Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
C VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ARÁI 80 FII LÉR SomoggiNéplap AZ. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam 15. szám* 1964. január 19., vasárnap A mezőgazdaság idei programja Termelőszövetkezeteink most készítik tavalyi gazdálkodásuk mérlegét. De már kezükben van az idei előzetes terv is. A múlt évi zárszámadást meg az idei tervet egymástól teljesen elválasztani nem lehet. Sőt, az kell, hogy a megkezdett esztendő programja a már lerakott alapokra épüljön, megoldandó feladatainkat az idei követelményekhez igazítsuk. Ezért ha e pillanatban a zárszámadás áll is az érdeklődés középpontjában, a figyelmet mindinkább a mezőgazdaság 1964. évi feladataira kell irányítani. A tervek végrehajtásának megalapozásáról elmondhatjuk: jobbak a kezdés feltételei, mint tavaly vagy bármikor korábban, s az eddigieknél is nagyobb támogatásra számíthat az idén a mezőgazdaság. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság többet termeljen, többet is adjon a népgazdaságnak. Miből vár többet az ország? A megyei pártbizottság éppen legutóbbi ülésén vette sor. az idei főbb termelési célokat. A kenyérgabona-probléma megoldása nem indokolatlanul került a program első helyére. Kevés termett tavaly, s az ország ellátásához külföldön kellett búzát vásárolni. Fizetnünk V^jtellett, kell érte. Ettől a kiadástól egyszer s mindenkorra mentesülhetnénk. Mentesülni is akarunk. Ezért vetette el megyénk az ősszel idejében, az előző évinél számottevően nagyobb területen, 115 000 holdon a búzát és a rozsot. Nagy dolog ez, de még nem minden. Mikor lesz még kenyér a földbe tett magból, a most hó alatt szunnyadó vetésből?! Ápolni, gondozni kell a gabonát a vetéstől a betakarításig. S még a betakarítással sem szűnt meg vele a gondunk. Csak akkor nyugodhatunk meg, ha asztalunkra került az új kenyér. Igen, a kenyér — emberi táplálék. Tudja ezt mindenki. Akkor talán fölösleges is róla most beszélni? Nem, elsősorban a nyáron aratandó új gabona termésének további sorsa miatt időszerű ezt ma szóba hozni. Beszélni ezért is beszélünk róla, de kivált azért, mert nem vagyunk bizonyosak abban, hogy a tavalyi szűkös termés minden szeméből liszt, kenyér lesz. Megyénk szövetkezeti gazdái fölösleges kenyér- gabonájukból eddig csak 182 vagonnyit cseréltek el abrakért. Ennél jóval többre számított a vállalat, a népgazdaság. Van hát mit tennünk azért, hogy ily módon is gya- rapítsuk a központi készletet. Tapasztalataink pedig jó előre, az aratásnál hónapokkal korábban figyelmeztetnek: azon túl, hogy ólmunk, oltalmaznunk kell a vetéseket, vigyázzunk is a megtermelt kenyérgabona minden szemére. A takarmányszükséglet kielégítése megyénk másik nagy gondja. Évről évre megismét- lődően nagy mennyiségű ab- rakkölcsön? Ezt nem lehet, erre nem építhetjük állattenyésztési terveinket. Szinte teljes önellátásra kell berendezkedni. Több termésnövelő tényezővel számolhatunk, mégis szükséges, hogy szövetkezeteink például kukoricát ugyanakkora területen vessenek, mint tavaly. Nem helyeselhető, hogy az előtervek ezzel ellentétes szándékról tanúskodnak. A végleges tervek összeállításakor szükséges az egyensúlyt helyreállítani. A nagyságrendet tekintve körülbelül 6000 hold kukorica termelésének pótlólagos előirányzásáról van szó. Avagy csökkentenénk ilyen arányban az állatállományt? Ez az út nem járható, ezt a rossz megoldást ne válasszák tsz-eink. Helyette inkább ismételten, alapos gonddal, tábláról táblára, szinte az utolsó négyszögölig adjanak számot elsősorban önmaguknak szántóterületükről. Állapítsák meg, osszák be, mi hova és hány holdra kerül a tavasszal. Az értéktelenebb egynyári szálas takarmány helyére kukoricát vessenek. Füvet, szénát pedig úgy termelhetnek többet, ha az idén nem marad huszadrangú kérdés a rétek és a legelők, gondozása, javítása, hanem e területek hozamát valóbah növelik is megyeszerte. Állattenyésztésünk fejlesztésének céljaival vannak szoros összefüggésben takarmánytermelési feladataink. Nem léphetünk hátra, előbbre kell mennünk az idén is ebben a nálunk oly fontos üzemágban. Emlékezzünk csak: hány meg hány szövetkezetben mutatják máris a készülő zárszámadás adatai, hogy a növénytermelés bevételi kiesését az állate- nyésztés többlethozama pótolta részben, egészben vagy még azon felül is! A jószágállomány megtartása, létszámának gyarapítása, a tejhozam növelése és kivált a sertéshizlalás meg a baromfinevelés fejlesztése — mindez olyan parancsoló szükségszerűség, amelyet szövetkezeteink a megfelelő jövedelem biztosítása szempontjából nem hagyhatnak figyelmen kívül. Van egy mostanában közkeletűvé váló kifejezés, amely így hangzik: a tőkés fizetési mérleg javítását szolgáló növények. A találó megfogalmazás világosan megmondja, mire kellenek ezek a termelvé- nyek. Jó ára van például a világpiacon a cukornak. Ezért szükséges az eddig leszerződött területen felül legalább még 800 hold cukorrépa termelését elvállalniuk tsz-eink- nek. Nagyobb az idei előirányzat a tavalyi vetésterületnél. Szövetkezeteink tehát a cukorrépa termelésében ne csökkenéssel, hanem növekedéssel számoljanak. Vagy itt van például a napraforgó. Nem mindenütt van becsülete ennek a növénynek. Ahol holdja megadta a 14 mázsát, ott nem idegenkednek tőle. Amelyik szövetkezet viszont csak 3 mázsás átlagot takarított be, az ráfizetésről panaszkodik. Számítva az időjárás kedvezőtlensé- gét is, a kiesést döntően emberi mulasztás idézte elő. Nem szabad olyan mostoha sorsra kárhoztatni a napraforgót, hogy csak 3 mászát teremhessen. Szüksége van termésére a népgazdaságnak, s jól jár vele a szövetkezet, ha nagyobb a hozam. A dohányról hasonlót mondhatunk. Bővebb, részletesebb, más célokat is tartalmaz mezőgazdaságunk idei programja. A benne szereplő feladatok megoldása nem egyszerűen tervezési kérdés. Járási szerveink, termelőszövetkezeti pártszervezeteink magyarázzák meg a tennivalók szükségességét és értelmét. Mutassanak ró: a népgazdaság számít arra, hogy a mezőgazdaság — benne a megye valamennyi járása, közös és háztáji gazdasága — hánytalanul végrehajtja idei termelési, árutermelési programját. Érdeke ez a szövetkezeti parasztságnak, az ország lakosságának. Kutas József I István a moesai Búzakalász Tsz zárszámadó közgyűlésén Szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését Komárom megye egyik legnagyobb közös gazdasága, a hatezer holdas moesai Búzakalász Tsz. A közgyűlésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselője. Ott volt Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Fábián László, a megyei tanács vb- titkára is. Dobi István a közgyűlésen elismeréssel szólt a közös gazdaság kiváló eredményeiről, és további jó munkát kívánt a tagoknak. (MTI) Mai számunk tartalmából: A bíráló szó védelmében (4. o.) Vadházasság (5. o.) A színek költője (7. o.) Szárazság (8. o.) GYERMEKEKNEK (9. O.) Mindenféle — mindenfelől (10. a) PRÓBA KÖZBEN (12. o.) A I Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága 1963-ban tovább fejlődött. A nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül nagyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mezőgazdaság termelése. 1963-ban tovább növekedett a fogyasztás és az állóalapok bővítésére fordított összeg. Növekedtek a készletek is, de kisebb mértékben, mint az előző évben. A termelés, a fogyasztás és az állóalapok növekedése a külkereskedelmi forgalom nagy arányú növekedésével jár együtt. 1963-ban befejeződött az ipar és az építőipar szervezeti átalakítása, a nagyobb termelőegységek kialakítása. A mezőgazdaságban tovább erősödtek a termelőszövetkezetek, és javait a munka szervezettsége az állami gazdaságokban is. A gazdasági, egészségügyi, kultnráüs helyzetet részletesebben a kővetkező adatok jellemzik: Ipar 1963-ban a szocialista ipar százalékkal termelt többet, mint 1962-ben, és fezzel teljesítette az 1963. évi termelési terv mennyiségi előirányzatát. Az ipar fő ágazatai közül a bányászat 7 százalékkal, a nehézipar (a bányászat nélkül számítva) 7 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben. 1963-ban nagymértékben nőtt a fűtőanyag-szükséglet A szénbányászat több mint egymillió tonnával túlteljesítette tervét Jelentős mértékben nőtt a szénbehozatal is. Az ipar egészén belül a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban. A vegyipar 1963- ban 11 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban, és mintegy 9 százalékkal többet, mint amennyivel az ötéves terv 1963-ra Vonatkozóan számolt. 1963-ban 16 százalékkal több műtrágyát, 8 százalékkal több növényvédő szert, 89 százalékkal több műanyagot és 18 százalékkal több gyógyszert gyártottak, mint 1962-ben. A gépipar termelése 1963- ban 8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül a híradástechnika és a műszeripar jelentősen növelte termelését, a szerszámgépgyártás termelése azonban lényegesen kisebb volt, mint az előző évben. A gépipari termelés növekedésének mértéke kisebb volt, mint az előző években. A növekedés ütemének csökkenése részben abból is adódott, hogy a gépipar nem kapott elegendő megrendelést. 1963-ban növekedett aköny- nyüipar és az élelmiszeripar termelése, bővült a termékek választéka. A könnyűipar ágai közül a köt-szövőipar, a bőr- konfekció-ipar és a bútoripar, az élelmiszeriparon belül a konzervipar, a tejipar és az édesipar termelése az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedett. A fontosabb ipari minisztériumok irányítása alá tartozó iparvállalatok az 1963. évi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: A Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat heresanyel szövödéjé- ben újfajta, fapá'.eikás roló és előszobafal mintadarabjait készítették el. Havonta'négy és fél-ötezer négyzetmétert tudnának gyártani belőlük. De mikor kéz Uik meg a sorozatgyártást? Az 1963. évi teljes termelés Az 1962. évi Az 1963. évi termelés terv százalékában százalékában Nehézipari Minisztérium 109,3 101,5 Kohó- és Gépipari Min. 105,6 98,2 Építésügyi Min. iparvállalatai 105,9 100,5 Könnyűipari Minisztérium 106,2 101,3 Élelmezésügyi Minisztérium 108,8 100,9 Tanácsi ipar 104,5 102,3 Állami ipar összesen 107,0 100,2 Egyes fontosabb iparcikkek lóképpen alakult: termelése 1963-ban a követkeAz 1963. év! termelés Az 1962. évi Mennyiségben termelés százalékában Szén 30,5 millió t 106,4 Kőolaj 1,8 millió t 107,0 Bauxit 1,4 millió t 92,5 Villamos energia 9,7 milliárd kWó 106,0 Acél 2,4 millió t 101,8 Hengerelt acél 1,7 millió t 104.8 Alumínium 55,5 ezer t 105,2 Cement 1,8 millió t 103,7 Nitrogénműtrágya 387 ezer t 109,6 Szuperfoszfát 513 ezer t 121,1 Traktor 3110 db 122,0 Autóbusz 2375 db 101,1 Televízió-vevőkészülék 251 292 db 119,6 Mosógép 168 318 db 127,4 Hűtőszekrény 36 085 db 212,2 Pamutszövet 282,9 millió m* 103,8 Gyapjúszövet 34,5 millió m* 101,7 Cipő 23,8 millió pár 104,3 Hús 211,9 ezer t 95,4 Cuk<* 375,0 ezer t 104,9 Vaj 17,7 ezer t 120,9 Sör 4,1 millió b! 106,7 A foglalkoztatottak száma az állami iparban egy év alatt 43 770 fővel — 3,7 százalékkal — emelkedett. Ez valamivel több, mint amennyit a terv előírt. A túlórák száma kb. egyharmaddal volt több, mint egy évvel korábban, és az ösz- szes teljesített órák 2 százalékát'tette ki. A termelés növekedésének nagyobb hányada adódott a létszám növekedéséből (és a túlórákból), mint 1962-ben. 1963-ban az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az állami iparban 3,3 százalékkal nőtt. Ez a növekedés kisebb, mint amennyivel az éves terv számolt. A termelési költségek szintje 1963-ban a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. 1963-ban az ipari anyag- és termékkészletek kisebb mértékben nőttek, mint az előző évben. A készletek összetétele és nagysága azonban nem kielégítő. Egyes termékekből még mindig képződtek fölösleges vagy a szükségesnél nagyobb készletek, másokból időnként hiányok voltak. A szükségesnél nagyobb készletek részben értékesítési nehézségekből adódtak. Egyes iparvállalatok ugyanis olyan termékeket is állítanak elő, amelyek nem mindenben felelnek meg a belföldi és a külföldi piaci szükségleteknek. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság termelése a második ötéves terv első három évének mindegyikében növekedett, és 1963-ban — előzetes számítások szerint — 4,5 százalékkal volt több, mint az előző évben, és 6—7 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Az elmúlt három év alatt a növénytermelés értéke 8—9 százalékkal, az állattenyésztésé körülbelül 4 százalékkal növekedett. Az elért eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés nőve- (Folytatás a 3. oldalon.)
