Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

Vasárnap, 1964. március 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA Hlőrehalailá^unk effiik legalapvetőbb feltétele építőiparunk helyes arányban való fejlesztése Sugár Imre elvtárs előadói beszéde Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága tegnap folytatta ta­nácskozását. Kibővített ülésé, nek második napján, szomba­ton a megye építőiparának helyzetét és feladatait vitatta meg a Központi Bizottság feb­ruári határozata alapján. Az ülést dr. Nagy Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Részt vett a ta­nácskozáson Losonczi Pál elv­társ, a Központi Bizottság tag­ja, földművelésügyi minisz­ter és Gergely László elvtárs, az Építésügyi Minisztérium pártbizottságának titkára. A beszámolót Sugár Imre elv­társ, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese terjesztette elő. Az alábbiakban ismertetjük előadói beszédét — A második ötéves terv el­múlt három évének fejlődését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az építkezések méretei hazánkban minden eddigit fe­lülmúltak — kezdte beszámo­lóját Sugár elvtárs. — Az ipa­ri létesítmények százai készül­tek el országszerte. Az építő­ipar igen nagy munkát végzett ebben az időszakban. Ám meg kell állapítani, hogy a követel­ményeknek nem tudott egé­szen megfelelni. Az előttünk álló feladatok az eddigieknél is nagyobbak. Ha végre akarjuk hajtani őket, akkor elengedhe­tetlenül szükséges, hogy meg­gyorsítsuk az építőipar fejlő­dését. Meg kell javítani a vezetést Sugár elvtárs ezután részle­tesen elemezte az építőipar munkáját, és foglalkozott fel­adataival. Mindenekelőtt a ve­zetést kell megjavítani — hangsúlyozta. — Az építkezé­sek koncentrálását, az üzem- szervezési feladatokat csak megfelelő képzettségű, a szak­mát jól ismerő emberek tud­ják megvalósítani. Ezért a ve­zetők munkájának, főként a vállalatok műszaki megerősí­tésére kell irányulnia. Föl kell kutatni a tehetséges, to­vább tanuló szakmunkásokat és fiatalokat. Növelni kell a társadalmi ösztöndíjjal beisko­lázottak számát. Sokat kell foglalkozni a fiatal műszakiak­kal. Építőipari vállalataink egy részének élére az utóbbi években új vezetők kerültek. Véleményünk szerint helyes úton járnak, amikor megköve­telik a gazdaságosságot, a tervszerűséget és a munkafe­gyelmet. Nem lehet egyetérte­ni azokkal, akik a vezetőknek e törekvéseivel szembeállnak, vitatják helyes intézkedéseiket ahelyett, hogy támogatnák őket. A megye építőipari terme­lésének csaknem egyharmadát kisebb építőipari egységek ad­ják. Ezek irányítása, vezetési színvonaluk emelése alapvető feladat. A tervezésnek és a kivitelezésnek összhangban kell lennie Sugár elvtárs ezután a ter­vezésben, a technológiában és a kivitelezésben mutatkozó hiányosságokkal __és tenniva­l ókkal foglalkozott. A progra­mok jóváhagyásának késése miatt az esetek többségében igen hosszú időt fordítunk az előkészítésre — mondotta. — Ez megrövidíti a kiviteli ter­vek elkészítésének idejét, a végrehajtás során pedig gyak­ran a hibák sokaságát idézi elő. Így történt pl. a kaposvári Korona Szállónál. Itt ugyanis a program jóváhagyása 15 hó­napot vett igénybe, mert az épület teherbírása csak a fel­tárások után voTTmegnyugta­tóan felmerhető. A kaposvári nyomásfokozó programja is körülbelül egy évet késett. Emiatt a kivitelezés is eltoló­dik, ez pedig nehezíti az észak- nyugati városrész vízellátását. Nagyon sokszor a beruházó szervek a kellően át nem gon­dolt elképzelések és a beruhá­zási kódex előírásainak meg nem tartása miatt fölösleges tervezői kapacitást kötnek le. Emiatt a múlt évben a tervnek 15 százalékát mondták le. Nem tudták elkészíteni pl. a Ma­lomipari Vállalat irodaházá­nak és a közgazdasági techni­kumnak a tervrajzát. A me­gyei tervezőiroda munkájával kapcsolatban föl kell vetni, hogy az elfogadott tervezői megbízásnak 15 százaléka a magasabb díjkategóriába tar­tozott. A jövőben csak olyan tervek elkészítését vállalhatja, amelyeknek elvégzését adott­ságai mellett tudja is biztosí­tani. A tervezői kapacitást a be­ruházások kivitelezésének megfelelően kell ütemezni. Gondoskodni kell arról, hogy a tervezők és a kivitelezők érde­keltek legyenek a beruházások gazdaságosságában, az új mód­szerek, technológiák bevezeté­sében. Az anyagi ösztönzéseket erre kell elsősorban fordítani. A jövőben meg kell teremteni a tervezés és a kivitelezés összhangját. A tervezők és a kivitelezők egyik legfőbb fel­adata, hogy ne a menet közbe­ni hibák feltárására, hanem megelőzésükre fordítsák a lég­ibb figyelmet. A típustervek ''■•almazása, többszöri fel- 'ználása szükséges — ‘ ng- ’vozta Sugár elvtár:- —, id az építőipar terve" itt- oáról beszélt. Az építőipari ■•vellátottság, a tervdoku­mentációval való ellátottság 1963 februárjában 54,7 százalé­kos volt, ez év azonos idősza­kában 76,5 százalék — mon­dotta. A megkötött szerződések aránya, sajnos, nem mutat ha­sonló növekedést, csak mint­egy 0,3 százalékos jejlődés ta­pasztalható, s 47 százalékát te­szi ki az ez évi termelési terv­nek. A programozásról szólva el­mondotta: A jó programozás csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha azt az építésve­zetőség is figyelemmel kíséri és megtartja, illetve a változá­sokat a programokon megfele­lően keresztülvezetik. Ebből kell az adatokat a koncent­ráltság további növeléséhez, a gépek maximális kihasználá­sához gyűjteni, és ez ad bázis alapszámokat a további tenni­valókhoz. Az egyösszegű utal­ványozás bevezetése is erre a szervezettségre építhető fel. A lemaradás okai, a fejlesztés problémái Sugár elvtárs foglalkozott az építőipari vállalatok múlt évi lemaradásával is. Elmondotta, hogy az építőipari vállalatok 1963-ban 32 millió forinttal termeltek kevesebbet az elő­irányzottnál. Ez azt jelenti, hogy a főbb létesítmények egy részét nem készítették el. A lemaradás egyik magyará­zata az, hogy az építőipari vál­lalatok 281 fővel kevesebb munkást foglalkoztattak a szükségesnél. E probléma mel­lett nem lehet elmenni anél­kül, hogy a vállalatok vezetői­nek figyelmét föl ne hívjuk rá. Szükséges, hogy az ez évi feladatok végrehajtásakor a vándorlásokból eredő terme­léskiesést a minimálisra csök­kentsék. Érdemes megemlíteni, hogy ha a 281 fő dolgozott vol­na, 43 millió forint értékű munkával többet végeznek el, azaz 11 millió forinttal túltel­jesíthették volna tervüket. Te­hát intézkedni kell a szüksé­ges létszám biztosítása végett. Ezután a vállalatok fejlesz­tésének problémájával foglal­kozott az előadó. Rámutatott, hogy a megyében levő építő­ipari termelésnek csak egy százalékát teszik ki az építő­iparra fordított beruházások. Ez az országos átlaghoz képest igen alacsony. Az építőipari gépek vásárlására fordított összeg ennek is csak egy része. Ezen a helyzeten rövid időn belül változtatni kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Állami Építőipari Vál­lalatnál az ez évre beállított 4,5 millió forint értékű gépek beszerzéséhez a fölöttes szer­vek jóváhagyását meg kell nyerni. A Tanácsi Építőipari Vállalatnak a gépek beszerzé­sére fordítható 2,5 millió fo­rint összeget a legjobban ki­használható és legszüksége­sebb gépek vásárlására kell fordítani. Ennek kedvező ha­tásának még az ez évi tervek teljesítésében meg kell mutat­koznia. A gépparkot a jelenle­ginél sokkal jobban ki kell használni. Sugár elvtárs ezután kitért az anyagellátásra Az állami vállalatoknál gyakran mutat­kozik anyaghiány. Ezt részben az okozza, hogy az igényelt anyagok egy részét nem kap­ják meg. Az Állami Építőipari Vállalatnál pl. a múlt évben betonkavicshiány miatt 2 mil­lió forint volt a kiesés. A tég­lát csak kéthónapos késéssel tudták megszerezni. Akkor is 75 százalékát kifogásolni kel­lett, mert rossz volt a minősé­ge — mondotta. A Tanácsi Építőipari Válla­lat még a múlt év negyedik ne­gyedében igényelt cementből 119 tonnát nem kapott meg február végéig, s az első ne­gyedévi 544 tonna cementből 306 tonnát töröltek. Ezek az okok nemegyszer a létesítmé­nyek áttervezését is szüksé­gessé tették. Ez nagy kárt oko­zott a népgazdaságnak. A vál­lalatok anyagtervezése, -igény­lése, -gazdálkodása az ésetek nagy részében Jcifogásolható. A Tanácsi Ütépítő Vállalatnál az anyagbiztosítás igen tervsze­rűtlen. Az északnyugati város­résznél például az előrerende- lés elmulasztása miatt követ­kezett be a középblókkos tég­la hiánya. Ennek a jövőben el­sősorban jó anyagrendelések­kel, megfelelő kooperációval, előrelátó munkával kell elejét venni. Meg kell szilárdítani az ellenőrzést. A műszaki ellen­őrök ismerjék és tartsák meg az építési követelmények elő­írásait. Éljenek a rendeletek­ben is előírt büntető szank­ciókkal. Nem szabad engedni, hogv a tervező legyen saját tervének műszaki ellenőre. Mindenkinek kötelessége, hogy föllépjen a hibákkal; hiányos­ságokkal szemben. Az építőipari pártszervezetek munkájáról Az előadó ezután az építő­ipari vállalatok pártszerveze­teinek munkájával foglalko­zott. Az építőipari pártszerve­zetek nagy segítséget nyújtot­tak a vállalatok fejlődéséhez, és részesei voltak az elért ered­ményeknek. Az építkezésen lel­kesítői és szervezői voltak a gyorsabb, gazdaságosabb mun­kának. Taggyűléseken tárgyal­ták meg, hogyan lehetne javí­tani a minőséget, fokozni a gé­pesítést, megszilárdítani a munkafegyelmet. Nemegyszer kérték az alapanyaggyártóvál­lalatok pártszervezeteinek se­gítségét, hogy kellő időben biz­tosítsák részükre a szükséges anyagokat. Munkájukban akadt negatív vonás is. A jö­vőben alaposabb, szervezet­tebb, átgondoltabb munkát kell végezniük pártszervezeteink­nek. Sokkal többet kell törőd­niük a gazdasági építés fel­adataival — hangsúlyozta az előadó. A VIII. pártkongresz- szus világosan meghatározta, hogy pártszervezeteinknek nemcsak joguk, hanem köte­lességük is a gazdasági építő-, szervező munkával való foglal­kozás. A legfontosabb feladat a gazdasági vezetés segítése. Fokozott figyelmet kell fordí­tani az építőipari munkások tudatának formálására, a ne­Az iparági szakszervezetek közös munkával segítik az építőipari párthatározat végrehajtását Az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősége szombaton ülést tartott az épí­tők székházában. A tanácsko­záson Reszegi Ferenc, a szak- szervezet elnöke ismertette azokat a fontos tennivalókat, amelyekkel a szakszervezeti mozgalom segítheti az MSZMP Központi Bizottsága építőipari határozatának teljesítését. Hangsúlyozta az előadó, hogy a párthatározat végrehajtását az eddiginél magasabb szintű és hatékonyabb munkával kell támogatni. Segíteni kell az épí­tőipari vállalatok belső tarta­lékainak feltárását, a korszerű termelésszervezési módszerek jelentős elterjesztését és a munkaerőgazdálkodás javítá­sát. Sokrétűbben és céltudato­sabban kell összehangolni az iparági szakszervezetek mun­káját az egész országban. Kö­zös nagy feladat a gyári és. építőipari termékek, épületek minőségének javítása. A kifo­gástalan minőségért vívott ver­senyt kell előtérbe helyezni. Az építőbrigádok azonban ne csak saját feladatukat teljesít­sék hibátlanul, hanem vigyáz­zanak a többi szakma munká­jára is. Nem szabad megvál­toztathatatlannak tekinteni azt sem, hogy a gyárak sok selejtes anyagot és szerelvé­nyeket aijnak az építőiparnak. Az iparági szakszervezeteknek közös munkával kell segíteni, hogy a gyártók és felhasználók ne a felelősség áthárításával és kereskedésekkel, hanem jó "gyüttműködéssel harcoljanak a hibák ellen. A központi vezetőségi ülésen felszólalt Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT elnöke. Rá­mutatott arra, hogy a szak- szervezet minden eszközével támogatni kell a gazdasági ve­zetőket a tervek teljesítéséért végzett munkában. Eddig sem hiányzott ez a segítség, de most nagyobb feladatok hárul­nak a szakszervezet valameny- nyi tisztségviselőjére. Az épít­kezéseken még általában a munkaidő 18—20 százalékát nem használják ki. Ezért gon­dosabban kell felmérni és megszervezni a vállalatok ren-' delkezésére álló erőket. Így sok helyen alkalom lenne a két vagy három műszakos épít­kezésre is. Felszólalásában vé­gül arra kérte az Építésügyi Minisztérium és a vállalatok gazdasági vezetőit, hogy job­ban vegyék igénybe a szakszer­vezetek segítségét, mert ez a közös munka a legfontosabb feltétele az építőipari pártha­tározat teljesítésének. A vitában sok javaslattal egészítették ki a hozzászólók a tanácskozás elé terjesztett határozati javaslatot. Földvári Aladár, a Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára bejelentette, hogy a szakszervezeti elnök­ségek az illetékes miniszté­riumokkal együtt már rövide­sen kidolgozzák az építőipart segítő közös intézkedéseket. A KISZ központi bizottsága máris fontos határozatokat hozott az építőipar támogatá­sáról. Erről számolt be a ta­nácskozáson Mészáros Zolfűh, a KISZ központi bizottságá­nak munkatársa. Többek kö­zött elmondotta, hogy a fia­talok segítenek majd az épít­kezések több műszakos mun­kájának megszervezésében. Mozgalmat kezdenek az épí­tőipari gépek kihasználásáért, és társadalmi brigádokat ala­kítanak a gépjavítás meggyor­sítására. Az építkezéseken minőségi őrjáratokat szervez­nek a hibák ellen, a befejező munkákat végző ifjúsági bri­gádok pedig garancialevelet adnak majd a. lakóknak. Moz­galmat indítanak a gépipar és a nehézipar ifjúsági brigádjai között is, hogy jó minőségű anyagot, gépet szállítsanak az építőknek. A megyei KISZ­bizottságok pedig ugyanúgy, mint Budapesten, védnökséget vállalnak az új házgyárak építése felett. A központi vezetőségi ülés részvevői végül határozatot hoztak a legfontosabb intéz­kedésekről. Az építőipari párthatározatot és a szakszer­vezet intékedési tervét tag­gyűléseken ismertetik majd az építőipari vállalatok dolgo­zóival. (MTI) A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A szovjet külügyminiszté­rium szombaton a következő nyilatkozatot juttatta el Sir Humphrey Trevelyan moszk­vai angol nagykövethez: »Az 1954. évi, Indokínával foglalkozó genfi értekezlet szovjet társelnöke március 17-én megkapta a kambodzsai külügyminisztérium jegyzékét, amelyben Norodom Szihanuk herceg kambodzsai államfő kérte, hogy sürgős intézkedé­sekkel szorgalmazzuk egy Kambodzsával foglalkozó nem­zetközi értekezlet összehívását. A szovjet kormány megis­métli a brit kormányhoz ez év január 18-án továbbított javaslatát, amely az említett értekezletet ez év áprilisára ja­vasolta összehívni. A szovjet kormány ugyanakkor remé­nyét fejezi ki, hogy az angol fél Szihanuk herceg legutóbbi felhívásának megvilágításában ismét megvizsgálja ezf a ja­vaslatot, s mielőbb közli vála­szát e kérdéssel kapcsolatban.« Trevelyan nagykövet közöl­te, hogy azonnal eljuttatja a nyilatkozatot kormányához. (MTI) Szovjet—jemeni megállapodások Moszkva (TASZSZ). A Moszkvában tartózkodó Szalal jemeni elnök és Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton a Kremlben alá­írta a Szovjetunió és a Jeme­ni Arab Köztársaság közötti barátsági szerződést. Megállapodás jött léire ar­ra vonatkozóan, hogy a Szov­jetunió ajándékképpen egy rendelőintézettel is felszerelt kórházat és három iskolát épít Jemenben. Szalal tiszteletére szombat-.« a Legfelső Tanács Elnöksége és a kormány fogadást adott. velésre, hogy megértsék, mi­lyen káros következményei vannak a pazarlásnak. A pártszervezetek ne enged­jék kiélezni a belső személyi ellentéteket, eluralkodni az intrikát. Ez ugyanis rontja a párt- és a gazdasági vezetők kapcsolatát, és zavarja a gaz­dasági munka szervezését, ve­zetését. Az ÉM Állami Építő­ipari Vállalatnál némely párt­tagok vélt sérelmeik miatt gá­tolták a munkát. A Közt® Üzemi Vállalatnál igen sok erőt kötött le a rágalmazások, sérelmek tisztázása. Az ilye', légkört nem szabad megtűrni. Az is tűrhetetlen, hogy néhá- nyan a gazdasági vezetés régi hibáit eltakarva később alapot lássanak nagyobb hibák elkö­vetésére, és ha emiatt bírá'at éri őket, a régi hibák főiem í:- tésével próbálják saját hibáju­kat enyhíteni. Többet kell törődni a mun­kásokkal, meg kell hallgatni véleményüket. Pártszerveze­teinknek elő kell mozdítaniuk, hogy a vállalatok vezetői he­lyesen alkalmazzák az anya : ösztönzés elvét. Sugár elvtárs ezután a KIS" szervezetek feladatával fogle kozott. — A KISZ-nek —mo dotta — nagy gondot kell f dítania a fiatalok mozgósít sára, az ifjúsági építkezér föltételeinek megteremtésé a szakmunkásképzés fokozó ra. Szélesíteni kell a Szak ifjú mestere-mozgalmat és fiatalságnak legjobban megüt lelő versenyformákat. Majd a szakszervezetek s repéről beszélt az előadó, szakszervezetektől azt kér — mondotta —, hogy az e; ginéi többet, tartalmasabb; dolgozzanak, tegyenek in­tőbbet a gazdasági vezeték- közösen a szocialista muni verseny föllendítéséért. A ta talom nélküli, sablonos mu kaversenyt meg kell szűnt? ni, helyette eleven, élő mu* - kaversenyt kell kialakíts Meg kell győzni a munkások - arról, hogy érdemes szebb • jobbán, takarékosaimén c! gozní. Jó lenne mozgalmat dítani a leggyorsabb építkezés vagy a legtakarékosabb épít zés jegyében, különösen nar gondot kell fordítani a szocir lista brigádmozgalom fejlesz tésére. Sugár elvtárs végül a mur- kásvédelemmel, a dolgozói jobb kulturális, szociális ellá­tásával foglalkozott. A beszámolót vita követte A vitában felszólalt Czellá- László, a Közúti Üzemi Válla­lat, Fehér József, a Somogy— Zalai Tégla- és Cserépipar Vállalat igazgatója, Gergel László, az Építésügyi Minisz ­térium pártbizottságának kára, Kertész János, az ép ipari szakszervezet megyei f* zottságának titkára, Lövéte Lajos, a Beruházási Bank So­mogy megyei fiókjának veze­tője, Győri János, az Állami Építőipari, Nagy Lajos, a Ta nácsi Építőipari Vállalat veze­tője, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára. Tiha­nyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Megyei Igazgatóságá­nak vezetője és Valter Imre. a balatonszabadi termelőszö­vetkezet elnöke. A vita után a megyei pártbizottság a beszá­molót és a határozati javasló tot elfogadta. A megyei párt’ zottság kétnapos tanács ezzel befejeződött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents