Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-06 / 30. szám

Csütörtök, 1964. február 6. 5 SOMOGYI NÉPLAP Fejlődik, erősödik a balatonmáriai földművesszövetkezet Nem véletlen, hogy a Bala­ton kedvelői hosszú éveken át hangoztatták: «A Balaton csak Siófoktól Fonyódig tart.« S ezt azzal indokolták, hogy a Fo­nyód és Balatonberény közti területen levő vendéglők, ét­termek, élelmiszerboltok és más üzletek elhanyagoltak, ki­csik, korszerűtlenek. Sem a BIB, sem a gyakran váltakozó «•tulajdonosok« (állami ven­déglátóipar, fmsz) nem áldoz­tak arra, hogy ezen a helyze­ten változtassanak. Igaz, pénzt sem sokat kaptak erre a célra. 1963 elején a Balatonmária és Vidéke Körzeti Fmsz terü­letét megnövelték, s a szövet­kezet élére új vezetők kerül­tek. Legfontosabb feladatuk­nak azt tartották, hogy emel­jék a kereskedelem és a ven­déglátás színvonalát. Milyen terveket készítettek, hogy cél­jukat elérjék? F.rről beszélget­tünk Czink Gyula igazgatósági elnökkel és Szabó Ottó főköny­velővel. Pavilonsor, új üzletek Intézkedtek, hogy ahol nincs megfelelő, korszerű üzlet, ott legalább idényjellegű boltot nyissanak. Balatonmária köz­pontjában pavilonsort áílítot- tak fel. Bazár- és játékárut, élelmiszert, háztartási cikke­ket árulnak, a nyári szezonban hal- és pecsenyesütő működik itt. Balatonszentgyörgyön cuk­rászdát nyitottak. Mária és Berény között idényjellegű élelmiszerboltot, Berényben új tejbüfét állítottak fel. Vásá­roltak egy nagy teljesítményű fagylaltgépet. Mivel kevés a cukrászdájuk, megszervezték a mozgóárusítást, így tavaly nyáron 270 mázsa fagylaltot adtak el. A múlt évben meg­kezdték Holládon egy korsze­rű vegyesbolt építését, a na­pokban adják át. Az építkezés 180 QQO forintba került, beren­dezésére 50 000 forintot szán­nak. Balatonszentgyörgyön, a Csillagvárnál büfét létesítet­tek. Javuló eredmények A kiskereskedelmi üzemág a múlt évben 40 000 000 forintot forgalmazott, 20 százalékkal többet, mint az előző eszten­dőben. A vendéglátó üzemág forgalma 1963-ban 4,9 millió forint volt, 24 százalékkal na­gyobb, mint 1962-ben. Még ör- vendetesebb a jövedelmezőség emelkedése. Kiskereskedelmi üzeméguk szeptember 30-ig 710 000 forintot jövedelmezett. 50,4 százalékkal többet az elő­ző évinél. Jelentős eredményeket értek el a vagyonvédelemben is. 1962-ben 53 000 forintra rúgott a leltárhiány összege, a múlt évben már kevesebb: 28 000 fo­rint volt a hiány. Több dol­gozójuk évek óta hiánymente­sen vezeti a boltját. Horváth Tibor pl. tíz éve van a máriai 1-es számú iparcikkboltban, de még nem volt hiánya. Balaton- berényben a 3-as számú élel­miszerbolt vezetője, Herczeg László, a Határcsárda vezetője, Csorna Alajos, a balatonújla- ki vegyesbolt vezetője, Tóth János zárta az évet hiánymen­tesen. 3.2 millió forint beruházásra A SZÖVOSZ nemcsak egyet­értett a máriai földművesszö­vetkezet vezetőinek terveivel, hanem előmozdítja megvalósí­tásukat is. Tavaly a beruházás összege alig haladta meg a 700 000 forintot, az idén 2,2 millió forintot fordíthatnak beruházásokra. Balatonkeresztúron — szem­ben az új töltőállomással — korszerű, hidegkonyhás, té- len-nyáron működő autós csár­dát létesítenek egymillió fo­rint költséggel. Szerették volna május 1-én megnyitni, de mi­vel a Tatarozó Vállalat későn látott hozzá a téliesítéshez, az átadással legalább négy hóna­pot késnek. Balatonmárián, a Pali ligetben 1,7 millió forint­ból korszerű termelő cukrász­dát, mellette pedig eszpresz- szót nyitnak. Balatonszent­györgyön, a Csillagvárnál konyhát építenek. Pavilonsort és bisztrót állítanak fel a má­riai strandon, jövőre ugyanitt 1.3 millió forint költséggel ön- kiszolgáló éttermet építenek. Mindez azt mutatja: a Bala­tonmária és Vidéke Körzeti Fmsz vezetői következetesen dolgoznak azért, hogy a kör­nyék kereskedelmének és ven­déglátásának színvonala emel­kedjen. Szalai László ÚJ KÖNYVEK Az Európa Könyvkiadó ad­ta közre Szauder József iroda­lomtörténész tanulmánykötetét Olasz irodalom — magyar iro­dalom címmel. Väinö Linna kiváló finn író regénye, A sarkcsillag alatt című, a szá­zadforduló korszakába viszi el az olvasót. A Szépirodalmi Könyvkiadó Olcsó Könyvtár-sorozatában je* lent meg Heltai Jenő két kis­regénye egy kötetben Kiskirá­lyok címmel a Family Hotel, valamint a VII. Emánuel és kora címűek. A Zeneműkiadó jelentette meg Otto Klemperernek, ko­runk kimagasló karmester egyéniségének írását Emlékeim címmel. Művelődés — szórakozás CSIRY GERGELY SZÍNHÁZ 3 órakor: Légy jó mindhalá­lig. Ifjúsági előadás. Este 7 órakor: Légy jó mindhalálig. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Gyilkos és a lány. Érdekes lengyel film. 10 éven alul nem ajánlott. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Febr. 9-ig.) SZABAD IF JÓSÁG FILMSZÍNHÁZ Az utolsó ítélet. 14 éven alul nem ajánlott. Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. (Febr. 9-ig.) LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ 6 órakor: A művészi kifeje­zés eszközei a mai filmen. (A művészettörténeti sorozat VIII. előadása.) A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság keres vízépítési vagy mélyépítési, tervezési és kivitelezési gyakorlattal rendelkező altalános mérnököket, technikusokat és művezetőket. A barcsi szakaszmérnökségen való alkalmaztatás esetén — indokolt esetben — lakást biztosítunk. Jelentkezés a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatási osz­tályán, Pécs, Köztársaság tér 7. sz. (4262) A Panama-csa­torna — nagy üzlet, big busi­ness, ahogy a jenki üzletem­berek mondják. E csa­torna vize mérhetetlen hasznot hajt, de mér­hetetlenül sok vér folyt érte megalkotásának első percétől fogva. Évente ezer meg ezer óceánjáró sok százezer mérföldnyi utat takarít meg általa. A hajóstár­saságok tehát fizetnek, mint a köles. Amikor a csatolna megépült, a kis Pana­ma Köztársaság sze­gény volt, s kénytelen­kelletlen eladta dús örökségét egy tál len­cséért. Egy terrcKzer- ződés keretében terüle­teket adott át az ame­rikaiaknak a «borra­valónak« beillő ellen­szolgáltatásért. Most aztán a csatorna az aranyért megint vért kíván. Két óceánt köt ösz- sze ez a vízíút: az At­lanti- és a Csendes- óceánt. A jenkik most szélesíteni akarják ezt a viziutat, s ezért új területeket követelnek Panamától — megint csak «borravaló« eile-, nében. Ezt az «üzle­tet« azonban Panama népe már nem nyelte le: sokallja a regi szerződés gyalázatát, és hazájának nagy adottságait maga akar­ja kiaknázni. A panamai csatorna (egyik óceáni bejáratát első képünk ábrázol­ja) azonban olyan konc, amelynek «meg­yédé lenézéséért« az USA állig fölfegyver­zett MP (Military Po­lice = Katonai Rend­őrség) alakulatokat vo­nultatott fel. (Második képünk.) Ennek ellené­re a hazafiak az or­szág fővárosában, Pa­namában, az övezetha­táron felhúzták a nem­zeti zászlót (harmadik képünk). Az amerikai fegyveresek felvonu­lásának következmé­nyeit döbbenetes erő­vel dokumentálja ne­gyedik képünk. Vér folyt az aranyért. És a nép? Védekezik, ahogy tud: foggal, köröm­mel, szimpla revolver­rel. Igen beszédes tanul­ságai vannak a pana­mai konfliktusnak. Ezek közül talán a leg­érdekesebb az, hogy az amerikai sajtó szen­vedélyesen követeli a «szabadságot« mind­azoknak a népeknek, amelyeknek földjén — jenki tőke nem virul. Mélyen hallgat azon­ban a szabadságról, ha ez sértené a Wall Street pénzeszsákjai­nak érdekeit. De hát az idő kereke forog, a terrorszerződések ideje lejár, s a népek valóságos szabadságot követelnek. Ez törté­nik most Panamában is.

Next

/
Thumbnails
Contents