Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' ÁRA. 50 FILLÉR Somogy!Néplap XXI. ÉVFOLYAM 38. SZÁM M ai számunk tortafrnábffc Hallassák szavukat a szövetkezeti gazdák is (3. o.) SZÓMBA!, 1964. FEBRUÁR 15. Jövő heti rádió- és televizióműsor (5. o.) Galileo Galilei (fí. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA % Ili Jt RM kukorieatermesRtéHi Hruscsov élvtárs beszéde mnsacsKox&s volt !§%omokon az SZKP Központi Bizottsága plénumának pénteki ülésén A Földművelésügyi Minisz­térium, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer- vezete, az Agrártudományi Egyesület, a Szolnok megyei Pártbizottság és a megyei ta­nács pénteken országos kuko­ricatermesztési tanácskozást rendezett Szolnokon. A ta­nácskozáson mintegy három­száz tudományos és gyakorla­ti szakember vett reszt. Az ország legnevesebb kukorica- termelő szakembereit Keserű János földművelésügyi mi­niszterhelyettes tájékoztatta a fontos takarmánynövény ter­melésének jelenlegi helyzeté­ről, majd összefoglalta a ku­koricatermelés fokozásának legjobb elméleti és gyakorlati módszereit. Elmondotta többek között, évek óta visszatérő súlyos gond, hogy a takarmányter­melés fejlődésének színvonala nem bír lépést tartani az ál­latállomány növekvő szükség­letéivel. A mezőgazdasági nagyüze­mek egyik legfontosabb fel­adata tehát a kukorica ter­mésátlagok növelése. Rendkí­vül nagy jelentőségű, hogy a múltév őszén — kevés kivé­teltől eltekintve — országosan elvégezték az őszi mélyszán­tást, és ez év tavaszán csak­nem minden kukoricavetés őszi mélyszántásba kerülhet. A kukoricatermelés igen fon­Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megerősítette a közös te­herkocsi park létesítéséről és együttes üzemeltetéséről Bu­karestben aláírt, valamint a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya között a kölcsönös vasúti for­galom szabályozásáról kötött egyezményeket. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Bonn (MTI). A nyugat-berlini szenátus a nyugatnémet kormány és a nyugati szövetségesek paran­csára elutasította az NDK-nak azt a javaslatát, hogy a kará­csonyi megállapodás mintájá­ra egyezzenek meg újra a nyugat-berliniek húsvéti láto­gatásainak lehetővé tételében — jelentik nyugati hírügynök­ségek. Az elutasítást a nyu­gat-berlini szenátus és a nyu­tos szabálya a megfelelő is­tállótrágyázás és a műtrágya alkalmazása. A növény leg­inkább a nagy adagú műtrá­gyázást hálálja meg. Hazai tapasztalatok szerint az ön­tözött kukoricaterlileteken a holdankénti öt mázsa körüli műtrágyamennyiség 45—50 százalék közötti terméstöbb­letet eredményez. A sikeres kukoricatermesz­tés egyik legdöntőbb feltétele, hogy jó vetőmagot vessünk. Magyarország egyike azoknak az országoknak, ahol szinte példátlanul rövid idő alatt általánossá vált a legkorsze­rűbb kukoricavetőmagvak, a hibridek használata. A kukoricatermelés foko­zásának egyik legnagyobb tar­taléka az optimális vetési idő. A kukorica vetésére a legal­kalmasabb idő az, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 8— 10 fokot. A meteorológiai ki­mutatások szerint ezt a szin­tet még szélsőséges években is — április közepére általá­ban elérjük. Az áprilisban ta­vaszi szántásba tett kukorica átlagterméséé 23,6, a május­ban tavaszi szántásba vetetté 18,1 mázsa volt. Hasonló jelentőségű a ■ jó­minőségű egyenletes vetés, valamint a megfelelő tőállo­mány kialakítása. Hazai kö­rülmények között holdanként Százhatvan kilométernyire Ciprus partjaitól, Iskenderun török kikötővárosban — mint a Reuter jelenti — gyanús te­vékenység észlelhető. A Tö­rökország délkeleti partjain fekvő kikötőből kitiltották a polgári hajókat, és a kikötőt a török flotta ellenőrzése alá he­lyezték. Meg nem erősített hí­rek szerint Iskenderun körze­tében riadókészültségben van egy török szárazföldi hadosz­tály. gatnémet kormány megbízot- tainak bonni megbeszélése után kiadott nyilatkozat tar­talmazza. A nyilatkozat sze­rint »Nyugat-Berlin és Bonn egyetértett abban, hogy az NDK javaslata elfogadhatat­lan«. Azzal vádolják a Német Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy az utazási engedélyekről szóló megálla­podásból «-politikai tőkét akar 17—18 ezres kukoricanövény- szám látszik a legalkalma­sabbnak. Az átlagosnál csa­padékosabb helyeken és jó tápanyagellátás mellett a 24—26 ezres növényszám is indokolt, viszont a száraz, rossz táperőben levő földön sem szabad holdanként tizen­négy ezernél kisebbre csök­kenteni a tőállományt. Keserű János felhívta a mezőgazdasági üzemek veze­tőinek figyelmét arra, hogy a kukoricavetésnél dolgozó traktorosok, gépkezelők, vető­munkások díjazását főleg a minőségi követelmények sze­rint állapítsák meg. Az egye­nes sorok, egyenletes és jómi­nőségű vetés esetén premizál­ják a dolgozókat. Az előadást követő hozzá­szólásokban tudományos ku­tatók, gyakorlati szakembe­rek, termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetők mondták el termelési tapasz­talataikat A tanácskozás részvevői vé­gű felhívással fordultak az ország mezőgazdasági nagy­üzemeihez, hogy a több termés érdekében áprilisban min­denütt tegyék földbe a kuko­rica vetőmagját, gondoskod­janak a növényápolás, a vegyszerezés és egyéb felada­tok időbeni elvégzéséről. (MTI) Mint a Reuter írja, jól tájé­kozott körökben nem titkol­ják, hogy az egész török flot­tánál összetartást rendelteket, a kimenő-engedélyeket vissza­vonták. Ankarában Inönü mi­niszterelnök pénteken két és fél órás megbeszélést folyta­tott Cevdet Sunayjal, a török fegyveres erők vezérkari főnö­kével. Közleményt nem adtak ki. (MTI) kovácsolni«, s csorbítani akarja «-a Nyugat előjogait«. * • * Berlin. Mint az ADN jelenti, az NDK kormánya mellett mű­ködő sajtóhivatal pénteken közölte, hogy szombaton dél­előtt tíz órakor »fontos nem­zetközi sajtóértekezletet« tar­tanak, amelyet a rádió és a televízió is közvetít Moszkva (TASZS2). Pénteken a. Nagy Kreml Pa­lotában folytatta munkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma. Az ülésen felszólalt Hruscsov elvtárs, a Központi Bizottság első titkára. Hangoz­tatta, hogy a teljes ülés is­mét megmutatta a nép és a párt egységét, azt, hogy egy­öntetű támogatásra találnak a Központi Bizottság ‘ erőfeszíté­sei, amelyeknek célja a párt programjának megvalósítása. A plénum határozatai a XXII. kongresszuson elfogadott prog­ram valóra váltását, a nép­gazdaság fejlődését, a nép fo­kozódó élelmiszer-szükségle­teinek kielégítését szolgálják majd. A decemberi plénumon el­fogadott példátlanul nagy je­lentőségű vegyipar-fejlesztési program nagy visszhangot kel­tett a nép körében, s az ott felvázolt tervet minden szov­jet ember magáévá tette. Ha pedig az egész nép vállalja a nagy vegyipar megteremtését, bizonyosak lehetünk abban, hogy a párt vezetésével meg is valósítja ezt a nehéz, de halaszthatatlan és fontos fel­adatot — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta: — A vegyipar gyors fej­lesztését célzó intézkedé­sek mély tehatő befolyást gyakorolnak majd az egész kommunista építő­munkára. Különösen a mezőgazdaság szempont­jából fontos a vegyipar fejlődése. Míg az Egyesült Államokban és a többi fejlett tőkésország­ban több évtized kellett a me­zőgazdaság kemizálásához, a Szovjetunióban ezt a feladatot hét esztendő alatt fogják ftieg- valósítani. E hét év alatt éven­te csaknem kilencmillió ton­nával több műtrágyát kell elő­állítani. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt ugyanannyi mű­trágyatermelő kapacitást kell üzembe helyezni, amennyi a szovjet hatalom első negyven esztendeje alatt létesült együtt­véve. Hruscsov utalt egyes nyuga­ti politikusok állításaira, hogy a vegyipari program megha­ladja a szovjet gazdaság lehe­tőségeit. A nyugati kritikusok azért mondják ezt, mert egyet­len fejlett tőkésország sem volt képes ilyen rövid idő alatt nagy vegyipart ’ kiépíteni. Hruscsov erről kijelentette: — A Szovjetunió azonban hatal­mas szocialista ország, a nagy Lenin országa. A mi népünk, hősi mun­kásosztályunk, tudósaink, mérnökeink és techniku­saink számára reális fel­adat a nagy vegyipar megteremtése. Ez a program — milliók mun­kájával — máris valósággá válik, és kétségkívül teljesen megvalósul majd. A vegyipar fejlődésével létrejönnek a fel­tételek ahhoz, hogy biztosít­suk az ország szükségleteinek teljes kielégítését a legértéke­sebb élelmiszerek tekintetében is. Hruscsov ezután adatokat ismertete.it a szovjet mezőgaz­daság műszaki ellátottságának megváltozásáról. — A mezőgazdaság belter- jesítésében föl kell használni mindazt az értékes tapasztala­tot, amellyel a testvéri szocia­lista országokban találkozunk — mondotta Hruscsov, majd felhívta a plénum részvevőit, mélyrehatóan tanulmányozzák a tőkésországok mezőgazdasá­gi tudományos és gyakorlati vívmányait is. Hruscsov elismerően szólt Carstnek, az ismert amerikai kukoricatermelő farmernek a szovjet sajtóban is közölt ter­jedelmes leveléről, és megje­gyezte: — Garst úrra hatást tett a szovjet vegyipar roha­mos fejlődése, a hibridkukori­ca-vetőmagvak nemesítésében elért .siker. A farmer, amikor másodszor jár a Szovjetunió­ban, .megtekintette az új szov­jet hibridkukorica-fajtákat, és azt mondta, hogy többé nem beszéli rá az oroszokat az amerikai kukoricavetőmag megvásárlására. — Hruscsov abban is egyetértett Garsttal, hogy a Szovjetunióban egy-két Amerikában vásárolt gépet még jobbá tettek, mint az ere­detileg volt. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hangoz­tatta, hogy az egész pártnak, a mezőgazdaság minden dolgozójának a gabona­termelés növelésével ösz­szefüggő feladatokra kell fordítania figyelmét. — Megbocsáthatatlan hiba lenne, ha a termésnövelés fel­adatának megoldását arra az időszakra halasztanánk, ami­kor már maradéktalanul ki tudnánk elégíteni az ásványi műtrágya-szükségletet — foly­tatta Hruscsov. — Az ásványi műtrágya minden kilogramm­ját ésszerűen kell felhasznál­ni elsősorban azokban a ke­rületekben és gazdaságokban, ahol a legnagyobb terméstöbb­let érhető el a segítségével. Hruscsov megállapította, hogy országszerte megterem­tették a cukorrépa-termelés jelentős növelésének és a la­kosság bővebb cukorellátásá­nak feltételeit. — Egyre nagyobb lehetősé­günk van az ország cukorellá­tásának biztosítására — jelen­tette ki Hruscsov. A plénum részvevői tetszésnyilvánítással fogadták következő szavait, amikor emlékeztetett a Kubá­val kötött hosszú lejáratú egyezményre. A megállapodás értelmében a következő évek­ben Kuba évi ötmillió tonna cukrot szállít a Szovjetunió­nak. — Fokozottabban ki kell használni a lehetőségeket a burgonya és zöldségfélék ter­melésének növelésére, hogy minél jobban biztosítsuk a vá­rosok és ipari központok la­kosságának ellátását — mon­dotta Hruscsov, majd rámu­tatott: — A mezőgazdaság tovább­fejlesztésének egyik fontos tar­taléka a lemaradt kollektív gazdaságok fölemelése az élenjárók szintjére. Ezen a té­ren már jelentős előrehaladást értek el, s a gyengébb kolho­zok száma lényegesen csök­kent. Hruscsov rámutatott, a le­maradt kolhozok gazdaságfej­lesztésének kulcskérdése, hogy ezeket a gazdaságokat tapasz­talt vezetőkkel, jó szervezők­kel és szakemberekkel lássák el. A mezőgazdasági szakember- képzésről szólva a szónok ki­emelte a szakerpberképzési rendszer gyökeres átszervezé­sének szükségességét. A me­zőgazdasági szakiskolákba olyan fiatalokat kell fölvenni, akik részt vesznek a kolhozok és szovhozok termelésében, s a mezőgazdasági munkának óhajtják szentelni ismeretei­ket. Hruscsov ezután kifejtette javaslatait a kolhoztagok nyug­díjának biztosítására vonatko­zólag. Véleménye szerint or­szágos, központi szociális biz­tosítási alapot kell létrehozni, s ebből kell folyósítani a kol­hoztagok nyugdíját. A kolho­zok jövedelmük meghatározott százalékát fizetnék be erre az alapra. Az ipar és a népgazdasági tervezés problémájáról szólva Hruscsov megemlékezett a hét­éves terv feladatainak sike­res teljesítéséről'. — A kapitalista világ, az Egyesült Államok — mondotta — már a szó szoros értelmében maga mögött érzi lélegzetvéte­lünket. A szovjet ipar számos ága utoléri, sőt túlszárnyalja az amerikai szintet. A termelés szocialista rendszerének fölé­nye, az ipari fejlődés szovjet üteme olyan realitásokká vált, amelyet lehetetlen nem észre­venni. • A szovjet kormányfő foglal­kozott az amerikai központi hírszerző hivatal, a GIA nem­rég közzétett félresikerült »dokumentumaival«. Ezek sze­rint a szovjet gazdaság fejlő­dési üteme állítólag lassúbb, mint az Egyesült Államoké, és az utóbbi két évben . az évi 2,5 százalékot sem éri el. — Nos, imperialista urak — mondotta Hruscsov —, ha úgy tetszik, ringassák magukat il­lúziókban. A mi szempontunk­ból ez se nem oszt, se nem szo­roz. Tudjuk, hogy nem éppen szórakozásból vállalkoznak ilyen félrevezetésre. Azt akar­ják elhitetni országaik népé­vel, hogy a szocializmus nem olyan jó, mint amilyennek mondják. Az emberek azon­ban — s szerte a világon egy­re többen vannak ilyenek — egyre inkább meggyőződnek arról, hogy mit nyújt a szocia­lizmus, milyen magaslatokat ér el a termelőerők fejlődése a szocializmusban. Az amerikai hírszerzők dur­va hibát követtek el. Selejtes munkájukat még a burzsoá sajtó is nevetség tárgyává tet­te. A szovjet és amerikai gaz­daság fejlődésének valódi üte­mét összehasonlítva Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy az utolsó két évben a , Szovjetunió ipari terme­lése 19 százalékkal, a tár­sadalmi össztermék pedig az 1963. évi rossz termés ellenére 11 százalékkal nőtt. Hruscsov elvtárs adatokat sorolt fel annak illusztrálásá­ra, hogy a Szovjetunióban ab­szolút számokat tekintve is magasabb az acél-, a kőolaj- és cementtermelés és néhány más termék termelése, mint az Egyesült Államokban. A múlt év kedvezőtlen idő­járási viszonyaival foglalkozva Hruscsov rámutatott: — A varjak most arról kárognak, hogy a Szovjetunió, úgymond, vereséget szenved a mezőgaz­daság terén. Uraim, kíméljék a torkukat, hamarosan visszavo­nulót kell fújniuk. A párt Központi Bizottsága és a kor­mány most olyan intézkedése­ket fogad el, amelyek lehető­vé teszik, hogy kizárjuk az 1963. évihez hasonló esetek le­hetőségét. Nyikita Hruscsov rámuta­tott: A Szovjetuniónak most lehetősége van arra, hogy újabb jelentős eszközöket for­dítson az agrokémia fejleszté­sére és reális távlatot tereml­(Folytatás a 2. oldalon.) MEGKEZDŐDÖTT... . . Kaposváron az északnyugati városrész építése. Készülni már a felvonulási épü­letek és az :> agtároló helyek. Rövidesen megkezdik az alapozást, a földmunkákat A munkásol Isiiként két •:egyemeletes, 56—56 lakásos ház építéséhez fognak hoz­zá s azuti1 >“'r négy hasonló épület készül ebben az évben. Képünkön: Meszet «..„„ak az epítőmunkások. A háttérben az egyik anyagraktár körvonalai láthatók. Gyanús előkészületek egy török kikötőben Nyugat-Berlin Bonn nyomására elutasítja az NDK javaslatát

Next

/
Thumbnails
Contents