Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

Csütörtök, 1984. március 26. 5 SOMOGYI NÉPLAP A naptár szerint itt van a tavasz, a balatoni időjárás azonban még télies. Az üdü­lésre, nyaralásra való felké­szülés mégis megkezdődött, és nagy ütemben folyik. A Balaton fejlesztésében az utóbbi években alapvető vál­tozás történt, s ez különösen 1959 óta szembetűnő. A mind­annyiunk örömére, gyönyör­ködtetésére szolgáló Balaton környékének tervszerű fej­lesztéséhez alapot ad a kor­mány múlt év őszén hozott határozata a Balaton környék regionális tervének jóváha­gyásáról. A határozat az élet, a gyakorlat szabta követelmé­nyeken nyugszik. Magában foglalja a Balaton-fejlesztés céljait, irányát, módját, s egyértelműen kimondja: »A Balaton környékét elsősorban az üdülésben is egyre növek­vő társadalmi igények kielé­gítése, a dolgozók és az ifjú­ság szervezett üdültetési, gyógyulási, továbbá a külföl­di idegenforgalom igényeinek kielégítése (ezen belül a szo­cialista országok között ki­alakuló nemzetközi kapcsola­tokból e téren hazánkra há­ruló feladatok megoldása) cél­jából kell fejleszteni.« A határozat lehetővé teszi, hogy az érdekelt országos szervek vezetői és a Balaton mellett levő két megye taná­csának végrehajtó bizottsága' Balatoni szükség szerint — az alapve­tő koncepció sérelme nélkül — módosítsák a tervet. Ugyanakkor a kormány fel­hívta az országos hatáskörű szervek vezetőit és a két me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságát, hogy gondoskodjanak a Balaton környék fejlesztésével kapcsolatos tervek végrehaj­tásáról. E tevékenység össze­hangolása a Balatoni Intéző Bizottság feladata. A kormányhatározat új fe­jezetet nyit a Balaton fejlesz­tésének történetében. A fej­lesztés összehangolására, meg­gyorsítására okvetlenül szük­ség van. Az utóbbi években jelentősen megváltozott a Ba­latont felkeresők tábora: új tömegek jelentek meg a par­ton, az élet az üdülésnek, a nyaralásnak új formáit te­remtette meg. Érdemes né­hány dolgot elemezni a szá­mokból kiindulva. Ez azért is fontos, mert gyakran igen eltérő adatokat hallunk, ol­vasunk itt is, ott is. Illetékes helyekről beszerzett és föl­mérésen alapuló adatok, becs­lések szerint 1963-ban a kö­vetkező számok jellemezték az üdültetést a Balaton so­mogyi oldalán: Üdülési, nyaralási forma * £ Egy fü tartóz kodási napjai­nak száma Letöltött ösz- s zes vendég­nap (ezer) S átortáborokban 115 6 680 SZOT- és szakszervezeti fel­nőtt, családos, gyermek- üdülőkben 78 14 1092 Vállalati, hivatali és egyéb intézmények saját kezelésű üdülőiben 70 14 980 Vendéglátóipari szállodákban 48 4 188 A fizetővendég-szolgálat keretében 39 15 585 Turistaházakban 13 3 31 Magános elhelyezésben, saját nyaralóban 68 14 952 összesen: 431 átl. 10,5 4508 A fenti adatokból kiderül, felel egy közepes nagysági hogy az 50 000 külföldi közül harmincezren szállodákban, tizenkétezren campingekben, a többiek pedig üdülőkben pihentek, nyaraltak. Ne csak azt vizsgáljuk tehát az elem­zéskor, hogy hány ember for­dul meg a Balaton-parton, hanem azt is, hogy az üdü­lők, nyaralók átlag hány na­pot töltenek itt el. Természe­tesen csak az átlagot lehet fi­gyelembe venni, ezen belül jelentős eltérések mutatkoz­hatnak. f A fentiekhez hozzá kell szá­mítanunk a hét végi forgal­mat. Ha a szezonban 15 alkal­mat veszünk figyelembe ese­tenként 80 000 emberrel, az 1 200 000. A hét végi kirándu­lók általában másfél napot tartózkodnak a Balatonon, összesen tehát 1 800 000 ven­dégnapot. Ha az üdülési idényt 110 napnak vesszük, akkor egy napon 60 000 üdülő, nyaraló, kiránduló ellátásáról kell gondoskodni. Ez a szám ön­magáért beszél, hiszen meg­város lakói számának. Ha e számadatokat összehasonlítjuk az 1957. éviekkel, akkor szem­betűnő a fejlődés. 1957-ben ugyanis az üdülők száma 200 000 volt, a hét végi ki­rándulók száma pedig az 1963 évinek negyedét sem érte el. Az összesített adatokon kí­vül érdemes elemezni az egyes üdülési, nyaralási for­mákat. Ezelőtt hat évvel a campingekről még csak hal­lottunk. A sátortáborokba ak­kor mintegy 10—12 000 látoga­tó jelentkezett. Ha ezt össze­hasonlítjuk az 1963. évi 115 000-rel, akkor megállapít­ható, hogy egy teljesen új, tö­meges nyaralási forma ala­kult ki. A fizetővendég-szolgálat igénybe vevőinek száma a je­lenleginek egyharmadát sem érte el, a turistaházak száma is lényegesen kisebb volt. A szervezett és az ún. vállalati üdülésben mintegy 20 százalé­kos fejlődést lehet megállapí­tani. Sátortáborok Itt mutatkozik a legkiug- róbb változás. A sátortáborok lakóinak többsége fiatal, azon­ban a felnőttek körében is egyre népszerűbbé válik a táborozás, és a külföldiek is tömegesen jelentkeznek _ a campingekbe. A táborlakók számának ugrásszerű emelke­dése új igényeket támaszt, öröm, hogy ezek a táborok mindjobban szaporodnak, fej­lődnek. A zamárdi II. osztá­lyú sátortáborban a tanács az idén bevezetteti a villanyt, a vizet. A balatonföldvári I. osztályú nemzetközi camping- ben új zuhanyozókat, vécéket építenek. Bővítik a központi adminisztrációs helyiségeket. A légvezetékek helyett új kandelábereket helyeznek el. Ezekkel „ munkálatokkal a nyárra elkészülnek. Az ősz­szel folytatják az építkezést; szilárd burkolattal látják el a belső utakat, nagy befogadó- képességű társalgót építenek. Balatonszemesen, a régi strand helyén új, 600 szemé­lyes, I. osztályú camping épül. Balatonlellén és Fonyód—Bé- latelepen 24 voltos csatlako­zókat szerelnek föl. erre rá tudnák kapcsolni a lakókocsi­kat, és szükség esetén a sát­rak villanyvilágítása is meg­oldható. Mindkét helyen gon­doskodnak a kocsimosásról is. Fejlődnek az ún. közületi táborok is. Bővítik a fölépít­ményeket, rendezik a terepet. De mindez kevés. A gondok részben megmaradnak, rész­ben újakkal szaporodnak. Már a múlt évben is tömegeket kellett elutasítani hely hiá­nyában, különösen az I. osz­tályú táborokból. A Balaton- parton még bőven van hely újabb táborok létesítésére. Nagyon sürgős lenne a fővá­roshoz viszonylag _ közel eső Balatonszabadiban tervezett kétezer személyes tábor meg­építése. Há már ebben az év­ben nem készíthető is el, leg­alább 1965-re be kellene fe­jezni. A területet már kije­lölték. Találhatók még erre a célra alkalmas helyek Fonyód —Bélatelepen és Balatonbe- rényben is. Gondot okoz Zamárdiban az autós strand létesítése. Ennek az lenne a rendeltetése, hogy a kocsitulajdonosok megállhas­sanak és fürödhessenek, nap­örömök - balatoni közben ott tartózkodhassanak. Ha viszont elkészül a partvédő mű, s nagy önkiszolgáló étte­rem épül, akkor itt még ezer campingezőt el lehetne helyez­ni. így biztosíthatnák az étte­rem esti kihasználását. Az au­tós strandot valahol másutt, a 7-es műút mellett kellene ki­építeni. Szükség lenne egy campingre Siófok és Széplak között is, azonban nehézségek­be ütközik a terület megszer­zése. Balatonberényben azért is indokolt a fejlesztés, mert a nyugati határvárosokból ide 'vezető új műút nyilvánvalóan fokozza e terület jelentőségét. A táborok lakói a közelben strandot, szórakozóhelyet, spor­tolási lehetőséget, élelmiszer­beszerzési forrásokat, tehát boltokat, büféket, olcsó ven­déglőket keresnek. Sajnos ma még csak keresik, és elég távol lelik meg őket. A több mint 115 ezres fömeg személyenként átlag 6 napot tölt a Balatonon. Igen olcsón pihenhetnek, üdül­hetnek, szórakozhatnak. Az igények kielégítése elsőrendű feladatunk. Már most, a ta­vasszal is naponta több tucat levél érkezik főként a csehszlo­vák campingezőktől. Ez az igény nyilvánvalóan növekszik. gondok ismeréséből származik az em­lített kormányhatározat ren­delkezése: »A dolgozók szerve­zett üdültetését szolgáló épüle­teket (pl. nagy üdülők) általá­ban több szintes megoldással, telepszerűen kell megépíteni.« Konyhagondok is mutatkoz­nak. Szinte általánossá vált, hogy a vállalatok, szervezetek, intézmények anélkül bérelnek szobákat, hogy előbb megvizs­gálnák az étkezési lehetősége­ket. A beutaltak egy része a vendéglőkben, másik része az üdülőkben étkezik, jelentős azonban azoknak száma, akik­nek étkezése megoldatlan. Ez évben elkészül Balaton- széplakon, az ún. ezüstparton a 200 személyes újságíró-üdü­lő. Egy 500-as kapacitású kony- na és étterem épül hozzá, hogy a fejlődés és a csatlakozás biz­tosított legyen. Ugyanitt ta­valy készült el a Nehézipari Minisztérium hasonló üdülő­épülete. Egy 1961-ben megjelent kor­mányrendelet szerint 100 sze­mélyesnél kisebb üdülőt építe­ni nem lehet. E rendelet két­ségtelenül indokolt és helyes, azonban negatív hatása is van. Egyrészt kevés az üdülőépít­kezés, holott megvan a lehe­tőség több vállalat vagy intéz­mény összefogására. Szükséges a megfelelő koordinálás, hogy 100 személyes vagy ennél na­gyobb üdülőket közösen épít­senek. Szomorú, hogy némely vállalatok, intézmények nem üdülőket, hanem ún. víkend- ház-telepeket építenek egyre- másra a Balaton partján. A büfék és élelmiszerboltok A balatoni építkezések rendje száma rendkívül lassan emel­kedik. Még mindig a pavilo­nok jelentik az alapvető ellá­tási forrást. A táborlakók gondjait csökkentik a nyárra remélhetően elkészülő önki- szolgáló büfék, éttermek. Ezek minden tekintetben megjavít­ják a tömegek étkeztetését. Már megkezdték az építést Za­márdiban az autós campingnél, Balatonföldváron a nemzetkö­zi campingben, Balatonlellén a benzintöltő állomással szemben és Fonyód-Bélatelepen az I. osztályú camping mellett. Egyenként 2—3000 adagos ön- kiszolgáló rendszerű büfét épí­tenek. Ezek azonban a gondo­kat csak enyhítik, ugyanis a campingezőknek csupán egy részét tudják ellátni. Üjabbak létesítése indokolt pl. Balaton- szabadi-Sóstón, Balatonszeme­sen, Balatonszárszón, Fonyó­don. Felmerül a kérdés: Vajon gazdaságos-e, hogy a balaton­földvári önkiszolgáló éttermet nem a területileg illetékes Ét­termi és Büfé Vállalat, hanem a Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat működteti? Még jo­gosabb ez a kérdés, ha arra gondolunk, hogy Balatonföld­váron a camping tőszomszéd­ságában van az ugyancsak nagy forgalmú motel étterem, ami viszont a Büfé Vállalathoz tartozik. Zamárdiban pedig miért a földművesszövetkezet vállalja a kezelést, és miért nem a területileg ugyancsak érdekelt Büfé Vállalat? Rendkívül súlyosak a cam- pingeken kívüli sátortelepülé­sek gondjai. Egyre szaporod­nak az ilyen táborok. A ki nem jelölt helyekre települő »vad- táborok«-hoz nincsenek meg a Itt bár szintén jelentős a fej­lődés, mégis rendkívül kevés a szállodai hely. 1963-ban az igényeknek megfelelő helyek száma a déli oldalon 1775 volt. Ezt emeli az idén a két új sió­foki szálloda egyenként 274 hellyel, továbbá a balatonbog- lári új Hullám Szálló — remél­hetőleg idejében elkészül —, így 2380 hely áll majd rendel­kezésre. Ebből 62 százalék Sió­fokra, 27 százalék Balatonföld- várra jut, és a megmaradó 11 százalékon osztozik Szemes, Lelle, Boglár és Fonyód. Az utóbbi községekben még nem készültek el a csatornázással, és a főszezonban vízhiánnyal is küszködnek, örvendetes vi­szont, hogy Balatonlellén és Bogláron már megkezdték a csatornaépítést. Ha rendkívül kedvező időjá­rást és 110 napot veszünk fi­gyelembe, akkor a szállókban összesen 65 000 embert tudnak fogadni a vendéglátó vállala­tok. A vendégek jelentős része külföldi lesz. Étkeztetésük, szó­rakoztatásuk a korszerű, szín­minimális egészségügyi beren­dezések sem. A »vadtáboro- zók«-at a legtöbbször azér-t nem lehet kitelepíteni, mert nem tudják megfelelően elő­készített helyre átirányítani őket. Elengedhetetlen, hogy a táborozást bonyolító közületek idejében gondoskodjanak a leg­alapvetőbb egészségügyi léte­sítmények megépítéséről. Ezek hiányában a táborozást meg kell akadályozni. A fizetővendég* szolgálat nagy ütemben fejlődik. 1957- ben még csak 1100 szoba állt az Idegenforgalmi Hivatal ren­delkezésére, 1963-ban már 3400. Az igényeket mégsem tudják kielégíteni. Sokat segí­tene, ha az illetékes hatóságok földerítenék az erre a célra al­kalmas szobákat, amelyeket tu­lajdonosuk gyakran uzsoraáron ad bérbe, s rendszerint ►»•elfe­lejtik« az üdülőhelyi díjat és adót befizetni. Körülbelül még 30—35 százalékkal lehetne nö­velni a szobák számát. Bala- tonmária és Fenyves térségé­ben azért nem vehetők a szo­bák igénybe, mert mintegy 10 km-es szakaszon nincs alkal­mas étkezési lehetőség. Bala­tonberényben pedig "Í50 szo­bára azért nem akad jelentke­ző, mert hiányzik a -yizvezeték és a villanyvilágítás. A táblá­zatból az is kitűnik, hogy a íi- zetővendég-szolgálat révén üdülők, nyaralók átlag 15 na­pot töltenek a Balaton mellett, s elsősorban a vendéglátóhe­lyeken akarnak étkezni. Ezt az éttermek telepítésekor figye­lembe kell venni. vonalas éttermekben, szórako­zóhelyeken a kívánt szinten biztosítható. A turistaházak rendeltetésüknek megfelelően turistacsoportokat fogadnak. A bennük levő helyek száma 1964-ben összesen 470 a Siófo­kon ez évben elkészülő 85 sze­mélyes szállóval együtt. A hat turistaszálló közül négyben hi­deg-meleg folyó víz is van. Be­rendezésük, felszerelésük kifo­gástalan. A turistaházak igen fontos szerepet töltenek be az orszá­got megismerni törekvő cso­portok elhelyezésében is. Ezért indokolt újabb turistaházak építése. A turistaházak lakói­nak étkeztetése egyrészt a ven­déglátóiparra. másrészt az élel­miszer-kiskereskedelmi háló­zatra hárul. A múlt évben — helyesen — az Idegenforgalmi Hivatal gondoskodott a turis­taházakban levők étkeztetésé­ről. A turistáknak több mint fele élt is a kedvező lehetősé­gekkel. A balatoni építkezések rend­jére vonatkozó szabályok meg­tartására való törekvés szép eredményeket mutat. A terü­letekkel általában helyesen gazdálkodunk. A települések rendezése fejlődik, az építés- rendészet tekintélye megnőtt. Sajnos azonban a korábbi ter­hes örökséghez 1961—62-ben új nehézségek járultak. A fából, lemezből, betonból készült bó­dészerű építmények tömegét helyezték el a parton. Bár épí­tésüket a helyi tanácsok a leg­többször nem engedélyezik, számuk mégis egyre nő. Talán még súlyosabb a helyzet a ma­gánépítkezéseknél. A déli olda­lon évente mintegy nyolcvan- millió forintot építenek be magánosok. Erről írja az Epí­Ez évben ún. ABC-áruházat építenek Siófokon, Fonyódon, s talán már a szezonnyitásra el is készülnek, hiszen előregyár­tott elemekből állítják fel őket. Ez évben megkezdték egy áru­ház építését Balatonföldvár központjában is. Viszont a Za- márdiba tervezett ABC-áruház — a hírek szerint — nem ké­szül el, mert a telekproblémá­kat nem tudják megoldani. Pe­dig erre az áruházra is igen nagy szükség lenne. Rendkívüli gondot okoz a kiskereskedelmi hálózat hely­zete. Különösen az élelmiszer- bolt kevés. Gyakran 1—2 km-t is gyalogolniuk kell a lakosok­nak, az üdülőknek, nyaralók­nak, hogy beszerezhessék az élelmiszert. A kényszerűségből felállított pavilonok már nem sokáig tarthatók, mert kicsi­nyek, raktáruk általában nincs, a hűtésről nem tudnak kellően gondoskodni, dolgozóik mun­kakörülményei mostohák. Ép­pen ezért sok korszerű üzlet építése szükséges a települési gócokban még akkor is, ha ezek zöme csak időszakos. Változatlanul gond marad a Balaton partján, hogy a nyári szezonban gyakran nem lehet hozzájutni palackozott tejhez vagy kakaóhoz. Ha ebben az évben a Tabról kapott segít­ség valamit javít is a helyze­ten, mégis tény, hogy a Siófoki Tejüzem a fő idényben kapa­citásának ötszörösét kénytelen termelni. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan. Gond van a kenyérrel is, fő­ként a minőségével. A Siófoki Kenyérgyár nyáron kapacitá­sát messze meghaladó mennyi­séget termel. Különösen sú­lyosak szakembergondjai. Ezért helyes lenne, ha szakmunká­tőművészet c. folyóirat múlt évi utolsó számában a Balaton főépítésze: »Amíg az állami építkezések ügyeit ezer és egy szerv és tervezőiroda intézi, addig ezzel a nemcsak költsé­gekben, hanem területben is nagyobb kérdéssel szinte sen­ki sem foglalkozik. Mindezek majdnem ellenőrzés nélkül, döntő többségükben gazdasá­gilag, esztétikailag gyenge ter­vek alapján készülnek. Dol­gozó emberek tömege millió­kat fecsérel el. Építőiparunk anyagkapacitását fölöslegesen terheli. A bódé-hadsereg a pá éves megtorpanás után újult erővel kezd létre kelni. Félő, hogy gyökeres változás nélkül a Balaton környék képe ment­hetetlenül elromlik.« zonban a járatok nagy részét leállítják. Ugyancsak a ze­nés vendéglátóhelyek későn nyitnak, vagyis csak június­ban, de már augusztus végén, szeptember elején nagyrészt lezárnak, holott éppen május­ban, június elején és szeptem­berben, amikor már kevésbé lehet fürödni, növekszik a ki­rándulás, a szórakozás iránti igény. A Balaton-part fejlesztéséről hozott kormányhatározat vég­rehajtása, ennek irányítása, el­lenőrzése elsősorban a megyei tanácsra és a két déli járásra, a fonyódira és a siófokira há­rul, a közvetlen helyi munka pedig nagymértékben a köz­ségi tanácsokra. Ezek a szer­vek azonban gyakran olyan feladatokkal találkoznak, ame­lyek meghaladják erejüket. A fejlődés megkívánja, hogy a megyei tanácson önálló balato­ni osztályt hozzanak létre. Az új feladatok a munka, a szer­vezés új módszereit követelik meg. Dr. Káldossy Rudolf Kompresszor­kezelőket, kofrógépkezelőkel, könnyűgépkezelőket érvényes ÉM-vizsgabizonyít- vénnyal fölvesz dunántúli munkahelyre a 22. sz. c* Állami Építőipari Vállalat, S Budapest, V., Irányi u. 17. ^ Szállodák Kiskereskedelem Üdülők A Balaton somogyi oldalán évente csaknem 150 000 dol­gozó tölt két hetet a kedvez­ményes üdültetés keretében. A beutaltak kulturális ellátottsá­ga, elhelyezése, étkeztetése minden évben javul. A közel­múlt években néhány új üdü­lő is épült. E 150 000 ember zö­me 8—10 turnusban üdül nyá­ron a Balatonon. Az üdülőépületek száma csaknem 600. Átlagban tehát 25—30 személyes épületekben kell az üdültetést lebonyolíta­ni. Ezeknek az épületeknek fel­újítása, karbantartása súlyos terhet ró a népgazdaságra. Az épületek zöme több mint 25— 30 éves. Felújításukra, karban­tartásukra mintegy húszmillió forintot kell fordítani évente. Célszerű lenne sok elavult, korszerűtlen épületet szanálni, és helyettük új, nagyobb üdü­lőépületeket építeni. Természe­tesen, ahol a rekonstrukció in­dokolt, nincs szükség új épít­kezésre. Balatonföldváron az elhasználódott, favázas, régi szerkezetű SZOT Központi Ét­terem helyett korszerű étter­met lélesítenek. A munkála­tok már megindultak. Nyilvánvaló, hogy a kis épü­letekkel járó nehézségek fel­sainak jelentős részét télen is foglalkoztathatná. Gond a reg­geliztetés különösen Siófokon, Balatonföldváron. Öröm arról CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ hallani, hogy az idén a Sió Bü­fét korán reggel kinyitják, és adnak reggelit. Sokan joggal kérdik: miért nem teheti meg ugyanezt a. balatonföldvári Ke­ringő Cukrászda? Üröm, hogy az autóbuszjá­ratok májusban, júniusban még nagyon télies menetrend sze­rint közlekednek. Öröm, hogy ez évben két új vízibuszt kap a balatoni hajózás, és a fő­idényre a másik nagy komp is elkészül. Helytelen lesz vi­szont, ha az elő- és az utósze­Este 7 órakor: Egy szerelem története. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Üj Gilgames. Üj magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Az előadások kezde­te 5, 7 és 9 órakor. (Március 30-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Liliomfi. Magyar film. Kor­határ nélkül. Az előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Már­cius ?7~ig.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents