Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1964. március 22. Megnyitás előtt a genfi világgazdasági értekezlet Genf (AP, AFP). U Thant, az ENSZ főtitká­ra pénteken este megérkezett Genfbe, hogy részt vegyen a hétfőn kezdődő világgazdasági értekezlet megnyitó ülésén. Az értekezleten részt vevő szocialista országok képviselői előkészítő megbeszélést tartot­tak. A tanácskozáson részt vett Magyarország küldötte is. Ügy tudják, a szocialista országok határozati javaslatot kívánnak benyújtani, amelynek elfoga­dása esetén az értekezletre ed­dig meg nem hívott országo­kat is fölkérnek a részvételre. Mint az AFP jelenti, a szocia­lista országok csoportja újabb megbeszélésre tilt össze. • * * A Genfi-tó partján emelke­dő hatalmas palotában, a Népszövetség egykori székházában lázas készü­lődés előzi meg az ENSZ kereskedelmi és fejleszté­si értekezletének hétfői megnyitását. U Thant, az ENSZ főtitkára — alti hétfőn személyesen nyit­ja meg a konferenciát — 122 ország küldöttségét hívta meg Genfbe. Az értekezlet összehívását — mint ismeretes — a Szovjet­unió kezdeményezte. Az értekezlet összehívásá­nak és egy nemzetközi keres­kedelmi szervezet (MKSZ) megalakításának gondolata heves ellenállást váltott ki a Vezető imperialista hatalmak körében. Az ENSZ-közgyűlés, valamint a Szociális és Gaz­dasági Tanács vitájában azon­ban kiderült, hogy a javasla­tot nemcsak a többi szocialis­ta ország, hanem minden el­maradott ország is támogatja. A nyugati hatalmak ek­kor frontot változtattak, többé nem ellenezték nyíl­tan a konferencia össze­hívását. Erőfeszítéseiket arra összpon­tosították, hogy az értekezlet összehíváséira minél később kerüljön sor; ne tárgyalják meg a konfe­rencián a nemzetközi keres­kedelem és fejlesztés elvi kér­déseit, hanem csak »konkrét gyakorlati problémákkal« fog-.' lakkozzanak; ' olyan kérdések megvitatását erőltessék a konferenciára, 40 amelyeket alkalmasnak ítélnek arra, hogy szembeállítsák a szocialista országokat a fejlet­len országokkal; mindenképpen megakadá­lyozzák a nemzétközi kereske­delmi szervezet megalakítását. Koránt sincs persze arról szó, hogy a nyugati államÖK teljesen egységes taktikával ké­szülnek a genfi értekezletre. Amíg az angolszász hatalmak elsősorban a »szabad kereske­delem« jelszavát hangoztatják^ addig a Közös Piac országai, .mindenekelőtt Franciaország a zárt gazdasági csoportosulások rendszerét próbálja elfogad­tatni. Mindkét elgondolás cél­ja azonban közös: megőrizni a változott körülmények köz^t is, sőt ha lehet, még nőve* ú a volt gyarmataikról szármázó mérhetetlen profitokat. Az imperialista hatalmak minden erőfeszítése ellenére a harminc,két tagú előkészítő bi­zottság — amelyben a szocia­lista országokat a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelor­szág képviselte (Jugoszlávia az értekezleten a fejletlen or­szágok kategóriájában szere­pel), kidolgozták az értekezlet napirendjét, ügyrendjét. javaslatot tettek a konfe­rencia tisztikarára. A június 15-ig tartó értekez­let első két hetén és utolsó tíz napján általános vitát tart, közben pedig öt bizot “ agra oszolva vitatják meg részletei­ben a napirenden szereplő kér­déseket. A megnyitás előestéjén saj­nálattal kell megállapítanunk.: az értekezlet sikeres tevékeny­ségét mindenképpen gátolni fogja az a tény, hogy nem hív­ták meg rá a Kínai Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségét. Ez­zel szemben ott lesz Genfben a senkit sem képviselő Csang Kaj-sek-klikk küldöttsége, és az értekezlet munkájában ve­zető szerepet szánnak az NSZK képviselőinek. Minden nehézség ellenére az ide érkezett küldöttségek több­sége azt várja, hogy a hétfőn megnyíló értekezlet, amelyet egyre gyakrabban az »évszá­zad értekezletének« emleget­nek, pozitív választ fog adni a nemzetközi kereskedelem és a fejlesztés legfontosabb kér­déseire. (MTI) NYLGTALANSAG BRAZÍLIÁBAN Rio de Janeiro. Brazílián a nyugtalanság hulláma söpört át. Mint nyu­gati hírügynökségek jelentik, csütörtök óta tüntetések foly­nak a nagy városokban, vala­mint az ország szegényebb, elmaradottabb vidékein. Csütörtökön Sao Paulóban a katolikus szervezetek rendez­tek több tízezres tömegtünte­tést. Hangadóik Coulart elnök alkotmányraform-indítványát- ócsárolták. Ezen a napon Bra- síliában, a kormányszékhelyen is tüntetés volt. A felvonuló munkások béremelést, munka- alkalmakat követeltek. A tün­tetés megismétlődött pénteken. A fokozódó nyugtalanság ar­ra vezethető vissza, hogy a szélsőjobboldal, kihasz­nálva az ország súlyos gazdasági helyzetét, nagy kampányt indított a köz­társasági elnök reform- javaslatai ellen, amelyek között szerepel a föld­reformtörvény módosítása, több gazdasági intézkedés, a hivatalban levő elnök jogai­nak bővítése stb. A zavaros helyzetet még csak tetézi, hogy az or­szág gyakorlatilag nem érintkezhet a külvilággal a távközlési intézmények dolgozóinak sztrájkja ,1" - miatt. A sztrájk oka: Az All America Cables and Radio nemzetközi hálózat felszámolja brazíliai érdekeltségét, és sok alkalma­zottját szélnek eresztette. A távközlési intézmények dol­gozói követelik, hogy az el­bocsátott dolgozókat helyezzem el más intézményeknél. (MTI) Valamennyi moszkvai lap megemlékezik a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 45. évfordulójáról. A Pravdá­ban Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a magyar munkásmozgalom veterán harcosa méltatja az évfordulót. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a finn kor­mány meghívására szombaton svédországi látogatásának be­fejezése után feleségével együtt Franciaországba érke­zett. A finn televízió riporte­re kérdést intézett Gromikó- hoz a svédországi látogatás eredményeiről. Gromiko kije­lentette: — Örömmel állapít­juk meg, hogy mind a szov­jet, mind a svéd fél úgy te­kinti Hruscsov miniszterelnök közelgő svédországi látogatá­sát, mint igen fontos lépést a szovjet—svéd baráti kapcsola­tok további fejlesztésének út­ján. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa május 5-ig elnapolta a kasmíri kérdés vitáját. A Warren-bizottság tagjai Dallasban helyszíni vizsgála­tot folytattak a Kennedy.-me- rénylet ügyében. Szemtanú­kat, rendőröket hallgattak ki. A gyarmati kérdésekkel foglalkozó huszonnégy hatal­mi ENSZ-bizottság — Anglia és az Egyesült Államok kép­viselőjének minden tiltakozá­sa ellenére — felhívással for­dult az angol kormányhoz, akadályozza meg, hogy a dél- rhodesiai fajgyűlölő hatóságok végrehajtsák a Richard Mapo- lis és Benőni Sibanda afrikai nacionalisták ügyében hozott halálos ítéletet. De Gaulle-nak az Antillá­kon tett látogatása alkalmából áz aiitillai és a Réunion-szige- tí' autonomists mozgalom ösz- szekötő bizottsága nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben han­goztatja, hogy a tengeren túli francia tartományok lakossá­ga maga akarja irányítani sorsát. Ezért a helyi parla­mentnek felelős végrehajtó hatalmat követel, amely kü­lön összekötő szerv útján tartja fenn a kapcsolatot Franciaországgal. TAKÄCS ISTVÁN KETTŐS (40) A magyar női négyesre csak a hét végén került sor, addig Klári a hajnali edzések, jóko­ra alvások és kellemes séták közt oszthatta meg idejét. Nem minden érdeklődés nélkül lé­pett ki másnap délután a Carl­ton teraszára — itt beszélték meg a találkozót egykori szer­kesztőjével. Klári vörös hajá­hoz jól illett a tengerzöld vá­szonruha, mely minden díszí­tés nélkül, simán idomult alakjához, az egyszerűség raf- finériájával. Széles Kálmán gyönyörköd­ve nézte. — Ezt hogy csinálja, árulja el? Folyton szebb lesz! — Hja, a sportszerű élet­mód! Jókedvűen, nevetgélve vág­tak neki a Rajna-partnak. Nem a felső, kiképzett sétá­nyon haladtak, ott mindunta­lan kerülgethették volna a korzózókat, hanem mélyebben, a szűk úton, mely bokrok, cserjék között kanyargóit, a folyót követve. — Hát most meséljen! — mondták szinte egyszerre, s e-'en megint nevetni kellett. ■'ettőnk közül maga az bb! — mondta Klári, üam tudnivaló van, azt körülbelül megírta a sportsajté. — No — replikázott Széles —, ami meg az érdekesebbik oldalamat illeti, azt a rotter­dami Turf szellőzteti. — Híresek lettünk,- no! — mulatott Klári. — De akkor is, most a rotterdami Turfé az előbbség! Széles Kálmán engedéke­nyen bólintott. — Azt tudja, hogy Hollan­diában telepedtem meg. Ügy fest, sikerült is gyökeret ver­nem. Szerencsés kézzel nyúl­tam a régi szakmámhoz: vásá­roltam néhány francia ügetőt, ma már egészen szépen hoz­nak. — Tehát saját istállója van! — Igen, Klárika — mondta szerényen Széles. — Fortuna istálló, fekete, fehér csilla­gokkal ... Egyelőre nincs okom panaszra. Béreltem egy kis villát, megvagyok... — Milyen aranyos, hogy át- rándult ide Rauba! — Istenem, az ember bízik a jó sorsban, csak összehozza a régi kedves ismerősökkel. Lassan lépegettek a parton, a cserjés, bokros úton. Széles Kálmán arra gondolt, hogy a jó sorsot ezúttal szívesen el­engedte volna, hiszen egy he­te Geréb Andi személyében je­lentkezett a csinos kis rotter­dami villában, kora reggel. — Hello, old boy, hogy va­gyunk? — nyitott rá, félretol­va a szobalányt, aki bejelen­tette volna. — Maga az? — savanyodott meg a mosoly Széles arcán. Geréb szó nélkül leült mel­lé a reggelizőasztalhoz, és kí- nálatlanul kent magának egy vajaskenyeret, jócskán meg­rakta szardíniával, citromot is csöpögtetett rá. A házigazda el volt készül­ve rá, hogy néhány bankjegyé­be kerül majd ez a látogatás. Esetleg istállótitkokat szeretne kicsiklandozni belőle ez a sza­longengszter a sima képével. — No, meséljen, meséljen, Széleském. Nem várt, mi? Kínosan feszengett, ötölt-ha- tolt, aztán kereken kimondta: — Nézze, Geréb, ha egy kis aprópénzre van szüksége, kise­gítem, mint honfitársa — de egyébként, úgy gondolom, a mi hivatalos kapcsolatunk már véget ért. Én eljöttem ebbe a békés országba, a lovakon kí­vül egyébbel nem foglalkozom. Engem a maguk veszélyes játszmái nem érdekelnek ... — Folytassa, folytassa, na­gyon érdekes! — rakta föl egyik lábát a másikra Geréb, s pimaszul malmozni kezdett ölében. — Mit folytassak? Nincs ne­künk egyéb közlendőnk egy­mással! Ki vele, miért jött, nekem egyéb dolgom is akad! Geréb csúnyán elvigyoro- dott, aztán megkérdezte: — Nem mondaná meg, Szé­leském, miből alapított eg­zisztenciát idekinn? Miből szervezett istállót? Miből bér­li ezt a csinos kis villát? — Hogyhogy miből? Nevet­séges! Jól forgattam azt a kis tőkét! — Aha, aha, kezdünk ma­gyarul beszélni! És honnan eredt az a kis tőke? Szélesbe belefagyott a vitá­zó kedv. Zavartan letette szal­vétáját. — Kérem, és hajlandó va­gyok kamatostól visszaadni, amit maguktól annak idején... a ki jövetelkor... — Nahát akkor idefigyeljen, apuskám! Mi nem kosztkamat­ra dolgozó banküzlet vagyunk ám! Minket nem érdekel a maga nemes ajánlata! És jó lesz befejeznie az Andersen- féle mesedélelőttöt is a békés országról meg a lovairól. Aki egyszer velünk egy tűznél me­legedett, az nem léphet ki a buliból, amikor neki tetszik! Mit gondol maga, pesti úttö- rősdit játszunk talán? Megun­ta a csapatot, hát visszaadja a nyakkendőt, mi? — Hogy érti ezt? — Széles ajka elfehéredett. De Geréb bátorítón megve­regette az exszerkesztő vállát: — Csak semmi ijedtség, old boy! Ne féljen, nem szurony­rohamra akarjuk küldeni He­gyeshalomnál! Arra mást sze­melünk ki, ha épp sor kerül­ne rá. A magafajta roskatag lótudorok számára csak amo­lyan outsider-feladatokat sza­bunk ki. De ott aztán paríroz­ni kell! — Mit kívánnak tőlem? — Semmit. Apró szívességet. Elmegy egy hétre üdülni Rau am Rheinbe. Verstanden? — És?... „A dél-vietnamiak halála a háborúnak mellékterméke...“ — az. egyik amerikai tiszt szerint Washington. Az amerikai hadügyminisz­tériumnak Washingtonban ki­adott tájékoztatója szerint a Dél-Vietnamban bevetett ame­rikai csapatok soraiból ez év január 1—március 16-a között 201 amerikai katona életét vesztette, 12 eltűnt, 694 pedig megsebesült. »Dollármilliókat fecsérelünk el Dél-Vietnamban, hogy ame­rikai fiatalok életét áldozzuk fel egy szerintem teljesen ér- telmétlen hadművelet kedvé­ért« — mondotta Washington­ban Wayne Morse szenátor az amerikai kormány dél-vietna­mi politikáját bíráló beszédé­ben. Sürgette Rusk amerikai külügyminisztert, hagyjon fel azokkal a kísérletekkel, ame­lyekkel szeretné meggyőzni az amerikai népet, hogy az Egye­sült Államoknak létfontosságú érdekei lennének Dél-Viet­namban. Az AP amerikai hírügynök­ség ugyanakkor közli saigoni tudósitójának beszámolóját, amely leplezetlenül világítja meg a dél-vietnami helyzetet. A tudósítás elismeri, hogy a dél-viétnami katonai dikta­túrának juttatott amerikai ka­tonai segély tételei '‘között ott vannak a napalmbombák és a kocsonyásított petróleum­gyújtótestek, amelyeknek rob­banása tűzhalált áraszt a fal­vakra. De még ezeknek pusz títóerején is túltesz egy »ú,i fegyver«, amellyel — az AP tudósítója szerint — újabban ágyúkból és repülőgépekről egyaránt irtják a falvak la­kosságát. Ebből a foszfortölté­sű gyújtófegyverből becsapó­dáskor sűrű fehér felhő gomo­lyog elő, s lángba borít min­dent, amihez hozzáér. Az AP-beszámoló elismer' hogy még az amerikaiakat t dél-vietnami bábjaikat is mer döbbentette a testükön a m palm okozta borzalmas égé sebekkel félholtan az utcák'c szanaszét heverő gyermeke látványa, amikor beléptek ar nak a falunak területére amely ellen a saigoni kor mányzat repülőgépei csütört " kön hajtották végre támad! sukat a kambodzsai határ kő zelében. A földi pokol ecsetelése utf a tudósító végül idézi az egy; amerikai tiszt cinikus szavai »Mi ugyan nem akarjuk me* ölni a dél-vietnami polg- személyeket, de mégis megb nak, mert haláluk a hábó: riak mintegy mellékterméke (MTI) De Gaulle Franciaország „függetlenségének“ tudomásulvételére hívta fel a szövetségeseket Bas-Tere (AFP, Reuter, DPA). De Gaulle francia államfő pénteken délután ellátogatott Guadeloupe-sziget nyugati ré­szére. De Gaulle ez alkalommal újra beszédet mondott,, mely­ben többek között a »bará­tokhoz és szövetségesekhez« szólt, szinte félreérthetetlenül az Egyesült Államokhoz. Hangsúlyozta, hogy Francia- ország önálló politikát foly­tat, és szövetségeseinek el kell ezt fogadniuk, ha azt kíván­ják, hogy a kapcsolatoké semmiféle felhő ne árnyé kolja be. De Gaulle kijelen­tette végül, reméli, hogy Franciaország barátai ezt a le­hető leghamarabb be fogjál látni. (MTI) Norodom Szihanuk távirata U Thanthoz New York. Az ENSZ New York-i köz­pontjában közölték, távirat ér­— És ott véletlenül találko-, zik az egykori gépírónőjével,, azzal a jóképű vörös evezős-, nővel. — És ... ? — ismételte ré-( mülten Széles. — Nix és .. . ellóg Vele, be­szélget, udvarolgat neki, már’ csak úgy öregurasan, ne féljen, különösebb férfiúi teljesítmé­nyeket sem várunk magától, a vörös nők különben is az én reszortomba tartoznak! — és Geréb Andi arcán megint megjelent a komisz vigyorgás. — No, megnyugodott? — Kérem ... Geréb szó nélkül maga elé* vette a kompótostálat és nyu— godtan belekanalazott. — Ne izguljon, öregem. Hol-i nap indul, majd addig még^ megkapja tőlem a részleteket. Egyébként a délutáni verse­nyen úgyis találkozunk. Egy-i két drótot adhat, sosem árt jó-1 ban lenni Geréb Andival. Ennyi volt az előzménye a Rau am Rhein-i találkozásnak Széles Kálmán nem volt kí­váncsi természetű ember. Eszé­be sem jutott megkérdezni Gerébtől, mi történne például,1 ha nem tenne eleget a központ megbízatásának. Jobb a békés-* ség — ez volt a jelszava egész# életében. Istállóját rábízta aj trénerre, és másnap Rau am; Rheinben volt, mint az evezős-( sport lelkes híve, aki semmi) áron el nem maradna az Eu- rópa-bajnokságról. kezett U Thant főtitkárhoz No­rodom Szihanuk kambodzsa államfőtől. Jól értesült körö szerint Norodom Szihanuk kambodzsai területeket Dé' Vietnam felől ért támadáséi­ról tájékoztatta az ENSZ f< titkárát, _ aki éppen úton vol, Genfbe. Saigonban szombaton nyíl vánosságra hozták a dél-vie: nami külügyminisztérium Kambodzsa külügyminisztériu­mához juttatott jegyzékének szövegét. A jegyzék elismer! hogy csütörtökön dél-vietns mi vadászgépek intéztek t; madást a határ közelében fék - vő Chantrea kambodzsai falu ellen. Ehhez mérten — közli a jegyzék — Dél-Vietnam vál­lalja a felelősséget, és készen áll kártalanításban részesíteni a támadások áldozatainak csa­ládját, valamint helyreállítani az okozott anyagi károkat. (MTI) (Folytatjuk.) Hélfön kezdődik az el nem köte ezett országok coiombói tanácskozása Belgrádi politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak az él nem kötelezett országok hátion kezdődő nagyköveti szintű colom- Dói tanácskozásának. E tanácsko­zásoknak három alapvető feladta tűk van: a részvevőknek meg kel' állapodniuk az el nem kötelezet' országok újabb értekezletének színhelyében és időpontjában, mer kell határozniuk azokat az ismér­veket, amelyeknek alapján elkül­dik az újabb konferer 1 való részvételre Jogosító meghívókat, és végezetül le kell rögzíteniük a valószínűleg ősszel tartandó »má­sodik Béig rád« előkészítésének formáit és tartalmát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents