Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

ßfflotmnk. Az orvos válaszol A köhögésről Különösen télen sok a köhö­gés ember. Némelyek az indo­koltnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, mások pedig jelentéktelen dolognak tartják. Mi is a köhögés? Mi a jelen­tősége? A köhögés legtöbbször a légzőszervek megbetegedésé­nek egyik kísérő tünete. Könnyebb esetben — pl. ki­sebb meghűléskor — néhány nap múlva minden kezelés nélkül elmúlhat. Ellenben ha valaki hetekig, hónapokig kö­hög, akkor az már komolyabb betegség jele is lehet. Ilyenkor okvetlenül orvoshoz kell for­dulni. A köhögés voltaképpen aka­ratunktól független: reflex. A légutakban összegyűlt nyálka (idegen anyag) eltávolítását mozdítja elő. Tisztítja, sőt vé­di a légzőszervet. A felgyűlt nyálka (vagy idegen anyag, por, félrenyelt étel) az ideg- rendszer révén köhögési ingert vált lei. Eszméletlen embernél az agy ingert továbbító köz­pontja nem működik, tehát az eszméletlenek nem köhögnek. Náluk az esetleges nyálka, genny, étel stb. megreked a légutakban, és végzetes követ­kezményekkel járhat. Ezért ve­szélyes az eszméletlen ember erőltetett etetése, itatása! Többféle köhögést ismerünk. A száraz köhögés nem jár vá­ladékkal. A nedves köhögést krákogás és köpés követi. Jel­legzetes köhögéssel jár pl. a szamárköhögéses megbetege­dés. A köhögős ember közelé­ben tartózkodni nem egészen veszélytelen. A felköhögött nyálka, illetve köpet fertőző csírákat tartalmazhat, s meg­fertőzheti a környezetet. Így terjed el a legtöbb légúti fer­tőző megbetegedés, pl. az influenza, a kanyaró, a sza­márköhögés, a tuberkulózis stb. Köhögéskor, tüsszentéskor a kórokozókkal teli nyálka- cseppek ezreit szórja szét a beteg ember. Ezért kell zseb­kendőt vagy kezünket köhö­géskor a szánk elé tartani. Sőt a padozatra került nyálka- csepp vagy köpés is fertőzhet. Ugyanis pl. söpréskor a por­szemcsékhez tapadó és felszál­ló fertőző csírákat belégző em­ber is megbetegedhet. A szop­tató anya vagy a csecsemőt gondozó nővér is kössön ken­dőt a szája elé. A gyulladásos köhögés láz­zal, kimerültséggel, fáradtság­érzettel jár. Idült köhögést ki­válthat és fenntarthat egész­ségtelen munkahely vagy élet­mód is. Közismert a molnárok, dohányosok éves, évtizedes köhögése, s ez végül is tüdőtá­guláshoz és szívbajhoz vezet­het. Egyébként szervi szívbaj, tüdődaganat is járhat köhögés­sel. Láthatjuk tehát, hogy a kö­högés többféle betegség vagy ártalom kísérő tünete lehet. A köhögés okának földerítése or- i vosi feladat. Ha köhögésünk I néhány nap alatt nem szűnik ] meg, a nagyobb bajok meg- i előzése végett forduljunk or- I voshoz. Dr. Tóth Sándor i Aki sokat jár szórakozni, és nem akar mindig ugyanabban a ruhában megjelenni, annak ajánl­juk a szoknya-blúz megoldást. Ilgy kevés maradék anyagból Igen változatosan öltözködhetünk. A fekete bársony, kevés bőségü szok­nya, fekete dösesszpántozáss&l (vagy anélkül), mint 1. sz. rajzun­kon is látható, igen célszerű, mivel az angolos és franciás blúzokkal egyaránt jól viselhető. 1. rajz: Csipkehlúz. Ha a minta megengedi, széle a minta szerint kivágva. Á mell alatt düsessz- vagy bársony "Masnival. 2. rajz: Féloldalasán, puhán re­dőzött selyemblúz. Hamis megkö­tőjében brosstűvel. 3. rajz: Angolos csipke- vagy brokátblúz. Apró gyöngy- vagy strasszgomb okkal. 4. rajz: Bársonyblúz visszahalló gallérral. 5. rajz: Kámzsás nyakú, kívül kötős blúz. A nőknek kevesebb gyógyszerre van szükségük A St. Uouis-i Grover-labora- tórium orvosai kísérletileg megállapították, hogy a nők­nél a koffeintartalmú fejfájás­csillapítók, altatószerek és kü­lönféle gyógyszerkészítmények testsúlykilogrammonként azo­nos adag bevételénél nagyobb reakciókat váltanak ki, mint a férfiaknál. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a nők lehető­leg ritkábban szedjenek gyógy­szert, és ha már okvetlenül szükségük van rá, kisebb ada­gokat vegyenek, mint a fér­fiak. KONYHA MELEG TÖLTÖTT TOJÁS Személyenként két tojást szá­mítunk. Keményre főzzük, meghá­mozzuk, hosszában kettévágjuk, a sárgáját áttörjük. Hozzádolgozunk sót, vajat, apróra vágott snitlinget, mustárt, kevés paprikát, kevés fi­nom zsemlemorzsát, pici tejfölt. Púpozottan visszatöltjük a fehér­jékbe, tűaálló tálba tesszük, és tejföllel megöntözve könnyedén át­sütjük. Kevés vajat vagy zsírt te­szünk rá. helEn-torta (Két nappal előbb készítjük) Hozzávalók: 10 dkg liszt, 12 dkg margarint, egy tojássárga, 10 dkg porcukor, tejföl. Tölteléke: 15 dkg dió, 12 dkg vaj, vaníliás cukor, evőkanál rum, kakaós bevonat. A lisztből és hozzávalóiból 4 tortalapot sütünk. Laposan szét­rakjuk őket. Tölteléke: A diót két­szer daráljuk át, ráöntünk fél de­ci forró tejet, hozzáadjuk a ha­bosra vert vajat, elegendő cukrot rumot. Ezzel a keverékkel töltjük a lapokat. Bevonat: Három evő­kanál kakaót parányi meleg tejjel ill N E m 11 m ii llBr vT«Bi H m i E? Kl> fül Sokféle áru leszállított áron! laaoi Sf! V4SÄK FJEM MR 10-22 m Ik's I. IbÍ Mtis-Ua s-tőísv te&z és elegendő porcukorral sűrűre ke­verünk. Hozzáadunk 10 deka va­jat, s ezzel vonjuk be a torta te­tejét és oldalát. SONKÁS makaróni Személyenként 15 deka makaró­nit és 10 deka sokánt számítunk. Az eltördelt makarónit vagy spa­gettit bőséges sós vízben puhára főzzük. Leszűrve tejfölös zsírban forgatjuk meg. Hozzáadjuk a fi­nomra darált sonkát, és kikent lá­basban a sütőben átsütjük. Kibo­rítva tálaljuk. Diétás recept ÉDES KEKSZ (NAGY ADAG) Dezskán összedolgozunk 56 deka lisztet, 25 dkg porcukrot, 8 dkg va­jat, másfél deci sűrű tejfölt, 3 egész tojást, vaníliát, mokkáska­nál szódabikarbónát, parányi sót. Több részletben vékonyra nyújt­juk ki, és ízlésünk szerint for­mákra szúrjuk. A tepsit nem ken­jük meg. Óvatosan süssük, mert gyorsan sül* Miska túljutott életének azon a szakaszán, amikor élethivatá­sul a mozdonyvezetőséget, a hajóskapitányságot választotta. Most az orvoslás tudomány­nak megszerzésén fáradozik. Sebészorvos lesz, ez az elhatá­rozása. Mesterségének előzetes gyakorlása közben egy kissé erőszakos: mindenkit megvizs­gál, aki közelébe kerül, de ezt az erőszakosságát megbocsát­ják páciensei még akkor is, ha diagnózisa szerint azonnal ope­rálni kell a beteg hasát, orrát, lábát. Miska nagy gondot fordít a tapasztalatszerzésre is, s mivel valódi sebészorvos ismerőse nincs, operált betegeket faggat a műtét lezajlásáról. A szom­széd Manci nénivel immár öt­ször elmondaitta a műtőaszta­lon szerzett élményeinek leg­apróbb részleteit. — A strúmamű tétnél nem al­tatnak, Misikém. A betegnek teljesen ébren kell elviselnie nyakának fölmetszését és a csúf daganat kicsipkedését. Bi­zony! . .. És közben állandóan beszélnie kell, mindegy hogy mit, csak beszélni, mert a dok­tor bácsi így tud vigyázni ar­ra, hogy élés kése a hangszá­lakat el ne vágja. A kis sebészorvosnak tetszik az ismertetés, s egy ideig a golyva műtéti eltávolítására specializálja magát. Zsilettel tárja fel dörmögő Macijának a nyakát, s míg keze a nyak sebében matat, Zsuzsa nevű asszisztense, egy hivatásos ápo­lónő odaadásával nyomkodja a mackó __ dörmögőjét, nehogy hangszálaiba szaladjon a gyó­gyító kés . ., Nagypapa is kész a mókára: Csak azért fekszik be a kór­házba, mert orvos unokájának is az a véleménye, hogy meg kell operáltatnia magát. El is jön nagyapó a kórházbamene- tel előtt elbúcsúzni, ahogy il­lik. Nem komoly a műtét, ám­bár sose lehet tudni. . . Nemcsak Misi, mindenki or­vos egy kicsit, kapja is a be­teg a sok tanácsot, győzi emészteni az ijesztő apropókat, amelyek ilyenkor óhatatlanul nyelvhegyre kívánkoznak. Mi­si azonban bölcsen hallgat, még egyszer átgondolja mondandó­ját. ö az utolsó, aki nagyapja két orcájára puszit cuppant. —■ Megvizsgálhatnálak még egyszer? — Már hogyne vizsgálhatnál! — mondja nagypapa. Misi te­hát beöltözik. Orrára szemüveg- keretefi biggyeszt, s felkat- tantja orvosi táskáját. Lázmé­rőzés, kopogtatás, hallgatódzás a játékszteoszkóppaL — Sóhajts nagyot, nagyapó! — A doktor­palánta hümmög, nyugtáz, uta­sít, homlokát ráncolja, mint egy igazi orvos. — A műtét elkerülhetetlen — állapítja meg hanyagul nyaká­ba ejtve a sztetoszkóp két vil­láját. No lám! — Kérlek, nagyapa, ne hagyd magad elaltatni. — Nem jobb volna mégis? — Erről, sajnos, szó sem le­het! Ha akarnák is, utasítsd vissza! Ez fontos. És még egy: el ne felejtsd, hogy amint elő­veszik a kést, azonnal beszélni kezdj. Mindegy, hogy mit, csak beszélj állandóan, folyamato­san, míg le nem szállhatsz a műtőasztalról. — Ugyan már!... KI is dob­nának, tudom isten, ha ki mer­ném nyitni a számat. .. — Ne törődj velük, akármit • mondanak, csak beszélj, be­szélj. Nagyapa zavarban van. ö persze semmis sem tud Manci néni strúmaműtéitjéről, ő azt tudja csak, hogy alkalmatlan­kodó aranyereitől fog­ják megszabadítani a kórház­ban. Nem érti, mert nem ért­heti unokája tanácsát. — Ez fontos, te, ez a beszél­getés? — Életbevágóan. — Miért, kis doktorkám? — Hogy a hangszálaid­nak baja ne essék!_ kgy — A félénk gyermek »•Félénk a kisfiam. Jól tanul, a leckét mindig pontosan fel­mondja otthon, mégis sokszor alig tud felelni, zavarba jön, amikor a tanár szólítja. Zár­kózott, visszahúzódó. Férjem­mel együtt sokszor aggódva beszélünk a gyermek jövőjé­ről. Mi lesz vele, ha felnő, ho­gyan birkózik meg egyedül a nehézségekkel? Másik fiunk éppen az ellentéte. Egyformán neveljük őket, mégis nagy a különbség. A nagyobbik olyan félénk, hogy amikor férjem megdorgálja, már sírva fakad. A másikat meg is veri sokszor, de az föl sem veszi. Mégis azt kell kevésbé féltenünk az élet­ben, mert mindent megszerez, kiharcol magának, még tőlünk is. Az idősebbikkel éppen a múltkor történt, hogy szaval­nia kellett volna, és bár ott­hon gyönyörűen elmondta, az iskolában, amikor más osztály­beliek előtt is el kéllett volna mondania, zavarba jött, és a száját sem tudta kinyitni. Kénytelenek voltak a nyilvá­nos műsoron másnak adni a szavalatot, és az én félénk kis­fiam azóta még szótlanabb lett.« Az ilyen panasz elég gyako­ri némely családokban, s a szülők sokszor sehogy sem ta­lálnak magyarázatot a gyer­mek viselkedésére — pedig elég egyszerű eset. Mint az anyával folytatott beszélgetés­kor kiderült, az idősebbik kis­fiú kezdettől fogva csöndesebb volt, szófogadóbb. És éppen ezért kevesebbet is törődtek (55.4) BESZELJÜNK A KÉZIMUNKÁRÓL Ez amúgy is nagy beszédtéma női körök­ben. Társaságban, orvosi vagy pályaudvari váróban (sőt, elég helytelenül még értekezle­ten is!) gyakran látni csillagos térítőt horgoló nőket, akik buzgón dolgoznak, s izgatottan ta­nulmányozzák és kérik kölcsön egymás min­táit; a fölfedezés örömével veszik birtokukba a még nem ismert változatokat. Kézimunká­ról lévén szó a legtöbben rögtön horgolásra, éspedig csillagos terítő horgolására gondol­nak. A csillaghorgolás nagy népszerűsége ért­hető, s nincs is benne semmi rossz. Orvosi és tapasztalati tény a kézimunkázás idegnyug­tató hatása. Egy-egy elkészült terítő ezenfelül az alkotó munka örömével ajándékozza meg készítőjét. A kis csillagokból pedig naponta növekszik és újul meg ez az öröm, s a csillag­horgoláshoz nem kell nagy apparátus: a hor­golótű és a gombolyag cérna a legkisebb kézi­táskában is elfér; ölben tartható, nem foglal sok helyet; egy-egy eleme hamar elkészül — bizonyára ebben is rejlik közkedveltségének titka. Egy férfi kollégám azonban azt mondta el: viszolyogva ül le olyan fotelba, amelynek két karfáját és háttámláját egy-egy odabiggyesz­tett csillagos terítőcske díszíti. Ha nincs rög­zítve, félő, hogy zakója hátára tapad; ha oda­tűzték, a gombostű jelenléte okoz aggodalmat, azonfelül kényelmetlen neki az az érzés, hogy sötét zakójával esetleg elpiszkítja a nagy gonddal hófehérre mosott és keményített csillagot. (Nem tudta szegény másik nembeli, bogy a gondos vendéglátó háziasszony éppen kímélés céljából agatta tele a kárpitozott ülő­bútorokat csillagokkal, hogy a karfát és a háttámlát kopástól, piszkolódástól védje. De valóban: nem jobban védi-e érintéstől a szép bútor- ‘-‘+ ha egv-egy csillagocska he­lyett a:: o fr '• !t beborító, könnyen mos­ható, tarka mintás védőhuzatot borítunk rá? Arról nem is szólva bővebben, hogy a csupa csillagterítővel földíszített lakás szegényes, fantáziátlan díszítés, mert egyhangú. Egy-egy modern szobaberendezéshez bőven elégséges (és nem kötelező!) egy — lehetőleg nem szok­ványos, hanem ritka, antik mintájú — hor­golt terítő az asztalra. A többi bútorra, polc­ra, kisasztalra tehetünk népművészeti boltban kapható (vagy önmagunk készítette hasonló) hímzett vagy szőttes térítőt, festett selyem­szettet, rátétes tüllkézimunkát. Vannak be­rendezési tárgyak, amelyek nemes formáikkal, a fa szép színével, pácolásával önmagukban keltenek esztétikai élvezetet: ezeken fölösle­ges, sőt zavaró a terítő. A rádió, a tv-készü- lék, a mosható fekete lakk asztallap az ala­csony kisasztalon önmagában szép, s nem kí­ván további díszítést. A nők kézimunka-szere tét ének pedig szin­te beláthatatlan területe van a lakásdekorá­láson kívül. Kézimunkával készíthetünk ma­gunknak és hozzátartozóinknak szép, értékes ruházati cikkeket; egy kézzel kötött gyapjú­pulóver, sál, sapka, kesztyű, ruha vagy kosz­tüm mindig értékesebb (éppen mert kézimun­ka) az üzletben kapható gyári árunál. Aki nem kedveli a kötést, hímezhet: egyszerű, ke- reszszemes térítőt a gyermekszobába; kelim alapú, mintás falvédőt a rekamié mögé hát­támlának; egyszerű technikájú, csomózott szőnyeget (a szőnyegfonal kg-ja 180 forintért kapható), amely nagyon divatos, és otthon ké­szítve lényegesen olcsóbb az üzletinél. A más­féle, a csillaghorgolástól eltérő kézimunka még egy örömet ad: a változatosság örömét; az új minták, technikák elsajátításának jó érzését. A népi hímzés (kalocsai, palóc, ma­tyó stb.) sok fajtája pedig azt jelenti, hogy modern otthonunkban átmentjük népünk asz- szonyainak már-már feledésbe menő, gazdag .nrmaművészetét, sajátos színkultúráját. B. S. vele mondván, semmi bajunk vele, míg a kisebbikkel, aki temperamentumosabb, eleve­nebb, tehát több gondot is okoz, többet foglalkoznak. Az amúgy is csöndes, félén- kebb gyermekben ez olyan ér­zést kelt, hogy őt elhanyagol­ják, s nem egy gyermeknél ehhez kapcsolódik az is, hogy ő biztosan kevesebbet ér. így születik meg a gyermekben a kisebbségi érzés, amit később az iskolában, s ha a szülők nem figyelnek föl idejében, a középiskolában, az életben sem tud levetni. Ilyen esetekben féltékenysé­get is lehet tapasztalni a gyer­mekek közt. És a kisebbrendű­ségi érzés, túl a családon és a testvéren, jelentkezik a pajtá­sokkal, a felnőttekkel való vi­szonyban is, kisebbségi érzés szüli a lámpalázat feleléskor vagy szerepléskor. Nehéz a félénk, zárkózott, " kisebbségi érzéssel küzdő gyer­meknél változást elérni, de le­het. Elsősorban többet kell ve­le foglalkozni. Természetesen nem feltűnően. Könnyebben szóra lehet bírni a gyermeket otthon is, ha rendszeresen ér­deklődnek tőle: Mi újság az iskolában, feleltél-e, segít­sünk-e a tanulásban? A gyermek az érdeklődésre lassan fölenged, több bizalom támad a szülei iránt, s csök­ken a testvérével szemben ér­zett féltékenység, ha érzi, hogy vele éppen úgy törődnek, fog­lalkoznak. A félénk, zárkózott gyer­meknél természetesen csak ak­kor lehet Igazán eredményt el­érni, ha a problémát a szülők megbeszélik a pedagógussal. Jó tudni Tojásfehérjét mindig szaporítha­tunk vízzel. Egy tojáshoz egy evő­kanálnyi vizet veszünk. A hab így kemény és kiadós lesz. — Főzésnél piros paprikát csak meleg zsírral keverjünk el. — Lágy dió- vagy máktölteléket szitált zsemlemor­zsával tehetünk sűrűbbé. Citromlé vagy lekvár elleplezi ezt a kis ha­misítást. — Leégett, lekQzmásodott ételt lábasából azonnal vegyük ki. Ne engedjük föl vízzel, mert rossz ízű lesz. Művelődd r zo/zkm CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Lili bárónő. Bemutató. Csiky-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Pacsirta. Szélesvásznú ma­gyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Február 23-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZtNHAZ A nagy riport. Szélesvásznú amerikai film. Korhatár nél­kül. Előadások kezdete 4. 6, t órakor. (Február 23-ig.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents