Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1964. február 25. Bonni politikusok sortüze a berlini tárggyá Iáitok ellen Bonn (MTI). Erhard Ossenbergben mon­dott beszédében ismét mere­ven elutasította, hogy a kará­csonyi minta alapján kösse­nek újabb megállapodást és »postatisztviselők helyett pos­tazsákokat« követelt azt han­goztatván, hogy az NDK pos­taképviselői semmi szín alatt sem léphetnek Nyugat-Berlin területére, hanem a látogatási engedélyeket postazsákokban küldözgessék át Berlin egyik részéből a másikba. Strauss, a CSU elnöke, valamint Hon­okért és Lemmer miniszterek a hét végén mondott beszé­deikben, illetve nyilatkoza­taikban ugyancsak csatasorba álltak egy újabb berlini meg­állapodás ellen. Willy Barnát nyugat-berli­ni polgármester, az SPD el­nöke a Welt am Sonntagnak adott nyilatkozatában azt j' hangoztatta, hogy a most kez­dődő hét rendkívüli jelentősé­gű lesz a tárgyalások sikere vagy kudarca szempontjából, szavaiból azonban kitűnt, hogy a bonni nyomás előtt már meghátrált és nem sok reményt fűz a további tár­gyalásokhoz. A Spiegel kommentárjában rámutat arra, hogy a tárgya-, lások előre bejósolt megszaka­dásáért egyértelműen a bonni kormányt terheli majd a fele­lősség. Titkos szövetség az amerikai kormány képviselői és Ruby védői között London. Köves Tibor, az MTI tudósí­tója írja: A Sunday Telegraph kon­zervatív vasárnapi lap dallasi küldöntudósítója, Dorothy Hil- gallen szenzációs leleplezése­ket közöl a bírósági komédia kulisszái mögött szövődő bal­jóslatú összeesküvésről. »A washingtoni igazságügy­minisztérium a maga nemében páratlan szövetséget kötött Ruby ügyvédeivel. A védelem kötegszám kapott olyan hasz­nos információkat, amelyekhez a kormány embereinek közre­működése nélkül sohasem jut­hatott volna hozzá. Ezt a se­gítséget azzal a feltétellel kap­ták, hogy a védelem nem tesz fel kérdéseket Ruby áldozatá­nak személyére, Lee Oswaldra vonatkozólag. Ügy tűnik — folytatja a tudósító —, hogy Washington valami olyasmit tud vagy gyanít Lee Oswald- ról, amit nem akar sem Dal­las, sem a világ tudtára adni.« »Mindenesetre tény, hogy Joe Tonhill texasi jogtaná­csos január 9-én nagy meré­szen levélben szólította fel Edgar Hoovert, az FBI igaz­gatóját és Lee Rankint, a Kennedy elnök ellen elköve­tett merénylet kivizsgálására kiküldött elnöki különbizott­ság főtanácsosát és nem keve­sebbet kért, minthogy bocsás­sák rendelkezésére a Warren- bizottság birtokában levő va­lamennyi jelentést, jegyző­könyvet és bizonyítékot.« Legnagyobb meglepetésre, január 28-án Herbert Hiller igazságügyminiszter-helyettes közölte: utasította az FBI-t, hogy bocsássa a védelem ren­delkezésére mindazoknak a személyeknek a nevét és cí­mét, akik ismerték Rubyt, akik valaha is találkoztak ve­le. véleményt mondtak Ruby- ról, vagy emlékeznek olyan esetekre, amelyeket a véde­lem felhasználhat az ügyben. Herbert Hiller válasza ezzel a mondattal zárult: »Az elnök ellen Oswald által elkövetett merényletre vonatkozó infor­mációk nem vehetők igénybe, mivel azok láthatólag nem tartoznak a tárgyhoz«. ' Kudarcot vallott a Kuba-ellenes gazdasági blokád A Pravda cikke Moszkva (TASZSZ). A Kuba-ellenes blokád ku­darcának amerikai sajtóvissz­hangját ismertetve Kurgyu- mov, a Pravda cikkírója rámu­tat, hogy e kudarcot maguk az amerikaiak is elismerik. Ro­berts, a New York Journal Americanban kénytelen elis­merni, hogy »a Castro-kor- mány helyzete sokkal szilár­dabb, mint bármikor koráb­ban. Az a benyomás alakult ki, hogy a blokád egyáltalán nem nyugtalanítja a Castro- kormányt«. Roberts ezt saját tapasztalata alapján állapíthat­ta meg, mivel látogatást tett Kubában. Az amerikai külpolitika ve­zetői — írja a Pravda — jól tudják, hogy az Egyesült Álla­mok legközelebbi NATO-szö- vetségesei is haszonnal keres­TAKÁCS ISTVÁN KETTŐS JÁTÉK (20) De Szűts Tibort ez nem hatotta meg. Az ő számára ez a lány nem jelentett különö­sebbet egy eszköznél, amelyet úgy vett, mint egy ceruzát, egy borítékot, vagy egy rajzot, amely mind szükséges kelléke volt annak, hogy a rábízott feladatot el tudja látni. — Miért nem beszél, Tibor? — törte meg a lány a csendet. — Jobb, ha mindent őszintén elmondunk egymásnak. — Az arcát pír öntötte el, a hangja szenvedélyes volt. Szűts érez­te, hogy nem szabad tovább feszítenie a húrt. — Nézze, Ágnes. Nincs ér­telme, hogy most szerelmet játszunk, amikor annak az ide­je még nem következett be. Tudom, mit akar mondani... Maga sem közömbös a szá­momra ... de... be kell látnia, mi valami fontos ügynek va­gyunk a rugói... és ez a fon­tos ügy minden érkést háttér­be szorít, érti? ... — Nem értem. — Ágnes fel­állt és lassan a férfi elé sé­tált. Szemét nedvesnek érezte, és ebben a pillanatban jött rá: Tibor nem szereti... — Nem kell bevallania sem­mit, tudom, hogy nem szeret. Bizonyára akadt egy sokkal csinosabb lány, mint én. Pe­dig Bécsben azt hittem, hogy... — szipogta. — Hagyja már Bécset, s né legyen olyan buta liba ... bo­csásson meg, de felidegesíti az embert, és kénytelen vagyok keményebb szavakat is hasz- aálni. Ágnes zokogni kezdett. Hangtalanul rázta a testét a sírás, ledőlt a fotel karfájára. — Ugyan ne sírjon, kérem — lépett mellé Szűts Tibor, és egy kissé megsimogatta a ha­ját. — A • könnyeknek semmi értelme sincs. Maga eljegyezte magát velünk és a munkát végig kell csinálni. Maga hoz­zánk tartozik, s azokat a fel­adatokat, amelyekkel én meg­bízom, végre kell hajtania. Érti? — Semmi közöm magához! — A lány felugrott, s hirtelen az ajtó felé indult. — Ne legyen olyan heves — fogta meg a csuklóját Szűts, és visszanyomta a fotelba. — Le­het, hogy nem vette észre, de amikor a Lóverseny Üjsághoz került és ott arra kértem, hogy a fiókokat mindig pontosan nézze át, és jelentse, mi van benne, meg az a bizonyos pos­taláda, amely a maga középső asztalfiókja, ahová embereim igen sokszor különböző színű szalvétákat tesznek, s ezeket maga ennek, vagy annak kül­di el, ez mind azt jelenü, hogy közébünk állt. — De Tibor, maga nem sze­ret engem ... — Ágnes most nem tudott másra gondolni, és nézte a férfit, akinek az arcát még sohasem látta ilyen hi­degnek, ilyen keménynek. Las­san lejjebb csúszott a fotelba. Fejét mellére ejtette. Mene­külni kéne ... Menekülni in­nen ... De érezte, nem bír fel­állni, nem tudna az ajtóig el­jutni még egyszer, mert a két kednek Kubával, a blokád pe­dig nem hoz sikert. Még a konzervatív amerikai sajtó is a gyengeség jeleként könyvelte el azt, hogy az ame­rikai kormány szankciókkal próbálta megfenyegetni szö­vetségeseit a Kubával fenntar­tott kereskedelem folytatása, illetve bővítése esetére. A New York Times megjegyzi, hogy a fenyegetések és a kilátásba he­lyezett megtorlások teljesen hatástalanok. Amerikai üzleti körökben egyre nagyobb teret nyer az a meggyőződés, hogy Washington rövidlátó politiká­ja elsősorban magának az Egyesült Államoknak okoz kárt — írja Kurgyumov. — A bostoni Herald helyi üzletem­berek véleményét tükrözve például azt ajánlja, hogy az Egyesült Államok dobja sutba az egész Kuba-ellenes embar­gót. (MTI) acélosan kék szem lenyűgözi, leköti... nincs menekvés ... Szereti Szűts Tibort, és min­den megtesz neki, amit csak kér. — Megnyugodott, kérem? — A férfi egy pohár pálinkát nyújtott felé. A lány egy haj­tásra kiitta. Rágyújtottak egy cigarettára. Aztán újra Szűts Tibor szólalt meg: — Értse meg, most nem a szerelem a fontos! Maga is a nagy hazafias cél szolgálatá­ban áll. Mert vegye tudomá­sul, mi hazafiak vagyunk, akik mindent, de mindent vissza akarunk állítani úgy, amint itt volt és meg akarjuk mutat­ni, hogy ami nem sikerült 1956 októberében, az sikerülni fog még ebben az évben. — Szűts Tibor arca kipirult, hangja át- tüzesedett, aztán kis szünet után folytatta. — Maga ennek a szent ügynek a katonája most és a parancsot kérdezés nélkül kell végrehajtania... Na, menjen ki a fürdőszobába, mossa meg egy kicsit az arcát, és tegyen egy kis rúzst a szá­jára, aztán átviszem a házi­asszonyomhoz. Bemutatóig, hogyha máskor ide jön, köny- nyen beengedjék... M. M. M. Megállt a nagykapuval szemben, percekig nézte a jö­vésmenést. Minden reggel így csinálta. Szerette a nyüzsgést, a tömeget — ez mutatta a Ma­gyar Műanyag Művek fejlődé­sét. Aztán lassan elindult keresz­tül az udvaron, hogy megke­resi Barna Bélát. Ütját azon­ban elállta egy fekete Merce­des. A gépkocsiból Darvas elv­társ lépett ki. Az igazgató sze­retettel rázta meg kotányi ke­zét. — Jó reggelt, Kotányi szak­Amerikai csapatok Kelek trika partjainál Kairó (TASZSZ). A Roz el Jusszef című egyiptomi hetilap értesülése szerint Paul Adams amerikai tábornok utasította a 7. flot­ta néhány egységét, hogy tar­tózkodjék Kelet-Afrika part­jai közelében. A hívatlan ven­dégek házigazdájának szere­pére a Dél-afrikai Köztársa­ság kormánya vállalkozott. A lap megjegyzi, hogy a Ver- woerd-kormány és az ameri­kai külügyminisztérium egyez­ményt kötött, amelynek ér­telmében amerikai hadihajók szabadon használhatják a Dél-afrikai Köztársaság kikö­tőit Tervek szerint rövidesen közös haditengerészeti had­gyakorlatokat is fognak tar­tani. (MTI) Atomrobbantás a Szaharában? Párizs (TASZSZ). A párizsi Combat hitelt ér­demlő forrásokra hivatkozva hétfői számában azt írja, hogy Franciaország január 15-én a Szaharában, Ait Ekker térsé­gében föld alatti atomrobban­tást hajtott végre. A robban­tást a lap szerint a Hassi- Messaoud-i szeizmográfok jól rögzítették. (MTI) Ciprusban nyugodt a helyset New York (MTI). U Thant ENSZ-főtitkár va­sárnap több mint másfél órás megbeszélést folytatott Kipria- nu ciprusi külügyminiszterrel és Sir Patrick Deannel, Anglia állandó ENSZ-képviselőjével. Jóllehet a tárgyalás után egyik politikus- sem adott nyilatko­zatot, a Reuter megbízható ENSZ-forrásokra hivatkozva azt közli, hogy a tárgyalások során semmivel sem sikerült közelebb hozni az állásponto­kat. E forrás szerint a Ciprus­ról folytatott megbeszélések nehéz szakaszba jutottak, és ezért állapodott meg U Thant két tárgyaló partnerével ab­ban, hogy egyelőre nem nyilat­koznak. New Yorkban úgy tudják, hogy a tárgyalások során a ciprusi kormány változatlanul ragaszkodott ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács vállalja ma­gára a felelősséget a szigetor­szág függetlenségének ,és terü­leti épségének fenntartásáért, tekintet nélkül az 1960-as szer­ződésre, amely Angliának, Gö­rögországnak és Törökország­nak biztosítja a katonai be­avatkozás jogát. A nyugatiak ennek a ciprusi követelésnek makacsul ellene szegülnek, s ez a megegyezés legnagyobb akadálya. Bizonyos ENSZ-kö­rök szerint a ciprusi kormány ragaszkodása a Biztonsági Ta­nács szerepéhez gyakorlatilag az 1960-as szerződés hatályon kívül helyezését jelenti, s azt állítják, hogy annak elfogadá­sa »veszélyes precedenst« je­lentene, amennyiben egy ér­vényben levő nemzetközi szer­ződésnek a Biztonsági Tanács határozata következtében tör­ténő esetleges hatálytalanítá­sával járhatna. NICOSIA A ciprusi amerikai nagykö­vetség szóvivője szerint vasár­nap a nagykövetség bútorrak­tárában ismeretlen okokból tűz ütött ki. A tüzet rövid idő alatt eloltották. 'Huszonnégy órán belül ez volt a harmadik tűz­eset a ciprusi fővárosban. Erkin török külügyminiszter a képviselőház költségvetési vitájában felszólalva vasárnap felhívta az új görög kormányt, Törökországgal együttműköd­ve igyekezzék hozzájárulni a ciprusi kérdés megoldásához. A miniszter hangoztatta, hogy a két ország »hagyományos kapcsolatai új és súlyos meg­próbáltatáson mennek át« Cip­rus miatt. Rockefeller borúlátóan ítéli meg az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját Hanoi. A Vietnami Tájékoztató Iro­da jelentése szerint a dél­vietnami hazafiak januárban súlyos veszteségeket okoztak a saigoni kormány úgyneve­zett büntető különítményei­nek. A partizánokkal vívott harcokban a kormánycsapa­tok 3000 katonája elesett, il­letve megsebesült. A hazafiak lelőttek 9 repülőgépet, meg­semmisítettek 14 katonai jár­művet, megrongáltak 6 ha­jót és nagy mennyiségű hadi­anyagot zsákmányoltak. A hadműveletek során 4 ameri­kai katona életét vesztette, 13 megsebesült. New York (TASZSZ). Johnson amerikai elnök Albany (MTI). Rockefeller, New York ál­lam kormányzója vasárnap sajtóértekezletet tartott és ezen meglehetősen nyugtala­nul nyilatkozott az Egyesült Államok dél-vietnami politi­kájáról. A kormányzó — aki a köztársasági elnök jelöltje szeretne lenni — felszólította Johnson elnököt, közölje a »dél-vietnami háború való tényeit«. Rámutatott, hogy a dél-vietnami rezsimet vereség fenyegeti. Kijelentette, hogy egy ilyen vereség esetén Dél- kelet1 Ázsiában »megnöveked­nék a kommunizmus elterje­désének veszélye«. \ társ! Hogy van, mi újság? — kérdezte barátságosan. (1 — Köszönöm, igazgató elv- 11 társ, csak megvagyok, örege- f sen. — Nem vagyunk mi még öregek, kedves Kotányi elv- * társ. Bírjuk mi még a mun- ^ Saturday Evening Post-ban knt- _ . (megjelent cikkében aggódva Hát az igaz, mindenki lállapítja meg, hogy az Egye- annyi idős, amennyinek érzi \süit Államok lemaradt a magát — a beszélgetés abba- iSzovjetunió mögött az űrku- maradt, mert Rozika, a kis kül- itatás technikáját tekintve, dönc lány fogta meg Kotányi (| Az elnök véleménye szerint bácsi karját. ,ia Szovjetuniónak azért sike­— De jó, hogy megtalálom, irült elsőnek eredményeket Feri bácsi! — hadarta liheg-5felmutatni az űrkutatásban ve —, tessék velem jönni, azjmert az Egyesült Államok ötösben megállt egy gép. Meg kéne néznie. Kotányi visszament a szer­számos ládájáért. VAkkor most nem megyek Barnához, majd holnap reggel beszélek vele« — morfondírozott. »Első a gép. Pedig erről a Szűtsről kéne be­szélni ...« Megcsóválta a fejét. Mire megint az udvaron volt, már eltűnt a fekete Mercedes, és Darvas elvtárs is a szobá­jában dolgozott. Barna Béla párttitkár kopogott az ajtón. — Szabad? — Tessék, Barna elvtárs. — Csak néhány percre jöt­tem. Az oktatási év beindításá­ról van szó. — Nem hagyhatnánk ezt holnapra? — Jó, de akkor fél nyolckor jövök. — Várom, Barna elvtárs. — Darvas feljegyezte a naptáré- ra. — Szeretném ezt a Szűts j Tibor-féle dolgot is megbe­szélni magával. — Mi van vele? — Semmi különös, rendesen dolgozik, csak három nap óta üldöz Golács, hogy helyezzem át a kísérleti osztályra vezető­nek. A kambodzsai kormány nyilatkozata Phnom Penh (Reuter). A kambodzsai kormány va­sárnap kiadott nyilatkozatá­ban két feltételhez kötötte a Kambodzsa semlegességét sza­vatoló tervezett értekezleten való részvételét. A nyilatko­zat értelmében Kambodzsa csak akkor vesz részt az Egye­sült Államok, Dél-Vietnam, Thaiföld és Kambodzsa érte­kezletén, ha az Egyesült Ál­lamok, Thaiföld és Dél-Viet- nam elfogadják a kambodzsai határok nemzetközi ellenőrző bizottság által történő fel­ügyeletét, továbbá ha Thai­föld és Dél-Vietnam ünnepé­lyesen elismeri Kambodzsa területi sérthetetlenségét és minden területi igényről le­mond. (MTI) Johnson a szovjet űrkutatás fölényéről FÖLVÉTELRE KERESÜNK forgácsoló, bádogos szakmunkásokat és egy kertészt. Napi egyszeri étkezést é6 ra un kósszéllást térítés ellenében biztosítunk. Jelentkezés a vállalat székhelyén: Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás, Mernye. (3004) ____ » két évtizedes erőteljes tu­dományos fejlődés mellett sem volt képes létrehozni megfelelő kapcsolatot a tudó­sok és a politikusok között Az amerikai politikai vezetés — írja az elnök — a politiku­sok évszázadokra visszanyúló klasszikus hibáját ismételte meg, amikor azt hitte, hogy a hatalom csúcsa egyben a bölcsesség csúcsát is jelenti. (MTI) Az ÉM 22. bz. Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkal­maz VILLANYSZERELŐ, VASSZERKEZETI LAKATOS, ív- és lánghegesztő, köz­pontifűtés-szerelő. vízveze­ték-szerelő szakmunkáso­kat, valamint betanított se­gédmunkásokat balatonfűz- fői, bánhidai, nyerges új fa­lui, peremartoni építkezé­seikre. Alkalmas dolgozók­nak útiköltséget térítünk, jelentkezés a vállalat köz­pontjában, Budapest, V., Irányi u. 17. sz. (1241) (Folytatjuk) Az ÉM Betonéi emgyártó Vállalat dombóvári telepe nehéz fizikai munkára keres fé r fi munkaerőt. A fölvételhez szükséges: személyazonossági igazolvány, munkakönyv, MIL-lap, egy hónap­nál nem régebbi keletű tanácsi igazolás, katonakönyv és tüdőröntgenlelet. Munkásszállásunk és üzemi konyhánk van (4298)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents