Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

SomogyiMéplap Z MSZMP MEGVEI ßl#OTTSÄGA ES A MEGYEI TANACSí LftPiA ! Tantervi vita fii les* veled, kaposvári forgalom? Naponta három időpontban — reggel héttől kilencig, dél­ben egytől háromig és este négytől hétig — csúcsforgalom van a kaposvári utcákon. Reg­gel és este a vasút- meg az autóbuszállomás a forgalmi góc (természetesen a hozzájuk vezető útvonalakkal együtt), délben pedig a Május 1. és az Ady Endre utca. Bevásárlók sokasága járja az üzleteket, és kel át az út egyik oldaláról a másikra Nagy a zsúfoltság a városban, és ezt nemcsak a gyalogosok okozzák. Mintegy ezer személyautó-tulajdonos van már Kaposváron (érthető, hogy nem dísznek tartják ko­csijukat); olyan háromezerre tehető a vá­roson áthaladó járművek száma, s itt vannak még a vállalatok, intézmények, szervezetek gép­járművei is. Nyáron ugyancsak megnö­vekedik megyeszékhelyünk forgalma: Baranyából, Tolná­ból Kaposváron át hosszú gép­kocsikaravánok tartanak a Ba­latonra. A fejlődés velejárója, hogy a gépjárművek száma egyre emelkedik. Mi lesz hát a ka­posvári forgalommal a közel­jövőben? Ifibb kaposvári ruházati üzlet nyitva tartását módosították A kaposvári ruházati áru­ház bezárásával megnöveke­dett a forgalom a többi hason­ló szaküzletben. Az Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat min­denképpen biztosítani kívánja, fiogy a lakosság megfelelő kö­rülmények között vásárolhas­son, ezért több ruházati üzlet nyitva tartását módosították. A legnagyobb forgalmat le­bonyolító üzletek hétköznap este hatig, szombaton pedig délután négy óráig tartanak nyitva. Az üzletekben minde­nütt felhívják a vásárlók fi­gyelmét az új zárórára. ÉRTED...? Érted?... Érted?... Ér­ted?— Mindig csak: érted? Beleőrül az ember... Van egy ismerősöm, aki­nek minden második szava: érted? Katasztrófa vele ta­lálkozni. Órákon át beszél, és az az állandó »érted?« megőrjít. Íme: — Érted? Egy hete nem láttalak. Tegnap is találkoztunk. — ... már azt hittem — érted? — hogy elutaztál üdülni... Bár igaza volna, most nem kellene hallgatnom. —... nem is meséltem ne­ked, hogy jártam tegnap. Érted? Legalább egyórás duma. — ...a nagyanyám testvé­rével találkoztam. Azt mondta — érted? —, hogy üljünk be valahová egy fe­ketére ___ F ekete. Ez újabb húsz per­cet jelent. — ... hozták a feketét, érted? És képzeld, még tej­színhabot is kaptunk ... Még egy érted, és leütöm. Le én! öt év, de legalább megszabadulok tőle. — Nézd, ott megy Sanyi. Érted? De most bocsáss meg, rohanok... Elviharzott. Megúszta. Felelősségem teljes tudatá­ban a következőket jelentem ki: — Barátom! Ha még egy­szer azt mondod nekem-, hogy érted, én nem felelek maga- mért. Leütlek, megrugdoslak, felakasztalak, szétdarabol­lak, a füledet levágom, és beleüvöltöm: érted? Remé­lem, ezt már csak érted! — ti — Ezer személyautó-tulajdonos a városban — Kaposváron át a Balatonhoz Parkolóhely kerestetik - Bevezetheifi-e az éjszakai áruszállítás? A közlekedés irányítására és a városi forgalom gondjai­nak megszüntetésére hivatott szervek vezetőitől érdekes öt­letet hallottunk, hogyan kí­vánnak javítani a helyzeten. Elöljáróban talán a Ba’aton felé irányuló forgalomról. Határozatot hoztak arról, hogy a Pécs—Dombóvár felől érkező járműveket a Vö­röshadsereg útján, a Vi­rág utcán, a Beloiannisz utcán és a Mártírok te­rén át kell a 67-es útra irányítani egy »-Balaton felé« feliratú táblával. Rövidesen intézkednek, hogy megszűnjék a rendkívül nagy zsúfoltság az Engels utcában, a Béke Szálló előtt. Az En­gels utcában egyirányú lesz a közlekedés, csak a Bajcsy-Zsi- linszky utca felől hajthatnak be a gépkocsik. Így a parkíro­zó gépkocsik nem zavarják majd a forgalmat. Azonban más várakozóhelyre is szükség van. Igaz, elkészült a Nosz- lopy Gáspár utcában egy negy­ven gépkocsi elhelyezésére al­kalmas parkírozóhely, azon­ban csak nagyon kevesen ve­szik igénybe. Nagy fák maga­sodnak ugyanis a gépkocsik fölé az ágakon megszámlálha­tatlan verébbel. Egy-két óra alatt terepszínűre »festik« az autókat, és bizony senkinek nincs kedve naponta a kocsi­mosóhoz járni. Megfontolandó, hogy míg el­készül a korszerű várakozó- hely, az új szálloda előtt — a lebontásra ítélt fodrászüzlet és a templomkert egy részé­nek helyén — addig is létesít­senek kijelölt parkolót a Bel­városi Cukrászdával szemben. Szükségesnek látszik a megyei tanács előtti par­kírozás megszüntetése is a Május 1. utca mindkét oldalán. Az lenne a meg­oldás, hogy a gépkocsik az egyirányú forgalmú Tanácsház utcában — a Táncsics tértől a cukor­ipari technikumig terjedő szakaszon — várakozza­nak. A városi utcák zsúfoltságá­nak enyhítésére korábban a hol megszűnő, hol újra feltá­madó megyei baleset-elhárítá­si tanácsnak volt egy javas­lata: a főútvonalon levő üzle­tek kizárólag a késő esti, il­letve az éjszakai órákban ve­gyék át az árut. Ezzel is csök­kenne a várakozó gépkocsik száma, így a baleseti veszély is. Ügy tudjuk, a baleset-elhá­rítási tanács vezetője — a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se — a megyei tanács keres­kedelmi osztályának utasítást is adott, hogy vizsgálja meg a javaslat megvalósításának le­hetőségét. Hogy intézkedtek-e, tettek-e csak egy kis lépést is az ügyben, azt homály fedi. Pedig érdemes lenne megbe­szélni, hogy megértek-e a föl­tételei Kaposváron egy ilyen javaslat megvalósításának. Polesz György A dolgozók általános iskolá­ja tantervének előkészítése je­gyében a Pedagógusok Szak- szervezetének Somogy megyei bizottsága kedden délelőtt szaktárgyi tanácskozásra hí­vott össze mintegy húsz fizika szakos általános iskolai ta­nárt. A tanterv tervezetét a jelenlevő pedagógusok már előzőleg tanulmányozták. Dr. Bayer István, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet fizika tanszékének vezetője vitaindí­tójában elmondotta, hogy a tanterv kidolgozás alatt áll, és ehhez a munkához a jelenle­vők tapasztalatait, véleményét kérte. A legtöbb felszólaló hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi mód szerekkel 70 órában kell elsa­játítani egy év tananyagát, így nem jut idő a tanultak elmé­lyítésére. Ezért helyes lenne két év alatt elsajátíttatni • a fizika tanterv anyagát Föl­merült 2—3 perces, rövid szemléltető filmek és olvas­mányosabb, érdeklődést keltő tankönyvek, illetve népszerű­sítő fizikai olvasókönyvek igé­nye, meg az is, hogy az új tan­terv vegye figyelembe a mai élet követelményeit és a kö­zépiskolára való előkészítés szempontját. A vita vezetője elmondotta: A tanterv készítőit az a cél vezeti, hogy minél kevesebb szaktárggyal terheljék meg a hallgatókat. Ezért továbbra is csak a magyar, a történelem és a matematika oktatása várha­tó mind a két évben. Arra a kérdésre, hogy égy vagy két évig tanítsák-e a fizikát, tí­zen igennel, hárman nemmel válaszoltak, öten tartózkod­tak a válaszadástól. Az elhangzott javaslatokat az OPI-ben összegezik, majd országos vitán döntenek a ter­vezet végleges formájáról. fl lOyslodssi ház nem kölcsönző vállalat! Egyre több járási műve­lődési ház igazgatója pa­naszkodik amiatt, hogy a különféle szervezetek és intézmények, sőt gyakran magánszemélyek is fölszere­lési tárgyakat és bútorokat kérnek kölcsön tőlük. — Öfven darab szék kel­lene X. vállalatnak a far­sangi bálhoz! — Tíz asztalra lenne szükségünk. Kérnek szőnyeget, lemez­játszót, magnót, hangleme­zeket is. Azt hiszem, érthető, hogy a legtöbbször visszautasí­tásban részesülnek a köl- csönkérők. Igaz, csodálkoz­nak, pedig semmi okuk a méltatlankodásra. A köl­csönzés ugyanis nem használ a berendezési tárgyaknak. Sőt! Törnek a székek, meg­lazulnak az asztallábak, kopnak, megkarcolódnak a hanglemezek. S a javítás ugyebár a művelődési ott­hon feladata. Mit fűzzünk még hozzá ehhez? Igen üdvös lenne, ha a kölcsönkérők végre megértenék, hogy van egy kizárólag erre a célra szol­gáló intézményünk: a Bel­kereskedelmi Kölcsönző Vállalat. — vági — „SZERENCSEVADÁSZOK" Sok száz ember fordul meg hetenként a kaposvári lottó­zóban. Szelvényeket vásárol­nak, és áthúzzák azokat a számokat, amelyektől azt re­mélik, hogy milliomossá te­szi őket. Kellemes meleg és csönd fogadja a belépőt. Az üveges pult mögött az iroda dolgozói árusítják a szelvényeket, az asztaloknál »szerencsevadá­szok« hajolnak a papír fölé. Nagyoh alkalmas ez a hely arra, hogy a lottózók lélek­tanát megfigyelhesse az em­ber. Ezen a délutánon elég nagy a forgalom. Egyesével, tízesé­vel, húszasával viszik a szelvényeket. Az asztaloknál egyedül ülnek az emberek; ritkán fordul elő, hogy egy asztalhoz többen is leteleped­nek. S ha ez mégis megtörté­nik, féltőén eltakarják a szá­mokat egymás elől. így • járok én is, amikor leülök egy húsz év körüli hölgy mellé. Ami­kor megkérdezem, hogy mi­óta és miért lottózik, végig­mér. — Csak a lehetőségért lot­tózom — mondja. — Heti há­rom harmincat megér nekem az a remény, hogy milliomos leszek. Mit csinálnék a pénz­zel? Utaznék, és végigen­ném a világ összes ételét A sarokban a Belvárosi Étterem fiatal felszolgálóját, Vámosi Jánost pillantom meg. Egyik kollégájával har­minc szelvénnyel próbálnak szerencsét hetente. Fortuna egyelőre tudomást sem vesz róluk, eddig mindössze tizen­egy egyesük volt. Papírszeletről másolja át a számokat Ivanov Erzsébet, a Somogy—Zala megyei Cse­répipari Vállalat dolgozója. — Vannak állandó számaim is — mondja —, ilyen a he­tes, a húszas, a harminckilen­ces. Ezeket minden héten megteszem. — Valamilyen évfordulót jelentenek talán ezek a szá­mok? — Részben — válaszol, de többet nem hajlandó elárul­ni. Egy idős, szemüveges, ősz hajú bácsi üldögél az egyik pult előtti asztalnál már leg­alább húsz perce. — Mióta lottózik? — Két éve. — Szerencsés? — Volt már egy kettesem. A nevét nem hajlandó el­árulni. Végül megunja a fag­gatást, és így szól: hogy — Ugyan, írja azt, egy öreg mókus ült itt. A körülöttünk ülők nevet­nek. Persze akadnak szerencsé­sebb lottózók is. Eddig a leg­nagyobb nyeremény, ami Ka­posvárra került, 516 000 fo­rint volt, négyes találatra. Négy darab négyes volt azon a héten... Csordás Péter, az iroda ve­zetője elmondja, hogy van egy nagyon szerencsés kezű törzsvendége. Egyéni variá­cióval játszik az illető, az egyik Kaposvár környéki fa­luban lakik. Kétszer volt már négyes találata, hármas pe­dig úgyszólván havonta. De szigorúan őrzi inkognitóját. Az iroda dolgozói sok min­dent láttak már az üveg mö­gül. Töprengő arcokat, a kül­világról megfeledkezett em­bereket, akik reszkető kézzel húzzák át számaikat, hátha! Sok reménykedőt és sok le­tört, csalódott embert hétről hétre. — Hatással van ez az iro­da dolgozóira? Lottóznak? — Mi sem vagyunk mások, mint a többi ember — mond­ja Csordás Péter —, mi is lottózunk. Jómagam több szelvénnyel. Egyszer csak si­kerül! StrubI Márta MŰSZAKI ER DÉSZET Az erdészkerületek fűrészei­nek, motorjainak, gépeinek karbantartásáról, javításáról az Észak-somogyi Állami Er­dőgazdaságban a szántódi mű­szaki erdészet gondoskodik. — Száznál több dolgozója van a mi különleges erdésze­tünknek — mondotta ott jár­tunkkor Ivar Géza mérnök, a műszaki erdészet vezetője. — Ebben az évben nyolcmillió forint értékű beruházás és több mint egymillió forintos felújítási terv megvalósítása vár ránk. Feladatkörünk igen sokrétű. Végzünk mélyépítést, magasépítő munkát, itt a köz­ponti telepen pedig elsősorban gépjavítást. ^iTíj-ir nrrirrrrr**^M *^*~^^*** " Derűs történetek Az öreg polgármester érezte, hogy halála közele­dik, papot hívatott, hogy meggyónjon. — Atyám, mind a tíz pa­rancsolatot megszegtem — vallotta töredelmesen. — Loptam a város pénzét, cin­kosa voltam tolvajoknak és gyilkosoknak, elcsábítottam legjobb barátom feleségét. Városomban az özvegyek és árvák éhen haltak, az aranyborjút imádtam, és hatalomra törtem. Eladtam bűnös lelkemet a sátánnak. — Fiam, nekem ne szóno­kolj, valid be inkább a bű­neidet — szakította félbe a pap. ... Münchenben az absztrakt festők kiállításán sokan áll­dogáltak értetlenül és cso­dálkozva egy »alkotás« előtt, amelynek ez volt a címe: »Tehenek a legelőn a kétezredik évben.« — Nem látok itt sehol legelőt — fordult az egyik látogató az alkotóhoz, aki büszkén állt műve mellett. — Nem is láthat — vála­szolt a festő —, hiszen a te­henek már lelegelték a fü­vet. — Nos, rendben van. De hol vannak a tehenek? — Minek volnának a le­gelőn, ha már lelegelték a füvet? — válaszolta inge­rülten a művész. * * * A nézők türelmesen hall­gatták a »modernista« kon­certet. Az utolsó szám azon­ban a legmerészebb vára­kozást is felülmúlta. A mű címe ez volt: »Ipari szim­fónia modern stílusban.« A különös zeneművet beton­keverőből, légkalapácsból és négy tdlajgyalúból álló »ze­nekar•« adta elő. Amikor a dübörgés, csikorgás, kako­fónia már kibírhatatlanná vált, az egyik néző a har­madik sorban fehér zseb­kendőjét sétapálcájára kö­tötte, s meglengette annak jeléül, hogy megadja ma­gát. * » * Ragyogó A rendőr leállítja az au­tót, amelyet egy fiatal nő vezet: — Asszonyom, a város kellős közepén 90 kilométe­res sebességgel hajtott! — Mondja, hát ez nem ragyogó? Hiszen csak teg­nap kaptam meg a hajtási engedélyt! • * » Egyenjogúság A svájci börtönök vezető­sége elhatározta, hogy hoz­zájárul a nők emancipáció­jához. Mostantól kezdve a svájci börtönökben fogva tartott nőknek a, férfiakkal azonos módon jogukban áll dohányozni. Svájcban most már a nők teljes egyenjogúságá­hoz mindössze egy lépés van hátra: megadni nekik a választójogot! A téli gépjavítás már csaknem befejeződött. Menetkész nak a szállítógépek. »U­Horváth István és Aboiiyi József motorszerelők munka közben. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca L

Next

/
Thumbnails
Contents