Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-07 / 31. szám
Péntek, 1964. február 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megtartotta idei első ülését a csurgói Járási Tanács (Tudósítónktól.) A napokban tartotta meg idei első ülését a Csurgói Járási Tanács. Király Ferenc vb-elnök elemezte a végrehajtó bizottság múlt évi munkáját Megállapította, hogy a vb gazdaságszervező munkájának eredményességét mutatja a járás állattenyésztésének és növénytermelésének fejlődése. A továbbiakban az oktató-nevelő és népművelési munkát, a szakigazgatási ágak tevékenységét értékelte a vb-elnök. Az ülésen jóváhagyták a gyékényesi tanács államhatalmi és tömegszervező tevékenységét, majd elfogadták a Csurgói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervét. Az ülésen felszólalt dr. Kassai János, a megyei tanács vb- titkára. Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára. Kontra István tanácstag azt indítványozta, hogy az ipari, építésügyi, munkaügyi, kereskedelmi állandó bizottság mellé szervezzenek közlekedésbalesetvédelmi szakbizottságot. Javaslatát a járási tanács elfogadta. Nem ismétlődik meg a múlt téli tíízifaliiány Folyamatos a munka a dél-somogyi erdőkben A keménynek indult tél megenyhült, s az erdei munkáknak most jobban kedvez az időjárás. Németh Vilmos, a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság igazgatója elmondotta, hogy október 1-től január 31-ig százezer köbméter fát — ipari és tűzifát — termeltek ki a gazdaság erdeiben, kétszer annyit, mint a múlt év azonos időszakában. Tizenkét erdészetben ötven motoros fűrész dönti és szabdalja a fákat, kézi kitermelés a tavalyinál kisebb területen folyik. A motorkezelők és favágók rendszeresen kapnak védőitalt. A múlt télen súlyos közlekedési nehézségeket okozott a hó: az erdei utakon nagyon nehéz volt szállítani a tűzifát, körülményesen jutott el a tüzelő a TÜZÉP-telepekre. Most kevesebb a gond a szállítással. A gazdaság kétezer tonnával túlteljesítette az október 1-től január 31-ig terjedő szállítási tervét. Budapestre és máshova is került a somogyi tüzelőből. Kaposvárra a közeli erdészetekből szállítanak. A város tüzelőellátásának zavartalanságát elősegíti az AKÖV is, gépkocsijaira mindig számíthat a gazdaság. Korántsem ilyen megnyugtató az ipari fa, a rönk és a bányafa elszállítása a barcsi, a szombathelyi és más feldolgozóüzembe. A vasúton való szállítást a vagonhiány késlelteti. A gazdaság ötszázzal kevesebb vagont kapott, mint amennyit igényelt Emiatt mintegy tízezer köbméter ipari fát még nem juttathattak el rendeltetési helyére. Egy tehén 45 utóda Látogatók jártak a balaton- őszödi Vörös Csillag Tsz marhaistállójában. Feltűnt nekik, hogy Vörös Mihály állatgondozó az egyik öreg tehénnek többször is visz abrakot. Megtudták, hogy a Heléna nagyon megérdemli a jobb ellátást. Fejtábláján olvasható, hogy 1949 a születési éve. Azt meg a tehenész mondta el, hogy. növendéküszőként vásárolta a tsz annak idején. S a Helénát fölnevelték, s azóta minden esztendőben üszőborjút ellett. Utódainak és azok leszármazottjainak száma negyvenöt. Egy fél istállóra való tehéncsalád! A kisebbek másutt vannak, a Helénával egy födél alatt él 13 leszármazottja — ezek is tehenek már. ■^«-betűvel kezdődő nevet nem is találtak valamennyiüknek, így a Helyes és a Hermina után Angela következik a »családi« névsorban. A tejelésben rekordernek most már ugyan nem számít az öreg tehén, mégis megkülönböztetett módon viselik gondját. Féltőén vigyáztak rá tavaly is, amikor megbetegedett. Csontlágyulása miatt nem bírt lábraállni. Az istállóban az állatorvos nem segíthetett rajta, beutalta hát a Kaposvári Állatkórházba. Onnan két hónap múltán felgyógyultan távozott. És most megint alatta van a kisborjú: üsző ez is, mint valamennyi testvére. Ezért visz hát többször abrakot a tehenész, a Helénának, a szövetkezet legrégibb, legöregebb és leghasznosabb tehenének. S talán megérdemelne még több pótlást is ... K. J. Több mint hétezer holddal növekszik az öntözött terület megyénkben Huszonegy új öntözőberendezés — Megkezdik a legelők rendszeres öntözését is A múlt év eredményei azt mutatják, hogy az aszályos időjárás ellenére is jó termést takarítottak be a termelőszövetkezetek az öntözött területekről, mert a legnagyobb szárazságban is megfelelő meny- nyiségű vizet kaptak a növények. Ebben az évben huszonegy új öntözőberendezés kezdi meg működését. Nyolcat olyan termelőszövetkezetben állítanak munkába, ahol eddig még nem volt öntözéses gazdálkodás. Az új öntözőberendezések felállításával több mint 2000 holddal növekszik az öntözött területek nagysága, és eléri a 7300 holdat. Ebben az évben kezdik meg először — több mint ezer holdon — a termelőszövetkezetek a legelők rendszeres öntözését is. Az öntözött területek növelésével párhuzamosan a patakokra, árkokra vízkiviteli helyeket, ahol pedig nincs egész évben biztosítva az öntözéshez szükséges víz, a hóié és az esővíz felfogására víztárolókat építenek. Vízkiviteli hely épül az idén SegesdeA és Somodoron, víztárolót pedig a kaposvári 1 Latinka Termelőszövetkezetben, Kercseligeten és Kutason készítenek. A b^blsrmelés nagy jövedelmet jelent a term iSszijíelkezeieiineli, a termelőszövetkezeti tagoknak MAGAS FÖLVÁSÁRLÁSI ÁRON értékesítési szerződést köthet 1664. évi termésű étkezési száraz babra a földművesszövetkezet helyi fölvásárlójánál. ARAK: Speciál babfajták • (cukor, fürj, lapos stb.) 650,— Ft/q Szokvány fehér bab 550,— Ft/q Tsz-tagok részére mázsánként 100 forintos előleget ad a földművesszövetkezet (4255) _________________________ H AT NAP LAKODALOM Újsághír: »A buzsáki Munka Harcosa Termelőszövetkezet 150 tagja pihen a télen az Egyesült Izzó íonyódi üdülőjében.« — Azért itt sem. szabad mindent Nem szabad például reggel ötkor fölkelni. — A fiatalokra maradtak. Munkájukról kérdezem őket — Nehéz volt, de megérte. Régi emberek vagyunk mi már, de ez az első eset, hogy ilyenben lehet részünk. Megtudom, hogy 360 mun- kaegységet szereztek a múlt évben. — Több is lett volna, ha a feleségem nem betegszik meg — mondja Szá- vity János. Nagy készülődés előzte meg ezt az utat. Akik eljöttek otthonról, mindent a legnagyobb rendben akartak hagyni. A fogatosok —1 Várdai Lajos, Blazics János, Baranyai Márton, Mezriczki Gyula és Mezriczki János — egy fordulóval többet mentek Az elnök és a gondnok a jövőt tervezi. közülük nem egy már hajnali háromkor talpon volt, hogy rendbe tegye a jószágot, mielőtt indulni kell az állomásra. A fogatosok a szobába invitálnak bennünket. A demi- zsonból bor kerül az asztalra. — Hát, Gyuri bátyám ' — mondják az elnöknek —, erre inni kell. Ilyen helyen még nem voltunk. Most van rá alkalom, otthon úgyis gyakran le kell tenni a munka miatt. Az ebédlőben zene mellett kanalazzák a levest. A tv képernyőjén kékesen vibrál a monoszkóp. A piros-zöld-sárga neoncsövek ünnepélyes színbe öltöztetik az ebédlőt. Arra gondolok, hogy több ez, mint hétköznapi ebéd. Akik itt vannak* Szivity János és felesége a megérkezés után. a szokottnál, s Zánki Jeremiás, az Egyesült Izzó íonyódi üdülőjének gondnoka mondja ezt az újonnan érkezett ötvenegy tsz-tagnak. — Azt szeretném kérni, hogy hét óra után ébredjenek, ne zavarják azokat, akik pihenni akarnak. Kellemes hangulatot áraszt a színes neonokkal világított ebédlő. A gondnok szavai jutottak eszembe. Amikor az első csoport elment, váltig' fogadkoz- tak, hogy jövőre két hétre jönnek vissza. Ügy dolgoznak majd, hogy legyen pénze a tsz-nek erre is. A társalgóban már mindenki megtalálta a maga szórakozását. Keményen koppan a sakkbábú, peregnek a kártyalapok. A férfiak teljesen maguk mögött hagyták az otthoni gondokat. A nők azért csak előveszik a horgolni- meg a hímeznivalót. Amikor azt kérdem tőlük, nem volna-e helyesebb pihenni, Pasztusics Jánosáé így válaszol: — Nem vagyunk ám mi olyan lusták, szeretünk dolgozni. Fölteszi csontkeretes szemüvegét, s belefeledkezik a munkába. Észre sem veszi a körülöttük nyüzsgő embereket. — Van könyvtár is. Aki olvasni akar, kölcsönözhet — mondja a gondnok. Bébi Györgyné és Ivanovics Józsefné azt állítja, hogy a hat nap alatt minden könyvet kiolvasna. — Ez lehetetlen. — De mi nagyon szeretünk ám olvasni — mondják. — életükben talán először érzik* mit jelent a munka utáni pihenés kellemes, meghitt környezetben. Ebéd után tetőfokra hág a jókedv. Még a szánkók is előkerülnek, s a gondban megöregedett emberek bút-bajt feledve siklanak a havas domboldalon ... Hogyan vélekednek az üdülésről azok, akik már eltöltőitek hat napot Fonyódon? A választ Buzsákon kapom mess — Hatvannégy évet megértem, rte ilyen jól még nem éreztem magam sehol — mondja Haizer Re- zsőné. — A fiam, aki Fajszon erdész, amikor megtudta, hogy hova kerültem üdülni, azt írta, feltétlenül menjek el, mert erről neki is be. kell számolnom. Azért volt egy nagy baj is. __ 9 — Nagyon-nagyon rövid volt. Hamar vége szakadt annak a jó világnak. Mielőtt még kérdezhetnék vala- mit, közbevág. — Na, én megyek, mert sírnak a malacok . . . Igyekezni kell a dologgal, hogy jövőre is oda kerüljek ... A major közepén, a szánkó üléséről meséli élményeit Budai László fogatos. — Józsi bá’ az olyan volt, hogy le a kalappal ... — újságolta Mi- séta József üzemegységvezcíJnek. — A búcsúbál meg reggel hatig tartott. öregje-apraja, mindenki táncolt. — Szóval jól éreztétek magatokat. — Egy másik hat napot már nem is lehetne kibírni. — Miért? — Csak tizenkettőt vagy húszat. — Pedig a mostaniak is vittek magukkal még élelmet is — mondom. — Mi is vittünk, de a látogató kocsitól hazaküidtük. Azt mondta, ho^y nasryon sokszor elmesélte már a történeteket. Mostanában gyakran megállítják as üdülőket Buzsákon. — Én mindig azt mondom: mi baja lehet az embernek, amikor reggel mindjárt jó erős pálinka varia? El-elkezdi a történteket, már • ki tudja, hány^d^or, de a leghosz- szabban mín,T?e a búcsúetnél ;dőz. Ez volt a í^vnavvobb é^ménv '■zámukra. Az elnök javasol ia, hogv kérdezzük mer Lenen ve Jósefet. A7*. mondia, ő volt a legvidámabb. Fiatal, nzMtos kedvű ern- gyanítok a név »^ö^öft, s he- ’v?tte d^res hfl»ú férf?v**l t^lálko- ■om. Csak 1-pr az üdülőt, máris kezdi a történetet — Hű, az nvolt! . . . •Tudja, na won sok lakodalomban "oltaru már h’vatatns a. faluban, sehol sem. tudtak rábeszélni a *^ncra. Ott azonban nagyon kmömap'?«, ^rdo»r»es bniinatn* p, történeteket, "««y a hat nán varázsa Wt vipnak. a. e-o^dfok r-»inden "ooorttsak a-t. mo«,.yc7«ret- •'Am. ha 07. a nőn i-ir^a-íjom hnne.n boey f'1 ——ink rajta, azt tartják, az r~ — Jó lesz az, keltünk mi már eleget korán — válaszolja valahonnan az asztalok közül egy erős íérfihang; »Az üdülés a jó munka jutalma« — olvasom a beutaló- jegyeken. Miseta György tsz- elnöktől megtudom, hogy a legszorgalmasabban dolgozó 150 tsz-tagot üdültetik a télen. Az arcokat figyelem. Valamennyin ott a meglepetés. Látszik rajtuk, hogy nem számítottak ennyi mindenre, s talán azért is csomagolták a bőröndbe a fehérnemű mellé a hazait is. Míg a vendégek az üdülőben ismerkednek, az elnök és a gondnok a jövőt tervezi. Nemcsak azzal törődnek, hogy a Szánkózás a domboldalon. — Nagyon szép itt minden — ez az első szavuk. — Boldogság itt lenni — teszik hozzá. Az üdülőben is készül a buzsá- ki hímzés hat nap alatt jól érezzék magukat a tagok, szeretnék közelebb hozni egymáshoz a termelőszövetkezetet és a vállalatot is. Ismerjék meg a bu- zsákiak az Egyesült Izzót, a pestiek pedig a buzsákiakat. A modern bútorokkal berendezett, kényelmes szobák, a csempézett fürdők, a piros szőnyeggel terített folyosók, a pihenésre csábító süppedő fote- ok, a hangulatos játékszobák és a társalgó, a földig érő függönyök, a tv-vel fölszerelt ebédlő, a kopár fákon túl ezüstösen csillogó, mozdulatlan Balaton mind-mind mesébe illő valóság. Nincs az az ember, akit ez a kellemes környezet jókedvre ne derítene. Találomra nyitunk be az egyik szobába, Szávity János és felesége az új környezettel ismerkedik. — Az otthoni gondok?... Élménybeszámoló Buzsákon. Kercza Imre
