idén, amikor 60—70 000 000 forintot nem tudunk elkölteni, mert az építőiparnak nincs elég kapacitása. Addig is, amíg a vízellátás problémáját meg nem oldják Kaposváron, ki- sebb-nagyobb beruházással növelik a vízhozamot. Az idén például mintegy 800 köbméterrel több víz kerül naponta a hálózatba, mint tavaly. A termelőszövetkezetek teljes erővel azon fáradoznak, hogy annyi húst adjanak az országnak, hogy ne csak a valutát hozó exportkötelezettségnek tudjunk eleget tenni, hanem növelhessük az egy főre jutó, egyébként nem kicsi, mintegy 50 kg húsmennyiséget. Van és lesz is fejlődés. Németh elvtárs válaszából félreérthetetlenül kicsengett az is, hogy a fejlődést, a jobb életkörülmények megteremtését mindenkinek elő kell mozdítania jó munkájával, magatartásával. A Korona szálló, amelyre nagy szükség van, azért kerül többe, építése azért húzódik el a tervezettnél, mert azok a szakemberek, akik elbírálták, miként keli újjáépíteni, nem álltak hivatásuk magaslatán, nem készítették elő megfelelően a munkát. Annak, pl., hogy télen is kevés a víz, nagyrészt az az oka, hogy jó néhány ember pazarol. A vízművek tájékoztatója szerint sokan a hideg miatt éjjel-nappal folyatják a csapokat, csak egyéni érdeküket nézik. Elsősorban a felelőtlenség, a munkások hanyagsága idézi elő azt is, hogy időnként rossz a kenyér minősége Kaposváron, nem pedig az, hogy a liszt külföldi, meg hogy új a kenyérgyár, mint a vállalatnál mondják. Annak se csupán objektív nehézség — tehát az, hogy kevés az autóbusz — az oka, hogy a fonónőket gyakran nem szállítják haza a gyárból, hanem az Autóközlekedési Vállalat néhány dolgozójának felelőtlensége is. Amikor ugyanis a vállalat igazgatója intézkedik, egy ideig nincs panasz. nem törődnek eléggé a munkások javaslataival, észrevételeivel, vagy — családi vonatkozásban — néhányan meggondolatlanul elhagyják házastársukat, gyermekeiket. E hibák ellen — mondotta Németh elvtárs — társadalmi méretekben kell harcolni. Nálunk sok, régen magánjellegűnek tartott ügy közügy. Közügy, hogy hanyagul dolgoz'k-e valaki, megbecsüli-e családját, hogy képessegei arányban állnak-e feladatával, elvégzi-e rendesen a munkáját. Igazat adót annak az asszonynak, aki azt mondta, férje vállalatának vezetői is hibásak azért, hogy két gyerekkel magára maradt, mert közönyösen szemlélték férje flörtjeit, kalandjait azzal, hogy az magánügy. A vállalat vezetőinek igenis bele kell avatkozniuk az ilyen problémákba is, és elő kell segíteniük, hogy rendeződjön a családi élet. Nem lehet eltűrni a műszakiak közömbösségé: vagy a dolgozók hanyagságait sem. A munkásoknak, a brigádoknak szívós és következetes küzdelmet kell folytatniuk a termelés, a munka feltételeinek biztosításáért, a közömbösség, a hányavetiség ellen. Az első titkár, amikor kérdezett, és a munkások válaszoltak, éppen arról érdeklődött, hogyan küzdenek a hibák ellen a fonónók, mit tesznek a termelés növeléséért, az önképzésért, a közügyekben való részvételért. A munkásnők éppolyan őszintén válaszoltak az első titkárnak, mint ahogy ő felelt a hozzá intézett kérdésekre. Csupán véletlen volt, hogy e találkozóra akkor került sor, amikor az üzemben a közelgő nemzetközi nőnapot ünnepelték. A munkásokat hallgatva arra gondoltunk, hogy a köz» vetlen szavak egy nőnapi beszéd részei is lehetnének. Ugyanis mind-mind azt támasztották alá, amit Németh elvtárs — az alkalmat felhasználva — az üzem asszonyainak, lányainak ünnepi köszöntésekor mondott, azaz hogy nálunk a nők a gondok ellenére (két műszak stb.) is sokkal jobban élnek, mint a múlt rendszerben bármikor. Megbecsülik őket, minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy azt az erőt, amelyet nemcsak nagy számuknál, hanem tehetségüknél, szorgalmuknál fogva is képviselnek, kibontakoztassák, hasznosítsák a közösség és a család javára. Különösen érdekes volt az, amit annak bizonyítására mondtak el, hogyan növekszik napról napra a munkásnők politikai öntudata. Huszár jános- né keresetlen szavakkal ecsetelte, Tyereskova űrrepülésekor hogyan határozta el önként, hogy brigádot alakit A kezdetben sok problémával küzdő kis kollektíva — mondotta — csakhamar megerősödött. Nemcsak a munkaversenyben állta meg helyét, hanem tanulni is tudott, és olyan dolgozót, akinek gyenge volt a teljesítménye, alkalmassá tett a feladatok elvégzésére. Azok, akik eleinte húzódoztak, később megharagudtak a brigádvezetőre, mert nem vette be őket a kis közösségbe. Egyre több nő érti meg, hogy jobban kell aktivizálnia magát avégből, hogy az üzem, az ország elérje a kitűzött célokat. Ezt az aktivitást nagyban elősegíti, hogy a nők közül mind többen politizálnak, igyekszenek megismerni a világban, az országban, a megyéjükben, az üzemükben lezajló eseményeket, azok .mozgató rugóit. S mert ezt teszik, helyesen látják az összefüggéseket, tudják, hol a helyük, mivel mozdíthatják elő a haladást, a jobb élet- és munka- körülmények megteremtését. A fiatal Halász Imrévé említette, hogy amikor a munkahelyén meghallotta Kennedy halálának hírét, nem gondolta, milyen problémák húzódhatnak meg ennek hátterében. Később azonban sok érdekeset hallott ezzel kapcsolatban. Rájött, hogy kevésbé ismeri a nemzetközi helyzetet. Elhatározta, jobban érdeklődik iránta. a munkásoknak ugyanis jobban kell ismerniük a világ eseményeit, az ország, az üzem életét. Állandóan művelődniük, rendszeresen tájékor/ J- riok kell az eseményekről Ma már életszükségletté vált az olvasás, a tanulás. Halászná elismeréssel szólt arról, hogy az üzem vezetői lelkiismeretesen foglalkoznak a dolgozók ügyeivel. Hozzászól lásából az is nyilvánvaló lett, hogy a gyár vezetőinek, tömegszervezeteinek fokozniuk keil a politikai nevelőmunkát is Akkor az üzem asszonyai, lányai, akik a múlt évben a SZOT vándorzászlajának megszerzésével bizonyítottál?, hogy kepesek nagy feladatok megoldására, az idén újra szép sikereket érhetnek el. Sorolhatnánk tovább a munkások válaszait, észrevételeit, javaslatait, hiszen az említett kérdéseken kívül még igen sok tanulságos téma volt napirenden, amelyekből ugyancsak az látszott: a dolgozók bíznak abban, hogy a párt vezetésével végrehajtják a rájuk háruló feladatokat, kertelés nélkül vetik föl a problémákat, keresik, hogyan lehetne mielőbb közös erővel megoldani őket. Németh elvtárs, miközben a bizalom és a lelkesedés fölött érzett örömét kifejezte, még nagyobb őszinteségre, még nagyobb bátorságra, még több kezdeményezésre és még céltudatosabb munkára biztatta a fonónőket. Sz. N, Ilyen magatartással a textilművekben, sőt a családoknál is lehet találkozni. Némelyek, főként műszakiak, ....... pesti na...» esz reszt az 5. Kerületi Tanács Képzőművés. K örének munkájában, melyet -Kiváló kör« címmel tüntetett ki a Művelődésügyi Minisztérium Képünkön: A szobrászok Kőfalvi Gyula tanár vezetésével aktmodellt mintáznak.
