Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-05 / 54. szám
Csütörtök, 1964. martins 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megválasztották a Hazafias Népfront új megyei bizottságát (Folytatás az 1. oldalról) ságC feladatokat, s a tanácsok vezetői kezdik látni, hogy mindennapi munkájukban támaszkodhatnak a népfrontszervekre. A népfronttestület javaslatot tehet a tanácsnak, s az köteles megtárgyalni azt. Részt vesz a népfront a tanácsülések előkészítésében, szervezi a tanácstagok és az országgyűlési képviselők beszámolóit, fogadóóráit, a koz- ségxejlesztési tervek megvalósítását. A társadalmi munka szervezésében azért tudnak népfrontbizottságaink jól segíteni, mert figyelembe veszik és alkalmazzák az érdekeltség elvét, azt, hogy a lakosság közvetlenül is érdekelve van eg'y-egy járda vagy törpe vízmű építésében. E feladatok megvalósításában szinte minden népfrontbizoftságunk élen járt, és nagy segítséget nyújtott a párt- és a tanácsszervek munkájához. Szólt a megyei titkár a bé- keagitációban kifejtett tevékenységről, majd a népfront szerepéről, hivatásáról a következőket mondotta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — a munkás-paraszt szövetségre támaszkodva — a Hazafias Népfrontban testesül meg az a társadalmi összefogás, amely nagy feladataink megvalósítására hívja hazánk dolgozóit. A népfront a párt irányításával szocializmust építő társadalmunk egyik igen fontos politikai mozgalmává nőtt. Fő feladata a munkáshatalom erősítése, a szocializmus fölépítésében és a béke védelmében való hatékony közreműködés. E feladatoknak úgy tud megfelelni, ha soraiban egyesíti hazánk hű polgárait, a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket és kispolgárokat, mind'AzoA megyei küldöttek szélt a III. kongresszus előkészítéséről; elmondta, hogy a választási munkában 130 000 népfrontbizottsági tag • vett részt. Az új feladatokról szólva a szocialista népi-nemzeti egység kérdéseiről, a szocialista közgondolkodás kialakításával kapcsolatos tennivalókról szólott. Utolsónak Csordás József kaposfői pedagógus szólalt fel. A vitában elhangzott felszólalásokra dr. Halász János válaszolt. A megyei népfrontbizottság illése A vita után a küldöttértekezlet egyhangúlag megválaszegy csoportja. tóttá a Hazafias Népfront 81 tagú megyei bizottságát és megyénk 27 tagú kongresszusi küldöttségét. Az új megyei bizottság Dbmbővári László elnöklésével a délutáni órákban megtartotta első ülését. Ezen megválasztották a 15 tagú elnökséget és a tisztségviselőket. Elnöknek Varga Károlyt, a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda vezetőjét, álelnököknek Bőhm Józsefet, a megyéi tanács vb-elnö- két, Kocsis Lászlót, az MSZMP megyei bizottsága agit.-prop. osztályának vezetőjét, dr. Tóth Sándort, a KÖJÁL megyei igazgató főorvosát, titkárnak dr. Halász Jánost választották meg. Élőké zületek a nemzetközi nőnapra kát, akik népünk életének szebbé tételéért tudnak és akarnak is tevékenykedni. Népfrontbizottságaink összetételükben tükrözték és tükrözik megyénk lakosságának társadalmi rétegeződését — állapította meg a szónok. Elmondotta, hogy a nemrégiben megtartott falugyűléseken több mint 25 000 ember vett részt, s csaknem ezren szólaltak fel. A kedvező politikai légkör és az újjáválasztott bizottságok személyi összetétele biztató ígérete annak, hogy megoldjuk a népfrontmwzgalom előtt álló feladatokat — mondotta többek között a megyei titkár, majd a feladatok vázolásával fejezte be beszámolóját. A beszámoló utáni vitában az alábbi küldöttek szólaltak fel; Tóth Sándor kapospulai tsz-tag; Vörös József ráksi tsz- tag; Rigó Lajos, a Fonyódi Járási Tanács vb-elnökhelyefte- se; Horváth Sándorné, a nőtanács megyei titkára; dr. Kanyar József, a Megyei Levéltár igazgatója; Fajtai László, a Tabi Járási Tanács kereskedelAz üzemekben, intézményekben szerte a városban megkezdődtek a nemzetközi nőnap megünneplésének előkészületei. A központi ünnepséget a Latinka Sándor Művelődési Ház színháztermében tartják meg szombaton este hét órakor. Az ünnepi nőgyűlésen Pados József, a városi tanács vb-elnökhelyette- se köszönti a nőket. A filmelőadással összekötött ünnepségre mintegy hatszáz meghívót küldtek szét A városi nőtanácsi körzetekben szintén ünnepélyesen emlékeznek meg erről a napról, Kedden a Vöröshadsereg úti körzet nő lakóit ünnepelték meg, a héten még a szentjakabi és a Füredi úti körzet rendez ünnepséget. Az üzemekben a párt- és a szakszervezet vezetői gondoskodnak a nők megajándékozásáról, az iskolákban osztályfőnöki órákon ünnepük meg a nők napját. A natanácsok sokat lekötnek a háztáji termelés tokozásáért mi felügyelője; Kertész Rezső, a kaposvári TÜZÉP üzemgazdasági vezetője; Kocsis László, az MSZMP megyei bizottsága agit.-prop. osztályának vezetője; Endrédi Lajos, a KIOSZ megyei titkára; Sebestyén Vó(Tudósítónktól.) Tanácskozásra ültek össze a napokban a tabi járás községi nőtanácsainak és szülői munkaközösségeinek vezetői. Szabó Antálné andocsi pedagógus a szülői munkaközösséBöröczky Tibor, az FJK igazgatóságának elnöke á háztáji gazdaságok szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a nőtanácsok sokat tehetnek a háztáji termelés, kivált a tojás- és baromfiértékesítés fozsef csokonyavisontai címzetes prépost. Harmati Sándor, a~Rözpo_n- ti Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára az Országos Tanács nevében üdvözölte a küldöttértekezlet részvevőit. Bégek feladatairól, a szülők és a pedagógusok kapcsolatának elmélyítéséről, a gyermeknevelésről és a pályaválasztásról tartott előadást. Horváth Sándorné, a nőtanács megyei titkára a nőtanácsok tevékenységét elemezte, és megjelölte a további feladatokat. kozásért. A múlt évi verseny ■— 260-an vettek részt benne — eredményes volt; az asszonyok 401 mázsa baromfit és több mint 5 millió tojást értékesítettek. G. Vaskó Jánosné be- degkéri asszony második lett a megyei versenyben. A járási verseny első helyezésével járó Ot növényvédelmi társulás alakult a kaposvári föld művesszövetkezet körzetében 2000 forintos étkészlet a be- degkéri Csallós Istvánnét illeti. A második helyezett, az ugyancsak bedegkéri Finta ' (Tudósítónktól.) A kaposvári földművesszövetkezet öt községben alakított növényvédelmi társulást. Toponáron, Orciban, Zimány- ban, Kaposfüreden és Simonién több mint 400 szórvány gyümölcsössel rendelkező gazda írta alá a belépési nyilatkozatot. Nyomban hozzákezdtek a növényvédelemhez: nyesik, kaparják, tisztítják a fákat. Az fmsz a közelmúltban 14 magasnyomású és másik permetezőgépet vásárolt. Mind az öt faluban megalakították a permetezőbrigádokat. A növényvédő szereket az fmsz márciusban szállítja a helyszínre. Az öt brigádot egy szakember irányítja. Rendszeresen látogatja őket, és a helyszínen ad tanácsokat. Lajosné 700 forintos karórát, a harmadik helyezett, a lullai Nagy Imréné 300 forintos csibeetetőt, -itatót kapott A tojás- és baromfiértékesítési versenyben szép eredményt ért el még Spitz Sándorné zicsi, Horváth Dezsőné so- mogymeggyesi, Csöbör Gábor- né gamási és Szimcsák Jánosné karádi asszony. A in sí is k »szóa*wezet«* k r »I A téma nem mai keletű, ~ hiszen köztudott, ' hogy már a termelőszövetkezetek megalakulásakor szerte a megyében munkaszervezetek jöttek létre: kisebb-nagyobb embercsoportok munkacsapatokba, illetve brigádokba tömörültek. Szervezetten dolgoztak tehát akkor is, menet közben azonban kisebb-nagyobb hibák jelentkeztek. Kiderült például, hogy túlságosan felaprózódtak az egyes munkaterületek, nehéz volt összefogni és ellenőrizni a széteső termelést, s esetenként kiderült, hogy az egy-egy csapatban összeverbu- válódott asszonyok vagy férfiak valamilyen oknál fogva nem tudnak együtt dolgozni. Másutt a csapat- vagy brigád- vezetőnek nem sikerült megbirkóznia a rábízott feladattal. Nőtt a gépesítés aránya, egyre nagyobb területen mentesítette a kézi kapálást a gyomirtó vegyszer — egyszóval fokozatos átszervezésen mentek át a munkaszervezetek a termelő- szövetkezetekben, s ez az átalakulás nemegyszer okozott zökkenőket, kisebb-nagyobb megrázkódtatásokat a gazdálkodás menetében. Közeledik a tavasz, és rövidesen megkezdődik a szántásvetés. A termelőszövetkezetek elhatározzák, hogy munkavállalás arányában kimérik-e a parcellákat a tagoknak, vagy közösen művelik a kapásokat a szövetkezeti gazdák. Ennek eldöntésével nem szabad késlekedni. És nem szabad elfeledkezni a nagyobb munka- szervezeti formákról sem, mint amilyen a brigád- és az üzemegység. Jó vagy rossz ez az adott gazdaságban? Meg kell vizsgálni, hogyan lehetne tökéletesíteni ezek tevékenységét. Vegyünk néhány példát a kaposvári járásból. A nagybajomi Zöldmező Termelőszövetkezetben három üzemegységre tagolódott a terület, s mindhárom üzemegységnek volt kukoricája a múlt évben. Külön dolgoztak az emberek, külön tervek teljesítésén fáradoztak. Ez az elkülönülés azonban oda vezetett, hogy egyáltalán nem segítettek egymásnak, az üzemegység-vezetők között ellentét alakult ki, és még a legnagyobb szükségben sem támogatták egymást. Mi lett a következmény? Az, hogy tavaly ősszel a Zöldmező Tsz- ben 125 hold kukorica szedetlek maradt. Hr élen, a tavasz beköszön- tése előtt kell eldönteni, hogy hogyan lehetne formálni, jobbá tenni a munka- szervezési formát. Év közben erre nincs idő. Bizonyítja ezt a várdai tapasztalat is: a gyakori szervezeti változás miatt elkéstek a kukorica kapálásával. Ahol baj volt a munkaszervezéssel, ott egész éven át, de főképp az őszi betakarítás és talajmunkák idején ütközött ki ez a fogyatékosság. Ozemegy- 'ségeket — területi és szervezeti követelményeiknél fogva — helytelen alkalmazni ott, ahol nincsenek meg a feltételei. Márpedig termelőszövetkezeteink többségére ez vonatkozik, ugyanis adottságaik nem teszik ezt lehetővé különféle okok miatt. Mi tartozik ezek közé? A tagolt és alapjában véve kis terület, a sokirányú termelőtevékenység, megfelelő felkészültségű vezető hiánya és a gazdálkodás áttekinthetőségének korlátozása. S ha e hiányosságok ellenére mégis üzemegységben dolgoznak valahol, ezzel nem segítik, hanem gátolják a gazdaság fejlődését Göllében is üzemegységben dolgoztak tavaly. Milyen tapasztalatot szűrtek le belőle? Megállapították, hogy nem volt célravezető a mintegy 6000 holdas terület üzemegységekre való bontása, és most közgyűlésen elhatározta a tagság: ismét brigádokban dolgozik. így diktálta ezt a józan megfontolás, mert hiszen köztudomású volt a szövetkezetben, hogy amíg üzemegységben dolgoztak a tagok, a központi irányítás alig érvényesült, s felaprózódott, romlott a vetésszerkezet, nehéz volt az üzemszervezés, megengedhetetlenül nőtt a gépi és kézi munkáéi ő-ráf ordítás — egyszóval nem lehetett gazdaságosan termelni. 'jVT i tehát a tennivaló? A-LTJ- járási párt-vb és a járási tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésén például amellett foglaltak állást, hogy még az idén egy szakemberekből álló bizottságot kell megbízni azzal, hogy az utóbbi évek üzemszervezési tapasztalatai alapján kidolgozzon egy minden vonatkozásban elragadható formát. Szükség van erre annál is inkább, mert jelenleg nincs kiforrott, általánosságban alkalmazható üzem- szervezési módszer a járásban, a meglevők átalakulóban vannak. Ezekben sok az ötletszerűség és a szubjektivitás, s gyakran változnak. Tökéletesítésükre szükség van az adott viszonyokhoz alkalmazkodva, és törekedni kell a bevált módszer állandósítására. A brigádszervezet a Jegalj kalmasabb üzemi szervezet a termelőszövetkezetekben, különösen a kis területű gazdaságokban. Azonban ez is csak akkor jár eredménnyel, ha a A szoba kicsi. Valamikor konyha lehetett. Azóta már kipakolták a bútorokat, csak néhány ülőalkalmatosság, egy ósdi asztal és egy vígan duruzsoló dobkályha van benne. És nagyon sok nyírág. Ezzel foglalkozik a négy asz- szony: Horváth Jánosné, özv. Kocsis Sándorné, Szantner Gyuláné és Kertész Lajosné. Fürge ujjakkal fogják marokra a nyírágat, aztán dróttal öszekötik, és már kész is a seprű. így megy ez most a görge- tegi Búzakalász Tsz-ben. Hor' váth János elnöktől tudom, hogy sok nyírfa van a tsz erdejében. Eddig is szedtek ágat, de eladták a vállalatnak. — Az idén próbálkoztunk először seprűkötéssel. Darabjára! 50 fillért fizetünk a tagoknak. Az ágszedésért pedig 50 forintot mázsánként. Az asszonyok munkáját figyelem. Gyorsan, fürgén dolgoznak. — Muszáj, mert van már konkurrencia is — mondják. — Másutt is kötnek. Pedig nem ment mindig ilyen jól. Amikor megkezdték, sokan szabód tak. Alig akadt vállalkozó. Azt is mondták, nem értenek hozzá. — Ki tanította? Kőművesek mellé férfi segédmunkásokat állandó budapesti munkára fölveszünk. Munkásszállást térítés nélkül biztosítunk. Napi egyszeri m-leg étkezést és felutazást költséget téritünk fölvétel esetén Jelentkezés Április 4. Építőipari Ktsz, Budapest, Vili., Auróra u. 23. munkaügy. (1787) szövetkezet nem aprózza szét a termelvényeket, nem húz mesterséges választóvonalat a brigádok közé, hanem például burgonyabetakarításkor együtt szedik a termést, így előbb tisztul meg a terület. A gépek munkájának központi irányítása is fontos. Nem válik a közösség hasznára, ha külön- külön minden brigád saját rendelkezésére gépet, traktort kap, mert így azok nincsenek kihasználva. TUT indezek, a munkaszerve- zetek kialakításához tartozó kérdések most, a ta- vaszvárás időszakában kerüljenek napirendre. Ma még van idő mérlegelni a korábbi évek tapasztalatait, s ezek tanulsága szerint megállapodni a gazdálkodás eredményessegé- re nézve előnyös munkaszervezet kialakításában — a körülményeknek leginkább megfelelően. Tartozzék ez is a tavaszra való készülődés legfontosabb, és legsürgősebb feladatai közé — A kuntelepiek már régóta foglalkoznak vele, őket kértük meg, hogy mutassák meg. Azóta megszerették a gör- getegiek is. — Ha naponta csak harminc forintot tudnánk megkeresni — mondják az asszonyok —, akkor is megérné. De eddig minden nap megvolt az ötven forint.. — Nehéz? — A nyírágszedés, az nehezebb. Meg a télen is rosszabb volt, amikor jeges volt a veszsző. — Mennyit tudnak egy nap elkészíteni? — Ma nem lesz meg a száz* mert későn kezdtünk — mon- ja Horváthné. — De este is csináljuk — teszi hozzá Kertészné. Gyakran este tíz-tizenegy óráig is dolgoznak. Eddig tizenegyezer seprűt küldtek Budapestre, s a többi is megy, mihelyt elkészül. 5,50 forintot fizetnek a tsz- nek a seprűért. Azt mondják az asszonyok, hogy egy mázsa nyírágból nyolcvan-nyolcvanöt darabot is tudnak kötni. Jól jár így a tsz is meg a tagok is. Á nyírág mázsáját eddig kétszázötven forintért értékesítették; most, hogy maguk dolgozzák fel, sokkal többet kapnak érte. K. I. Az ÉM 22. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz VILLANYSZERELŐ, VASSZERKEZETI LAKATOS, ív- és lánghegesztő, központifűtés-szerelő, vízvezeték-szerelő szakmunkásokat, valamint betanított segédmunkásokat balatonfűz- fői, bánhidai, nyergesújfalui, peremartoni építkezéseire. Alkalmas dolgozóknak útiköltséget térítünk. Jelentkezés a vállalat központjában, Budapest, V-, Irányi u. 17. sz. (1241) Hernesz Ferenft Felbontották már az elvermelt burgonya egy részét a kadarkút! Szabadság Tsz-ben. Csíráz tatásra viszik a jól bevált güibabat, hogy kellő időben kerülhessen a vetőmag a földbe.
