Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1964. február 7. Riadót rendeltek el a sváj­ci Luganóban, mert szerdán a helybeli kórházból elve­szett egy tasak, amely négy erősen radioaktív tűt tartal­mazott. A veszélyes holmi va­lószínűleg a mosdó lefolyójá­ban tűnt el, s ha ez igaz, úton van a luganói tóba. A lakos­sággal közölték a tasak le­írását, s mindenkit felszólí­tottak: haladéktalanul értesít­sék a hatóságokat, ha valahol megpillantják. A nyugat-pakisztáni man­ual törzs harcosai Baluchis- tanban megtámadtak egy rendőrosztagot, amely útépí­tési munkákra ügyelt fel. Ki­lenc rendőrt megöltek, tizen­hármat megsebesítettek a tá­madók. Tüzet nyitott a rendőrség földet foglaló parasztokra Pe­ru sicuandi körzetében. A rendőrsortűznek húsz paraszt esett áldozatául. Az esemé­nyek színhelyére újabb rend­őrkülönítmények érkeztek, és Fernando Belaunde elnök Sicuandi vidékén harminc napra felfüggesztette az alkot­mányos jogokat. Ennek értel­mében a rendőrség letartózta- tási parancs nélkül vehet őri­zetbe személyeket, és tilthat be gyűléseket. Az ankarai katonai bíróság szerdán hirdetett ítéletet 24 személy bűnperében, akiket az 1963. május 21-i sikertelen ál­lamcsínykísérletben való rész­vétellel vádoltak. A bíróság három személyt életfogytigla­ni, tizenkét személyt 1—15 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt. Kilenc vádlottat fölmen­tettek. Halálra ítélték Khemisti volt algériai külügyminiszter gyilkosát. Zenadit. A különböző vizsgálatok, nyomozások, kellemetlenkedé­sek és az üldözés hasonló »de­mokratikus« módszerei ellené­re egyre több amerikai diák akar Kubába utazni, hogy sze­mélyesen ismerje meg a sza­badság szigetének valódi életét. A lapok közlik, hogy a múlt évi ötvenhéttei szemben már több mint száz diák je­lentette be, hogy ezen a nyá­ron Kubába akar utazni. Ciprus elutasítja a NATO-hatalmak „gyámkodását“ Nicosia (MTI). Nicosiában szerdán este hi­vatalosan is közzétették a cip­rusi kormány válaszát arra az angol és amerikai követelésre, hogy Ciprusra fegyveres NA- TO-alakulatokat küldjenek, és Londonban úgynevezett kor­mányközi bizottságot hozza­nak létre. A ciprusi kormány vála­sza — írja a TASZSZ és .. a Pravda nicosiai tudósí- ? tója — leleplezi a NA- ? TO-hatalmak tervének } provokációs jellegét. Felsorolja azokat az okokat,| amelyek miatt az angol—? amerikai terv elfogadhatat-j lan. Az angol—amerikai ja-? vaslat szerint Ciprusra fegy-j veres erőket vezényelnének,! de nem határoznák meg ej csapátok pontos feladatát ésj státusát. ! A terv szerint a fegyverest erők főparancsnoka a politi-j kai utasításokat a londonit kormányközi bizottságtól kap-! ná. E bizottságban viszont aj ciprusi kormány nem lenne t képviselve. A javaslat azon alapul,! hogy a szigetre vezényelt? fegyveres erők ne legyenek? alárendelve az ENSZ Bizton-! sági Tanácsának. A ciprusi kormány válasza? a továbbiakban hangsúlyoz-! za: ? A Ciprus szigetén állomá-j sózó fegyveres erőknek a Biz-J tonsági Tanács ellenőrzése« alatt kell állniuk. Azt is meg? kell jegyezni, hogy az ENSZ? alapokmányának 33. cikkelye! a vitás kérdések tárgyalásokj útján való rendezését írja? elő. Az ENSZ alapokmányá­nak 37. cikkelye* viszont le­szögezi, hogy abban az eset­ben, ha az érdekelt feleknek nem sikerült megállapodásra jutniuk, akkor a Biztonsági Tanácshoz kell folyamodniuk. Alig tették közzé a ciprusi kormány hivatalos válaszát, Washingtonból és Londonból már olyan jelentések érkez­tek. hogy a NATO-hatalmak újabb nyomást gyakorolnak a köztársaságra. Az AP washingtoni tudósí­tója szerint az Egyesült Álla­mok és Anglia újból Maka- riosz elnökhöz fordult, és fel­szólította, hogy vizsgálja fe­lül a NATO-haderők Ciprus­ra küldésével kapcsolatos ál­láspontját. Castro a szovjet—kubai megállapodás jelentőségéről Az angolok királynője és a szovjet traktoros lánya elbeszélgették az időt Havanna (TASZSZ). Fidel Castro nagy beszédet mondott a kubai bankalkal­mazottak országos gyűlésén. — Az a két hosszúlejáratú egyezmény, amelyet a Szovjet­unióval a cukorszállításról és a cukoruadaratás gépesítésé­ről kötöttünk, rendkívül fon­tosságú tényező népgazdasá­gunk, országunk jövője szem­pontjából — mondotta. — Ku­ba az idén már nem egymillió tonna cukrot szállít a Szovjet­unióba, mint tavalya, hanem jl 600 000 tonnát. A Szovjet- ? unióval bonyolítjuk le a leg­nagyobb méretű áruforgalmat ♦— mondotta Castro. ? A kubai miniszterelnök a továbbiakban hangoztatta: Az elmúlt napok eseményei is­mét bebizonyították, hogy a forradalom legyőzi az útjába emelt akadályokat, győz a blokád fölött. Az imperialis­ták újabb manőverekkel pró­bálják ezt megakadályozni, de valójában már legyőzöttek, erőtlenek. Még nem száradt meg a Panamában kiontott vér, de az amerikai imperia­listák máris új gonosztettet követtek el: nemzetközi vize­ken kubai halászhajókat fog­laltak le. Az ilyen kalóztevé­kenység még jobban aláássa az imperialisták presztízsét — állapította meg Castro. Valja 25 percet késett az ebédről, de Arnery légügyi miniszter, Quintin Iiogg tu­dományosügyi miniszter és az előkelő társaság megértő mosollyal várakozott. Az an­golok királynője és a szov­jet traktoros leánya a pro­tokolláris menetrendet túl­lépve, elbeszélgették az időt. — Az űrhajózásról és más kölcsönös érdekű dol­gokról beszélgettünk — mondotta Tyereskova, s mi­vel a Buckingham-palota fogadóterme az újságírók előtt bezárult, a riporterek találgatásokra vannak utal­va, hogy a két leendő ma­ma — a királynő márciusra várja negyedik gyermekét — milyen kölcsönös érdekű témákról tárgyalhatott. Este zsúfolásig megtelt a Piccadilly Hotel nagyterme. A legirigyeltebb ember a teremben dr. Shephard, a társaság elnöke volt — az aranyérem átadója —, aki viszonzásul csókot kapott Valjától és egy jelvényt, amely »feljogosítja« öt vi­lágűrutazásra. A forrón ün­neplő közönség egyáltalán nem csodálkozott, amikor az átszellemülten ragyogó Shephard doktor tüstént be­jelentette: — Valentyina, szívesen lennék az utasa... Még nagyobb volt a de­rültség, amikor egy kérdés­re válaszolva Tyereskova ezt mondotta: — Természetesen öröm­mel indulnék világűruta­zásra a férjemmel; jobb, ha az asszonyok még a világűr­be se engedik el egyedül a férjüket... Egyetértő taps válaszolt Tyereskovának akkor is, amikor komolyra fordítva a szót ezt mondotta: — Számtalan ország fö­lött elrepülve az volt a leg­erősebb érzés bennem, hogy nincs hely nukleáris háború számára, amely halált és pusztulást hozna gyönyörű földgolyónkra. (MTI) | Az NDK küldöttsége I Genfben * | Genf (TASZSZ). ? A Német Demokratikus 1 Köztársaságnak a genfi le­szerelési értekezlet színhelyén |jelenlevő küldöttsége folytat­ja megbeszéléseit a tizennyolc ! hatalmi bizottságban részt ♦vevő országok küldöttségeinek ! vezetőivel. ♦ Az NDK küldöttsége az ?EAK, Burma, Nigéria és In- !dia képviselőivel találkozott. !A német küldöttség megbe- fszélésre jött össze ezenkívül !az ENSZ európai tagozatához ! delegált algériai ghanai és } jugoszláv állandó képvise­lőkkel is A találkozón jelen­tős érdeklődés nyilvánult meg Német Demokratikus Köz­társaság javaslatai iránt. Carapkin szovjet küldött [szerda este vacsorát adott a [német küldöttség tiszteletére. [(MTI) Dél-vietnami provokáció Kambodzsa ellen Phnom Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő1 csütörtökön sajtóértekezleten kommen­tálta a dél-vietnami légierő­nek kambodzsai terület elleni támadását. A támadás kedd délután történt, a dél-vietna­mi repülőgépek két kilomé­terre hatoltak be kambodzsai területre. Támadásuk követ­keztében hat sebesülés tör­tént, közülük öt súlyos. Szi­hanuk azt is közölte, hogy a dél-vietnami erők Pakeo tar­tományban két határőrség el­len intéztek gépfegyvertáma­dást. — Nyilvánvaló — mondotta hanuk. (MTI) a kambodzsai államfő —, hogy az új dél-vietnami kor­mányzat és támogatói, az amerikaiak, provokációkkal igyekeznek háborút szítani Kambodzsa ellen. Ha az új dél-vietnami vezetők, akik nem titkolják, hogy a semle­gesség minden gondolatát gyűlölik, továbbra is ontják a kambodzsaiak vérét, és ha az amerikaiak, akik a Kam­bodzsa semlegesítéséről tár­gyaló nemzetközi értekezlet egybehívását továbbra is el­lenzik, Kambodzsa kénytelen lesz külpolitikáján változtatni — hangsúlyozta Norodom Szi­Francfa vasmunkások harca a munkanélküliség ellen Párizs (MTI). A francia vas- és gépipar­ban egymást követik a szráj­kok, tüntetések. Kedden a közép-franciaországi Niévre- ben háromezer fémmunkás tüntetett a prefektúra előtt, Toulonban a repülőgépgyár hatezer-ötszáz dolgozója til­takozó sztrájkba lépett. Rend­kívül feszült a légkör az észak-franciaörszági Denain- ben ahol az Usinor Vasmű­vek igazgatósága négyezer-öt­száz munkást fizetés nélküli kényszerszabadságra küldött. rek és a tömeges elbocsátások ellen tiltakoznak. Ez a hely­zet St. Nazaire-ben és kör­nyékén is, ahol napok óta rendkívül feszült a légkör. A hajógyár tulajdonosai eddig hatszázötven munkást tettek az utcára és máris bejelen­tették, hogy a következő he­tekben további elbocsátások várhatók. St. Nazaire és környékének lakossága szolidáris a mun­kásokkal. A támogatásukra alakult bizottságokban a munkásoktól az egyházi kö­rökig valamennyi szervezet TAKÁCS ISTVÁN KETTŐS 1AJÍK (5) Egy autófuvarozónál dolgo­zom. Igaz, néha húsz órát is a volán mellett ülök. Aztán ve­szélyes munka, mert ha a nyu­gatnémet vagy a svájci hatá­ron átcsúszom a feketefuvar­Folyt az interjú-vadászat és — ökölvívó voltam valami­közben nem egy könnyes sze- kor... csak hát, hol van az mű nő, vagy férfi érdeklődött: már! Ügy hallom, maga újság­milyen a Rákóczi út, meg- író... nyílt-e már az éjjel-nappal — Igen. Talán baj? — kér- közért. Igaz-e, hogy bezárták dezte ingérülten Imre, de a színházakat, de legfőképp mindjárt meg is bánta, hiszen arról, mi lehet azokkal, akik még az autóbuszon elhatároz- az amnesztia felhívására ha- ta, hogy kedves lesz ezekhez zamentek. az emberekhez, vagy inkább Vizy idegenül érezte magát, diplomatikus. ral, én is veszélyben vagyok. Vjcsnak Ne figyelmeztesse őt. Richter, a Wiener Victoria ve­S most itt a szálloda halijában zetöje is észrevette, mégis az ő szavai jutottak az — Volt honfitársnője — eszébe. De megírja irgalmat- mondta —, bemutathatom, lanul! Hadd lássa a közönség, Egy német gyáros felesége, mi folyik a »szabad világban«. Vizy nem válaszolt. Csak a Azután lezajlott a mérkő- nőt n.ézte és egy,két perc múl zes. Az AMSK döntetlenül jat­Azt is megmondhatja, hogy Halmos úr már feladta a gye­rekruhát. Most mással foglal­kozik. V- Lehalkította a szót. ■— Nagyobb dolgokkal. Több a dohány benne. Az a színész­nő is tovább utazott... Hát ezek az újságok minálunk... De már megyek. — Elindult. Néhány lépés után visszafor­dult. — Amíg itt lesznek, min­dennap benézek, jó hazulról jöttékét látni... Az üzenet nagy részét Imre nem értette. Ki az a Halmos, meg a művésznő? Miféle is­meretségei lehettek Katinak, szott a Wiener Victoriával. Az eredménnyel elégedettek vol­tak. A találkozó a legnagyobb rendben folyt le. Hiába vette asztalhoz, Imremelle Közöm * hne ríni rfialzrrvl bn'rnl nlr hoc7ol, körül a pályát egész csapat rendőr, semmi dolguk sem akadt. A disszidensek először csak szórványosan, később egyre harsogóbban biztatták a A hallban nyüzsgők egy ré- _ Miért lenne baj? Ügy tu- akit mindig példaképpen állí- magyar íiúkat • • • szét imerte, hiszen a sportpá- dóm, maga a Reggeli Híradó- lyákon, a körúti eszpresszók- tói jött. Ott megjelent rólam ban nemrég naponta föltüne- deztek ezek az arcok. Persze, záporoztak a kérdések felé is. Igyekezett minél kurtábban válaszolni, ösztönös ellenszen­vet váltottak ki belőle ezek az emberek, akik nekirohantak a egy cikk. Meg akarom köszön­ni annak az újságírónőnek. — Itt kapni Reggeli Híradót? — csodálkozott el Vizy Imre. — Hát, ha a rikkancsoknál nem is, azért eljut ide minden. Mint ahogy magukhoz is. Szó­tanak a szerkesztőség elé! A Nem akart elmenni Sem- KISZ-titkár! Ez a Kárász Cső- meringre. Unta már az^osztrak pi sem járhat becsületes úton. * 1 IS É * világnak, hogy aztán hazátla- va^ j.a beszél vele... Már nem noknak tüntethessék föl ma- js mdom pontosan, hogy hív­Miféle feketefuvarral jön át a határon? Sötét históriák! Utá­na kellene nézni, s talán vala­mi jó riport sülne ki belőle. Aztán eszébe jutott Vidako- vics, Zalainak ez a titkárfélé­je, aki annyit lábatlankodik a szerkesztőségben. Elutazása fokba, onnhn fSyeUe ffyü^T- íál>, eíőtt'tekísértea lépcsőn, és bi- sem tér vissza. fővárost, az egész túrát Fá­rasztó volt a sok ember, az egyre több kérdés. S a mot­tó mindig egy volt: mi törté­nik akkor, ha hazamegyek? Vizy igyekezett türelmesen vá­laszolni, bár nem volt nehéz megállapítani, csak nyer vele az ország, ha egy részük so­gő, nyugtalan csoportokat. Egyszerre alacsony, tömpe or­rú, vastag fülű fiatalember vált ki a tömegből. Egyenesen hozzá tartott. — Kárász Csöpi vagyok — mutatkozott be. — Talán is­meri a nevemet, bár nem vol­tam valami nagy menő. — Birkózó? Bokszoló? — kérdezte tartózkodón. neki, Kárász Csöpi üdvözli. — Gedeon Katinak hívják. Két szobával arrébb dolgozik, mint én. Majd átadom. Mást nem üzen? Kárász Csöpi már felállt, menni készült. — Hát... még annyit — zalmasan a fülébe súgta. — Hozhatna nekem egy pár csomag borotvapengét, meg egy vekkert. Persze karórára gondolok. Maga nem ismeri ezt a tájszólást — nevetett Vida- kovícs. — Elfér a nadrág leg­kisebb zsebében is. De nem ez folytatta lassan, ráérősen, félig a fontos. Ha hoz jó, ha nem, az ajtó felé fordulva —, hogy úgy is. Csak nézzen körül, az- most megint jobban megy. tán gondolja meg, mit ír, mert Hatan ültek a nagy fekete kocsiban, amely nyelte a kilo­métereket. Vizyn kívül Mérő is ott volt a rádiótól, az AMSK két vezetője, meg a vendéglátók. — Semmeringet látni kell... — mondták, és amikor a Pann- hans Szálló halijában ült, nem is bánta meg, hogy eljött. Min­den kényelemmel és luxussal A Biztonsági Tanács ülése New York A Biztonsági Tanács szer­dán este folytatta a kasmíri kérdés vitáját. Az indiai kül­dött kijelentette, hogy kor­mánya semmiképpen sem egyezhet bele egy kasmíri népszavazás megtartásába. Hozzátette, hogy az indiai kormány szerint a Biztonsági Tanács korábbi határozatai a népszavazásra vonatkozóan a továbbiakban nem kötelező érvényűek India számára, mert Pakisztán nem tartotta meg az ENSZ utasításait, azaz nem szüntette be kasmíri ag­resszióját. (MTI) A dolgozók az alacsony bé- I képviselve van. elég egy kellemetlen cikk, és a berendezett szálló volt ez a ha- nyugatiak máris ráteszik a fe- talmas hegyek között, ketelistára, s aztán, ha meg- Magyar szó ütötte meg a fü-] feszül sem kaphat beutazást lét. Egy fekete hajú nő beszél- hozzájuk... getett valakivel. A hang oda­Dühösen válaszolt Vidako- vonzotta tekintetét. Hans] va már emlékezett rá, honnam ismeri. — Eberhaymné — mutatko-l zott be az asszony, és leült azl A KGST kőolaj- és földgázipari állandó bizottságának ülése Bukarest (TASZSZ). Január 28-tól február 1-ig Bukarestben tartotta ülését a KGST kőolaj- és földgázipari állandó bizottsága. A bizottság munkájában részt vettek a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttségei. Megfigyelőként jelen vol­tak a bizottság ülésén a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és a Kubai Köztársaság képviselői. A bizottság elnöke az ülé­sen beszámolt azokról a fel­adatokról, amelyek a KGST végrehajtó bizottságának ha­tározatai alapján hárulnak az állandó bizottságra. Jóváhagyták a KGST-orszá- gok kommunista és munkás­pártjai első titkárainak és kormányfőinek 1963 júliusi ta­nácskozásán, valamint a KGST 18. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásához szükséges intézkedések prog­ramját. Megvizsgálták a bi­zottság, valamint a kőolaj- és földgázipari részleg előter- jeszjesztéseit az olajfeldolgo­zás szabványainak egységesí­téséről, a gázfővezeték és a Barátság olajvezeték építésé­ről. A bizottság ülése a kölcsö­nös megértés jegyében, baráti szellemben zajlott le. (MTI) bős dolgokról kezdtek beszél­getni. Vizy nem szívesen ment bele a társalgásba. Az asszony meg is kérdezte: — Ugye nem szereti a disszi- denseket? — Nem én! — Veszem észre — csevegett az kedvesen —, pedig ha ku­tatna az emlékeiben . — Mi az, ott akarja folytat­ni, ahol abbahagyta ... ? — Eszem ágában sincs. Hi­szen azóta annyi minden tör­tént! — Például maga hátat fordí­tott a hazájának ... — Agitálni akar? — Ugyan, ne tréfáljon, előbb meg szoktam nézni, kit agitá­lok! — Azt nem mondhatnám, magára, hogy nagyon udvarias — nevetett csípősen Judit. — Csak megmondom, amit gondolok ... De hiszen maga, sem tett lakatot a nyelvére an-f I (Folytatjuk.) £ nak idején! Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat pécsi szállítási üzemegysége pécsi munkahelyekre fölvesz vagon- és gépkocsi­rakodókat. Szállást, étkezést biztosí­tónk. Tanácsigazolás szükséges. Útiköltséget nem térítünk Jelentkezés: PÉCS, Megyeri u. 50. (4258)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents